Petőfi Népe, 2001. március (56. évfolyam, 51-76. szám)
2001-03-10 / 59. szám
fSZOBEN 2001. március 10. Petőfi Népe FALURÓL VAROSRÓL FALURI IRA TISZAALPAR A jövő a vállalkozásokban rejlik Az Anonymus Cesta Hungarorumából ismert Alpár mezeje ősidők óta lakott terület. A legenda szerint itt zajlott a honfoglalás döntő csatája Árpád és Zalán vezér között. Az Alpár nevet - egy 1075-ből származó oklevél szerint -1. Géza király adományozta a Tisza menti településnek. Az ország három részre szakadása után a terület elnéptelenedett, az 1341- ben épült templom leégett, Alpár beleveszett a pusztaságba. A környék újrané- pesedése a XVIII. században kezdődött. A népesedés ütemére jellemző, hogy Alpár a XIX. század végén már 3500 lelket számlált. 1973-ban Alpár egyesült a szomszédos Tiszaújfaluval, létrehozva Tiszaalpár nagyközséget, melynek jelenleg 5241 lakosa van. Tiszaalpár nagyközség Tiszaalpár nagy és gazdag múltú település. Befolyásolja-e a múlt a jelent és a jövőt? Egyáltalán hogyan értékeli a nagyközség múltját? - erről kérdeztük Barton Andrást, a nagyközség polgármesterét.- Tavaly ünnepeltük Tiszaalpár településsé válásának 925 éves évfordulóját. A nagyközség fejlődésére hatással voltak a rendszerváltással együtt járó gazdasági következmények. Szembesülni kellett a munkahelyek megszűnésével, az inflációval. A közelmúltban pedig az ár- és belvíz okozott gondot. Polgármesterré választásom óta az elmúlt hat év költségvetéséből mintegy 164 millió forintot fordítottunk felújításokra, fejlesztésekre. Ebből 89 miihó forintot az infrastruktúrára, 6,5 kilométer hosszúságú ivóvízhálózat, 2,6 kilométer szilárd burkolatú út kialakítására költöttünk. A Szolnok-Kiskunfélegy- háza összekötő út Lakitelekre vezető szakasza állami pénzekből került felújításra. Négy évvel ezelőtt a közvilágítási lámpatestek 90 százalékát korszerűsítettük 6,7 millió forinKépviselő-testület Barton András polgármester, Bakos István, Barna Sándor, dr. Berényi Ferencné, dr. Csemus Tibor, Győri István, Horváth László, Maróti Pál, Martus Pál, Novák Lajos, Papp Imre, dr. Puliusné Sárdi Mária, Szederkényi Zoltánná, dr. Vancsura István tos költséggel. A nagyközség egész területére kiterjedő telefonhálózat 1996-ban készült el.- Miben látja a fejlődés további lehetőségeit? Vannak-e kész tervek, elképzelések a jövőről?- Természetesen az önkormányzat és személy szerint magam is a nagyközség fejlesztését tartom elsődleges feladatomnak. Tiszaalpár jövőbeni gyarapodását elsősorban a helyben működő kis- és középvállalkozásokban látom. A cégek megközelíthetősége miatt rendkívül fontos az infrastrukturális hálózat, ezen belül pedig az utak folyamatos fejlesztése. Sajnos még nagyon sok az elhanyagolt, keskeny, kátyúkkal teli út. Ezek többsége ugyan elsősorban a nagyközség külterületén van, de ez akkor sem megnyugtató. Főleg, ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy az elmúlt esztendőkben jelentősen megnőtt a Tiszaalpáron áthaladó, úgynevezett tranzitforgalom. Ezért is szorgalmazzuk ezeknek az utaknak a mielőbbi korszerűsítését. Elképzeléseink szerint első lépcsőben az Ady Endre utca végétől a helységnévtábláig újítanánk fel az utat. Ezen a szakaszon egy új nyomvonallal kiküszöbölhetnék az Ady utcai éles kanyart. A felújítások második szakaszában a táblától a Király sarokig folytatódna a munka. Szintén a jobb beláthatóságot szolgálná a Tiszaalpár központjában lévő kereszteződés átépítése. A Kiskunfélegyházáról Lakitelek felé vezető út csomópontját a sarki épület lebontásával, illetve az óvoda kerítésének áthelyezésével tennénk kevésbé balesetveszélyessé. Úgy vélem, két-három éven belül megoldódik a korszerű hulladékgyűjtés és -szállítás, négy éven belül pedig a zárt szennyvízhálózat kiépítése.- Visszatérve az utakra: sokak, főleg a vállalkozók szerint ideje lenne végre rendbe tenni BARTON ANDRÁS 1949. augusztus 3-án született Kiskunfélegyházán. 1973-ban szerzett építész oklevelet a debreceni Ybl Miklós Műszaki Főiskolán. 1994 óta Tiszaalpár polgár- mestere. Nős, két gyermeke van. a községből kivezető utakat. Van-e ennek realitása?