Petőfi Népe, 2000. december (55. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-02 / 282. szám

Petőfi Népe i 2000. December 2., szombat Hétvégi magazin Advent első vasárnapja Szerkeszti: Bán János, Kósa György, Miklós Magda „Magról ültetünk erdőt, reménnyel, bizalommal...” Adventi beszélgetés dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsekkel Holnap advent első vasárnapja lesz. A katolikusoknál az egyházi év kezdete. A karácsonyt megelőző négy hét az elő­készület, a várakozás, a reménykedés ideje, amelyet régeb­ben böjttel is megszenteltek. Még a nagyvárosokban is őrzik ma is - különösen az élőbb plébániai közösségek - a betle- hemezés szép szokását. Széíes körben elterjedt az adventi koszorúkészítés és vasárnap esténkénti gyertyagyújtás. Az ünnepkör kegyes hangulatát a hajnali mise adja meg, amely még a középkori hazai liturgia maradványa. A lelki készülő­dés munkás napjaiban szakított időt munkatársunk s la­punk számra dr. Bábel Balázs, kalocsa-kecskeméti érsek, s készséggel válaszolt kérdéseinkre. Égi-földi célok- Sokaknak föltűnt: az egyház hirdeti magát és szolgáltatásait a tömegkommunikációs eszközök reklámrovatában. Nemcsak jó­nak kell lenni, de jónak is kell látszani?- így is meg lehet szólítani a népet. Persze az lenne az igazi, hogy rólunk a hívek cselekedetei tennének tanúságot. Az lenne az igazi evangelizáció és misszió, ha áz embereink igaz példával adnák tovább a krisztusi életfor­mát, hitet és tanítást. írva van: menjetek el a világba és tegyetek tanúságot rólam az emberek előtt....- A közvetlen reklámban érthe­tően csupa jót üzennek maguk­ról. így nem teljes a kép...- Aki igazán kíváncsi ránk, annak föltárjuk a teljes valón­kat. Sosem állítottuk magunk­ról, hogy tökéletesek vagyunk. Amikor XIII. Leó pápa a múlt század végén megnyittatta a va­tikáni levéltárakat a tudósok előtt, voltak, akik óva intették ettől. „Szentatya - mondották - lesznek ott azért olyan iratok is, amelyekről nem lenne kívána­tos, hogy tudjon róluk a világ.” „Ismerjék meg azokat is!” - vá­laszolta a pápa. Az, hogy az elté­velyedések és a bűnök ellenére is fönnmaradt az egyház, igazá­ból bizonyíték arra, hogy isteni eredetű. A bűnnel szemben ép­pen olyan esendőek vagyunk, mint a más világnézetű embe­rek. A különbség talán csak any- nyi, hogy nekünk különös égi- földi céljaink vannak. Ami je­lentheti azt is, hogy vigyük el a szeretet civilizációját a munka­helyre, az iskolába, a családba. Aztán a különleges időszakok - olyanok például, mint az advent- leleplezik titkainkat. Kiderül, hogy mi igazából az Istennel tör­ténő nagy találkozásra készü­lünk. Ünnepi ajándékok- Évzárás, évkezdet, kétarcú ün­nep. Visszanézünk, összegezünk, majd terveket fogalmazunk.- Mögöttünk egy igen fontos időszak, egy ünnepi év van. 2000 azokat ihlette meg igazán, akik egy kicsit magukba száll­tak. Ha valaki csak külsőleg, csak formák szerint ünnepelt - részt vett egy zászlóátadáson, segített a templom renoválásá­nál, meghallgatta az ünnepi szó­nokot, elzarándokolt egy szent helyre - nem sokat nyert a lehe­tőséggel. Abban az esetben, ha az emberek vették maguknak a fáradságot, elcsendesedtek, ko­moly töredelemmel letették a bűneiket, magukba nézve elha­tározták, hogy megváltoztatják az életüket, akkor a kétezredik esztendő meghozta számukra a nagy esélyt, az emlékezetes le­hetőséget. És én tudom, hogy nagyon sokan megkapták ettől a gazdagon termő időtől ezt a kegyelmet....- A lelkek felelős pásztora mér­heti az eredményességet?- Sokféle statisztikát készíthe­tünk. Hányán jártak zarándok- úton? Hányán nyerték el a szent­ségeket? Hogyan alakul a hitta­Bábel Balázs, kalocsa-kecskeméti érsek. nosok száma? De a lélek művét, működését nem lehet úgy vizs­gálni, mint egy gazdasági társa­ság éves összesítését. Hisszük, hogy rövidebb-hosszabb idő alatt valamiként érzékelhető lesz a társadalomban, hogy több jó lel­kű ember munkálkodik. Magról ültetünk erdőt, reménnyel, biza­lommal. A megyét járva közvet­lenül is megtapasztalhattam már a zsinati munkánk hatását. Né­pesek, gazdagodóak az intézmé­nyeink. A hívek nem riadnak vissza az áldozatoktól, ha a templom vagy a parókia meg­mentéséről, esetleg új templom építéséről van szó.- Az állam a millenniumi ke­retből megfelelő szinten tudta se­gíteni a munkákat?- Jó tervekkel, okos pályáza­tokkal készültek a községek, a városok és a plébániák az évfor­dulóra, így sikerült támogatáso­kat szereznünk. Szép eredmé­nyekről szólhatok. Nemcsak műemlékeink újultak meg, ha­nem közösségi otthonaink, lel- kigyakorlatos házaink is. Persze sokfelé, sokféle szolgáltatást vállaltunk át az államtól. Gyer­mekeket nevelünk, idős, beteg emberekkel foglalkozunk, ment­jük a társadalom perifériájára szorult lelkeket.- Mennyit kap évente a Kalo- csa-Kecskeméti Egyházmegye az államtól?- 2000-ben mintegy hatszázöt­venmillió forint érkezett. Ebben az összegben természetesen az isko­lák normatív és kiegészítő támo­gatása éppen úgy benne van, mint a műemlékvédelemre szánt pénz. Felkészülés a jabileamm- Melyek az új egyházi év főbb fel­adatai, célkitűzései?- 2001-et a felkészülés évének szánjuk, ugyanis 2002-ben ünne­peljük egyházmegyénk alapításá­nak ezredik évfordulóját. Fontos számvetés lesz. Újra összehívunk majd egy helyi zsinatot. Nem aka­runk új feladatokat meghatározni, de azt mindenképpen szeretnénk megvizsgálni, hogy amit elhatá­roztunk, miként ver gyökeret a va­lóságban? Kivitelezhető progra­mot fogalmaztunk-e meg? Az elemzés tapasztalati anyagát 2001 kínálja majd.- És azt is meg kell határozni, hogy miként szolgálhat az egyház aktív papok nélkül. Amikor csak körzeti plébániák működnek. A falusi parókiákat szinte kivétel nélkül világiak irányítják...- Való igaz, hogy nagyon kevés a hadra fogható papunk. De a Szentlélek hivatást adó működé­sében nem hinni bűn. Hosszabb idő után ez évben tizenöt papnö­vendéket vettem föl. Ráadásul jó­val több volt a jelentkező. A na­pokban ez a szám még kiegészült, egy Nigériából menekült fiatalem­ber kérte, hogy fogadjuk be a sze­mináriumunkba. Én hiszek ab­ban, hogy imáink meghozzák az égi segítséget. Ezzel együtt sem lá­tom problémának, hogy a helyi közösségekben egyre felelősség­teljesebb pozíciókat kapnak a vilá­gi munkatársak. Az egyház már régóta ajánlja ezt a nyitást... A betegség keresztje- Érsek úr, tudjuk, hogy nemré­gen komoly műtéten esett át. Megismerte a betegség kínjait, ví­vódásait. Az ön számára ez a ka- rácsonyvárás más, mint a koráb­biak?- Mindenkinek megvan a ma­ga keresztje. Vagy beszél róla, vagy nem, de ott van a teher minden testben, lélekben. Mikor eljön advent, nő a sötétség, gyenge a fény. Ez azt a reményt csillantja föl, hogy az embernek akkor is van mit várni, amikor a földi értelemben bezárulnak a lehetőségei. Mindennap megszűnik vala­mi, amiért az ember szomorko- dik, de mindennap új is szüle­tik, amiért érdemes élni - mond­ta Hérakleitosz. Igen ám, de van egy pillanat az életben, amikor belátjuk: most már nincs to­vább. Ez a halál. Az Evangélium üzenete, hogy ilyen krízisben is lehet remé­nyünk. Éppen ebből látszik, hogy az az advent, amelyet mi újra és újra megidézünk, az egy mély, egzisztenciális valóság. A mi földi várakozásaink akkor ér­nek csak valamit, ha van örök élet, van föltámadás, és van Krisztus második eljövetele. Én a betegséget komoly figyelmez­tetésnek tartottam. Nem bünte­tésnek! Van is rá okom, hogy figyeljek erre az üzenetre. Vigyázz em­ber, az életed rövid, egyszeri és megismételhetetlen. Amivel el kell számolnod. Különleges ta­lálkozás volt. Mondhatnám azt is: ajándék. Olyan élmény, amit talán még fel sem dolgoztam igazán...- Hogy és hol szolgál a követ­kező hetekben?- Járom a megye útjait. Fölke­resem az egyházközségeket, az intézményeket, a családok ott­honait. Ha tudok, segítek. Jó szóval, örömhírrel, szervezés­sel, a kérések továbbításával. Remélem, az utak járhatók lesz­nek, mert sok helyre hívnak. A buzgó készülődést látva emelt lélekkel készülhetek - testvére­immel együtt - Krisztus születé­sének örömteli ünnepére... FARKAS P. JÓZSEF H Mesés MILLENNIUMI 0. Axon „M" kötvény A/ 11•)(.» i \ in \ n\ IV,, \ m v.nnik í vitt \ ji\ II1, k \m u. i'jiff11/1A^ 1K !:\X‘ÍL\ \: M •_ nÍÉijmv \\\ IOLa’!! * ****** «MMR VI6YÍ KI A RÉSZÉT On IS AZ AXON LEGÚJABB „M" KÖTVÉNYÉNEK KÜLÖNÖSEN KIBViZQ KAMATAIBÓL! Jegyezhető: 2000. november 22-tőe december 14-ig. További információért, kérjük, érdeklődjön munkatársunknál VAGY TÉLÉfÖNONl 56/422-hJti Adventi gyertyafényben Adventi koszorút - a feljegy­zések szerint - először 1860- ban Johann Wiehern ham­burgi lelkész készített: fenyő­ágból hatalmas koszorút füg­gesztett fel a mennyezetre, és huszonnégy gyertyája közül minden nap meggyújtott egyet karácsonyig. Mára a 24 gyertyából 4 maradt, ezeket a karácsony előtti négy va­sárnapon gyújtjuk meg sorban, először csak egy, végül négy gyer­tya világít az adventi koszorún. Az advent a várakozás ideje, felké­szülés a kis Jézus születésének megünneplésére.- Hogyan készül ma az adventi koszorú? - kérdeztük Szabó Lászlóné Elvira virágkötőtől.- A koszorú készítésekor figye­lembe kell venni az ünnephez kö­tődő négyes tagoltságot. A négy gyertya az egyházi hagyományok szerint lila vagy rózsaszín, de ettől természetesen el lehet térni, és a lakás színvilágához illő gyertyá­kat, díszeket választhatunk. Az adventi koszorút asztalra is helyezhetjük vagy szalagokkal a lámpára, falból kiálló kampóra akaszthatjuk. De a koszorú mel­lett még számtalan virágkötészeű alkotással tehetjük hangulatossá, a szürke téli időszakot.- Hogyan kezdjen hozzá, aki otthon szeretné elkészíteni az ad­venti díszeket?- Mivel a virágkötészetekben használt tűzőhab sokak számára elérhetetlen, javaslom, hogy a háztartásban fellelhető almába, krumpliba, narancsba szúrjuk a díszeket, örökzöld ágakat. (A szegfűszeggel teletűzdelt narancs illatos is.) Talpába szúrt forró drót­tal vagy kihegyezett gyufaszállal is rögzítem tudunk gyertyát a koszo­rúalapra. Köréjük gyöngyöt, apró díszeket, tobozt, masnit-tűzhe­tünk ízlés szerint. Nem szabad a gyertyákhoz közel helyezni a dí­szeket, mert könnyen lángra kap­hatnak! Nagyon egyszerű, de mu­tatós megoldás, ha a tobozt a tövé­nél masnival megkötjük és a lám­páról vagy a bejárati ajtón lelógat­juk. Egyre divatosabbak a bejárati ajtóra tűzött kopogtatókoszorúk, amelyeket otthon is könnyedén elkészíthet bárki fenyő, boros­tyán, magyal, fűzfa és ünnepi hangulatot keltő díszek felhaszná­lásával. De különösebb beruházás nélkül, fonott kosárba helyezett gyümölcsökkel, masnikkal, kará­csonyfadíszekkel, tobozokkal, di­óval, mogyoróval, vagy más ter­mésekkel és zöld ágakkal is ünne­pi hangulatot varázsolhatunk a la­kásban.

Next

/
Thumbnails
Contents