Petőfi Népe, 2001. március (56. évfolyam, 51-76. szám)
2001-03-14 / 62. szám
Petőfi Népe 2001. MÁRCIUS 14., SZERDA Kecskemét és környéke Szerkeszti: Ábrahám Eszter ÜNNEPI KIÁLLÍTÁS. A kecskeméti március 15-i ünnepségek nyitányaként érdekes helytörténeti kiállítás nyílt tegnap a Katona József Emlékházban. Régi fényképek kecskeméti családokról címmel a Muraközy család emlékeit tekinthetik meg az érdeklődők. A tárlatnyitón a család leszármazottjai is részt Vettek. FOTÓ: BANCZIK RÓBERT A szabadságharc képeslapokon Izgalmas csatajeleneteket, vértanúkat és a kor ismert politikusait jelenítik meg azok a képeslapok, amelyek az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emlékére készültek. Sebestyén Imre kecskeméti képeslapgyűjtőnek több mint kétszáz ilyen lapja van, ezekből rendezett a napokban kiállítást a kecskeméti helyőrségi klubban. A gyűjtő szerint ma már nagyon nehéz hozzájutni e ritka lapokhoz. A legtöbbet ezek közül 1898 és 1910 között nyomtattak, de a XX. század vége felé is adtak ki néhány lapot. így nem csoda, hogy elég borsos árat is elkérnek egy-egy lapért, amelyet már antikváriumokban sem lehet beszerezni. Az 1898-as lapjai közül a legtöbb az aradi vértanúkat ábrázolja, s vannak harcjelenetei is. A régi lapjainak nagy része fekete-fehér, de egy-két színes is megtalálható gyűjteményében. Az újabb kiadások zöme természetesen színes. Sebestyén Imre tudomása szerint az 1848-49-es forradalom és szabadságharc az egyetlen olyan magyar esemény, amelyet több ezer képeslapon megörökítettek. A gyűjtőnek e kiállításával egy időben a kecskeméti Piarista Iskolában látható A magyarok történelme és története című tárlata is. Ott az érdeklődők más jeles magyar történelmi eseményekre is ráismerhetnek a képeslapokon. Díváid Károly alkotása az 1890-es évekből való. A kép előterében a forradalmat és szabadságot megtestesítő nőalak mellett Petőfi Sándort örökítette meg a művész. A lapot a Nemzeti dal néhány sora díszítette. Anyakönyvi hírek* Anyakönyvi hírek Születtek: Kiss Csaba (Kucsák Judit) Ladány- bene, Ma- rokity Szabolcs (Kot- májer Hajnalka), Szil- vasi 'Tibor (Urbán Erika), Sarkadi-Juhász Márkó Dávid (Polk Krisztina), Tapodi Levente (Balogh Ibolya) Nyárlőrinc, Látos Erik (Laczkovics Anett Mária) Kun- adacs, Johanyák Csaba Kristóf (Módi Edit), Gulyás Anna (Sliz- Nagy Aranka) Kerekegyháza, Bíró Barna (Szabó Judit Orsolya), Kisjuhász Vilmos (Bíró Zsuzsanna) Felsőlajos, Tóth Lívia Anita (Barna Anita Rózsa), Kónya Krisztina (Timbusz Ildikó), Tajti Gerda Ilona (Hatos Katalin), Garzó Gréta (Törő- csik Szilvia Margit), Kalmár Dzsenifer (Szilvási Mónika), Mészáros Anikó (Gerber Edit Hajnalka), Kamasz Bianka (Lévai Andrea) Ágasegyháza, Kiss Cintia (Szelestei Ildikó), Ádám Vivien Fanni (Pálfi Marianna), Buda Dávid (Víg-Dudás Erzsébet), Burányi József (Kis Katalin), Kiss-Tóth István (Tihanyi ! Andrea) Kaskantyú, Boros ! Zsolt (Tormási Hajnalka), Szilágyi Károly (Gyöngyösi Erika) í Apostag, Menez Joel (Balló Gab- f riella), Turcsán Imre (Majoros J Katalin) Táborfalva, Kovács I Ádám István (Hegedűs Ilona), Varga Mátyás (Farkas Bernadett), Zoboki Rita (Gönczi Julianna) Tiszakécske, Gottfried Anna Júlia (Dicsa Judit Anita), Kiss Viktória (Galamb Bernadett), Víg Tamás Imre (Szappanos Ildikó Lídia) Jakabszál- lás, Domokos Henriett (Horváth Henrietta (Helvécia), Szabó Dominik (Virág Éva Eszter), Sindrity Bence (Kalmár Mónika) Hetényegyháza, Szél Bernadett Sára (Kelemen Sára Klára), Kasza Nikolett (Kara Andrea) Szentkirály, Móczár Petra (Kiasznák Ildikó). Házasságot kötöttek: Mahácsi János és Lovas Ilona, Megyesi Zoltán és Rontó Zsófia, Bíró Dénes és Valkai Mónika, Farkas Gábor és Mészáros Margit, Laurinyecz Csaba Pál és Katona Klára, Rigó István László és Bretus Judit, Németh István és Domokos Erika. Meghaltak: Nagy Istvánná Sátrán Etelka, Nagy Gyuláné Borbély Anna, Tasi Istvánná Horváth Lídia, Molnár Mihályné Kalán Katalin Mária, Mihály Andrásné Pinczel Éva ( F ü 1 ö p - szállás), Hörömpd Sándorné Erdélyi Erszébet (Szabadszállás), Császár Antal (Sárbogárd), Molnár László, Kovács László, Zsitva Imréné Zsup- pos-Kovács Anna, Tiszai Tamás Tibor, Bognár László, Makkai Pál István, Csík Istvánné Vörös Terézia, Dömötör János, Turkevi- Nagy Imréné Seregély Veronika (Orgovány), Rideg István (La- dánybene), Fórizs József Pálné Anyalai Anna (Nagykőrös), Szabó József (Helvévia), Jakus Alajos- né Kovács Irén (Izsák), Fábián Mihály (Lakitelek), Lakatos Fe- rencné Nagy Irma, Harnóczi Dezső, Börcsök Ferencné Kádár Erzsébet (Ágasegyháza), Németh Endre Aladár (Lajosmizse), Szabó Jenőné Serlei Marianna (Kun- szentmiklós), Meinsenbach Jánosáé Horváth Mária Ilona, Kört- vélyesi Terézia, Andó Mihály, Tanács Péter. A fúvószenekar baráti kör is A március lS-i, főtéri ünnepségen idén is játszik a Kecskeméti Ifjúsági Fúvószenekar. Március 18-án délelőtt 10-kor térzenével kedveskednek a kecskemétieknek, március 31-én Budapesten, a Vörösmarty téren zenélnek a tavaszköszöntő felvonuláson. Az 1985-ben alakult zenekar az utóbbi években a fúvószenekarok országos minősítésén mindig a legmagasabb fokozatot érte el. Van nemzetközi fesztivál-díjuk, és elnyerték az Aranydiplomás Zenekar címet is. Földi János karnagy szeretné, ha a tavaly ősszel felélesztett térzenélés hagyománnyá válna Kecskeméten.- Kik a zenekar tagjai? Profi zenészek vagy műkedvelők?- Harminc állandó tagunk van, mérnök, asztalos, szerelő éppúgy fújja nálunk, mint a képzett zenetanár. Valamennyien az ÁZI-ban vagy az ÉZI-ben végeztek (hangszereik: fuvola, klarinét, szaxofon, trombita, kürt, harsona, tenorkürt, tuba, ütőhangszerek), s bár sokuknak nem a zene lett a főhivatásúk, a hangszerüktől, a zenéléstől nem tudtak és nem is akartak elszakadni. A fúvószenekar számukra (és számomra) nemcsak zenei, hanem baráti kör is.- Ki tartja fenn a zenekart?- Régebben a tűzoltóság finanszírozta a tevékenységünket, ma pályázati és esetenként ön- kormányzati támogatásból működünk. Szeretnénk, ha az ország többi nagyvárosához hasonlóan Kecskeméten is városi fenntartásban működhetne a fúvószenekar. A fellépésekért nem kapunk fellépti díjat, gyakran az útiköltséget is mi magunk álljuk. Bánk bán Természetesen az új kőszínház egyik nyitó előadása volt a Bánk bán - Jászai Marival, Márkus Emíliával, Újházi Edével. Ettől kezdve 1907-ig évente előadták a tragédiát. Kecskemét egyik legnagyobb kulturális értékeként az első Hírős Héten a Nemzeti Színház művészei játszották néhány nappal a Kodály-ősbemuta- tók előtt. A második világháború után először a drámaíró születési évfordulóján, 1946. november 11-én került színre. Dr. Tapasztóné Perlaki Magdolna A Bánk bán magyarországi színpadokon 1945- 1989 között című, a Katona József Társaság 1991-ben kiadott évkönyvében olvasható írásában is kiemelte, hogy a jelzett időszakban honi színpadjainkon tartott 45 Bánk bán-premier közül 30 ünnepi dátumhoz kötődik. Ezzel