Petőfi Népe, 2001. február (56. évfolyam, 27-50. szám)
2001-02-20 / 43. szám
4. oldal - Petőfi Népe VILÁG TÜKÖR 2001. Február 20., kedd Martonyi János Kanadában Kapcsolatbővítés, beraházásösztönzés a napirenden Ottawa Kanadában folytat tárgyalásokat Martonyi János külügyminiszter. Meghívóján, John Manley kanadai külügyminiszteren kívül találkozik Herb Cray miniszterelnök-helyettessel, Elinor Caplannel, a bevándorlásügyi tárca irányítójával. Horváth Gábor, a magyar Külügyminisztérium szóvivője, aki Martonyi János kíséretének tagjaként tartózkodik a helyszínen, elmondta: a magyar diplomácia a politikai és a gazdasági együttműködés fellendülését várja a Kanadában tett látogatástól. Martonyi egyébként John Manley első külügyminiszter vendége azóta, hogy tavaly novemberben Kanadában választásokat tartottak. A külügyminiszteri találkozó napirendjén szerepelnek a kétoldalú kapcsolatok bővítése mellett a transzatlanti biztonsággal ösz- szefüggő kérdések, valamint a közép-, a kelet- és a délkelet-európai térség helyzetének értékelése. A tárgyalások célja, hogy áttekintsék és ösztönözzék a gazdasági együttműködést, valamint a kanadai beruházásokat hazánkban. A magyar külügyek irányítója kedden már Torontóban folytat megbeszéléseket és tart előadást a magyar-kanadai gazdasági kapcsolatok bővítése iránt érdeklődő helyi üzletemberek, vállalkozók, befektetők előtt „Magyarország a stabilitás és az integráció hídfőállása” címmel. Martonyi János találkozik a kanadai magyar egyházak, szervezetek vezetőivel, valamint a kanadai magyar sajtó kép- viselőivel a Magyar Házban. ■ TÍZEZREK TÜNTETTEK BAGDADBAN. A felvonuló tömeg a pénteki amerikai-brit légitámadást ítélte el. „Az Irak elleni indokolatlan légicsapások után, amikor a diplomáciai rendezés lehetőségei teljesen kimerültek, Oroszországnak felül kell vizsgálnia a Bagdad elleni nemzetközi büntetőintézkedésekben való részvételét, és egyoldalúan fel kell mondania kötelezettségvállalását” - hangsúlyozta hétfőn Dmitrij Rogozin, az orosz törvényhozás alsóháza külügyi bizottságának elnöke. _________________ fotó, europress/epa H ét végi támadásaikat követően szaka- dár albán fegyveresek hétfő reggel ismét tüzet nyitottak a szerb rendőrökre Dél-Szerbiában. Délkelet-Európa Mint a rendőrséghez közel álló források a Beta belgrádi hírügynökségnek elmondták, az albán szélsőségesek a Koszovó menti biztonsági övezet szerbiai peremén fekvő Lucane falu térségében „minden rendelkezésükre álló eszközzel” újították fel támadásukat. Egyéb részletek nem ismeretesek. Az újabb konfliktus egy nappal azután keletkezett, hogy Lucane térségében vasárnap harckocsiaknára futott egy szerb rendőrautó, a benne ülő három rendőr életét vesztette. Az albán fegyveresek vasárnap délután akkor is tüzet nyitottak a jugoszláv erőkre, amikor azok megpróbálták eltávolítani a felrobbant járművet és az elszenesedett holttesteket. A jugoszláv választűz nyomán kibontakozott többórás tűzpárbajban - Belgrádban idézett albán közlések szerint - „az albán fegyveresek egyik vezetője életét vesztette, két társa pedig megsebesült”. Vasárnap késő este az albán szakadárok valamivel északabbra, a Vranje közelében fekvő, stratégiai fontosságú Sveti Ilija magaslaton berendezett szerb rendőri állásokra zúdítottak aknavetőtüzet. Az éjfél előtt nem sokkal véget ért támadás nem követelt áldozatokat. A szerb kormány bujanovaci sajtóközpontja közölte, hogy a szerb biztonsági erők egy Rexhep (Redzsep) nevű albán „terroristát” és három társát - egy Arifi Bajram nevű dél-szerbiai albán férfit és két másik koszovóit - teszik felelőssé a vasárnapi aknatámadásért. A központ közölte azt is, hogy az elmúlt másfél évben 29 személy vesztette életét a dél-szerbiai összecsapásokban: 12 szerb rendőr, 1 jugoszláv katona, 12 polgári személy és 4 albán fegyveres. A dél-szerbiai válság tavaly novemberben éleződött ki ismét, miután a magát Presevo, Medvedja és Bujanovac Felszaba- dítási Fladseregének (UCPMB) nevező szervezet támadásokat indított a Koszovó menSzerb rendőr - készenlétben. ti biztonsági övezetben. A szakadárok, akik az UCPMB nevében szereplő dél-szerbiai városokat kívánják Koszovóhoz csatolni, a 200 kilométer hosszú és 5 kilométer széles övezetből mintegy 200 négyzetkilométernyi területet vontak ellenőrzésük alá. A Newsweek szerint a múlt heti koszovói buszrobbantás után már csak idő kérdése, hogy az erőszak a térségben állomásozó NATO-csapatokat is elérje, s akkor ismét felerősödhetnek az amerikai békefenntarFOTÓ; EUROPRESS/EPA tók hazahívását követelő hangok. Mindez aligha nevezhető a valóságtól elrugaszkodott pánikkeltésnek, hiszen a dolog kis híján már meg is történt. A szerb buszkonvoj elleni merénylet makulátlan szakértelemmel végrehajtott támadás volt, s az akna ezzel az erővel a konvojt kísérő svéd béke- fenntartók harcjárműveinek egyike alatt is robbanhatott volna - állapítja meg legutóbbi számában közölt elemzésében az amerikai hírmagazin.__________________■ Feszült a helyzet Dél-Szerbiában Csak idő kérdése, hogy az erőszak a térségben állomásozó NATO-csapatokat is elérje HÍREK RÖVIDEN Szlovák alkotmánymódosítás A szlovák belpolitika alapvetően fontos kérdése most az, hogy sikerül-e a héten szavazásra bocsátani az alkotmánymódosítás tervezetét: a harmadik hete folyó vitában az ellenzék mindent elkövet, hogy útját állja a módosításnak, jóllehet Szlovákia integrációs törekvései szempontjából a módosítás létfontosságú. Horvát kárpótlás Horvátországban nemcsak az állampolgároknak van joguk a kommunista időszakban elkobozott javaik utáni kárpótlásra - így döntött a horvát alkotmánybíróság, amelynek határozata alapján Zágrábnak módosítania kell az 1997-ben életbe léptetett kárpótlási törvényt. Brazil börtönlázadások Legalább nyolc elítélt vesztette életét a Sao Paulo brazil államban vasárnap kitört összehangolt börtönlázadásban. A fellázadt rabok több ezer embert ejtettek túszul az állam huszonnégy fegyintézetében. A hatóságok hétfő hajnalban azt közölték, hogy a huszonnégy börtön közül tizenötben leverték a lázadást, de továbbra is feszült a helyzet a Sao Paulo város szívében lévő Carandiru börtönben, ahol nyolcezer ember raboskodik, és ahol kilenc éve Brazília eddigi legvéresebb börtönmészárlása zajlott. Sao Paolóban egy magyar túszt is fogva tartanak, de élete nincs veszélyben. Mir-menetrend A működésének 15. évfordulóját kedden ünneplő Mir orosz űrállomás megsemmisítésére legkésőbb március 13. és 15. között sort kell keríteni, különben további repülése a Föld körüli pályán bizonyos kockázatokkal jár, ami megengedhetetlen számunkra - közölte Jurij Koptyev, a Roszaviakoszmosz, a Mir sorsá ban illetékes orosz állami cég vezetője. A szíriai elnök elutasító A szíriai elnök elutasította az új izraeli miniszterelnök javaslatát, hogy előzetes feltételek nélkül újítsák fel a béketárgyalásokat. Ariel Sáron csütörtökön vetette fel indítványát Miguel Angel Moratinosnak, az Európai Unió közel-keleti különmegbízottjának, aki a közeli napokban Damaszkuszba látogat. A kurd menekültek sorsa A francia kormány hétfőn ígéretet tett arra, hogy nem toloncolja haza azt a több mint 900 kurd menekültet, akik az elmúlt hét végén szenvedtek hajótörést a Riviéránál. Hubert Védrine francia külügyminiszter kijelentette: senki sem gondolja komolyan, hogy vissza lehet a menekülteket küldeni Szíriába vagy Irakba, de nem ringathatják a bevándorlókat abba az illúzióba sem, hogy befogadják őket Franciaországban csak azért, mert az ember- csempészek akciója oda sodorta őket. ■ Eljárás Fischer ellen Frankfurt Az államügyészség hétfőn hivatalosan is eljárást kezdeményezett Joschka Fischer német külügyminiszter ellen, akit hamis tanúzással vádolnak. Az államügyészség közleményben szögezte le: az ügyészi vizsgálat során tisztázni kell Fischer ellentmondásos nyilatkozatait a későbbi RAF-terroristával, Margót Schillerrel fenntartott kapcsolatairól. Schiller azt állította, hogy 1973-ban néhány napot Fischer frankfurti lakásában töltött, amit a külügyminiszter az OPEC bécsi értekezlete elleni terroristatámadás ügyében perbe fogott Hans- Joachim Klein ügyében tett tanú- vallomásában cáfolt, később viszont egy tévéinterjúban elismert. A német parlament alsóháza, a Bundestag mentelmi bizottsága vasárnap nem kívánt állást fogM- ni az államügyészség akkor még csak kilátásba helyezett eljárási kezdeményezésével szemben, j Határ menti pénzek A Visegrádi Alap 1,4 millió earót oszt szét Pozsony Idén 1,4 millió euró osztható el a Visegrádi Alap pályázatain. A Visegrádi Alap a magyar, a cseh, a szlovák és a lengyel kormányfő korábbi megállapodása nyomán 2000-ben azzal a szándékkal jött létre, hogy pályázati úton indulótőkét biztosítson a négy ország közös kulturális, oktatási, ifjúsági és határ menti együttműködését szolgáló tervezeteihez. Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország évente országodként 250 ezer eurót folyósít a pozsonyi székhelyű Visegrádi Alap számlájára. Erre az összegre évente kétszer, március 15-éig és szeptember 15- éig a legkülönfélébb tervezetekkel lehet pályázni. Mivel tavaly, a Visegrádi Alap létrejöttének évében csak a második, szeptemberi határidejű fordulóval tudtak indulni, a pénz kisebbik része az igen nagy érdeklődés ellenére is megmaradt, de nem veszett el. Ezért most, 2001- ben a pályázók között 1,4 millió eurót oszthatnak majd szét a két fordulóban - nyilatkozott hétfőn Urban Rusnák, a Visegrádi Alap ügyvezető igazgatója. ________■ M EGLEPETÉS. Jennifer Lopez amerikai énekes és színésznő Hongkongban mutatta be legújabb, „J. Lo.” című albumát. A dekoratív hölgy Buddha-szobrot kapott ajándékba a Sony Musictól, kiemelke- dően nagy számban eladott lemezeiért. __ fotó, europress/epa
