Petőfi Népe, 2001. február (56. évfolyam, 27-50. szám)
2001-02-28 / 50. szám
Kergemarhakór-szűrések Ha az eredetileg tervezett száznegyvenezer szarvasmarhán elvégezték volna a kergemarhakór-szűrést, akkor hazánk is megfelelt volna az Európai Unió elvárásainak. A brüsszeli keret kimerülése miatt azonban nem kapunk támogatást a vizsgálathoz, így csupán 2500 marha tesztelésére jut pénz az idén. A napokban szállítja Magyarországra a francia cég a prionteszt két hónapja várt anyagát a kergemarhakórt kimutató BSE-szűréshez - tudtuk meg a vizsgálatokat koordináló Országos Állategészségügyi Intézetnél. Az eredeti elképzelések szerint minden harminc hónapnál idősebb, levágott szarvasmarhát meg kellett volna vizsgálni. A hazai 805 ezres állományt alapul véve ez 140 ezer levágott állat tesztelését jelentette volna. A vizsgálatok összesen 3,5 milliárd forintba kerülnének, de a várt kétharmados uniós támogatást Brüsszel nem tudja folyósítani, mert saját forrásai kimerültek - tájékoztatta lapunkat Nagy Attila, az Egészségügyi Minisztérium miniszteri biztosa. A Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium idén 200 millió forinttal tud hozzájárulni a priontesztek elvégzéséhez. Ez azt jelenti, hogy ebben az évben 2500 levágott szarvasmarha agyvelejének vizsgálatát tudják elvégezni. Az Európai Unió tagállamaiban a sorvadásos agyvelőgyulladás veszélyét magában hordozó kecskékre és juhokra is kiterjesztik a vizsgálatokat. Érdeklődésünkre, hogy Magyarországon van-e esély ennek bevezetésére, a miniszteri biztos határozott nemmel válaszolt, mondván, hogy erre már végképp nem lehet sehonnan fedezetet találni. Egyelőre a szarvas- marhák vizsgálataihoz szükséges laboratóriumokat kell kiépítem, és be kell indítani a szűréseket. Nagy Attila elmondta, hogy hazánkban 1920 óta évente 5-12 sorvadásos agyvelőgyulladásos beteget regisztrálnak, de - s ezt hangsúlyozta - egyetlen esetben sem bizonyosodott be, hogy állati eredetű prion- fehérje okozta a szerencsétlenül járt emberek halálát. (csernyánszky) GEMENC RT. a természet szolgálatában A Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Rt. Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdőségében, az Al- só-Duna két partján gazdálkodik. Az 1968-ban alakult, majd 1994-től rt. formájában működő gazdaság területe a Duna-völgy és ártéri erdők sajátos növény- és állatvilágát reprezentálja. Az erdő- gazdaságnál évtizedek alatt felhalmozódott tapasztalatokat és szaktudást felhasználva, javarészt sikerült megóvni a terület élővilágát a civilizációs sokkhatásoktól. Az állami tulajdonú rt., összhangban az EU-követelményekkel és a kormány erdőtelepítési és környezetvédelmi programjával, mintegy 33 ezer hektár állami tulajdonú erdőterületen és 70 ezer hektár üzemi vadászterületen gazdálkodik. Keletről, illetve nyugatról az ártérhez kapcsolódik 10.200 hektár homoki, illetve 5400 hektár dombvidéki terület állománya. Felismerve a vizes élőhelyek rohamos csökkenésének tendenciáját, már az 1960-as években megindult a jellegzetes vízparti fafaj, a fehérfüz génmegőrzése, 1997-ben pedig az OMMI-va! közösen a veszélyeztetett európai feketenyár megmentésére indult program. Az ártér változó viszonyának és ezzel összefüggésben az élővilág vizsgálatára 3 erdő- rezervátum létesült, ahol az emberi beavatkozás a tudományos munkára korlátozódik. A gödöllői Szent István Egyetemmel együtt európai színvonalú kutatás folyik a gímszarvas migrációjának és táplálkozásbiológiájának témakörében. A védett területek látogatására elsősorban a kirándulóerdők és az ártéri őserdőben 30 km hosszan kanyargó Gemenci Erdei Vasút szolgál. A vasút mentén található a malomtelelői és a bárányfoki tanösvény, amelyek kialakítása a Duna-Dráva Nemzeti Parkkal és a WWF-fel közösen történt. A tanösvények rövid séta keretében bemutatják a gemenci táj kialakulásának történetét, élővilágát és a hagyományos életformákat. Az rt. fontosnak tartja a természetvédelem megismertetését az erre legfogékonyabb társadalmi rétegekkel, ennek jegyében szervezi minden év szeptemberében az Országos Erdészeti Egyesülettel közösen az ERDŐK HETE rendezvénysorozatot. 2000 nyarán harmadszor rendezték meg az immár hagyományosnak számító festőtábort, melynek nem titkolt célja, hogy a művészet támogatása mellett - egy kiállításon bemutatva az itt készült képeket - újabb híveket szerezzen a természet védelmének. r 12 Gazdálkodj okosan! erdő peremén A Gerstenmayer fivérek nem járnak luxusnyaralásokra, nincsenek teli arannyal. Minek is, hisz’ azt is csak elhagynák a sok jószág között. Ahogy mesélik, évente kell egy új mobiltelefon, mert a régire vagy rámennek traktorral, vagy kiesik a zsebükből és elvész. A legokosabb, ha az órát is előrébbállítják vagy negyedórával, különben mindenhonnan elkésnének. Jobb, ha meg sem kérdezem, hogy miből mennyi állatuk van.- Pontosan nem számolgatjuk. Viszont ha elveszik belőlük, azt észrevesszük, meg szólnak is. Tolvajok nemigen járnak erre, meg a juhász is vigyáz a legeltetéskor. A többi állat be van kerítve, azokat persze meg lehetne számolni. Igazából mégsem derül ki, hogy hatszáz, nyolcszáz, vagy kevesebb a jószágállomány létszáma.- Szerződés alapján értékesítik a szaporulatot? - kérdezem Tamást.- Nem. Senkivel sem szerződünk, így annak adjuk el a hízóbikát, a bárányt, de bármit is, aki épp a legtöbbet fizeti érte. Nem kötelezzük el magunkat egy későbbi fix ár miatt. Nagy az állomány, itt akár több milliót is lehet bukni egy rossz döntésen.- Igénybe veszik-e az állami támogatásokat az állattenyésztéshez, vagy más mező- gazdasági növény termesztéséhez?- Persze, amit adnak, el kell fogadni. A falugazdásztól kapunk tájékoztatást ezekről a lehetőségekről. Sőt, pályázatokat is adunk be. Eddig sajnos azokból egy vasat sem láttunk. Nem osztogatják egykönnyen az állami pénzeket. Meg rengeteg a papírmunka mindezekkel. Én nem vagyok egy túlzottan kitanult ember, így aztán a papírokat külön könyvelővel kell in- téztetni. A hajam szála égnek áll, ha egy papírt ki kell töltenem. Persze attól is, hogy a mostani mezőgazdaság olyan, akár egy szénásszekér. Semmi rendszer, minden szanaszét. Nem terveznek előre egy nőnapra sem, nekem viszont jó másfél-két év kell ahhoz, hogy egy eladásra szánható bikaborjút kineveljek. Hát akkor hogy tervezzek én? A Gerstenmayer fivérek a világ összes kincséért sem hagynák abba a gazdálkodást. Ismerik a környékbeli 40-50 hektárt. Az erdők minden göcsörtös fáját és a dűlőutak kígyózó végtelenségét. Számukra az életet a továbbvitt gazdaság, s a két kezük munkája jelenti. Berki E. Új növény, új termék, új piac! Az Amaránt A Föld egyik legrégibb kultúrnövénye az amaránt, amely jelentős helyet tölthet be a magyar kisgazdaságok szerkezetváltásában, több lábon állásában, a vidéki lakosság kiegészítő jövedelemszerzésében. A kelési időszakot leszámítva vízszükséglete igen alacsony. Növényvédelmi igénye szinte nincs is. Saját fajtával rendelkezünk, amelynek a termésbiztonsága és a termőképessége jó. Az amaránt a jó talajt és a lelkiismeretes ápolást hektáronként 4 tonna feletti terméssel hálálja meg. A termés értékesíthetősége szerződéssel garantált. j, Bagi Béla ügyvezető KLOftOFIU. 6000 Kecskemét, Bt Mártírok útja 39. Telefon és fax: 76/414-165. Mobil: 30/9557-329. E mail: amarant@matavnet.hu Új Mezőgazdasági Magazin a Magyar ATV-n Aszódi János Érdekességek, információk, újdonságok a mezőgazdaság háza tájáról. Ezt kínálja önöknek szerdánként este fél hatkor Aszódi János az Új Mezőgazdasági Magazinban a Magyar ATV-n. Az Új Mezőgazdasági Magazin minden héten aktuális és fontos témákról szól nemcsak mező- gazdaságból élőknek. Hazánkban ma kevesen élnek mezőgazdaságból, de több- millióan valamilyen módon szorosan kötődnek ehhez a szférához, legyen szó környezetvédelemről vagy éppen élelmiszer- iparról. így számukra is sok érdekességet tartogat szerdánként a magazin. A félórás műsorban több riportot láthatnak a nézők. Az interjúk egy része alföldi témákat, de gyakori az is, hogy az ország más területeinek problémáit dolgozza fel. A felvetett kérdésekre mindenkor ismert szakemberek nyilatkoznak. Mindezt politikamentesen, a szakmai igényességet előtérbe helyezve. Aszódi János kertészmérnök neve sokak számára ismert, hiszen évekig vezette a Kecskeméti Televízióban a mezőgazdasági magazint. Saját tulajdonú Gülba- ba Vetőmag és Növényvédőszer Kereskedésében (Kecskemét, Budai utca 11.) pedig hétvégenként ingyenes szaktanácsadással várja a termelőket. Az Új Mezőgazdasági Magazin a 06-30/9-459-307-es telefonszámon hívható Gazdálkodj okosan! I 5 ' A magyar szürke szervezetének rendkívüli ellenálló képessége ) ámulatba ejti a Nyugatot. Sokan tőle remélik a megoldást az j Európát sújtó kergemarhakórra. A magyar szürkével mindösz- : sze egy a gond: kevés van belőle. F0TÖ; sz- *■ Nem számolgatják, hány állatuk van. Ha egy is hiányozna, azért észrevennék. U..i '» {tfJT&éJCk Ki U'JSL.
