Petőfi Népe, 2001. január (56. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-13 / 11. szám

Petőfi Népe 2001. Január 13., szombat Hétvégi magazi Szerkeszti: Bán János, Kósa György, Sz. Miklós Magda Egy amerikai Kecskeméten David Hirson vígjátéka a Katona József Színházban David Hirson mindössze 32 éves volt, amikor fényes csillag­ként feltűnt az amerikai Broadway-n. La Béte (A bohóc) cí­mű verses komédiáját előbb a New York Times két kritiku­sa lehúzta, hogy aztán annál nagyobb sikert arasson. New York és London a lábai előtt hevert, a vígjátékdíjak tucatja­it nyerte el. Öt Tony-díjra jelölték, s 1992-ben megkapta a Laurence Olivier-díjat mint az év legjobb komédiája. A fia­tal szerző élete egycsapásra megváltozott. Bár meg nem gaz­dagodott, a neve ismert lett a tengerentúlon és Európában is. Verses színdarabot írt egy amerikai, ráadásul úgy, hogy műve méltó a 17. századi francia komédiákhoz! Ez nem mindennapi történet. Hirson titkon remélte, hogy da­rabját francia vagy olasz színpa­don is bemutatják, ám arra so­ha nem gondolt, hogy magyarul játsszák majd. Pedig ez történt. A darabot a kecskeméti Katona Jó­zsef Színház direktora, Bodolay- Nem. Ma már oly távol van tőlem az a hisztéria, amelyet a da­rab keltett 1990-ben Amerikában, hogy erre nem is gondoltam. An­nál is inkább, mert engem a darab megírásakor sem az érdekelt, hogy bukás lesz-e vagy siker, ha­DAVID HIRSON 1958-ban született New Yorkban. A középiskolát Amerikában végezte el, majd Angliában, az oxfordi egyetem tanult. Egyetemista kora óta ír esszéket és kritiká­kat. 1990-ben jelentkezett mint drámaíró. A La Béte (A bohóc) című verses vígjátéka Ame- rika-szerte híressé tette. Darabjait amerikai és londoni színpadokon játsszák, ma már a drámaírás a főhivatása. sa lehúzta. És ha egy darabot ezek a nagyhatalmú kritikus urak le­húznak, akkor az nem mehet to­vább. Le is vették a műsorról. Az­tán egy neves színészekből álló Az előadás cfm- és főszerepében Epres Attila kiváló alakítást nyújt. Jelenet az első felvonásból. Géza fordította le hat éve azzal a szándékkal, hogy színre is viszi a művet. A szándékból azóta tett lett: A bohóc preimerjét tegnap tartották a Katona József Színház­ban. A bemutatón ott volt a szer­ző, David Hirson is, akivel a csü­törtöki nyilvános főpróba után be­szélgettünk.- Hogy tetszett az előadás?- Imádtam. Bár a magyar nyelv teljesen ismeretlen szá­momra, a rímeket kihallottam, s az előadást minden percében él­veztem. Epres Attila Valér szere­pében nagyszerű alakítást nyújt, s az Őze Áron formálta Herceg is nagyon tetszett. Az előadás lát­ványvilága is egészen különle­ges. Amikor leszálltam a repülő­ről, Bodolay Géza rögtön meg­mutatta az előadásról készült fo­tókat. Nagyon tetszett, de már a képekből láttam, hogy ez az elő­adás az ő rendezői elképzeléseit fogja tükrözni. Persze ezt egyál­talán nem bántam, sőt, nagyon kíváncsivá tett. Élveztem az elő­adást, örülök, hogy itt lehetek.- Nem tart attól, hogy a tradíció folytatódik, és lesz két kritikus Kecskeméten is, aki lehúzza a da­rabot? Kalauz a darabhoz A bohócban a szerző, Da­vid Hirson érdekes időutazás­ba kezd a 17. századi Francia- országban. Conti herceg bir­tokán vagyunk, egy éjsza­kát töltünk együtt az akkor élőkkel. Elomire színitársulatá­ba egy új ripacsot akar bejuttat­ni a mecénás, Conti herceg (Őze Áron). Elomire (Hegedűs Zoltán) tit­kárával, Béjárt-ral (Bori Tamás) a túlélésről vitatkozik, amikor beront a vadbarom Valér (Epres Attila), akiről kiderül, hogy a herceg közeli jóbarátja. Hogyan viselkedik a társulat, amikor arra kényszerül, hogy Valér remekbe szabott fércmű­vét adja elő? Vajon a pubertás­korból kilépni nem hajlandó Dorine (Magyar Éva) szerelmét észreveszi-e a folyton a fejjel a falnak rohanó Elomire? A gyönyörű ruhák (Jánoskúti Márta), a barokk hercegi pompa (Székely László) más konfliktu­sokat takar-e, mint amilyenekkel naponta szembesülünk? Kinek a környezetében ne volna méltatlanul vezető hely­zetbe hozott rivális - aki idióta bár, de a mindenkori főnök ke­gyeltje? nem az, hogy hat-e az emberekre, amit mondani akarok vagy sem.- Innen nézve meghökkentő története van ennek a darabnak. Előbb eltemetik, hogy annál na­gyobb erővel támadhasson fel új­ra. Megszokott ez az amerikai színházi világban?