Petőfi Népe, 2001. március (56. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-10 / 59. szám

Petőfi Népe 2001. Március 10., szombat és környéke Szerkeszti: Ábrahám Eszter Tavaszi Fesztivál 2001 A Pedagógus Énekkar a fesztivál zárókoncertjér\lép közönség elé a Kodály-iskolában. Új évezred küszöbén. Ez a mottója a március 15-én kez­dődő XVI. Kecskeméti Tava­szi Fesztiválnak. E gondolat jegyében sokszínűén és gaz­dagon tárja Kecskemét váro­sa önmaga és vendégei elé művészeti életünk értékeit, kincseit. A fesztivál egyik fő­szervezője idén is az Erdei Ferenc Művelődési Központ és Művészeti Iskola. Március 15-én nemzeti ünne­pünk és a fesztivál eseményei harmonikusan egészítik ki egy­mást. Ez a nap idén szoboravatás­sal is gazdagodik: ifjabb Lovas Dániel Noszlopy Gáspár-mell- szobrát avatja Kecskemét városa a Consol Trade beruházásaként. A városi ünnepséget követően délelőtt 11.30-kor dr. Sárközy Ist­ván és Kerényi József Kossuth-dí- jas építész köszöntőivel nyílik meg a tavaszi fesztivál, valamint a Győri Nemzetközi Művésztelep gyűjteményéből válogató kiállí­tás. E tárlathoz kapcsolódva Győr és a fesztiválok címmel látható Szabó Béla fotókiállítása is a kecs­keméti Erdei Ferenc Művelődési Központban. Este a Katona József Színházban à Verdi-évfordulót ünnepli Kecskemét. A zeneszer­ző tiszteletére a Rigolettóból hall­hatunk részleteket olyan művé­szek tolmácsolásában, mint Ana- tolij Fokanov, Kertesi Ingrid, Otto Klein és mások. A rendezők tö­rekvése az volt, hogy idén is olyan nemzetközi hírű művészeti együtteseket és prograriiokat hív­janak a városba, amelyeket az anyagi lehetőségek szorításában máskor nem tehetnek meg. Ízelí­tő a fesztivál eseményeiből: Zenei rendezvények Március 19-én, este 7-kor a kecskeméti EFMK-ban lép fel a törökországi Borúsan Chamber Orchestra. Az 1993-ban alakult kamarazenekar számos koncer­tet adott már Törökországban és Európában, állandó közreműkö­dői az Isztambuli Nemzetközi Zenei Fesztiválnak és az Ankarai Zenei Fesztiválnak. Karmesterük a Magyar Televízió karmester- versenyének 3. helyezettje. Kecs­keméti koncertjükön Poulenc, Rey és Sztravinszkij zeneművei csendülnek fel, közreműködik Mácsai Pál. A X. Nemzetközi Bohém Rag­time és Jazz Fesztivál március 23-án este 7-től a Little Jazz Band, a Körösi Szürkeverebek Jazzbandája, a Lucky Boys Shuffle Band és a Kecskemét Jazz Orchestra muzsikáját kínálja. Március 24-én, az EFMK színpa­dán este 7-től a Lucky Boys Shuffle Band és a Four Fathers, a Bratislava Hot Serenaders (Euró­pa legjobb archaikus nagyzene­kara) és a házigazdák játszanak. Március 24-én este 7-től Zene és irodalom címmel az Ars Nova Énekegyüttes ad hangversenyt a református Újkollégiumban. Mű­sorukon Farkas Ferenc, Vajda Já­nos és Orbán György művei sze­repelnek. Közreműködik Székhe­lyi József, vezényel Kiss Katalin. A Különös zenék estje márci­us 26-án este 7-kor kezdődik az EFMK-ban. Az ütőhangszeres duó: Horváth Kornél és Stoyan Yankoulov és Lantos Zoltán hege­dűs különleges zenei élményt kí­nálnak. A fesztiválzáró hangverseny főszereplője az idén fennállásá­nak 40. évfordulóját ünneplő Kecskeméti Pedagógus Énekkar. Március 31-én este 7-kor a Ko­dály-iskolában Liszt Via Crucis és Vivaldi Glória című műveit hall­hatjuk a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar közreműködésével. Ve­zényel Erdei Péter, közreműkö­dik: Szabóki Tünde, Gémes Kata­lin, Szűcs Ferenc, Szabó Gellért és Révész László. Színházi bemutatók Március 21-én este 7-kor a Buda­pest Táncszínház előadására vár­ja az érdeklődőket a művelődési központ. A 10. évadját ünneplő táncszínház