Petőfi Népe, 2001. február (56. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-09 / 34. szám

4. oldal - Petőfi Népe BEMUTATJUK DÉL-PE ST MEGYE ORVOSAIT 2001. Február 9., kedd Gyógyítás barátságosan Egy tapasztalt sebész Dr. Tóth Jánosnak, a nagykőrösi kórház és rendelőintézet igaz­gatóhelyettesének gyakorlata és helyismerete bőséges alapot nyújt ahhoz, hogy az intézmény vezetésének élvonalában dolgoz­zék. Nagyon örült annak, hogy 1982-ben áthívták a nagykőrösi rendelőintézetbe. Itt az igazgató- helyettesi teendők mellett a sebé­szeti, traumatológiai és az orto­pédiai szakrendelés is reá hárult, így már jelen volt az új rendelő- intézet építésének és átalakításá­nak kezdeteinél is. Mint mondta, a leghosszabb időt a traumatoló­gián töltötte, ezért ezzel a feladat­körrel foglalkozna legszíveseb­ben. Igazi kihívást jelentett az a húsz esztendő is, amennyit bale­seti sebészként ledolgozott a ceg­lédi kórházban. Dr. Tóth János tehát igen tapasztalt sebész és traumatológus. A nagykőrösi kórházban kizárólag csak olyan DR. TÓTH JÁNOS igazgatóhelyet- ' tes főorvos. 1937-ben szüle­tett Sopronban. 1961-ben vég­zett Budapesten a SOTE-n. Húsz évig a ceglédi Toldi Ferenc Kórházban dolgozott, 1982-től a nagykőrösi rendelőintézet­ben sebész főorvos és meg­bízott igazgatóhelyettes. 1968- ban szakvizsgázott sebészet­ből és traumatológiából. Nős, egy gyermeke van. beavatkozásokat végezhet, ame­lyek helyi érzéstelenítéssel is megoldhatók, de ebben is örö­mét leli, hiszen egy jól sikerült helyreállító műtét a beteg és az orvos számára egyaránt siker. ■ A cukorbetegek orvosa Nagykőrösre érkezvén dr. Mohay Andrásnak az addigi elfekvő he­lyett meg kellett szerveznie egy magas színvonalon működő be­tegellátást. Ehhez természetesen ütőképes orvos- és nővérgárdára volt szükség. Mára elmondható, hogy mind képzettségben, mind pedig hivatástudatban magasan megfelelnek az itt dolgozók a kor követelményeinek. A főorvos szí­vén viseli a városban élő cukor­betegek helyzetét is. Az ő gyer­meke a művelődési házban há­rom éve működő klub. Különbö­ző előadások szervezésével a fő­orvos összehozza az azonos problémájú embereket. 2000-ben hematológiából szakvizsgázott. Mint mondta, ez egy régi szere­lem, de művelni nehéz. Nemigen lehet ugyanis specializálódni egy ekkora kórházban. Itt minden­evőnek kell lenni. Apró mozai­kokból összerakni, hogy mi lehet DR. MOHAY ANDRÁS 1952-ben szü­letett Baján. Az orvosi diplomát 1977-ben sze­rezte meg a szegedi egyete­men. A kecske­méti megyei ké gozott 1996-ig, azóta a nagy­kőrösi kórház osztályvezető főorvosa. 1982-ben belgyó­gyászatból, 2000-ben pedig hematológiából szerezte meg a szakvizsgát. Elvált, öt gyer­meke van. a beteg baja. Ha ez sikerül, akkor az orvos is elégedett lehet. Hogy mi ad erőt a küzdéshez? Például az a kisegér, amit egy tizenhat éves felgyógyult betegétől kapott „danke” felirattal. ■ Gyógyforrásról álmodik Kisvárosi kórház nagyvárosi színvonalon A nagykőrösi kórház és rendelőintézet gyorsított a versenyben A Dél-Pest megyei és a kör­nyező térség egészségügyi ellátásában minőségi for­dulatot jelentett a nagykő­rösi városi kórház és ren­delőintézet rekonstrukció­ja. A kórház visszanyerte önállóságát. Felújított épü­letbe költözhetett, s illő körülmények között fogad­hatja a környék betegeit. Az intézmény olyan mű­szereket kapott, amelyek­re a kórházi rekonstruk­ció nélkül talán 10 évet is várnia kellett volna. Ezek a fő hozadékai annak a ha­talmas anyagi áldozatnak, amit a váors hozott a kór­házért - magyarázta dr. Elek Attila igazgató-főor­vos, akivel a nagykőrösi egészségügy fejlődéséről beszélgettünk. A felújított nagykőrösi kórház korszerű épületében adottak a gyógyító munka feltételei. fotó: b. f. i. DR. ELEK ATTILA, a nagykőrösi kórház-rendelőintézet igazgató főorvosa. 