a tragédiával nyitották meg az új évadot 1961-ben, egy évtized múltán, majd 1982-ben. A társulat 1987 decemberében a Bánk bánnal költözött vissza a felújított teátrumba. Azóta a drámaíróról elnevezett épületben nem szólalt meg az ország nádora, Gertrudis, Melinda, Tiborc, Petur. Most ismét műsorára tűzte a teátrum, a premier március 23-án lesz. us idusa előtt 23 nappal Egressy közül néhányra. ________________________heltai máhpor S ZÉPEN DALOLVA. A solti női kórus négy éve alakult. A harmincak csapata hetente próbál. Nemcsak önmaguk szórakoztatására jönnek össze, hanem ott vannak a város valamennyi rendezvényén. így a 15-i ünnepségen is, ahol műsorukkal színesítik a programot. Felvételünk a tavaszi napok megnyitóján készült. FOTÓ: PULAI SÁRA Nemzeti drámánk, a A Bánk bán az irodalmi és színházi szakemberek véleménye szerint az első, kassai előadása óta eltelt 167 esztendőben a drámaíró szülővárosában 72 évadban került műsorra. Először csak a honi ősbemutató után több mint egy évtizeddel, 1847. október 14-én - tudható Joós Ferenc színháztörténetéből -, az akkor 24 éves Komáromy Alajos jutalomjátékaként hallhatták Kecskeméten Tiborc panaszát. Választása egyaránt köszönhető a szerző szülőhelye iránti tiszteletnek, a reformkortól föllábadó nemzeti érzésnek és a mű hatásos szerepeinek. Az ifjú művész Bánk bán megszemélyesítését vállalta. Tíz nap múltán újrajátszották. Kedvező fogadtatására és az akkori vidéki színházi viszonyokra egyaránt következtethetünk a gyors, ismételt műsorra tűzésétől. Sajnos a második kecskeméti Bánk bán-előadás egyúttal a vándor- társulat nyúlfarknyi évadjának búcsújátéka is volt. A mindinkább a forró hazaszeretet kinyilvánításának, a nemzeti érzület élesztőjének tekintett Bánk bánt a nagy márciKatona József Gábornak, a kor legnépszerűbb színművészének vendégjátékával láthatta a Király-féle teátrum jó esetben kétszáz-háromszáz nézője. A művész fél év múltán a toborzóútra indult Kossuth Lajos kíséretében jött ismét Kecskemétre és tudósított Kossuth hírlapjában a politikus lelkes fogadtatásáról. A már Gyulay Pál szerint „legjelesebb tragédiánk” újabb kecskeméti színpadra állítása, a 210. előadás előtt szívesen emlékezünk a legsikeresebb előadások FÖLDI JANOS 1973-ban született Kecskeméten. 1996-ban végzett a szegedi Zene- művészeti Főiskola kürt szakán. 1995-től tanít a jakabszállási és az orgoványi zeneiskolában rézfúvós hangszereket. 1995 óta másodkarnagya az ifjúsági fúvószenekarnak, 1996 óta kürtöse a Kecskeméti Szimfonikus Zenekarnak. A Magyar Művelődési Intézet felsőfokú fúvós karnagyi képzését 1999-ben fejezte be. Nőtlen.- Milyen zeneművek szerepelnek a műsorukon? Csak történelmi indulókat játszanak?- Korántsem, bár az indulók meneteléssel, esetenként mazsorettek közreműködésével egy szabadtéri koncertből sem hiányozhatnak, hiszen ez a műfaj egyik fő jellegzetessége. De játszunk komolyzenei és könnyűzenei átiratokat, swinget, rockit. Általában úgy építjük fel a műsort, hogy a közönség kedvencei - például a Radetz- ky-induló - mellett azt is eljátsszuk, ami a zenekar kedvence. Ilyen például a Lionel Richie-szá- mok feldolgozott változata. A repertoárt befolyásolja az is, hogy koncertteremben vagy szabadtéren zenélünk.- Terveik?- Szeretnénk a térzenélés hagyományát újra feléleszteni Kecskeméten. A tavaly őszi fellépéseink nagyon sikeresek voltak. Reméljük, hogy idén is szívesen hallgatnak bennünket a kecskemétiek. Á.E.