- Olyannyira, hogy kezdeményezésemre tavaly augusztusban készült egy hatástanulmány egy Kecskemétre vezető útról. A hét méter szélesre és a már létező földutak nyomvonalára tervezett út a Kiskunfélegyházát Csongráddal összekötő út bokrosi lei ágazásától indulna és a Műkertvároson : át vezetne be Kecskemétre. Mint a ta- I nulmányból kiderült, megépítésével tíz I kilométerrel rövidülne a Kecskemét- I Csongrád közti távolság, és több mint ! tíz százalékkal csökkenne az E75-ÖS út ! Kiskunfélegyháza és Kecskemét közötti I szakaszának forgalma. Megvalósítása I érdekében a közelmúltban a Dél-alföldi Régió területfejlesztési tanácsához for- I dúltam, s kértem a beruházás lehetőségeinek vizsgálatát. A távlati tervek szerint ez az út, amely a magyar-román határig vezet, alkalmassá válna a tranzitforgalom megfelelő lebonyolítására. Ezzel Battonyáig bezárólag valamennyi érintett település egyetért. Ha megvalósul, ez az út már nemcsak a helyi vállalkozók, hanem a Dél-alföldi Régió érdekeit is megfelelően szolgálná.- Tiszaalpár vonzó település, de vajon mivel lehetne még vonzóbbá tenni?- Tiszaalpár vonzerejét még mindig a HoltTisza és az Alpári rét jelenti. A turisták kulturáltabb fogadása érdekében a vendéglátó- egységeken is folyamatos felújításokat végeznek. Az idegenforgalom növelésének másik lehetősége a falusi turizmus. Az ön- kormányzat tervei között szerepel a szabad strand melletti kiszolgáló épület korszerűsítése, a nemzeti park területén egy tanösvény kialakítása, valamint idegenforgalmat növelő rendezvények szervezése. Nagy előrelépést jelentene, ha mindezt sikerülne megvalósítanunk. HÓDI ANIKÓ TISZAALPÁR VÁRHATÓ BEVÉTELEI Sajátos működési bevételek: 135 millió Finanszírozási bevételek: 44 millió Ft Felhalmozási bevétel: 1 millió Ft Intézményi bevételek: 29 millió Ft Állami hozzájárulások: 132 millió Ft Fűszerpaprika és almaszirom Az őrlési folyamatot számítógép vezérli és ellenőrzi. FOTÓ: SZ. A. Tíz évvel ezelőtt egyéni vállalkozásból indult, később céggé fejlődött a tiszaalpári Tolmár Kft. Fő tevékenysége a fűszerpaprika- szárítás, -őrlés és -értékesítés. Szezonban 40-50 ezer kilogramm nyers fűszerpaprikát szárítanak naponta a gőzös, szalagos Babcock típusú szárítóberendezésen. A mégrendelő igénye szerint 5-6000 kilogramm őrlemény készül a verőcsapos, három malomköves őrlősoron. Az ISO 9002 minőségügyi rendszert 1997 óta működtetik a paprikaőrlemény előállítására és értékesítésére. Emellett a cég almachipset (almaszirom) és almakockát is gyárt, műzlialapanyagnak. A kapacitás és a tevékenységi kör bővítése, valamint a higiéniai feltételek Szigorodása több fejlesztést eredményezett a kft- nél 1998-ban. Ugyanebben az évben a cég egy újabb telephellyel is bővült. Sor került egy nagy teljesítményű, korszerű szalagos, folyamatos gőzzel működő szárítóberendezés vásárlására is. A nyolc, szezonban akár negyven főt is foglalkoztató kft. elsősorban Ausztriába, Németországba, Hollandiába, Horvátországba, Szlovéniába exportálja a nagykiszerelésű őrleményt. Magyarországon hús- feldolgozó üzemeknél, nagy fű- szerkiszerelőknél értékesítik a fűszerpaprikát. Címük: 6066 Tiszaalpár, Köztársaság u. 11., Istvánújfalu 88. Ami vesszőből elkészíthető Háromszázötven alaptípus, végtelen számú variációs lehetőség. A szalvétatartóktól, a bevásárló, állathordó kosarakon át a legkülönfélébb lakásfelszerelési tárgyakig. Mindez a legtermészetesebb anyagból: hajlékony fűzfavesszőből. Tömören ez jellemzi az 1990-ben vesszőtermékek gyártására, értékesítésére családi vállalkozásként létrehozott tiszaalpári C-Product Kft. tevékenységét. A vesszőáruk alapanyagát, a fűzfavesszőt Tiszaalpár környékén vásárolják fel. A vesszőkből huszonöt alkalmazott és ugyaneny- nyi bedolgozó készíti a legigényesebb elvárásoknak is megfelelő termékeket. A gyártás két szálon fut. Egyrészt tiszteletben tartják a vesszőfonás több száz éves hagyományait. Ennek megfelelően a hagyományos gazdasági és karkosaraknál a régi formavilágot elevenítik fel. Másfelől igyekeznek lépést tartani az állandóan fejlődő