Petőfi Népe, 2001. február (56. évfolyam, 27-50. szám)
2001-02-28 / 50. szám
2001. Február 28., szerda HAZA I TÜKÖR Petőfi Népe - 5. oldal Meghallgatták Boros Imrét Az agrártámogatásoknál a legfontosabb vezérelv a jövedelmezőség Boros Imre nem „Torgyán-bombákat” akar hatástalanítani, hanem a mezőgazdaságra és a minisztérium előtt álló feladatokra koncentrál. Az agrártárca irányításával ideiglenesen megbízott miniszter tegnap számot adott eddigi tevékenységéről és a jövőre vonatkozó elképzeléseiről az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága előtt. Budapest Boros Imre elmondta: a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban (FVM) visszaállította a közjogi állapotokat. Hatálytalanította azokat a miniszteri rendeleteket, amelyek értelmében a politikai államtitkár (a már menesztett Szabadi Béla) korábban magához vonta a közigazgatási államtitkár jogkörének egy részét és a minisztérium pénzgazdálkodásával kapcsolatos összes jogkört ő gyakorolta. Bekérette a minisztériumba Szabadi Bélát, akitől azokban a kérdésekben vár jogérvényes nyilatkozatot, amelyekben a volt politikai államtitkár jogköre átfedte a közigazgatási államtitkárét. Ellenőrizni szeretné továbbá a Szabadi hivatali tevékenysége alatt keletkezett ügyiratokat. Azt is vizsgálni fogja, hogy az exállamtitkár milyen szerződéseket kötött az FVM tulajdonában és az ő irányítása alatt lévő cégekkel. Az idei agrártámogatásokról szólva Boros kifejtette: a jogszabály az interneten már olvasható és hamarosan megjelenik a Magyar Közlönyben is. Az agrártámogatásoknál a legfontosabb vezérelv, gazdasági kritérium a jövedelmezőség. Ezt az európai uniós források és a csatlakozás miatt tartja fontosnak. Ki kell alakítani az optimális birtokméreteket, amely a támogatásokkal együtt jövedelmet hoz a gazdálkodónak - mutatott rá a miniszter. - Ezt a kormányzat elsősorban a családi gazdaságok támogatásával szeretné elérni, de tudomásul veszi, hogy a mezőgazdaságban más gazdálkodási formák - gazdasági társaságok, rt.-k, szövetkezetek - is működnek. Véleménye szerint a nem jövedelmező parasztgazdaságokat át kell sorolni a szociális szférába. A szövetkezeti üzletrésztulajdonnal kapcsolatosan kifejtette: a végrehajtás során nagyon fontos az ügy időbeni lezárása és az április 15-ei határidő betartása. A törvény végrehajtási rendeletét most finomítja a kormány - közölte a miniszter. - A pénzügyi fedezet biztosítva van, a forma- nyomtatványok egyszerűek, könnyen kitölthetőek lesznek. A megbízott agrárminiszter szerint nem tűr halasztást a SAPARD-program sem. A hét évre szóló pénzügyi megállapodást ma írják alá Brüsszelben. Az uniós pénzekhez előreláthatóan ősszel lehet majd hozzáférni, a megfelelő pályázatok kidolgozása érdekében a tárca felkészíti a falugazdászokat. _______________________________________________________(ÚJVÁRI) B oros Imre (balról) Farkas Sándorral (Fidesz-MPP), a mezőgazdasági bizottság elnökével FOTÓ: EUROPRESS A közélet megtisztítása Elítélhető, aki tud a korrupcióról Fehérvári jegyzői kollégium Budapest Az igazságügyi tárca reményei szerint már tavasszal a parlament elé kerülhet a nemzeti korrupcióellenes törvénycsomag. A közélet megtisztulásához segíthet hozzá a köztisztviselői törvényjavaslat már Országgyűlés előtt lévő módosítása. A tervezet elsődlegesen a megelőzést, a korrupció lehetőségének kizárását szeretné elérni, s ennek érdekében szigorítanák többek között az összeférhetetlenségi törvényt, a mentelmi jogszabályokat, az üzleti adatkezelés előírásait, a közbeszerzési eljárást, és a pártfinanszírozásra vonatkozó szabályokat. A tárca stratégiája szerint a korrupciónak kitett köztisztviselőket, a fegyveres testületek tagjait, a bírókat, ügyészeket köteleznék vagyonnyilatkozat megtételére - tájékoztatta lapunkat Hende Csaba igazságügyi politikai államtitkár. Az elképzelések között szerepel, hogy amennyiben valakit korrupció miatt ítélne el a bíróság, a bűncselekmény ideje alatt szerzett vagyona elkobozható lenne. A korrupció visszaszorítását eredményezheti az a javaslat is, amely szerint ezentúl bűncselekménynek számítana, ha egy hivatalos személy a tudomására jutott korrupciót nem jelenti be a hatóságoknak. Jelenleg nem büntetőjogi, csupán fegyelmi felelősség terheli a feljelentés elmulasztóját. Az 1999-es adatokat feldolgozó nemzetközi felmérés szerint Magyarország 99 ország közül a 31. a korrupciós fertőzöttség listáján. A viszonylag kedvező minősítés mellett nem árt tudni, hogy a valós korrupciós bűncselekményeknek csupán néhány százalékára derül fény, hiszen mindkét félnek, a vesztegetőnek és a megvesztegetettnek is az az érdeke, hogy a cselekmény titokban maradjon. A tanulmány egyik szakértőjének megállapítása szerint a korrupció elleni harc célja olyan társadalmi környezet kialakítása, amely a minimálisra csökkenti ennek a bűncselekménynek a veszélyét. Az igazságügyi tárca javaslata az aktív vesztegetőnek büntetlenséget ígér arra az esetre, ha a korrupciós bűncselek- ményt felfedi. Horváth Magdolna Közigazgatás A közlekedésigazgatási feladatok év eleji átvétele óta egyebek között százharmincezer forgalmi engedélyt és hetvenezer jogosítványt adtak ki az okmányirodák. í" Az ügyek kilencvenkilenc százalékát egy nap alatt elintézik. Erről Eiselt György, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára a Megyei Jogú Városok Szövetségének Jegyzői Kollégiumának székesfehérvári ülése után nyilatkozott. A jegyzői kollégium a szakmai kérdések között az okmányirodák A Balaton régió százhatvannégy településének építészei, építéshatósági ügyintézői, jegyzői tanácskoztak kedden a Balaton-törvény végrehajtásáról. A Balatonfüre- den rendezett zártkörű eszmecsere utáni sajtótájékoztatón bemutatkozott Főző János balatoni főépítész. Elmondta, hogy a jövő hónap közepén levélben megkeresi valamennyi balatoni település jegyzőközlekedésigazgatási feladatainak ellátásával kapcsolatos tapasztalatokat is megvitatta. A helyettes államtitkár a tanácskozáson elhangzottakról elmondta, hogy a folyamatos ügyek intézése a januári átlagos harminc perc helyett most már csak húsz-hu- szonkét percet vesz igénybe, március végére pedig nagy valószínűséggel öt-nyolc percre csökken. Az irodákban a nap bizonyos szakában jelentkező zsúfoltság csak akkor lenne végleg megszüntethető, ha lehetőség lenne arra, hogy az ügyfelek előre bejelentkezzenek, s megadott időre érkezzenek az okmányaikkal kapcsolatos tennivalók intézéséjét és tájékoztatást kér arról, hol van érvényes rendezési terv és az mit tartalmaz. A tanácskozáson többen felvetették, hogy a törvény kapcsán készült térképen nem egyértelműek a határok, nem határozható meg pontosan, hol húzódik az a sáv, amelyen belül az építési szigorítások érvényesek. A kérdés lényege, hogy csak azokon a tóparti településeken szabad építkezni, amelyek megfelelő csatornahálózattal rendelkeznek. Felvetődött az is, re. Ez a megoldás azonban egyelőre várat magára - tette hozzá Eiselt György. A kétszázhatvanhárom okmányiroda leterheltségére jellemző, hogy két hónap alatt egymillió állampolgári kérelmet dolgoztak fel. A közlekedésigazgatási feladatok ellátásával kapcsolatosan több tízezer megoldatlan, hátralékos ügyet örökötteR, e/é'tt az ügyintézők a napi ügyek mellett folyamatosan, nem ritkán s hétvégeken igyekeznek elvégezni ezek feldolgozását is. A restancia jelentős: némely városban a hu- szonkétezret is eléri a két éve húzódó ügyek száma. hogy a jogszabály értelmében a szennyvízcsatorna hiánya miatt tizenhárom dinamikusan fejlődő Balaton-parti településen mintegy befagyasztják az építkezéseket. A tanácskozás résztvevői szerint az érintett településeken a csatorna kiépítése több milliárd forintba kerül, ám ezzel a teherrel e helységek nem tudnak egyedül megbirkózni. A vezető építészek véleménye, hogy hitellel, pályázatok kiírásával kell segíteni a beruházást. ■ A Balatonról tanácskoztak Balatonfüred ERKÖLCSI BUKÁS. Kovács László szocialista pártelnök szerint a kormánykoalíció erkölcsileg megbukott, és alkalmatlan a felelős kormányzásra, mert nem képes az ország lakosságának jelentős részét érintő problémák megoldására. Az MSZP elnöke erről pártja elnökségének keddi ülése után beszélt. Közölte: azonnali cselekvésre van szükség a válságos helyzetben lévő mezőgazdaság területén. KISGAZDALEVÉL. Szent györgyvölgyi Péter, az FKgP általános frakcióvezető-helyettese levélben kérte a kisgazda országgyűlési képviselőktől, hogy - Bánk Attila, a képviselő- csoport vezetője, illetve a meggyőződése szerint erre a posztra szintén jogosult Torgyán József helyett - ő vezethesse le a március 1-jére összehívott frakcióülést. Bánk Attila ezzel szemben úgy véli, hogy neki kell levezetnie a képviselő- csoport csütörtöki ülését. LEVÉL ORBÁNNAK. A Munka törvénykönyve módosítási csomagjából emeljék ki a munkaidő szervezésével foglalkozó fejezetet. Ezt indítványozza Orbán Viktornak hétfőn elküldött levelében Borsik János. A szak- szervezeti vezető rámutat: a tervezett módosítás egyoldalú előnyöket biztosít a munkáltatóknak, akik - ha hatályba lép az új jogszabály - szinte korlátlanul dönthetnek a munkaidő szervezésében, ezáltal növekszik a dolgozók kiszolgáltatottsága. NYUGDÍJKÉZBESÍTÉS. A Magyar Posta Rt. a március 15-ei nemzeti ünnephez kapcsolódó munkarendváltozások miatt módosítja az e hónapban esedékes nyugellátási utalványok kézbesítésének idejét. A március 12-én esedékes nyugdíjutalványokat március 10-én, szombaton, a március 13-án esedékes utalványokat március 12-én, hétfőn, a március 14-ére jelzetteket március 13-án, kedden, a március 16-ára jelzetteket pedig március 14-én, szerdán kézbesíti a posta. LEMONDÁS. Bejelentette lemondását Szabó László Zsolt, a Magyar Televízió Rt. elnöki tisztségéről az intézmény kuratóriumának keddi ülésén, amit a testület elfogadott. Szabó László Zsolt nem kívánta indokolni lemondását. A televízió vezetői tisztét Mendreczky Károly általános alelnök tölti be. MILLENNIUMI TÖRVÉNY. Az ifjúság lehetőségeiről címmel készít millenniumi törvényjavaslatot az Ifjúsági és Sportminisztérium. Elsősorban a 15-29 éves fiatalok iskolán kívüli élet- lehetőségeiről, valamint az ifjúsági intézményrendszerről szól majd az új jogszabály. _____■ S peciális iskolák fogyatékosoknak A halmozottan sérült gyerekek helyzete a legnehezebb Magyarországon közel 40 ezer értelmi fogyatékos gyermek szorul különleges oktatásra. Többségük speciális óvodába, általános és szakiskolába jár. A rászorultak közül kevesen fejlődhetnek hagyományos oktatási intézményben, egészséges társaikkal együtt. Budapest Több, a fogyatékosok nappali ellátását biztosító intézményre lenne szükség fotó: europress/lang-miticzky A szakemberek ma már nem vitatkoznak azon, hogy az értelmileg súlyosan, halmozottan sérült gyermekek fejleszthetők- e, vagy sem. Mára elfogadott tény: minél hamarabb elkezdik az értelmi sérült gyermekekkel való foglalkozást, annál jelentősebb eredményt lehet elérni - nyilatkozta lapunknak Fonyódi Ilona, az oktatási tárca fogyatékosügyi referense. Az értelmi sérült gyerekek számára speciális óvodák, általános és szakiskolák léteznek, ahol fogyatékosságuk mértéke, sajátossága szerint foglalkoznak velük. Az enyhe értelmi fogyatékosok integrált oktatását próbálják megvalósítani több normál általános iskolában, óvodában. Ezeken kívül - főként a kistelepülések iskoláiban - külön tagozatos osztályok fogadják be a sérült gyerekeket. Az Oktatási Minisztérium (OM) illetékese szerint a halmozottan sérült gyerekeknek és családjaiknak a helyzete a legnehezebb. Bár ők is hozzájutnak állapotuknak megfelelő képzéshez, de ez az ellátás még fejlesztésre szorul. A törvény szerint a gyógypedagógusnak hetente legalább 3 órát kell az ilyen gyermekkel foglalkoznia, amennyiben nem bentlakásos intézményben él. Sajnos előfordul, hogy egy-egy gyerekhez nem jut el a gyógypedagógus, így ők nem kapják meg az állapotuknak megfelelő kezelést. A fogyatékosok nappali ellátását biztosító intézményekből is többre lenne szükség. A tankötelezettség az értelmi sérült gyerekeknél két évvel meghosszabbítható, így ők 18 éves korukig számíthatnak a szakember segítségére. Az, hogy aztán el tudnak-e helyezkedni képzetségük szerinti munkakörben, függ a fogyatékosság mértékétől, és attól, mennyire piacképes a tudásuk. A legsúlyosabb helyzetben lévők rokkantnyugdíjat kapnak, a többiek, akiknek a fogyatékossága nem ennyire súlyos, még ezt sem - fogalmazott az Értelmi Fogyatékosok Országos Szervezetének elnöke. Gyene Piroska szerint a szakiskolák nem eladható képzettséget adnak, például lószerszámkészítőre nincs túl nagy kereslet. Nincs elég gyógypedagógus, és kevés még azon iskolák száma, ahol az egészséges gyerekek közé befogadnak enyhén értelmi sérültet. A korai fejlesztés jelentősége az érdekvédelmi szervezet elnöke szerint óriási, ennek ellenére különösen vidéken erre kevés helyen van lehetőség. Gyene Piroska úgy véli, hogy az értelmi fogyatékosok fejlesztésére nemcsak a tankötelezettség idején kellene a jelenleginél nagyobb figyelmet, jelentősebb pénzforrást biztosítani, hanem felnőtt korukban is. hiszen az elért eredmény megtartásához folyamatos foglalkoztatásukra lenne szükség. HORVÁTH
