Petőfi Népe, 2001. március (56. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-24 / 70. szám

2001, március 24. Petőfi Népe FALURÓL VAROSRÓL Óvni és gyarapítani meglévő értékeinket ANKA BALAZS 1947. november 16-án született Kecskeméten. 1977-ben szaktechnikusi végzett­séget szerzett Budapesten, a Munkavédelmi Képző és Tovább­képző Intézetben. 1990 óta Lakitelek polgármestere. Nős, két gyermeke van. Lakitelek helyén a XV. században a Lak nevű település állt, amely a török hódoltság idején kihalt. Újranépesedése a XIX. század második felében kezdő­dött, amikor a Tisza szabályozása után (1864) nagy ármentesített területek vál­tak megművelhetővé. A vasútépítés to­vább segítette a település fejlődését, amely 1931-ben saját közigazgatási ki- rendeltséget kapott, majd 1950-ben önálló tanácsú község lett. Neve 1987 szeptemberében vált igazán ismertté, amikor a magyar szellemi élet több mint százötven kiválósága egy helyi ud­varon felállított sátorban megalakította a Magyar Demokrata Fórumot. Lakitelek Lakitelek nevét szinte mindenki ismeri Ma­gyarországon. Sokan azt hiszik, tejjel-méz- zel folyó kis Kánaán, ahová a politikai hír­név alapján számlálatlanul folyik a pénz. Va­lóban így van?- Sajnos egyáltalán nem. A korábbi évekhez hasonlóan az elmúlt esztendőt is hiánnyal kezdtük. Ennek ellensúlyozására 29,5 millió forintos hitel felvételét terveztük. Ezzel szemben - a rendkívül szoros gazdálkodás­nak köszönhetően - 19 millió forintos pénz- maradvánnyal sikerült zárnunk a 2000. évet. Igaz ennek ára is volt. Egy egész sor fejlesztési terv elmaradt. Tehát ez a pénz voltaképpen az elmaradt beruházások forrá­sa. Ugyanakkor bizonyos megnyugvásra ad okot az a tény, hogy miközben az országban folyamatosan csök­ken a lakosság szá­ma, Lakitelekeh - ha nem is nagy mértékben -, de egy-két fővel emel­kedik a népesség száma. A legutóbbi adatok szerint 4599-en élnek a községben. Mivel a születések száma itt is alacsonyabb az elhalálozásoké­nál, ez az emelke­dés elsősorban a betelepedőknek tulajdonítható.- Vagyis Lakitelek az a hely, ahová szívesen költöznek az emberek?- Igen. Egyértelműen. Ezt nem én mondom, hanem a számok. Ebből én csak arra tudok következtetni, hogy valami miatt Lakitelek valóban vonzó az emberek számára.- Milyen adottságai vannak a községnek?- Az köztudott, hogy Lakitelek vasúti és közúti csomópont, nagyon jó közlekedési adottságokkal rendelkezik, elsősorban Kecs­kemét elérhetősége szempontjából, de a környező települések hasonlóan köny- nyen megközelíthetők. Vonzereje azonban nem csak ebben keresendő. Lakiteleken megfelelő az óvodai ellá­tás, az iskolai oktatás és az idősekről való gondoskodás. Azaz minden kor­osztály számára olyan körülményeket sikerült teremtenünk, ami vonzóvá te­szi Lakiteleket. Sajnos kevésbé megoldott az emberek foglalkoztatása. Ezért a lakitelekiek közül sokan kényszerülnek ingázni, elsősorban Kecskemétre, de többen járnak Kiskunfélegyházára, Tiszakécskére, sőt, még Nyárlőrincre is. Furcsa ellentmon­dás, hogy ugyanakkor egyre nagyobb azok­nak a száma, akik Lakitelekre járnak dol­gozni, főleg a Tisza másik oldaláról, a ti­szazugi térségből. Mindezekkel együtt azt gondolom, ha a költségvetési vita során azt keressük, melyik intézménynek, melyik fel­adatellátásra kellene többet vagy keveseb­bet adni, akkor nem döntünk rosszul, ha a szorosan vett kötelező feladatokon túl, esetleg megpróbálunk olyan kis pluszt adni- nyilván nagyon szűkös lehetőségeinken belül -, ami még vonzóbbá teheti Lakiteleket.- Milyen kitörési lehetőségei vannak az ön- kormányzatnak?- Köztudott, hogy Lakitelek és környéke ide­genforgalmi és turisztikai szempontból igen vonzó és kedvelt hely. Ez megmutatkozik üdülőövezetünkben is, ahol az üdülőtulaj­donosok többsége ugyan még kecskeméti, de egyre nagyobb számban vásárolnak üdü­lőt az ország más területein, illetve az or­szághatáron kí­vül élők. Ha­sonló a helyzet a nyári, idegen- forgalmi sze­zonban, amikor az ország és Eu­rópa szinte minden tájáról érkeznek a ven­dégek. Sajnos, az ország más területeihez ha­sonlóan tavaly Lakiteleken is jelentősen visz­szaesett a látogatottság és a forgalom. Való­színűleg ebben, sok minden más mellett, közrejátszott a februári ciánszennyezés is.- Van-e kilátás javulásra?- Nagyon reméljük, hogy visszatérnek régi vendégeink, de ehhez nékünk is tennünk kell. Március elsejétől egy idegenforgalmi szakembert alkalmaztunk és létrehoztunk egy idegenforgalmi bizottságot, amelynek az lesz a feladata, hogy kidolgozzon egy rövid és egy hosszú távú idegenforgalmi, turiszti­kai koncepciót. Ez a munka már elkezdő­dött, folyamatban van. Nagyon remélem, hogy sokat lendít majd helyzetünkön. Ter­mészetesen a már körvonalozódó tervekhez nagyon sok pénz is kell. Úgy tűnik, a közel­jövőben a gázközművagyon révén jelentős bevételhez, fejlesztési forráshoz jut az ön- kormányzat. Ez Lakitelek esetében mintegy 105 millió forint, ami már elég tekintélyes összeg ahhoz, hogy ne aprózzuk el és ne működésre fordítsuk, hanem igazán komoly és működő beruházások megvalósítására. Megfelelő pályázati forrásokkal, akár meg is tudnánk sokszorozni ezt a pénzt. Ha ez si­kerül, már két-háromszázmillió forintos be­ruházásban gondolkodhatnánk Tőserdőt il­letően. Ezt egyébként meg is érdemli. Nem csak azért, mert kedvelt hely, hanem mert maga Tőserdő mint természeti érték is na­gyon nagy értéket képvisel. Terveink közt szerepel a kemping és általá­ban a szálláshelyek bővítése, de még inkább a Tősfürdő bővítése, fejlesztése. Szeretnénk bővíteni a rendelkezésre álló vízfelületet, a szezont is megpróbáljuk úgymond kinyújta­ni, elő- és utószezonokkal. Ehhez legalább ideiglenesen fedetté kellene tegyük a meleg vfees medencéket. A tőserdei 42 fokos ter­málvíz ugyan nem kifejezetten gyógyvíz, de bizonyítottan gyógyhatású. Olyan, amire már lehet építeni. Ezért új kút fúrását ter­vezzük, Tőserdőn pedig megkezdtük a jár­daépítéseket. A Lakiteleket Tőserdővel ösz- szekötő járda költségeinek felét pályázaton már meg is nyertük, a másik felét költségve­tésünkből biztosítjuk. Úgy vélem, ha terve­ink, elképzeléseink többségét sikerül meg­valósítanunk, Lakitelek és Tőserdő olyan tu­risztikai és idegenforgalmi hírnévre tesz szert, amiből majd hosszú távon profitálhat a település. SZÁSZ ANDRAS Képviselő-testület • Anka Balázs (polgármester), Barta József, Bende László, Erki Istvánná, Harmatos Áronná, dr. Kalocsa Zoltán, dr. Kovács Gyula (alpolgármester) Nagy József, Sváb Kovács Mónika, Szentirmay Tamás, Szűcs Pál, Vankó József Jegyző: Orbán Csaba Lakitelek Népfőiskola Ma délután fél 3-kor avatják a népfőiskolán Romzsa Teo­dor, a munkácsi görög kato­likus egyházmegye mártír­püspökének bronz mell­szobrát. Ezzel háromra gya­rapodik a Szent István-ká- polna előtt