- Korántsem az. A darab élete számomra is sok meglepetést okozott. Hiába volt közönségsi­ker, a New York Times két kritiku­— A Herceg szerepében Öze Aront láthatja a közönség a vígjátékban. harmincfős társaság (köztük Katherine Hepburn, Kevin Kline, Liv Ulmann, Joanne Woodward) nyílt levélben tiltakozott a kritika ellen. így került vissza a darab a Broadway-re, de játszották Angli­ában, Kanadában és Dél-Afriká- ban is. Amerikában mára olyan legendává vált, mint Woodstock, akárhány embert kérdeznek meg, mind azt mondja, hogy látta. Pe­dig ha ez igaz volna, legalább öt teljes évadon át kellett volna mű­soron tartani.- A második bemutató után az előadásról olyanokat írtak, mint: ragyogó, üdítő, figyelemreméltó, diadalmas. Ön 32 évesen egy pil­lanat alatt világhírű lett. Ez a szé­dületes siker megváltoztatta az életét? Meggazdagodott?- Az életem lényegében nem változott meg. Az írást ma is ugyanúgy megszenvedem, mint akkor. Ma is ugyanannál az asz­talnál ülök, ugyanazon az abla­kon nézek ki, mint akkor. Eb­ből már értheti, hogy szó sincs meggazdagodásról. Tény viszont, hogy ma már meg tudok élni az írásaimból. S ez óriási dolog. Sok színházi ember szívesen cserélne velem Amerikában, mert ők bi­zony nem tudnak megélni a mű­vészetükből.- A bohóc pontos látlelet a szín­ház világáról. Honnan ismeri ezt a világot ilyen jól?- Édesanyám és a mostohapám is színész, az apám rendező. A színház világában nőttem fel, a középiskolában színjátszó körbe is jártam. Jól, belülről ismerem ezt a világot, így is mutatom be A bohócban. Sok színésznek ez dé­delgeti is az egóját, mert magára ismer. Sokaknak ez a ráismerés fáj, másoknak nem.- S miért helyezte a történetet Moliere korába? Ennyire érdekli a moliere-i színház?- Tizennyolc éves koromban láttam a Broadway-n Moliere Tartuffe-jét verses fordításban. Nagyon jó fordítás volt. Megkér­deztem az apámtól, hogy mosta­nában írt-e valaki Amerikában verses drámát. Azt válaszolta, hogy jó kétszáz éve senki. Akkor határoztam el, hogy írok egy ver­ses színművet, amely egyben fő­hajtás lesz Moliere előtt is. Ezzel együtt a kor, amelybe a történetet helyeztem, tehát a 17. század csak kerete a műnek. Ez egyúttal ízig- vérig mai történet.- A darabnak meglehetősen ke­serű a mondanivalója, annak el­lenére, hogy szinte minden sorát átszövi a humor. Számomra arról szól, hogy a világot a hülyék ural­ják. A színházban a szórakozta­tás, az olcsó siker a fontos, a mű­vészet eladhatatlan. A középszer él, hat és uralkodik. így gondolja Ön is? Ilyen a Broadway világa?- A darabom nem én vagyok. Az alakjaim az én világomból va­lók ugyan, de én nem vagyok se Valér, se Elomire. Engem az érde­kel, és erről írtam az új darabom­ban, a Helytelen hegyekben is, hogy mitől lesz olyan egy ember, amilyen. Mi határozza meg az életét: a neveltetése, a vallása, a kultúrája? Az emberek vajon azt az életet élik-e, amit szeretnének? Félelmetes tapasztalatom, hogy vannak olyan emberek, akik rá se jönnek arra, hogy míg éltek, kik voltak. Ami a Broadway világát il­leti, tény, hogy a siker a legfonto­Epres Attila (Valér) és Hegedűs Zoltán (Elomire) szerepében. sabb. Ma egy bemutató ott kőke­mény üzlet. Egy darab előállítása nagyon sok pénzbe kerül, s ezt a Epres Attila pénzt a színházcsinálók vissza akarják kapni. De a néző is elvár­ja, hogy a pénzéért (70 dollárba kerül egy jegy) tényleg jól elszó­rakoztassák. A Broadway-n min­denki biztosra megy, a „magas” művészet eladhatatlan. Ezért is csattant akkorát tíz éve az én da­rabom, hiszen ha belegondol, elég kényelmetlen dolgokat mond a „vadbarom” Valér és a „filozó­fus” Elomire is. Tíz év alatt egyéb­ként annyira elüzletiesedett a Broadway, hogy ma eleve műsor­ra se tűzték volna.- Visszatérve a kecskeméti elő­adásra, meglepődött Bodolay Gé­za szándékán, hogy le akarja for­dítani a darabot, sőt, színre is akarja vinni? Egyáltalán tudott bármit Magyarországról, a ma­gyar színházakról?- Semmit. A levélváltásunk Bodolay Gézával 6 éve kezdő­dött. Akkor kérdezte meg, hogy lefordíthatja-e a darabot. Egyet­len kikötésem volt, hogy csakis a verses forma megtartásával tehe­ti meg. (Az eredeti darab páros rímes jambusokban íródott, ezt adta vissza a magyar nyelv sajá­tosságaira figyelemmel, vérbő humorral, modern nyelvezettel a fordító. A szerk.) Áztán írta, hogy be is mutatná. Nagyon örültem, mert Közép-Európában eddig nem játszották A bohócot, s úgy tudom, a kecskeméti elő­adás magyarországi ősbemutató. Boldog vagyok, hogy a színház meghívott a premierre, mert még soha nem jártam Magyarorszá­gon. ÁBRAHÁM ESZTER Hirson vígjátékát Magyarországon először a kecskeméti Katona József Színházban mutatják be Bodolay Géza fordításában és ren­dezésében. Képünkön jelenet A bohóc című előadásból. fotók; waiter péter

Next

/
Thumbnails
Contents