1951-ben született Gö­döllőn. 1976-ban szerzett orvosi diplomát Szegeden. 1981-ben bel­gyógyász szakvizsgát tett. 1989-ig a ceglédi Toldi Ferenc Kórházban dolgozott belgyógyász főorvosként, végül igaz­gatóhelyettesként. 1990-91-ben háziorvos Mo­gyoródon, 1991-től belgyógyász főorvos Nagy­kőrösön. 1992-től igazgató főorvos. 1995-ben egészségügyi mendzser szakképesítést szerzett. 1996-tól a Magyar Orvosi Kamara közgazdasági bizottságának elnöke, 2000-től a Magyar Kór­házszövetség ellenőrző bizottságának tagja. Nős, három gyermeke van. Nagykőrös- Ha nem lett volna rekonstrukció, nem jött volna létre a város és környékének színvonalas ellátásához szükséges orvostechnológiai háttér - mondta dr. Elek Attila. - Persze az sem mellékes, hogy emellett hosszú távra biztosított Nagykőrösön az aktív belgyógyászat je­lenléte, ami a sürgősségi betegellátás alapja. Kritikus helyzetekben nem kell Ceglédre, Kecskemétre vinni a beteget.- Melyek azok a konkrét fejlesztések, ame­lyekre a rekonstrukció adott lehetőséget?- A fejlesztés nyomán laboratóriumunkban olyan precíz kémiai automata működik, ami csaknem 100-féle laborvizsgálat gyors és pontos elvégzését teszi lehetővé. Komoly előrelépés történt a röntgentechnikában is, ahol áttérhettünk a digitális képtárolásra. Kiemelkedő jelentőségű a gyomor- és bél- rendszeri betegek kivizsgálását szolgáló en­doszkópos laboratórium megteremtése is. Olyan színkódolt ultrahang-készüléket kap­tunk, amely nélkülözheteüen a nőgyógyá­szaiban, a kardiológiában, a hasi ultrahang- vizsgálatoknál, az érvizsgálatoknál, vagy például a pajzsmirigy vizsgálatában.- Annak ellenére, hogy a városban nincs úgynevezett négy alapszakmás kórház, mi­ben lehet vonzó a nagykőrösi egészségügyi ellátás a betegek számára?- Kisméretű, barátságos és rugalmas in­tézmény vagyunk, ahol valóban a betegek érdeke az első, s mindent ennek rendelhe­tünk alá. Belgyógyászatunkon az ál­talános ellátás mellett a gasztroen- terológia és a hematológia az erőssé­günk, mert kiváló szakemberek mű­velik ezt a területet. A gyomor és bél, vagy a vérképzőszervi betegségekben szenvedők tehát különösen színvona­las ellátást kaphatnak Nagykőrösön. Az elmúlt években megszervezett re­habilitációs osztályunk híre máris túlnőtt a régió határain, többhetes vá­rakozással lehet csak bejutni. Súlyos baleset, ízületi műtét, vagy agyi törté­nés (agyvérzés, trombózis) utáni bé­nulás esetén a beteg itt visszakaphat­ja mozgásképességét, vagy annak je­lentős részét. Foglalkozunk szívmű­tétek, vagy szívinfarktus utáni reha­bilitációval, melyhez korszerű ergo- metriás (terheléses EKG) laborunk bizto­sítja a diagnosztikus hátteret.- A fejlesztés befejeződött. Ezek után mi a vezetés fő célja?- A létrejött struktúrát olyan tartalommal kell megtölteni, hogy a szakmai munka színvonala a külcsínhez méltó legyen. Már­ciusban várhatóan megkapjuk az ISO 9001- es minőségbiztosítási tanúsítvány 2000-es verzióját, amit természetesen alapos felké­szülés előzött meg. Rehabilitációs osztá­lyunk szakorvosi képzőhely, ami az itt fo­lyó tevékenység tudományos rangját és hír­nevét bizonyítja. Ezt az évente megrende­zett kongresszusaink révén tovább lehet és kell öregbíteni.- A távolabbi jövő hozhat-e valamilyen újabb fejlődést a szakmai lehetőségekben?- A járóbeteg-szakellátásban már a közeli jövőben be kívánjuk vezetni az időpontra történő előjegyzést, hogy csökkenjen a várakozási idő. Szeretnénk kihasználni azt a műtőkapacitást is, amely a rekonst­rukcióval szintén létrejött. A város vizs­gálja a fürdőfejlesztés lehetőségét is, mert a kórház udvarán ott a termálvíz. Reméljük, hogy egyszer országosan is a helyére kerül az egészségügyi ellátórend­szer, s nem kell majd szakadatlanul for­ráshiánnyal küszködni. Akkor megvaló­sulhatnak ezek a fejlesztések is. ______ _______ BALAI F. ISTVÁN b etegségeiből is segít felállni. A főorvos megérti a betegeket A semmiből szervezte meg a nagykőrösi rehabilitációs osztályt dr. Harsányi Zsolt főorvos. Nagy sikerrel. Erre bizonyíték, hogy ma már jönnének ide betegek a Balaton környékéről is, de hosz- szú a várakozási idő. A kezelés célja, hogy ágyban fekvő, járás­képtelen betegből önállóan járó­képes ember hagyhassa el a kór­házat. A siker egyik titka aligha­nem abban rejlik, hogy dr. Harsányi Zsolt az átlagosnál is nagyobb empátiával közelít bete­geihez. Megérti helyzetüket. A fő­orvost vonzotta a rehabilitációs DR. HARSÁNYI ZSOLT rehabili­tációs főorvos. 1950-ben született Debrecenben, 1978-ban szerzett ugyanott orvosi diplomát. 1987- től sebész, 1992-től rehabilitációs szakorvos. 1993-tól másodfőor­vos Debrecenben, 1995-től a nagykőrösi kórház osztályvezető főorvosa. 2000-től gerontológus. A rehabilitációs társaság elnökségi tagja. Nős, 2 gyermeke van. szakma. A gyó­gyítást itt egyé­nekre’ szabot­tan kell kialakí­tani. Bevezette például az oxi­génterápiát, ami különösen az agyi keringé­si zavarok miat­ti bénulás javí­tásában ered­ményes. Harsányi főorvos na­gyon odafigyel az orvosok, nővé­rek és gyógytornászok munkájá­nak összhangjára, s hangsúlyoz­Dr. Oroszi Sándor a szegedi, pes­ti és ceglédi orvosok legjobbjaitól tanulta a belgyógyászat és a kar­diológia tudományát, mely utób­bi a kedvenc szakterülete lett. Különösen sokra tartja Őze Béla ceglédi főorvost, aki a legtöbbet nyújtotta számára. Az adjunktus Kőrösön tanúja lehetett a régi kórház elmúlásának és az új lét­rejöttének, hiszen érkezése óta a helyi egészségügyben dolgozik.- A kardiológiai rehabilitációs gyógyítás Pest megyében csak Kőrösön folyik, tehát úgy is mondhatom, hiányszakma a mi­énk - magyarázza. - Részlegünk 25 ágyas, ahol 2 orvos, 8 nővér és a gyógytornászok látják el a bete­geket. Eredményesen. Az utóbbi évek összehasonlításában sokat javult a szívbetegek állapota. Igaz, a magas vérnyomásban szenvedő betegeink többen van­nak. Célunk az, hogy ha a szemé­DR. OROSZI SÁNDOR adjunktus, a kór­ház kardiológiai rehabilitációs részlegének ve­zetője. 1957-ben született Szat­márnémetiben. 1985-ben kapott orvosi diplo­mát a marosvásárhelyi egye­temen. 1990-ben települt át Magyarországra. 1993-ban belgyógyászatból, 1997-ben kardiológiából szakvizsgázott. Nős, 1 gyermeke van. lyi feltételek is meglesznek, önál­ló kórházi osztállyá fejlődjünk. Az itteni gyógyforrás feltárásával modern rehabilitációs központot lehetne létrehozni, amely jó szol­gálatot tenne az egészség megőr­zésében is. ■ A labor segíti a terápiát Kruppa Ildikó két világnyelv és rengeteg tapasztalat birtokában tért haza líbiai kiküldetéséből. Sok nemzet orvosaival dolgozott együtt, s ő volt a csoport vezető­je. Itthon ismét a rendelő labora­tóriumába, körösi szolgálatának első állomására került. A gyere­kek miatt nem vállalta az ügyele­ti szolgálatot, ezért 1976-ban la­borból letette a szakvizsgát. Nem esett nehezére, a matematikát mindig értette, a szakágon belül pedig a hematológia állt hoz­zá a legközelebb. A laboratórium nagy erőssége, hogy jó műsze­rekkel, kémiai automatákkal dol­goznak, hatékony segítséget tud­nak nyújtani kollegáknak a terá­piában. Sajnos, a működésére fordítható pénz náluk is kevés, pedig további új vizsgálatokat be DR. KRUPPA ILDIKÓ, a laboratórium osztályvezető főorvosa. 1947- ben született Debrecenben, 1971-ben sze­rezte diplomáját ugyanott. 1971-től a szolnoki tüdőkórházban, 1973-tól a szolnoki Köjál-nál dolgozott. 1981-83 között Líbiában prak­tizált. 1984 óta laborvezető. Két felnőtt gyermeke van. tudnának még indítani. Osztja kollégái véleményét:- A termálvíz új távlatokat nyitna az intézmény és a város előtt - mondja. ____________■ S zeretek Kőrösre járni Dr. Manyák Erzsébetnek olyan jeles szakemberek egyengették útját, mint Bruncsák András a ^gyógyászatban, Hajdú Sándor a radiológiában és Harkányi Zol­tán, aki az ultrahangvizsgálatok nagymestere. Mindenek között azonban a radiológia áll hozzá legközelebb, kedvence pedig az ultrahang-vizsgálatok területe.- Nagykőrösre korábban is jár­tam át helyettesíteni, mindig sze­rettem itt lenni. A jó gépekkel, műszerekkel könnyebb és ered­ményesebb a munka. Az ultra­hang készülékünk például a legmodernebbek közé tartozik, nemcsak hasi, de keringési vizs­gálatokra is alkalmas. Használata gyors és kevésbé megterhelő a betegek részébe. Noha csak ket­ten dolgozunk a gépeken, nálunk DR. MANYÁK ERZSÉBET, a röntgenosz­tály főorvosa. 1940-ben szüle­tett Budapes­ten. Diplomáját 1964-ben kap­ta Szegeden. 1968-ig segédorvos a kalocsai kórházban, majd 9 évig Kecs­keméten adjunktus, 2000-ig a repülőkórházban radiológus főorvos. Három szakvizsgával rendelkezik. Két felnőtt gyer­meke van. 1-2 napra szólnak az előjegyzé­sek, míg másutt esetleg jóval töb­bet kell várni a vizsgálatokra. _______________________■ z a, hogy mindenkinek, még a 90 éves betegnek is joga van az élet­minőség javítására. Ezt a szem- léletet mindenkitől elvárja. ■ A közelmúltban fejeződött be a nagykőrösi városi kórház és rendelőintézet rekonstrukció­ja. Aki megnézi, egy modern és szép, ugyanakkor barátsá­gos épületet talál, amelyben tágas és világos kórtermekben ápolják a betegeket. Minden beteg keze ügyében ott a tele­fon. A 2 és 4 ágyas szobákban ott a fürdőszoba és a wc. Em­beri léptékű kórház a nagykő­rösi, amelyben nem nagyüze­mi módszerekkel gyógyítanak. Otthonossága mellett a mű­ködés szempontjából is kitű­nő kiskórház, amelyben rugal­masabban szervezhető a gyó­gyító munka. A kórházban 165 ágyon folyik a gyógyítás. Eb­ből 55 az aktív belgyógyászat ágyszáma. A fennmaradó 110 ágy a rehabilitációs osztályé, ahol 85 mozgásszervi és 25 kardiológiai ágy működik az­zal a céllal, hogy a betegek mi­nél magasabb minőségi szin­ten élhessék saját életüket. Ugyanabban az épületegyüt­tesben kapott helyet a járó­beteg-szakellátás is, amelyben 27 különböző szakrendelés működik a járóbetegek szolgá­latában. A közelség lehetővé teszi, hogy a helyben rendelő szakorvosok szükség esetén konzíliummal segíthetik a kór­házban folyó gyógyítást.

Next

/
Thumbnails
Contents