először lép fel a kecskeméti fesztiválon. Három részből álló műsoruk ízelítőt ad az „európai moderntáncból”. A kecskeméti Katona József Színház a március 27-ei színhá­zi világnapot három előadással köszönti. A nagyszínházban A bohóc, a kamaraszínházban Az ügynök halála, az üzemszínház­ban az Utazás a koponyám körül című előadást láthatja a közön­ség. Tavaszi színek A fesztivál programjához szerve­sen illeszkedik a március 15-ei rendezvénysorozat is: így a főtéri megemlékezés délelőtt 10-től, il­letve a reggel 9-kor megnyíló Pil­vax Nosztalgia Kávéház a Kecs­keméti Ifjúsági Otthonban. A Tavaszköszöntő népi hagyo­mányőrző nap március 17-én délelőtt 10-kor gyermek- és ifjúsá­gi népi tánccsoportok találkozó­jával kezdődik a művelődési köz­pontban, majd 13 órától az Én el­mentem a vásárba című kézmű­ves-programmal folytatódik az if­júsági otthonban. Este 7-től ismét az EFMK ad otthont a hagyományőrző napot lezáró koncertnek és táncház­nak, melynek házigazdája a M.É.Z. együttes, illetve a Csík Ze­nekar. A Mozaik címet viselő film- fesztivál március 18-21. között válogatást ad a 32. Magyar Film­szemle díjnyertes alkotásaiból. Török Ferenc Moszkva tér, Tímár Péter Vakvagányok, Tarr Béla Werckmeister harmóniák, Buglya Sándor Homokon nőtt város és Rudolf Péter Üvegtigris című al­kotásai szerepelnek a kínálatban. A győri Műhely folyóirat estje március 22-én, 17 órakor kezdő­dik a Katona József Könyvtárban. Gyermekeknek Március 20-án 14 órakpr a hong­kongi Ming Ri Színház gyermek­előadását tekinthetik meg a kicsi­nyek az EFMK-ban. Az éneklő if­júság napjának március 22-én délután 3-tól a Kodály-iskola ad otthont. A Ciróka Bábszínház március 27-étől április elsejéig minden napra kínál egy mesét. Bemutatkozik a debreceni, a pé­csi, a győri és a rozsnyói bábszín­ház. Kiállítások A Kisalföld élő népművészetét bemutató tárlatot március 15-én délután 14 órakor nyitják meg a Népi Iparművészeti Múzeum­ban, míg az Ünnep és kivonulás című, Szemadám György-ké- pekre komponált tárlatot márci­us 16-án 15 órakor nyitja meg Radnóti Sándor esztéta a Kecs­keméti Képtárban. Magyar gra­fika II. címmel Bak Péter gyűjte­ményéből látható válogatást a helyőrségi klubban. A tárlatnyi­tó március 19-én délután 4-kor lesz. A Tiszakécskei Művésztelepen készült alkotásokból válogatott tárlatot március 20-án, délután 5-kor Várhegyi Attila, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériu­ma államtitkára nyitja meg a Bozsó Gyűjteményben. Antik motívumok címmel Vinkler József festőművész tárla­ta a Mártonfi Galériában látható. A kiállítást március 28-án dél­után 17.30-kor Szilágyi Tibor színművész nyitja meg. A tárlatnyitót könyvbemutató előzi meg 16 órától a Katona József Könyvtárban. Muladi Brigitta: Vinkler László és Szuromi Pál: Vinkler László cí­mű kötetei elé Szi­lágyi Tibor mond bevezetőt. A programokat - melyekből a teljes­ség igénye nélkül adtunk válogatást - a város főterén né­pi iparművészeti kirakodóvásár szí­nesíti. Az idei, immár a 10. nemzetközi ragtime és jazz fesztivál házigazdája most is a kecskeméti Bohém Ragtime Jazzband. A fesztivál március 23-án és 24-én lesz az EFMK-ban. ■ Új igazgatója van Bak Lajos személyében a kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központ­nak. Kinevezéséről viharos, személyeskedé­sektől sem mentes vita után 19 igen szavazat­tal döntött szerdai közgyűlésén a kecskeméti képviselő-testület. Bak Lajos évtizedek óta dolgozik a közművelődésben, 16 éven át volt a kiskunmajsai művelődési központ igazgató­ja. Kecskeméten fő feladatának az intézmény megerősítését, menedzselését tekinti. EFMK- Örülök, hogy végre szakmai kérdésekre vála­szolhatok - kezdte a beszélgetést Bak Lajos, akit lelkileg megviselt a szerdai közgyűlésbeli vita.