Petőfi Népe, 2001. február (56. évfolyam, 27-50. szám)
2001-02-01 / 27. szám
2001. Február 1., csütörtök IPAR PÉNZ, I N F RASTRUKTÚ R A Petőfi Népe - 7. oldal Csökkenő német autógyártás Frankfurt Németország autógyártása tavaly 3 százalékkal 5,53 millióra csökkent. Eközben az export 2 százalékkal 3,75 millióra emelkedett - közölte az Autógyártók Szövetsége (VDA) szerdán. A személygépkocsi-gyártás 3 százalékkal 5,13 millióra esett vissza, bár a Volkswagen Németországon kívüli termelésével együtt a szám 5,3 millió volt. A haszonjárműgyártás viszont 4 százalékkal 394.700-ra emelkedett. A VDA megerősítette, hogy 2001-ben 5 millió személyautó gyártásával - vagyis a termelés további csökkenésével - számol. Németországban tavaly 11 százalékkal kevesebb, 3,69 millió új személygépkocsit helyez- tek forgalomba. ____________■ B UX INDEX I. 25-31-10 tőzsdei és piaci Arak 2001.4. hét Termény USD/t Áralakulás Tendencia Búza 113-114 Mérséklődé Tartott FOB francia kikötő Kukorica 97-93 Mérséklődő Ingadozó FOBMexikówból Tak.-árpa 97 Mérséklődő Tartott FOB európai kikötő Napraforgó 385 Mérséklődő Gyengén nő Ex tank európai kikötő Szójadara 210 Gyengülő Mérséklődő CIF Rotterdam Keresett a mikrohitel A vállalkozók forgóeszköz-finanszírozásra is igénybe vehetik A kisvállalkozások finanszírozási gondjain enyhítő mikrohitelprogram megjelenése óta, az elmúlt tíz évben számos változáson ment keresztül. Sikerességét nem egyformán ítélik meg a szakemberek, az utóbbi időszakban azonban mégis megnőtt a hitelfelvevők és a hitelösszegek nagysága. Budapest A mikrohitelek elsősorban arra voltak elegendők, hogy a kisvállalkozói szférát a multinacionális vállalatok beszállítóivá tegyék, de arra nem, hogy kialakuljon egy önálló vállalkozói réteg, amely a multik nélkül is megállna a saját lábán. Az 1991-ben a PHARE-program támogatásával elindított konstrukciót a múlt év nyaráig csak néhány ezren vették igénybe, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) 14-15 milliárd forintot helyezett ki e célra. . Tavaly júliustól a mikrohitel felső határa 1,3 millió forintról 3 milliórá emelkedett. Maradtak a kedvezőnek mondható feltételek, vagyis a hitelhez hat hónap türelmi idő társul, a folyósítás pedig továbbra is a jegybanki alapkamaton történik, azaz 11 százalékon. Szintén kedvező változásként értékelhető, hogy a vállalkozók a hitelt fele részben forgóeszköz-finanszírozásra is igénybe vehetik, egy kereskedő készlete feltöltésére is használhatja. Az elmúlt négy hónapban 1,8 milliárdnyi forrás került kihelyezésre, több mint 1999-ben egész évben. A hitelek átlagos értéke 1,6 millió forintra emelkedett, ami azt mutatja, hogy valóban kevés volt a korábbi 1,3 millió forint. Januártól az a vállalkozó, aki megkapja a mikrohitelt, további 7 millió kedvezményes hitel igénylésére is jogosult. Ezt az MVA és a Postabank közösen nyújtja, amihez a Hitelgarancia Rt. 90 százalékig ter- jedő készfizető kezessége társul. ____________■ Ö sszeomolhat a sertéspiac Krízis keletkezhet a sertéspiacon, ha támogatás nélkül maradnak az exportőrök és termelők. Lapunk értesülése szerint az agrárpiaci rendtartási bizottság (artb) mai ülésén az FVM a sertéstartók minőségi támogatásának a megszüntetésére tesz javaslatot. S a tervek szerint az exporttámogatásból is kimarad sertésszektor. Budapest Zádori László, a Vágóállat- és Hús Terméktanács (VHT) titkára lapunknak elmondta: az ágazat tavaly 300 millió dollárt meghaladó exportárbevételt ért el. A sertéshúskivitel jelentős része a dél-koreai és a japán piacokon került értékesítésre, ezért szubvenció nélkül összeomolhat a sertéságazat, a kilogrammonként 300 forintos áron felvásárolt