Petőfi Népe, 2001. január (56. évfolyam, 1-26. szám)
2001-01-13 / 11. szám
Petőfi Népe 2001. Január 13., szombat Hétvégi magazi Szerkeszti: Bán János, Kósa György, Sz. Miklós Magda Egy amerikai Kecskeméten David Hirson vígjátéka a Katona József Színházban David Hirson mindössze 32 éves volt, amikor fényes csillagként feltűnt az amerikai Broadway-n. La Béte (A bohóc) című verses komédiáját előbb a New York Times két kritikusa lehúzta, hogy aztán annál nagyobb sikert arasson. New York és London a lábai előtt hevert, a vígjátékdíjak tucatjait nyerte el. Öt Tony-díjra jelölték, s 1992-ben megkapta a Laurence Olivier-díjat mint az év legjobb komédiája. A fiatal szerző élete egycsapásra megváltozott. Bár meg nem gazdagodott, a neve ismert lett a tengerentúlon és Európában is. Verses színdarabot írt egy amerikai, ráadásul úgy, hogy műve méltó a 17. századi francia komédiákhoz! Ez nem mindennapi történet. Hirson titkon remélte, hogy darabját francia vagy olasz színpadon is bemutatják, ám arra soha nem gondolt, hogy magyarul játsszák majd. Pedig ez történt. A darabot a kecskeméti Katona József Színház direktora, Bodolay- Nem. Ma már oly távol van tőlem az a hisztéria, amelyet a darab keltett 1990-ben Amerikában, hogy erre nem is gondoltam. Annál is inkább, mert engem a darab megírásakor sem az érdekelt, hogy bukás lesz-e vagy siker, haDAVID HIRSON 1958-ban született New Yorkban. A középiskolát Amerikában végezte el, majd Angliában, az oxfordi egyetem tanult. Egyetemista kora óta ír esszéket és kritikákat. 1990-ben jelentkezett mint drámaíró. A La Béte (A bohóc) című verses vígjátéka Ame- rika-szerte híressé tette. Darabjait amerikai és londoni színpadokon játsszák, ma már a drámaírás a főhivatása. sa lehúzta. És ha egy darabot ezek a nagyhatalmú kritikus urak lehúznak, akkor az nem mehet tovább. Le is vették a műsorról. Aztán egy neves színészekből álló Az előadás cfm- és főszerepében Epres Attila kiváló alakítást nyújt. Jelenet az első felvonásból. Géza fordította le hat éve azzal a szándékkal, hogy színre is viszi a művet. A szándékból azóta tett lett: A bohóc preimerjét tegnap tartották a Katona József Színházban. A bemutatón ott volt a szerző, David Hirson is, akivel a csütörtöki nyilvános főpróba után beszélgettünk.- Hogy tetszett az előadás?- Imádtam. Bár a magyar nyelv teljesen ismeretlen számomra, a rímeket kihallottam, s az előadást minden percében élveztem. Epres Attila Valér szerepében nagyszerű alakítást nyújt, s az Őze Áron formálta Herceg is nagyon tetszett. Az előadás látványvilága is egészen különleges. Amikor leszálltam a repülőről, Bodolay Géza rögtön megmutatta az előadásról készült fotókat. Nagyon tetszett, de már a képekből láttam, hogy ez az előadás az ő rendezői elképzeléseit fogja tükrözni. Persze ezt egyáltalán nem bántam, sőt, nagyon kíváncsivá tett. Élveztem az előadást, örülök, hogy itt lehetek.- Nem tart attól, hogy a tradíció folytatódik, és lesz két kritikus Kecskeméten is, aki lehúzza a darabot? Kalauz a darabhoz A bohócban a szerző, David Hirson érdekes időutazásba kezd a 17. századi Francia- országban. Conti herceg birtokán vagyunk, egy éjszakát töltünk együtt az akkor élőkkel. Elomire színitársulatába egy új ripacsot akar bejuttatni a mecénás, Conti herceg (Őze Áron). Elomire (Hegedűs Zoltán) titkárával, Béjárt-ral (Bori Tamás) a túlélésről vitatkozik, amikor beront a vadbarom Valér (Epres Attila), akiről kiderül, hogy a herceg közeli jóbarátja. Hogyan viselkedik a társulat, amikor arra kényszerül, hogy Valér remekbe szabott fércművét adja elő? Vajon a pubertáskorból kilépni nem hajlandó Dorine (Magyar Éva) szerelmét észreveszi-e a folyton a fejjel a falnak rohanó Elomire? A gyönyörű ruhák (Jánoskúti Márta), a barokk hercegi pompa (Székely László) más konfliktusokat takar-e, mint amilyenekkel naponta szembesülünk? Kinek a környezetében ne volna méltatlanul vezető helyzetbe hozott rivális - aki idióta bár, de a mindenkori főnök kegyeltje? nem az, hogy hat-e az emberekre, amit mondani akarok vagy sem.- Innen nézve meghökkentő története van ennek a darabnak. Előbb eltemetik, hogy annál nagyobb erővel támadhasson fel újra. Megszokott ez az amerikai színházi világban?- Korántsem az. A darab élete számomra is sok meglepetést okozott. Hiába volt közönségsiker, a New York Times két kritiku— A Herceg szerepében Öze Aront láthatja a közönség a vígjátékban. harmincfős társaság (köztük Katherine Hepburn, Kevin Kline, Liv Ulmann, Joanne Woodward) nyílt levélben tiltakozott a kritika ellen. így került vissza a darab a Broadway-re, de játszották Angliában, Kanadában és Dél-Afriká- ban is. Amerikában mára olyan legendává vált, mint Woodstock, akárhány embert kérdeznek meg, mind azt mondja, hogy látta. Pedig ha ez igaz volna, legalább öt teljes évadon át kellett volna műsoron tartani.- A második bemutató után az előadásról olyanokat írtak, mint: ragyogó, üdítő, figyelemreméltó, diadalmas. Ön 32 évesen egy pillanat alatt világhírű lett. Ez a szédületes siker megváltoztatta az életét? Meggazdagodott?- Az életem lényegében nem változott meg. Az írást ma is ugyanúgy megszenvedem, mint akkor. Ma is ugyanannál az asztalnál ülök, ugyanazon az ablakon nézek ki, mint akkor. Ebből már értheti, hogy szó sincs meggazdagodásról. Tény viszont, hogy ma már meg tudok élni az írásaimból. S ez óriási dolog. Sok színházi ember szívesen cserélne velem Amerikában, mert ők bizony nem tudnak megélni a művészetükből.- A bohóc pontos látlelet a színház világáról. Honnan ismeri ezt a világot ilyen jól?- Édesanyám és a mostohapám is színész, az apám rendező. A színház világában nőttem fel, a középiskolában színjátszó körbe is jártam. Jól, belülről ismerem ezt a világot, így is mutatom be A bohócban. Sok színésznek ez dédelgeti is az egóját, mert magára ismer. Sokaknak ez a ráismerés fáj, másoknak nem.- S miért helyezte a történetet Moliere korába? Ennyire érdekli a moliere-i színház?- Tizennyolc éves koromban láttam a Broadway-n Moliere Tartuffe-jét verses fordításban. Nagyon jó fordítás volt. Megkérdeztem az apámtól, hogy mostanában írt-e valaki Amerikában verses drámát. Azt válaszolta, hogy jó kétszáz éve senki. Akkor határoztam el, hogy írok egy verses színművet, amely egyben főhajtás lesz Moliere előtt is. Ezzel együtt a kor, amelybe a történetet helyeztem, tehát a 17. század csak kerete a műnek. Ez egyúttal ízig- vérig mai történet.- A darabnak meglehetősen keserű a mondanivalója, annak ellenére, hogy szinte minden sorát átszövi a humor. Számomra arról szól, hogy a világot a hülyék uralják. A színházban a szórakoztatás, az olcsó siker a fontos, a művészet eladhatatlan. A középszer él, hat és uralkodik. így gondolja Ön is? Ilyen a Broadway világa?- A darabom nem én vagyok. Az alakjaim az én világomból valók ugyan, de én nem vagyok se Valér, se Elomire. Engem az érdekel, és erről írtam az új darabomban, a Helytelen hegyekben is, hogy mitől lesz olyan egy ember, amilyen. Mi határozza meg az életét: a neveltetése, a vallása, a kultúrája? Az emberek vajon azt az életet élik-e, amit szeretnének? Félelmetes tapasztalatom, hogy vannak olyan emberek, akik rá se jönnek arra, hogy míg éltek, kik voltak. Ami a Broadway világát illeti, tény, hogy a siker a legfontoEpres Attila (Valér) és Hegedűs Zoltán (Elomire) szerepében. sabb. Ma egy bemutató ott kőkemény üzlet. Egy darab előállítása nagyon sok pénzbe kerül, s ezt a Epres Attila pénzt a színházcsinálók vissza akarják kapni. De a néző is elvárja, hogy a pénzéért (70 dollárba kerül egy jegy) tényleg jól elszórakoztassák. A Broadway-n mindenki biztosra megy, a „magas” művészet eladhatatlan. Ezért is csattant akkorát tíz éve az én darabom, hiszen ha belegondol, elég kényelmetlen dolgokat mond a „vadbarom” Valér és a „filozófus” Elomire is. Tíz év alatt egyébként annyira elüzletiesedett a Broadway, hogy ma eleve műsorra se tűzték volna.- Visszatérve a kecskeméti előadásra, meglepődött Bodolay Géza szándékán, hogy le akarja fordítani a darabot, sőt, színre is akarja vinni? Egyáltalán tudott bármit Magyarországról, a magyar színházakról?- Semmit. A levélváltásunk Bodolay Gézával 6 éve kezdődött. Akkor kérdezte meg, hogy lefordíthatja-e a darabot. Egyetlen kikötésem volt, hogy csakis a verses forma megtartásával teheti meg. (Az eredeti darab páros rímes jambusokban íródott, ezt adta vissza a magyar nyelv sajátosságaira figyelemmel, vérbő humorral, modern nyelvezettel a fordító. A szerk.) Áztán írta, hogy be is mutatná. Nagyon örültem, mert Közép-Európában eddig nem játszották A bohócot, s úgy tudom, a kecskeméti előadás magyarországi ősbemutató. Boldog vagyok, hogy a színház meghívott a premierre, mert még soha nem jártam Magyarországon. ÁBRAHÁM ESZTER Hirson vígjátékát Magyarországon először a kecskeméti Katona József Színházban mutatják be Bodolay Géza fordításában és rendezésében. Képünkön jelenet A bohóc című előadásból. fotók; waiter péter