felállított vérta­nú egyházfők szobrainak száma. Tollas Tibor költő halála kapcsán Lezsák Sándor, MDF-es ország- gyűlési képviselő találkozott P. (páter) Szőke János vatikáni posztulátorral. A honatya felkérte a magyarországi történelmi egy­házak mártír egyházfőinek bol­doggá avatása ügyében eljáró atyát, legyen a két lakiteleki ala­pítvány kurátora. A beszélgetés során szóba került: jó lenne egy- egy előadást szentelni a hitükért vértanúhalált halt egyházfők éle­tének ismertetésére. A gondolat- menet folytatásaként az is felvető­dött, hogy illő lenne egy szép szo­borparkkal emléket állítani a már­tírsorsú egyházfőknek. Az ötlet azóta már meg is való­sult. A népfőiskola Szent István- kápolnája előtt ma már két bronz mellszobor áll: Mindszenty Jó­zsef bíborosé és Ravasz László református püspöké. A harmadi­kat, Romzsa Teodor görög katoli­kus püspök szobrát ma avatják fel. A Szent István-kápolnánál dél­után 2 órakor kezdődő ünnepsé­gen Lezsák Sándor köszöntője után Keresztes Szilárd, a hajdú­dorogi görög katolikus egyház­megye püspöke tart istentisztele­tet, majd felszenteli a szobrot. Avatóbeszédet Semjén Zsolt, a Nemzeti Kulturális Örökség Mi­nisztériumának egyházi ügyekért felelős államtitkára mond. Sze- medi János, munkácsi görög ka­tolikus püspök köszöntő levele után P. Szőke János posztulátor számol be Romzsa Teodor bol­doggá avatásának eljárásáról. Az ünnepségen részt vesz Gyulay Endre, szeged-csanádi megyéspüspök, Dudás Bertalan szerzetes, Romzsa Teodor püs­pök hajdani gyóntatója, a kassai Maszlej Mihály, a vértanú püspök utolsó főpásztori útjának kísérő­je, Teofila nővér, a mártír egyház­fő egykori ápolónője, Pirigyi Ist­ván egyháztörténész, hajdani ta­nítvány, Puskás László, a Romzsa Tódor élete című könyv szerzője, valamint Bagi Ferenc katolikus és Szabó Tamás református lelkész. A tervek szerint a park még idén további három szoborral gyarapo­dik. Márton Áron erdélyi katolikus püspök mellszobrát augusztus 19- én, Józan Miklós unitárius egyház­főét alig egy héttel később, augusz­tus 25-én avatják. Ordass Lajos evangélikus püspök szobrát no­vember 10-én leplezik le. Makk József szobrászművész 1945-ben született Szarvason. A család hamarosan visszaköltözött Szegedre, ott végezte el Makk Jó­zsef a gépipari technikumot. Dol­gozni kezdett, közben beiratko­zott a Tábor utcai képzőművészeti önképző körbe. Másfél év múlva beiratkozott a tanárképzőbe. A fő­iskola után Budapest következett, ahol Somogyi József volt a meste­re. Első márványszobrát (fejet) 1966-ban készítette. A 70-es évek elején visszatért Szegedre és a Tö­mörkény István Gimnáziumban vállalt szakoktatói állást. Mivel a tanulási vágy nem hagyta nyu­godni, beiratkozott a kohómémö- ki karra. Miután végzett, egy ide­ig üzemvezetőként dolgozott, köz­ben még öntödéket is tervezett. Jelenleg elsősorban szobrászat­tal foglalkozik, de egyéb jellegű munkákat is elvállal. Szobrai szá- mos városban megtalálhatók. ■ ÜNNEPLŐ ÓVODÁSOK. A hagyományhoz híven a lakiteleki óvo­dások idén március 14-én is saját készítésű zászlókkal, kokárdákkal díszítették fel a község '48-as kopjafáját.________________fotó, sz.a. Tudja Lakitelekről?- A mai Lakitelek öt település: Felsőalpár, Árpádszállás, Szik­ra, Kapásfalu és Tőserdő egyesí­tésével jött létre.- A vidéket Anonymus Ár­pád hadainak felvonulási terü­leteként említi. A honfoglaló magyar sereg Alpárra tartott, hogy megütközzön Zalán bol­gár fejedelem csapataival.- Első okleveles említése 1075-ből származik.- A királyi ménesnek itt volt az itatója. Innen a címerben a ló. I. Géza alapítólevelében, melyben Alpár felső részét (Felsőalpárt) a garamszentbe- nedeki apátságnak adományoz­ta, szerepel egy bizonyos Bocz nevű udvarnok. Ő az első laki­teleki, akinek neve írásos emlé­kekben fennmaradt. Bocz fel­adatai közé tartozott a királyi ménesitató és a halastavak őr­zése.- Lakitelek fellendülése a XIX. században kezdődött, ami­kor a kecskemétiek gyümölcs- termesztésre földet vásárolhat­tak a környéken, ahol az 1864- ben befejezett folyamszabályo­zási munkálatok eredménye­ként hatalmas ármentesített te­rületek váltak művelhetővé.- A filoxéra pusztítása után valóságos kincsesbánya lett a környék, mivel itt nem él meg ez a rovar. Szikrában megkez­dődött a szőlőtelepítés.- 1896-ban megépült a Kecs­kemétet a Tiszával összekötő vasút, egy év múlva pedig átad­ták a Szolnok-Kiskunfélegyháza vonalat, ezzel Lakitelek vasúti csomópont lett. Az alaptól a tetőcserépig Minden, ami a házépítéshez nélkülözhetetlen Ahhoz, hogy egy építkezés ha­táridőre elkészülhessen, megfe­lelő építőanyagokra van szük­ség. Fontos, hogy bő legyen a vá­laszték, de a költségek szem­pontjából még ennél is fonto­sabb, hogy mindez helyben le­gyen beszerezhető. Ezt biztosítja a lakitelekiek számára a Szabó Tüzép. A telepet Szabó László alapí­totta 1992-ben. Kezdetben építő- anyag-lerakatként és mészoltó- ként működött. A vevők igényére később alakították át tüzéptelep- pé. A Szabó Tüzép ma már igazi családi vállalkozás. A munkába a Szabó házaspár gyermekei is be­kapcsolódtak, de itt dolgozik a feleség testvére is. A 20 ezer négyzetméteres telepen minden együtt van, ami a házépítéshez szükséges. Az alaptól a tetőig. A sóder és cement mellett a föld­munkák (földkiemelés, földfel­töltést) elvégzését is vállalják. Huszonötféle téglával, mésszel, illetve mészpótlóval (Micropol) és különféle betontermékekkel, gerendákkal, áthidalókkal, bélés­elemekkel és betonvasak teljes választékával várják az építkező­ket. Nyílászárókat kívánság sze­rint biztosítanak. A tetőszerke­zethez szükséges fűrészelt ge­rendákat, colos és kétcolos desz­kákat, pallókat igény szerint mé­retre vágják. Tetőlécek, sárlécek bőséggel áll­nak rendel­kezésre. Az ismert és népszerű te- tőcserép- gyártók, a Bramac, Ja- mina, Altek, Mediterrán és Tatai vala­mennyi típusa szintén beszerez­hető a telepen. A felsoroltak mel­lett dísztéglákat, térburkolókat, dekor- és stukatúrnádat is forgal­maznak. És akkor a szerszámok­ról, gépekről még nem is szól­tunk. Az áruk szállítását saját billenős és darus gépkocsijaikkal oldják meg. Idén új szolgáltatással, épület- tervezéssel és -kivitelezéssel bő­vítették szolgáltatási körüket. Az új épületeket helybeli építész- mérnök tervezi, ugyancsak ő irá­nyítja a kivitelezést is. A közelmúltban újfajta hőszi­getelő rendszer jelent meg a pia­con. A Rockwool névre keresztelt rendszernek a Szabó Tüzép az egyik márkakereskedése. Azok a vevők, akik egész há­zukat a Szabó Tüzépről építik, kedvezményre számíthatnak. Címük: 6065 Lakitelek, Szé­chenyi körút 115., telefon: 76/548-043, telefon/fax: 76/449-354. ■ Vértanú egyházfők szoborparkja Makk József szobrászművész, Romzsa Teodor szobrának készítője.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents