Petőfi Népe, 2001. január (56. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-16 / 13. szám

2001. Január 16., kedd Petőfi Népe PN-Kalauz előtérben az agrárgazdaság ^Szerkeszti: A. Tóth Sándor HASZNOS KÉZI MŰSZER. Egy csepp vérből kimutatja a koleszte­rinszintet. A japán Matsushita cég terméke. Célja további kézi mű­szerek kifejlesztése a teljes koleszterinszűréshez. fotói epa Zárjegyhiány a Bácskában Hajós-bajai borvidék Múlt heti adatok szerint a Bajai Hegyközség területén csupán egy borászati üzem kapta meg az igényelt zár­jegyeket. Mint azt Sümegi Tibor hegybíró elmondta, nincs naprakész kimutatá­sa arról, hogy az eltelt egy hét alatt hányán kapták meg a hiányzó zárjegyeket. Náluk az igényléseket min­denki időben leadta. Egy­előre nem lehet tudni, mi okozza a késést. A Vám- és Pénzügyőrség Orszá­gos Parancsnokságának (VPOP) tájékoztatása szerint „a viszony­lag egyszerű nyomtatványok 75- 80 százaléka hibásan került ki­töltésre, mely az adatfeldolgozást és ezzel együtt a zárjegyek kiadá­sát is jelentős mértékben hátrál­tatja”. Hogyan kell igényelni a zárjegyeket? Az egész évre vonat­kozó mennyiséget a gazdáknak, üzemeknek tavaly október 1-jéig kellett kérni a „Borzárj egy-fel- használó igénybejelentés” felira­tú nyomtatványon. A zárjegyek fajtáját, választékát és mennyi­ségét egy másik nyomtatványon, a „Borzárjegy megrendelőlap”-on kell feltüntetni. Ezt 15 munka­nappal a tervezett átvétel előtt kell eljuttatni a vámhatósághoz. Mindkét nyomtatvány a me­gyeszékhelyi vámhivatalnál sze­rezhető be. Amennyiben a „Vá­laszték” rovatban, a megrende­lőlap hátoldalán a különféle űr­tartalmakra (palackra, kannára) vonatkozó adatok nincsenek pontosan feltüntetve, a VPOP Jö­vedéki Főosztályától, 1387 Buda­pest 62, postafiók 5. címen kell kérni az űrtartalom megjelölése nélküli zárjegyeket. Egyébként január 8-áig országszerte 20 mil­lió borzárjegyet küldtek szét az illetékesek, a kérelmek beérkezé­si sorrendjének megfelelően - áll a VPOP tájékoztatásában. KIRÁLY LÁSZLÓ A tőzsde világa Az erősödő euró Az év második hetében a jelek szerint ismét a megszokott kerékvágásba ke­rültek a dolgok, a tőzsde felvette év­közi ritmusát. A FED kamatcsökken­téséhez hasonló sokkoló hírek nem érkeztek, ennek megfelelően nyűgöd* tabb mederben folyt a kereskedés. Szerdáig lejtmenetben haladt a BUX index, a csütörtöki fordulat után azonban a hét végéig kiegyenlítődtek az addig elszenvedett veszteségek. A forgalom nagyrészt a négy nagy (MÓL, Matáv, OTP, és Richter) rész­vényben bonyolódott. A héten annak az örvendetes ténynek lehettünk tanúi, hogy az euró jelentős mértékben erősödött a dollárhoz ké­pest. A magyar gazdaság és az egyes vállalatok is jelentős mértékben profi­tálhatnak a régen várt folyamatból. Magyarország exportjának 70%-át az euro övezet orsZc4gai szívják fel, míg importjának mintegy 5Ü%-a dollár el­számolású. A gyengülő dollár olcsóbb importot eredményezhet ezzel segítve a külkereskedelmi mérleg javulását. A vállalatok esetében a kép összetet­tebb. Vannak olyan cégek, amelyeket kedvezőbben érint a dollár értékvesz­tése, mások számára semleges vagy esetleg hátrányos. Egyértelműen a nyertesek között em­líthetjük a MOL-t és a Matáv-ot. Az olajipari vállalat a világpiacon, ahogy mindenki, dollárért vásárol nyersola­jat, tehát kiadásainak tetemes része ebben a valutában merül fel, a hazai piacon természetesen forintban kelet­keznek a bevételei. Mivel a forint már hosszabb ideje az euró-hoz van kötve, a cég számára olcsóbb lesz a nyers­anyag. A