sertés ugyanis nem versenyképes a külpiacokon. A Világkereskedelmi Szervezethez, a WTO-hoz fűződő egyezmény alapján Magyarország az idén 4,8 milliárd forintot fordíthat az Európai Unión kívüli országokba irányuló kivitel támogatására. A VHT képviselője szerint a húsiparnak rendkívüli veszteséget okozna, ha nem jutna hozzá a költségcsökkentő támogatáshoz. Ebben az esetben kénytelen lenne a veszteséget a termelőkre áthárítani, a jelenlegi 310 forint körüli felvásárlási árakat drasztikusan csökkenteni. A húsüzemek már így is egyre kevesebb disznót vesznek át termelőktől, s ez néhány héten belül túltermelési válságot okozhat. A kiszállítások is csökkentek az elmúlt hetekben, a múlt év azonos időszakához képest 30-35 ezer sertéssel kevesebbet dolgoznak fel a vágóhidakon. A minőségi árkiegészítő támogatások végleges megszüntetése kedvezőtlenül érintené a gazdákat. A termelők már szeptember óta nem jutnak állami támogatáshoz a tavalyi keret idő előtti kimerülése miatt. A dotáció megszüntetése arra ösztönözheti a gazdákat, hogy számla nélkül, illegális úton értékesítsék a levágott állatokat, ami a feketegazdaság irányába hat. A támogatás megszűnése óta több mint félmillió sertés került illegális csatornákon forgalomba. (ÚJVÁRI) Veszteséges évet zártak A magánnyugdíjpénztárak hozama a tőzsdétől függ Budapest Veszteséget hozott a magánnyugdíjpénztáraknak a 2000. év. Az infláció alatti, körülbelül 8-9 százalékos hozamteljesítés elsődleges oka a tőzsde zuhanása, de az állampapírok sem hozták a megszokott hozamokat, ami viszont a kormány öntörvényű beavatkozásainak és az MNB politikájának a következménye. A magánnyugdíjpénztárak 2000. évi teljesítése májusban kerülhet nyilvánosságra, ám annyi már most is tudható, hogy az intézményi befektetők nem tudtak nyereséget termelni. Míg 1999-ben 18-27 százalékos hozamot könyvelhettek el a pénztártagok, addig tavaly csupán 8-9 százalékot. Tehát nemhogy nulla körüli a pénztárak teljesítménye, hanem mínuszba csúszott át - adott becslést az előzetes adatok alapján Holtzer Péter, a Nyugdíjpénztári Szolgáltatók Országos Szövetségének (NYUSZOSZ) elnöke. Összehasonlításként elmondta: tavalyelőtt a tőzsde 40 százalékos profittal zárt, s ehhez képest 6-7 százalékos reálhozamot tudtak elérni a magánnyugdíjpénztárak. 2000-ben a tőzsde 11 százalékos veszteséggel zárt, az infláció éves átlaga 9,8 százalék volt, s így mínusz 0,5-1 százalékos reálhozamcsökkenésre lehet számítani. Hosszabb távon ezek az értékek persze kiegyenlítődnek, tehát két év viszonylatában 3 százalékos nyereségről is szó lehet. Azonban nem hagyható figyelmen kívül a kormány azon intézkedése sem, amely öt évre befagyasztotta az eredetileg 8 százalékra tervezett tagdíjmértéket 2002 végéig. így még most is csak 6 százalékot utalhat át minden pénztártag keresetéből a tagdíjszámlájára. Ebből az is következik, hogy az 1998-ban útjára indított reformelképzelések nem a várakozásoknak megfelelően alakulnak. Akik akkor 30 évre előre tervezték meg a várható nyugdíjösszegeket, most azzal szembesülnek, hogy annak csupán a háromnegyedét kasszírozhatják be. 2000-ben 25 magánnyugdíjpénztár működött 2 millió 133 ezer fős tagsággal. Tavaly 69 ezerrel nőtt a pénztárak taglétszáma, de a működésük óta eltelt időben összesen 26 ezren léptek visz- sza a felosztó-kirovó rendszerbe. A kormány az állami, az első pillér reformján dolgozik, amelybe a magánnyugdíjpénztárak működési szabályaihoz hasonló alapelveket kíván beépíteni. A lakosság gyors elöregedése, az aktív dolgozók számának radikális csökkenése miatt várható a tb- hiányok lefaragása, mivel félő, hogy 30-50 év múlva finanszírozhatatlanná válik a hagyományos nyugdíjrendszer, icmrnyáimzky) MAGÁN-NYUGDÍJPÉNZTÁRI TAGOK KORCSOPORTONKÉNT 15-19 ü 20-24 ■ 25-29 ■ 30-34 ■35-39 »40-44 S 45-49 50-54 55-59 év év év év év év év év év megoszlás % „0,5%0,1 18,8% 22,3% Tisztelt Olvasó! Február 1-jén kezdődik és február 21-ig tart hazánkban a harmadik évezred első népesség- és lakásösszeírása, a népszámlálás. (Miért fontos a népszámlálás?^) Mert egyedül ez a teljes körű statisztikai összeírás mondja meg. hogy hányán vagyunk, milyen lakásokban és hogyan élünk, milyen munkát végzünk. Az adatokból megtudhatjuk azt is. hogy milyen a helyzetünk más országokhoz képest. A világ legtöbb országában rendszeresen, 5-10 évenként tartanak népszámlálásokat. Nálunk az elsőt 1870-ben hajtották végre, a mostani pedig a tizennegyedik. A népszámlálás megtartásáról az Országgyűlés határozott és törvény írja elő. ((Mire irányulnak a népszámlálási kérdések?) Februárban több mint negyvenezer jól felkészített számlálóbiztos járja az országot és minden lakásba bekopogtat. Először a lakásról kérdeznek adatokat például: mikor épült mekkora az alapterülete, hogyan fűtenek. Ezt követően minden ott lakóról egy-egy Személyi kérdőívet töltenek ki. többek között arról, hogy jár-e iskolába, milyen a végzettsége, jelenleg dolgozik-e vagy éppen munkát keres. Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása mindenki számára kötelező. Lesz azonban néhány kérdés - mint a vallás, az anyanyelv, a nemzetiség, illetve a fogyatékosság -. amelyre az adatszolgáltatás önkéntes. Mivel ezek is jelentős és aktuális társadalmi kérdések. fontos, hogy minél többen válaszoljanak rájuk. (Hogyan biztosítják az adatok védelmét?^) A kérdőíveken nem szerepel az összeírt személyek neve. A népszámlálás célja ugyanis nem az. hogy az egyének gazdasági, társadalmi körülményeit vegye nyilvántartásba, hanem az, hogy teljes körű országos és területi statisztikák alapjául szolgádon. Az Űn által megadott adatok titkos kezelését, az adatok védelmét a statisztikai törvény és az adatvédelmi törvény garantálja. Az adatösszeírásra jogosult számlálóbiztosok megbízatásuk átvételekor kötelezvényt írnak alá, hogy az adatokat bizalmasan kezelik. Az adatfelvételre vonatkozó jogosultságukat a területileg illetékes jegyző pecsétjével hitelesített sorszámmal ellátott igazolványukkal bizonyítják, amely a személyi igazolvánnyal együtt érvényes. Az adatgyűjtés bevalláson alapul, a számlálóbiztosok az adatok valódiságának ellenőrzésére nem kérhetnek okmányokat. Az adatszolgáltatás név és pontos cím nélkül történik, azaz a kérdőívekre a számlálóbiztos nem írhatja rá sem az Ön nevét sem az összeírás helyének a részletes címét. Népszámlálás 2001 _ február 1-21. Mindenki számít! (Mi az Ön feladata a népszámlálás során?( A népszámlálás három hete alatt több mint négymillió lakás és lakóik adatait kell a számlálóbiztosoknak összegyűjteniük. Ezért kérjük önt fogadja őket bizalommal, és pontos adatszolgáltatással könnyítse meg a munkájukat Szükség esetén a távol levők adatait a lakásban lakók közül bárki bemondhatja. Jóllehet a számlálóbiztosok nem kérnek dokumentumokat Ön segítségül előveheti ezeket, hogy pontos válaszokat adhasson olyan kérdésekre, mint például a lakás jellemzői vagy az iskolai végzettség adatai. A népszámlálás csak akkor lehet sikeres, ha valamennyien részt veszünk benne. A népszámlálás közös ügyünk, mindenki számít! Kérdéseire a Központi Statisztikai Hivatal ingyenesen hívható zöld számán, internet oldalán, valamint az IÎ11 és IT12 képújságján kaphat szakszerű válaszokat felvilágosítást í «06-80-202-690 ^ • www.nepszamlalas2001 .hu ^ • mtext 159. oldal > KÖZPONT! STATISZTIKAI HIVATAL népszámlálás