világgal. Termékpalettájukat az egészen új típusú, bútorok, vásárlókosarak, ládák, lakberendezési tárgyak teszik teljessé. Késztermékeiket elsősorban kereskedőknek, viszonteladóknak, nagyáruházaknak értékesítik. De az egyéni vásárlók igényeit, sőt, az egészen egyedi elképzeléseket is igyekeznek kielégíteni. Exporttevékenységük szerteágazó. Szállítanak Angliába, Svájcba, Németországba, Ausztriába (Például náluk készülnek a bécsi Metro kosarai.), Franciaországba. Az egyre dráguló természetes alapanyagok miatt azonban néhány éve importra kényszerültek. Vietnamból, Thaiföldről, Kínából, Malajziából és a Fülöp-szigetek- ről főleg kókuszháncsból, tengeri fűből készült termékeket hoznak be. Vonalkódos termékeiket korszerű feltételek mellett, számítógépes készletnyilvántartás alapján saját, 600 négyzetméteres elárusító csarnokukból értékesítik. Az elkészült termékeket 2000 négyzetméteres raktárban tárolják. Czinegéné, Károly Anna cégtulajdonos szerint legnagyobb problémájuk, hogy a kosárfonás mestersége kihalófélben van. A hajdan apáról fiúra szálló népi mesterség ma már korántsem olyan divatos, mint egykor volt. Ezért egyre nehezebb utánpótlást találni. Látogassanak el Tiszaalpárra! Címük: 6066 Tiszaalpár, Kátai sor 41/C, tel.: 76/598-802 vagy 76/424-672, fax: 76/598-809 Zalán megfutamítása Tudja-e? •Tudja-e, hogy Tiszaalpár középkori neve Pispekalpár, Püspökalpár, későbbi helyneve pedig Alsóalpár vagy Nagyalpár volt? •Gondolná, hogy gróf Széchenyi István 1833-ban átutazóban, 1846 júliusában pedig a Tisza szabályozási ügyében járt Alpáron? •Tudja-e, hogy a várdombot uraló gyönyörű barokk templom 1752-1755 közt épült? •Hinné-e, hogy a nagyközség eredeti várdombjának jelenleg csak fele, alig 0,22 hektár látható mindössze? Árpád vezér követeket küldött „dölyfös” Zalán (Sálán) vezérhez: „küldjön egy nyalábot Alpár (Olpar) homokjának a füvéből, hogy megtapasztalhassam, vajon édesebb-e... a szcitiai tájak füvénél”. A követek, Ond és Ketel, majd Ete és Vajta kérését - korhű szokásnak megfelelően - nem teljesítették. A csata elkerülhetetlenné vált. A görög császár és a bolgár vezér nagy hadsereget küldött Zalán vezér támogatására. Árpád vezér és nemesei is egész hadseregükkel is indultak, és a Tisza partján továbbvonulva Alpár homokjára érkeztek. Megszólaltak a kürtök s harcba elegyedett a két ellenséges csatarend. Zalán, amint látta, hogy övéi alulmaradnak a küzdelemben, hogy életét mentse, Bolgár fejér várába sietett. A törökök meg a bolgárok rettegésükben a Tiszát kicsiny folyónak vélve át akartak úszni rajta, de majdnem mindahányan a folyó vizébe vesztek. A jelentőségteljes eseményt és helyet Vörösmarty Mihály énekelte meg Zalán futása című eposzában. ■ ízes tiszaalpári őrlemények Fűszerpaprika-termeltetéssel, -felvásárlással, -feldolgozással, bérfeldolgozással és -értékesítéssel foglalkozik az 1994-ben, Tiszaalpáron alakult Naturalpár Ipari Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Az általában 12, szezonban 30-40 főt foglalkoztató vállalkozás évente 1500-1800 tonna nyers fűszerpaprikát vásárol fel a gazdáktól, őstermelőktől. A korszerű fűszerpaprika-feldolgozás feltételeit az üzem gyártó gépsorai, csomagolástechnikája, valamint önálló laboratóriuma biztosítja. Már a telephelyen van az a korszerű csírátlanító gépsor, amellyel újabb határozott lépést tesznek, hogy megfeleljenek az uniós elvárásoknak. A Naturalpár Kft. az ország fűszerpaprika-előállításának öt százalékát termeli. A díszcsomagolt, zsákos és aromazáró fóliatasakokba kiszerelt különleges, csemege és édesnemes csípősségmentes, illetve csípős paprika őrlemények egy része külföldre, Kanadába, Franciaországba, Angliába, Romániába és Olaszországba kerül. Belföldön elsősorban húsipari vállalatoknak, különféle kis és nagy kereskedelmi hálózatoknak szállítanak, de egyéni vásárlókat is kiszolgálnak. Fűszerpaprikán kívül kapor, fodros petrezselyem és spenót szárításával is foglalkoznak. Címük: 6066 Tiszaalpár, Kátai sor 41., tel.: 76/424-854 Az elkészült termékeket hatszáz négyzetméteres elárusítócsarnokból értékesítik.
