Petőfi Népe, 2001. február (56. évfolyam, 27-50. szám)
2001-02-27 / 49. szám
8. oldal - Petőfi Népe PETŐFI N E P E 2001. Február 27., kedd Birtoktörvényt is hoz a tavasz A magyar mezőgazdaság gerincének a családi tulajdonban levő és a családtagok által művelt parasztgazdaságot tekinti Orbán Viktor. A jelenlegi áttekinthetetlen tulajdonviszonyokat a miniszterelnök reményei szerint a birtoktörvény rendezi majd. Megjelenésére a tavasszal számít a kormány. Orbán Viktor a Fidesz-frakció hétvégi tanácskozásán beszélt erről munkatársunk kérdésére felelve, s arról is, hogy a polgári rendszer alapja a család, arra épül a munka, a tanulás és a rend. Tisztes nyugdíjnak azt tekinti a miniszterelnök, amely elég a tisztes öregkorra.- Milyennek ítéli a vidék állapotát?- Sokszínű a magyar vidék. Vannak biztató részei, és vannak olyanok is, ahol inkább lehangoltságot és kilátástalansá- got talál az ember. Szerencsére az arány az utóbbiak rovására és az előbbiek javára változik. Igaz, nem egyik pillanatról a másikra, hanem hosszú évek munkájával. Ha úgy tetszik, sok még a feladata a mindenkori kormánynak, a mindenkori megyei vezetésnek és a mindenkori polgármestereknek. Összességében azonban a vidék helyzete elsősorban attól függ, hogy az ott élők látnak-e jövőt maguk előtt. Úgy gondolom, hogy jelenleg bizakodóbban tekintenek a jövőbe, mint a megelőző esztendők során tették. S ez az, ami reményre jogosít.- A miniszterelnök miként tájékozódik a vidék állapotáról?- Remélem, hogy nem értik félre az olvasók: a bőrömön keresztül tájékozódom a vidékről. Az alföldiek életéről úgy, hogy hazamegyek az apósomékhoz Szolnokra. Az én apósom nagyon megbecsült gazdaember; gyakran ülnek össze náluk a gazdák esténként egy-egy pohár pálinkára vagy egy pohár borra. Magam is le szoktam ülni velük, és beszélgetünk. Évente egy- szer-kétszer kimegyek a tanyára is, hol azért, mert disznót kell vágni, hol azért, mert viszik a juhokat. Aldcor megint csak sok emberrel tudok beszélni. Hetente kétszer hazamegyek a saját falumba is. Ez már a Dunántúl, ahol engem mindig szívesen fogadnak régi, gyerekkori ismerőseim. Szívesen bemegyek egy-egy házba, meghívnak vacsorára, kijönnek a futballmeccsre minden vasárnap, s elbeszélgetünk. Nagyon sok az olyan személyes kapcsolat, amely alkalmas a véleményalkotásra, és van nagyon sok önként jelentkező tanácsadóm. Bárhova megyek az országban, a legkisebb faluban is akad legalább két-három ember, akik azt mondják, hogy miniszterelnök úr, írtam magának néhány sort arról, hogyan mennek a dolgok; amikor hazament, olvassa el. Van, aki azt mondja: miniszterelnök úr, legalább tíz percet adjon nekem, hogy elmeséljem, itt mi, hogyan van. Ha van tíz percem, akkor sort kerítünk a beszélgetésre.- És van ilyen tíz perce?- Van. Ez persze nem tudományos adatgyűjtés, hanem a valóság, a mindennapi élet egy darabkája. A miniszterek is jelentenek arról, hogy mi történik az életben. Velem nincs könnyű dolguk, mert a jelentésükön kívül az életet is ismerem.- Milyen az a falukép, amely él önben, s amelyet szeretne látni a valóságban is?- A falu előnye minden más településsel szemben az, hogy ott az élet átlátható, megérthető, következésképpen a körülmények az embert becsületes életre sarkallják: egyenes beszédre, azzal összhangban álló tettekre, jó emberi kapcsolatokra. Az pillanatok alatt kiderül, ha valaki görbe úton jár, elválnak tettei a szavaitól, vagy rossz szomszéd. A falut ezért nagyon egészséges emberi közegnek tartom. A probléma az, hogy az elmúlt 40 évben a hatalmi és a gazdasági viszonyok nem így alakultak ki a faluban. A téeszesítés és általában a magángazdaság felszámolása megnehezítette a faluban annak megértését, hogy ki, pontosan miért kell, hogy tekintélyt élvezzen a faluban. Azért-e, mert ő téeszelnök, vagy azért, mert jó gazda? Azért-e, mert őt kinevezték párttitkárnak a járási központból, vagy azért, mert nagy a becsülete a gazdák és az emberek között? Ki az erős ember a faluban? Az-e, aki 60-70 embert alkalmaz a téeszben, vagy az, akinek van húsz hold földje? A falu előnye az, hogy minden átlátható. Ez az átláthatóság, a tiszta értékrend az elmúlt néhány évtizedben megszűnt, mert összekeveredtek a dolgok. Ennek az 1990 utáni új világnak most az lett volna a dolga, hogy kifésülje ezt azért, hogy megint világos legyen: kinek, miért van tekintélye, kinek, miért van földje, vagyona a faluban? Aztán a szava is összhangban alakuljon ezekkel, részben a lehetősségével, részben a megbecsültségével. A szavának annyi legyen a súlya, amennyi a munkájának és a becsületének a súlya. Még nem billent vissza a falvakban ez a fajta rend, de nagyon remélem, hogy az események arra visznek bennünket.- Ma nem annak van földje a faluban, aki ott él és megbecsült parasztember; a kárpótlás sok embert juttatott földhöz azok közül, akik nem szeretik, nem is ismerik a paraszti munkát, csak gyarapodási lehetőséget láttak benne.- Az igazi bajt nem a kárpótlás okozta, bár annak is vannak még ilyen maradványai. A mi falunk határa hosszú időn keresztül egy állami gazdaság területe volt. A környékbeli 8-10 falu összes termőterülete vagy annak nagy része tartozott az állami gazdasághoz. Néhány éve az állami gazdaság vezetői privatizálták a gazdaságot. Az állam eladta. Nem a földet, mert az állami tulajdonban maradt; ma azt bérlik az állami gazdaság volt vezetői. Időközben azonban minden faluban megerősödött, lábra kapott nyolc-tíz szorgalmas, tehetséges, hozzáértő gazdaember. A mi környékünkön a parasztemberek vennének még földet, bérelnének is, de nem tudnak, mert másé a falu határa. Ma a dunántúli falvak tekintélyes részében ilyen gondok vannak. Nem az a baj, hogy nem művelik meg a földeket, mert ha valaki végigmegy az országon és csak autóból nézi a tájat, akkor azt látja, hogy a földek szépen rendben vannak. Szépek a maHárom fontos mondat: 1. A birtoktörvény... meghatározza, kinek lehet termőföldje Magyarországon, és ehhez a tulajdonhoz rendeli az agrártámogatások rendszerét. 2. Olyan világ nem lesz Magyarországon, amelyben nem kényszerülnek arra a szülők, hogy áldozatot hozzanak. 3. ... ha egy nyugdíjas részmunkát vállal, azt az adózás kifejezetten bünteti. Ez szerintem értelmetlen, ezért a megváltoztatásán dolgozunk. gyár mezők, de a parasztemberek nem tudnak földhöz jutni. Ezt a nagy problémát kell megoldani. Az előttünk álló hónapokban szeretnénk belevágni a fejszénket ebbe a nagy fába. Úgy látom, hogy a koalíción belül sikerült ebben összhangot teremteni, jól haladnak a szakmai munkák is. Hamarosan lesz birtoktörvény Magyarországon. Azt is mondhatom: a tavasz birtoktörvényt is hoz a gazdák számára, reményeim szerint olyat, amely a parasztgazdák világát hozza vissza és állítja helyre a faluban.- A birtoktörvény miben segít?- A birtoktörvény sarokpontja, hogy egyértelműen meghatározza, kinek lehet termőföldje Magyarországon, és ehhez a tulajdonhoz rendeli az agrártámogatások rendszerét. Termőföldje a helyben lakó gazdáknak lehet majd Magyarországon, ők is bérelhetnek. Szeretnénk néhány évnyi átmenet megadásával a ma több parcellában heverő birtokokat összeterelni. Azt is szeretnénk elérni, hogy a helyben lakó gazdáké legyen a föld, de ne tíz parcellában elaprózva, hanem lehetőleg egyben. Nem akarunk tagosítást; ésszerű birtokrendezést mindenképpen. Akinek nem állandó lakhelye a település, annak ott nem lehet földje. Meghatározza a törvény azt is, hogy a lakóhely 20-30 kilométeres körzetében lehet csak termőföld valakinek a tulajdonában, illetve bérletében. Azt is meghatározza, hogy melyik az a legkisebb terület, amely után majd igénybe lehet venni az agrártámogatást. Az annál kisebb területre - még nem dőlt el, hogy 15, 20, vagy 25 hektár lesz-e az - pedig nem mezőgazdasági költségvetésből érkező, inkább szociális jellegű segélyeket lehet majd igénybe venni. Ez utóbbi kérdés a legbonyolultabb és legnehezebb, mert Magyarországon nagyon sok ember vesz igénybe agrár- támogatást úgy, hogy csak néhány hektárnyi földön gazdálkodik, s mindenki tudja, hogy önmagában nem tudja eltartani a családot. A sorsukról is gondoskodni kell. Olyan birtoktörvény lesz tehát, amely mindenkiről megpróbál gondoskodni, mindenkinek próbál lehetőséget nyújtani.- Megítélése szerint mennyi idő alatt tesz rendet ez a törvény a birtokviszonyokban és a tulajdonviszonyokban?- Az élet - ha engedik - gyorsan orvosolja a bajokat. Ha látja a vidéki ember, hogy van határozott kormányzati akarat, amely megfelelő elvi és erkölcsi alapokon nyugszik és találkozik a falu igazságérzetével, becsületérzésével, akkor az élet gyorsan követi a törvényt. Ha a törvényjavaslat nem a falun élő emberek természetes erkölcsi értékére épít, akkor sajnos ez a birtoktörvény sem működik majd. Én abban bízom, hogy az igazi parasztgazdák akaratára, szándékára, jövőjére épülő törvényt fogunk elfogadni, és négy-öt esztendő alatt a szükséges változások nagy részét képesek leszünk véghezvinni úgy, hogy már az első évben is érezni lehet a változások jótékony hatását.- Ez a magyar farmergazdaság kialakulását jelenti?- Azt jelenti, hogy kialakul a magyar mezőgazdaság gerince, a családi tulajdonban levő, családtagok által művelt parasztgazdaság.- Nem jelenti ez azt, hogy nagyon fölmennek a földárak?- Úgy gondolom, hogy a föld ára Magyarországon növekedni fog, de ezt én helyesnek tartom. Most szeretnénk rendezni a birtokviszonyokat. Az állami földalapot éppen azért kell létrehozni, hogy elősegítsük a földpiac kívánatos mozgását, hogy ki tudjuk vonni a mezőgazdasági művelésből például csereföldekkel vagy életjáradékkal azokat a területeket, amelyeket minden évben elönt a belvíz vagy az árvíz, amely után óriási kártérítéseket kell fizetni. Ha a földalap megmozdul, akkor a jótékony működésének eredményeképpen rendeződnek a birtokviszonyok, és gyors emelkedésnek indul a föld ára. Valljuk be őszintén, hogy most a magyar föld ára szégyenletesen alacsony. Ennél a magyar föld sokkal többet ér. Nem véletlen, hogy vé_________ den ünk kell a külföldi spekulációs célú földvásárlások ellen. Persze külföldiek termőföldet Magyarországon továbbra sem vásárolhatnak, s az unióban is legényesen küzdünk azért, hogy ezt az igényünket érvényesítsük. Jól is állunk a tárgyalásokkal. Úgy érzem, legalább tízéves átmeneti időt ki tudunk harcolni.-Tíz év nagy idő. Ezalatt tulajdonképpen kialakulnak a reális árviszonyok is?- Úgy képzelem el, hogy például amikor egy faluban a gazda úgy dönt, eladja a földjét, akkor az ott élő gazdáknak elővásárlási joguk lesz mindenkivel szemben. Ha ők nem élnek ezzel, akkor a földalap következik. Ha a földalap sem él vele, akkor lehet gondolkodni azon, hogy ki más vásárolja meg. Mindenképpen a helyi közösségeket, a helyi társadalmat szeretnénk erősíteni.- Váltsunk témát! Mi a véleménye, hogyan él ma vidéken az, akinek van négy Magyarországnak 6,2 millió hektár mezőgazdasági területe (az Európai Közösség területeinek 4,3 százaléka) és 1,8 millió hektár erdőterülete van. A szántó 4,8 millió hektár, a legelő 1,15 millió hektár, az ál- lékultúrák 260 ezer hektár. A mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban és a halászatban foglalkoztatottak száma 270 ezer 400 fő. kereke, három szobája és három iskolás gyereke?- Remélem, úgy, hogy nem bánta meg, hogy vállalt három gyermeket. Vagyis: boldog, mert a családjáért él. Könnyen biztosan nem. Mert három gyermeket eltartani, az iskoláztatásukról gondoskodni még mindig nehéz, akkor is, ha egyértelműen javított a helyzetükön a kormány családpolitikája. Mindig is nehéz lesz. Olyan világ nem lesz Magyar- országon, amikor nem kényszerülnek a szülők arra, hogy áldozatot hozzanak. Reményeink szerint azonban egyre kevesebbet, azért, hogy a gyermekeiket taníttassák. Látszólag még mindig jobban élnek azok, akik nem vállalnak gyermeket vagy csak egyet vállalnak, s erejüket arra fordítják, hogy javítsák az életszínvonalukat. Hozzájuk képest látszólag kevésbé élnek jól azok, akik a pénzüket, az erejüket a gyermekekre fordítják, ruházzák, etetik, iskoláztatják őket.- A gyerekek után az öregek: mit gondol, mire elég a tisztes nyugdíj?- Tisztes öregkorra kellene elégnek lennie. Én két irányban szeretnék lépéseket tenni. A nyugdíjasok hajlamosak úgy fölfogni, hogy aktív pályájuk véget ért. Én nem így gondolom. Bár tudom, hogy mindig vannak olyan szabályok, amelyek errefelé szorítják a nyugdíjasokat. Ezen változtatni szeretnénk. Ma például, ha egy nyugdíjas valamilyen részmunkát vállal, azt az adózás kifejezetten bünteti, mert a nyugdíj miatt magasabb adósávban adózik. Ez szerintem értelmetlen, s ezért a megváltoztatásán dolgozunk. Sok nyugdíjasszervezet és nyugdíjas személyesen fordult hozzám kéréssel, hogy ne büntessük azokat, akik egyébként éreznek még magukban késztetést arra, hogy továbbra is a dolgozó Magyarország aktív részesei legyenek. A másik irány, amelyet szeretnénk erősíteni, az, hogy aki nem választja vagy az egészsége miatt nem teheti, vagy éppen belefáradt a munkába, annak a nyugdíja legyen elég a tisztességes öregkorra. Ez persze összefügg azzal, hogy az ország gazdasági növekedése mit enged. Ma többet, mint tavaly vagy tavalyelőtt. Ennek következtében a nyugdíjak 2001-ben már 10 százalékkal emelkednek, s ha a gazdaság jól teljesít, jövőre is szeretnénk érzékelhető emelést végrehajtani. A nyugdíjat tehát emelni kell, s a nyugdíjasokban még meglevő energiát, ha ők is akarják, mozgósítsák. Ha ezt teszik, akkor azt nem büntetni kell, hanem bátorítani.- A Fidesz képviselőcsoportja nem régen Kaposváron tartotta ülését. Ön a tanácskozáson arról beszélt, hogy mit végzett eddig a kormány, és mi vár még rá. Mi a legfontosabb, amit hangsúlyozott?- Azt mondtam a képviselőknek, hogy az emberek értik azt, ami ma Magyarországon történik. Van tapasztalatuk arról, hogy merre tart az ország, és milyen lesz a rendszerváltás lezárulta után az elmúlt tíz év erőfeszítéseinek megérdemelt eredményeként az élet. Arra kértem a képviselőket, legyenek segítségemre abban, hogy az emberek megértsék: az új rendszernek, amely most bontakozik ki - nevezhetjük polgári rendszernek is -, a család az alapja; erre épül a munka, a tanulás és a rend. Ennek az új világnak a nemzeti összetartozás lesz a lelke. A kialakulását is érzem már. Szeretném, ha ezeket az irányokat a képviselőtársaim erősítenék, s megadnák nekem a lehetőséget. Kértem egy ilyen Magyarország érdekében a támogatásukat, és fölhívtam a figyelmet arra, hogy sok dolgot kell még elvégeznünk az egészségügyben, a nyugdíjasoknál és a mezőgazdaságban is. Az elmúlt három év megtanított bennünket arra, hogy a gondok megoldása nem zseniális meglátásokat, inkább szívós, kitartó, napi aprómunkát kíván mindannyiunktól. Egyik minisztertársam mondta: számos olyan területe van az országnak, ahol nem az a baj, hogy rövid a takaró, hanem az, hogy keresztben van az ágyon. Ilyen a mező- gazdaság és az egészségügy, ahol nem megváltó gondolatokra, hanem arra van szükség, hogy a takarót az ágyhoz igazítsuk, úgy, ahogy az ember fekvése és a kényelme megldvánja. KERCZA IMRE e Földtulajdon-változás 1945: földosztás. 642 ezer igénylő y 3 millió 260 ezer hold földet kapott a 1961 : tsz-szervezés, állami gazdaságok, r A szántó 95,6 százaléka állami és s szövetkezeti tulajdonba került, i 1992-től: kárpótlás 2001-től: birtokrendezés