- Ha szabad így fogalmaznom, úgy éreztem magam ott, mint „Pilátus a Crédóban”. Szenvedő alanya voltam egy olyan vitának, amely alapjában véve nem rólam és az in­tézményről szólt, hanem a városvezetés és az ellenzék szembenállásáról.- Miért döntött úgy, hogy indul az EFMK igaz­gatói pályázatán?- Elsődlegesen azért, mert nagy szakmai kihí­vásnak éreztem. Szerettem volna kipróbálni magamat új környezetben, egy új intézmény­ben.- Milyen szakmai programot dolgozott ki a pályázatában?- A művelődési központnak két alapvető funkciója van: az oktatási és a közművelődési. A művészeti iskola vonatkozásában a távlati célom a megerősítés, további osztályok indí­tása, illetőleg az intézményen belüli integráció erősítése. Új zenei, népzenei tagozat beindí­tását is elképzelhetőnek tartom, azt viszont át kell gondolni, hogy hány kihelyezett népitánc- tagozatot bír el az iskola. A közművelődési tevékenységet illetően úgy látom, hogy az EFMK-nak háromfajta igényt kell kielégítenie. Egyfelől helyet, teret és segít­séget kell adnia a helyi önszerveződéseknek, kluboknak, köröknek, egyesületeknek, s fel kell vállalnia a helyi igényeket (komolyzenei és könnyűzenei koncertek, színházi előadások stb.). Másfelől városi-regionális szerepe van az intézménynek, harmadsorban erősítenie kell Kecskemét fesztiválváros jellegét.- Mit ért regionális szerepvállaláson?- Nem a régi megyei státus visszaállítására gondolok, ez idejétmúlt gondolat. Abban vi­szont biztos vagyok, hogy erősíteni kell a Kecskeméthez közeli településekkel a kapcso­lattartást. Két példát említek: vannak olyan rendezvények, például a Budapest Táncszín­ház estje, a ragtime-találkozó, vagy a Presser- koncert, amelyeket egy kisebb művelődési ház nem tud megfizetni. Holott pl. a félegyházi vagy soltvadkerti embereket is érdekelné, tehát Mutassuk meg az értékeinket! BAK LAJOS 1958-ban született Kecskeméten. 1982-ben végzett a szegedi Ju­hász Gyula Tanárképző Főiskola magyar-történelem szakán. 1998- ban ugyanott művelődésszerve­zői diplomát szerzett. 1976-82 kö­zött a kiskunmajsai diákotthon vezetője volt. 1982-től dolgozik a kiskunmajsai művelődési központban, ahol 1985-ben nevezték ki igazga­tónak. 2001. április elsejétől irányítja a kecske­méti EFMK-t. Egy fia van. ezeken a településeken is érdemes volna meg­hirdetni, közönséget szervezni. A másik példa a képzőművészet. Kiskunmajsának van egy hihetetlenül gazdag Konecsni-gyűjteménye, amelyet még senkinek nem jutott eszébe Kecs­keméten kiállítani. De említhetem a halasi csipkecsodákat is, amelyek nyilván érdekelnék a kecskemétieket, ha helybe hozná valaki. Amikor regionalitásról beszélek, akkor tehát elsősorban arra gondolok, hogy Kecskemét azzal csak gazdagodhat, ha felmutatja a kör­nyező városok értékeit.- Hogyan erősítené Kecskemét fesztiválváros jel­legét?- A kecskeméti fesztiválok elérték azt a szín­vonalat, hogy nemzetközileg is megmérettes­senek. Ehhez azonban még erőteljesebb me­nedzselés, pályázati stratégia kell. Úgy vélem, a kecskeméti rendezvényekkel nemzetközi pályázatokon is elindulhatunk, az EU-nak több ilyen pályázata van. Másfelől szeret­ném a fesztiválokat az eddiginél jobban be­kapcsolni az ország kulturális idegenforgal­mába.- Bizonyára tudja, hogy az EFMK városi tá­mogatása csak felerészben fedezi az éves mű­ködési költségeket. Vannak „pénzszerző” ter­vei?- Igen, egyrészt a pályázatokban rejlő lehető­ségek további kiaknázása, illetve a hosszú tá­vú szponzorálási rendszer kiépítése. Úgy vé­lem egyre többe fog kerülni a ház, hiszen az állagmegóvás, felújítás feladata vagy az infor­matikai fejlesztés is előttünk áll. Tágabb ösz- szefüggésben a pénzügyekről még annyit mondanék: a kultúra piacosodása elkerülhe­tetlen. De ez soha nem mehet a szakmai munka rovására. Tehát nem a pl. cipővásár­ból származó terembérleti bevételek növelése a megoldás, hanem a pályázati rendszer erő­sítése.- Tervez-e személyi változtatásokat?- Nem. Mindenben számítok az EFMK kollek­tívájára. Nagyra értékelem Bárdos Ferenc szakmai tapasztalatait is, így rá is számítok. Á. E. Újabb őrsparancsnoki kinevezés Lajosmizse-Kerekegyháza E hét elejétől ismét újabb megbízott parancsnoka van a lajosmizsei rendőrőrsnek. A kecskeméti Tarnóczy László rendőr százados március 5-étől látja el fel­adatát Lajosmizsén. Az új őrsparancsnokot dr. Kása István alezredes, a kecskeméti kapitányság vezetője a kerekegy­házi képviselő-testületi ülésen mutatta be. A lajosmizsei őrs ille­tékességi területéhez tartozik ugyanis Kerekegyháza is, illetve Ladánybene, Felsőlajos, Kunba- racs és Fülöpháza is. A testületi ülésen elhangzott, az idei költ­ségvetése is olyan a megyei kapi­tányságnak, hogy elkelnek a tá­mogatások. A közterületekről is jócskán hiányoznak a rendőrök, de ugyanez igaz a külterületekre is. A tanyás térségek védelme pe­dig majdhogynem megoldatlan. A lajosmizsei őrs illetékességi te­rületén 2900 tanyás ingatlan van. Ezeknek 40 százaléka lakott, vagyis a polgárok egynegyede ta­nyán él. Az ő védelmükben vala­miféle mobiltelefon, sőt sárkány­repülős megoldásban gondolkod­nak a városi kapitányságon - hal­lottuk dr. Kása Istvántól. Az ülésen felszólalók közül volt, aki kijelentette: egyik kor­mány sem tett meg mindent azért, hogy a rendőrség eredmé­nyesen tudjon dolgozni. Nevetsé­ges az anyagi megbecsülésük. Ezért is nagy az elvándorlás. Az örökös létszámhiánnyal nem le­het bűnmegelőző munkát végez­ni. A lakosság biztonságérzete pe­dig nem megfelelő. A polgárőr­egyesület elnöke kifejtette, hogy a tanyákon élő külföldi állam­polgárok addig ne kritizálják a közbiztonságot, amíg saját érté­keik védelmére nem tesznek semmit, miközben még adót sem fizetnek. A kritikák mellett a képviselők kifejtették, hogy a helyi rendőrök munkáját elismerik, s a lajosmi­zsei rendőrőrs beszámolóját elfo­gadják. PULAI SÁRA Aranyeső, barka és saláta Piaccsarnok Tegnap óriási virágfelho­zatal jellemezte a kecske­méti Budai utcai piacot. Mind a csarnokban, mind a külső részen virágcsok­rok százai csalogatták a vásárlókat. Aranyesőt és barkát is találtunk néhány asztalon, de jellemzőbb volt a frézia, a tulipán és a nár­cisz. A virágok ára az elmúlt he­tekhez képest nem sokat válto­zott. . A legkapósabb talán a tulipán volt, amelynek szálát 80-150 Ft PIACI ÁRAK, KECSKEMÉT FT/KG Sárgarépa Karfiol Jégcsapretek Paradicsom Banán Körte Sóska Mogyoró Narancs 80-120 350450 40-50 60-200 340-500 200-220 250-350 400 450550 149-179 Forrás: PN-INFO között adták. A gyümölcspia­con továbbra is a narancs és a banán a sláger. Almából is sokan vásároltak, nem így az eperből, amelyet kis dobozos kiszerelésben kínáltak 700 fo­rintért. Drágább lett a fejes salá­ta, darabját 60-120 között vásá­rolhattuk meg. így aki most tavaszi vitamin­salátát szeretne készíteni, ol­csóbban jár, ha kígyóuborkából és retekből válogat. Az előbbi kilóját 350-450 között mérték, de darabját már 100-120 forin­tért is elvihettük. A jégcsapretek tegnap nagyon olcsó volt: kilóját 60 forinttól hirdették. A piros retket pedig csomónként 40-100 forint között kínálták.

Next

/
Thumbnails
Contents