Matáv nagyméretű vállalat felvásárlások előtt áll és a Westel, va­lamint a Maktel (a makedón telefon- társaság) megvásárlása esetén jelen­tős mértékű dollárban fennálló kiadá­sai keletkeznek. A kiadásokat vélhető­en dollár alapú kölcsönökkel fogják fedezni, innen nem nehéz újból látni, hogy a dollár gyengülésével köny- nyebb helyzet teremtődik a Matáv számára. Ugyanakkor a hazai gyógyszeripar, amelynek legnagyobb piaca a FÁK or­szágai, dollárban számlázza készít­ményei árát, jelentős mértékű árfo­lyamveszteséget szenvedve ezzel el. Mindezekből az következik, hogy a MÓL és a Matáv részvények ajánlha­tók vételre, míg a gyógyszeripari papí­rokkal (Egis, Richter) kapcsolatban nagyobb körültekintésre van szükség. (Szepesi László CA IB) Forint / dollár ÖS3S8ö88e-S58a5éé&SS2 = e5ÍÖs5sÍ8SÍ55§ Bank Austria Creditanstalt Rt., 6000 Kecskemét, Kisfaludy u. 8. Tel.: 76/512-100 Stop a kergemarhakómak! Evente 2300 állaton végzik el Nagy a riadalom Európa nyugati felén. Oka: a BSE (Bovine Spongiform Encephalopathia, magyar nevén szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalma). Attól félnek a fogyasz­tók, hogy ha marhahúst esznek, megkap­hatják ezt az állatra nézve végzetes kórt. A marhatartók a tönkremenéstől félve felfor­gatással fenyegetőznek. Ugyanis - mint megírtuk - csupán Németországban 400 ezer patás élete forog veszélyben. Az EU újabb drasztikus intézkedéseket fontolgat a kór terjedésének megállítására. Kecskemét- Tíz-tizenkét éve elsőként Nagy-Britanniában ütötte fel a fejét a betegség - tájékoztat dr. Mol­nár Zoltán, a Bács-Kiskun Megyei Állat-egész­ségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás igazga­tója. - Lényegében a húsliszt gyártási technoló­giájának be nem tartásával idézték elő a bajt. A juhok surlókórja honos betegség Angliában. Az elhullott állatokat felhasználták a húslisztgyár- tásnál. Az előírás szerint a legfeljebb 5 centimé­teres húsdarabokat az állati fehérje készítésekor, a hőkezelés során, 133 Celsius-fokon kell főzni legkevesebb húsz percig. Csak ekkor pusztul el a kórokozó. Ezt nem tartották be a britek, így a kórokozó fertőzőképes maradt. Az elfogyasztott táppal a szarvasmarhákba került, és hosszú lap- pangási idő után az állatok megbetegedtek. Lét­rejött a szarvasmarhák szivacsos agyvelő sorva­dása.- Mi okozza a BSE-nek nevezett betegséget?- A prion nevű fehérje hordozza a kórt, vagyis se nem vírus, se nem baktérium. Ez az idegsej­tekben keletkezik, a beteg ember idegsejtjeiben is a betegség humán változatában, a Creutzfeld- Jakob-kórban. A fertőző prion, ha az immun- rendszer nem tudja elpusztítani, fonalas kötege- ivel szétfeszíti az idegsejtet. Helyén ott marad egy lyuk az agyvelőben. Innen a szivacsos jelző a betegség elnevezésében. A BSE tej útján nem fertőz, ezt állítják a kutatók. Sokféle vélemény látott napvilá­got az utóbbi években a Creutzfeld-Ja- kob-kórral kapcsolatosan is. Eddig csu­pán annyit tudtak kideríteni a tudósok, hogy ezt az emberi betegséget is prion okozza. Azonban annak megválaszolása még várat magára, hogy ennek a kóroko­zónak köze van-e a kergemarhakórhoz.- Magyarországon előfordul-e a juhok surlókórja?- Évtizedek óta nem történt ilyen megbetegedés. És szerencsére a kergemarhakórként emlegetett betegség sem fordult még elő a hazai állomány­ban. Hangsúlyozom: a BSE táplálékkal terjed, az állatnak fel kell vennie a kórokozót, hogy meg­betegedjen. Nálunk régebben sem dúsították húsliszttel a marhák takarmányát, hagyományos takarmányt kaptak. A húsliszt alkalmazását jog­szabály is tiltja.- Milyen intézkedésekkel próbálják elejét venni annak, hogy nálunk is megjelenjen a kerge­marhakór?- Nyugat-Európából nem engedünk behozni húst és húskészítményt. Ezenkívül tilos takar­mányként vagy alapanyagként emlősökből ké­szült húslisztet, vérlisztet, csontlisztet importál­ói prion-tesztet figyelő célzattal DR. MOLNÁR ZOLTÁN 1944-ben született Cegléden. 1968-ban végzett az Állatorvos- tudományi Egyetemen. 1968-ban a Kecskeméti Barneválnál kezdett dolgozni. 1970-ben került a Bács-Kiskun Megyei Állat-egészségügyi Állomásra. 1980-tól igazgatóhelyettes volt. 1991-től, pályázattal, az igazgatói funkciót tölti be. Nős, fia is, lánya is jogász. ni. A szarvasmarha és a juhok takarmányába ti­los emlősökből, kérődzőkből származó húslisz­tet keverni. Mint már említettem, ez Magyaror­szágon korábban sem volt gyakorlat. Ezek a til­tások a megelőzést, a mentesség megőrzését szolgálják. Az import húslisztet már a mostani eseményeket megelőzően is megvizsgálta fel- használás előtt az Állatgyógyászati, Oltóanyag-, Gyógyszer- és Takarmányellenőrző Intézet, nem kevertek-e bele juh- vagy szarvasmarhahúslisz- tet. Egyébként pillanatnyilag se tenyészállat-, se húslisztimport nincs. Úgy tűnik, meg lehet vé­deni a hazai állatállományt a veszélyes beteg­ségtől.- Ebben lesz szerepe a prion-tesztnek is.- Természetesen. Egyébként már a BSE feltűné­se idején is voltak érvényben nálunk olyan in­tézkedések, amelyek a védekezést szolgálták. Tizenöt évre visszamenőleg minden olyan el­hullott szarvasmarha fejét (1600 darab), amely idegrendszeri tünetet mutatott, fel kellett kül­deni az Országos Állat-egészségügyi Intézetbe. Ott megvizsgálták célzottan veszettségre, de BSE-re utaló jelet egyszer sem találtak. Évente mintegy 100 darab marhafej került fel kórszö­vettani vizsgálatra. De tavaly csak 35, tehát az esetek csökkenő tendenciát mutatnak. Ami a prion-tesztet illeti: Magyarország nem fertő­zött a BSE-kórral, de kötelezett a teszt beveze­tésére.- Hogyan alkalmazzák a tesztet?- A vágóhidakon mintát kell venni az állatok agyvelőjéből. Az egyévesnél idősebb juhokéból és a kétévesnél idősebb marhákéból. Nem min­den állatot kell megvizsgálni. Figyelő jelleggel alkalmazzuk a priontesztet. Évente 2300 vizs­gálatot végeznek el az országban. Olyan állato­kon is, amelyeken semmi tünet sincs. Termé­szetesen az idegrendszeri tüneteket mutató ál­latok fejét továbbra is fel kell küldeni az orszá­gos intézetbe..A vizsgálatok számának megnö­velése nagyobb biztonságot ad, mint korábban. Nagyon fontos, hogy a kórmentességet igazol­ni tudjuk, hiszen ezen múlik az exportunk.- Más módjai is vannak a védekezésnek?- A gerincvelőt és az agyvelőt tilos fogyasztásra bocsátani, hiszen ezekben találhatók a fertő­zött állatokban a betegséget okozó prionok. Ezek a vágóhídi melléktermékek egyébként ná­lunk eddig sem voltak kaphatók a kereskede­lemben. Csakis olyan húsrészek kerülhetnek forgalomba, amelyek nem veszélyeztetik a fo­gyasztó egészségét. Abszolút biztosra akarunk menni. A hathatós védelmet szolgálják a szar­vasmarhánál és a juhnál bevezetett ENAR egyedi azonosító számok is, amelyek az állat származási helyét egyértelműen igazolják - mondja dr. Molnár Zoltán, a megyei állat­egészségügyi állomás igazgatója. __________ A. TÓTH SÁNDOR P ick-árbevétel Budapest A alapanyag árak drasztikus emelkedése ellenére is jó évet zárt tavaly a Pick-csoport. Ár­bevétele várhatóan meghaladja a 61 milliárd forintot, szemben az 1999-es 51,6 milliárd forint­tal. A cégcsoport gazdasági igaz­gatója, Vámosi Lukács a na­pokban elmondta: míg 2000 januárjában a sertés-felvásárlá­si árak 180 forint körül mozog­tak, addig az év végére 1 kilo­gramm élősertésért már 280 fo­rint körüli összeget kellett fizet­ni. így az átlagár - ami 1999- ben 190 forint volt kilogram­monként - tavaly mintegy 230 forintot ért el. Ennek ellenére a cégcsoport árbevétele meg­haladta a tervezett 58 milliárd forintot. ■ Új aszalóüzem Terény Phare-támogatással aszaló­üzem épül a Nógrád megyei Terényben. Csökkent munka­képességűeket, illetve munka- nélkülieket foglalkoztat majd. Mucsina Gyula polgármester elmondta: a 4 millió 300 ezer forint értékű beruházáshoz 3 millió 400 ezer forintot Phare- pályázaton nyert el az önkor­mányzat. Az üzemben a tervek szerint havi 30-40 mázsa gyü­mölcsöt dolgoznak majd fel, amiből mintegy 3 mázsa aszalt gyümölcs lesz. A próbaüzem már - egy ide­iglenes helyiségben - megkez­dődött, ahol a magyarnándo- ri Farmer-Fruct Gyümölcster­mesztő Kft. almáját dolgozzák fel. ■ Az OPEC jövedelme Párizs Az OPEC bevétele tavaly 68 százalékkal nőtt 1999-hez ké­pest. Elérte a 261 milliárd dol­lárt, ami húszéves rekord. A Pétrostratégies című francia szaklap jelentette ezt hétfőn. Az olajtermelő kartell tagjai kö­zül Algériának nőtt a leggyor­sabban a bevétele: 78 száza­lékkal. Az OPEC bevételének 31 százaléka - 81 milliárd dol­lár - a legnagyobb termelőnek, Szaúd-Arábiának jutott. A lap emlékeztetett, hogy az OPEC- olajok tavalyi átlagára hordón­ként 27,17 dollár volt, az 1999- es 17,27 dollár és az 1998-as 11,8 dollár után. A tagok közül tavaly egyedül Irak exportja csökkent kissé. ■ • • Otventagú tejértékesítő szövetkezet Remélik, képesek lesznek az EU-normák teljesítésére. fotói v. p. Félegyháza - Petőfiszállás A szövetkezetei tavaly hoz­ták létre félegyházi és pető- fiszállási gazdák. Működé­sét a napokban kezdte meg. Elsődleges feladata: tejérté­kesítés. A Gazda Tejért ékesítő Szövetke­zetét ötven tejtermelő gazda ala­kította. Elnöke Ván Jenő, aki la­punknak elmondta: az EU-hoz való csatlakozás olyan feltételeket állít a tejtermelők elé, amit közös összefogással könnyebben képe­sek teljesíteni. Az egyik legfonto­sabb feltétel az extra minőségű tej előállítása. Ehhez azonban min­denhol meg kell oldani a tej hűté­sét. Az extra minőségű tejet plusz 5 fok alatt kell tárolni. Ez ma már nem jelent gondot a szövetkezet tagjainak. A Petőfiszálláson lét­rehozott tejcsarnokban ugyanis adottak a hűtési feltételek. A csar­nok felszereltsége azonban még nem teljes. Fejlesztését pályázati támogatásból próbálják megvaló­sítani. A távlati cél azonban az, hogy a gazdák már otthon extra minőségűre tudják hűteni a tejet. Az elnök szerint néhány éven be­lül a helyi gazdák képesek lesz­nek az EÚ-s követelményeket tel­jesíteni. Ehhez viszont miha­marabb el kell kezdeni a szakmai felkészítést. Ván Jenő úgy véli, közösen jobban tudják érdekei­ket képviselni a piacon. Reméli, kezdeményezésükhöz még töb­ben csatlakoznak. Nagyobb lét­számmal, több tejjel ugyanis job­ban érvényesülhetnek. A szövetkezet létrehozásának másik fontos célja, hogy minél több közvetítőt kiiktassanak az értékesítési láncból. így a tej a ter­melőktől közvetlenül jut el a fel­dolgozóhoz. A szövetkezet jelen­leg a félegyházi tejüzemmel áll kapcsokban. A gazdák többsége bizakodó. Mint mondták, erőfeszítéseik megtérülni látszanak, hiszen a jobb minőségű tejért többet fizet a felvásárló. MUNKATÁRSUNKTÓL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents