Petőfi Népe, 2000. december (55. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-02 / 282. szám

telefonszáma: 06-80/480-756 |Mk t 7 aMMat BacsviZ Ötvenéves a BÁcsvfZ Rt. Szekeres István, az 50 éves fennállását ünneplő Észak- Bács-Kiskun Megyei Vízmű­vek Részvénytársaság vezér- igazgatója Ötven éve áll az egészséges ivó­víz szolgálatában a Bácsvíz Rt. Tegnap ez alkalomból tartottak ünnepséget Kecskeméten, a Tu­domány és Technika Házában. A megemlékezésen a 32 tulajdo­nos önkormányzat képviseleté­ben a polgármesterek, a Bácsvíz Rt. dolgozói és számos vendég vett részt. A jubileum alkalmából Sze­keres István vezérigazgató is­mertette a cég fél évszázados történetét, fejlődését, a kö­zelmúlt jelentősebb eredmé­nyeit. Elmondta, a Bácsvíz Rt. fennállása óta nagy hangsúlyt fektet a magas szintű víziköz- mű-szolgáltatásra, a rendszer folyamatos fejlesztésére és a fo­gyasztók megelégedettségének növelésére. Ünnepi beszédében kiemelte, hogy a magyarországi víziköz- mű-szolgáltatók közül a kecske­méti cég az első, amely az ISO 9002-es, valamint az ISO 14001- es tanúsítással rendelkezik. A minőségbiztosítási rendszer be­vezetésével a víziközmű-szol- gáltatás színvonalát, ezzel e- gyütt a fogyasztók elégedettsé­gét akarták növelni. Olyan fej­lesztési programok összeállítá­sán dolgoznak, melyek az uniós csatlakozás szigorú előírásait szem előtt tartva a közeli és tá­volabbi jövőnek is megfelelő szolgáltatást vetítik elő. Dr. Szécsi Gábor, Kecskemét polgármestere köszöntőjében elmondta: a Bácsvíz Rt. straté­giai partnere a tulajdonos ön- kormányzatoknak, kistérségi­Dr. Hajós Béla, a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium he­lyettes államtitkára is elismerő­en szólt a Bácsvíz Rt. eredmé­nyeiről. Az ünnepi megemlékezésen a Bácsvíz Rt. munkatársai, a meghívott vendégek és a tulajdonos önkor­mányzatok képviseletében a polgármesterek vettek részt. regionális programok, tervek alapján dolgozik. Ebben az együttműködésben a Dél-alföl­di Régió megelőzte a többi ré­giót. A polgármester a Bácsvíz Rt. és a tulajdonos önkormány­zatok együttműködését ezért rendkívül sikeresnek értékelte. Az ISO 14001 szabvány beveze­tésével a Dél-alföldi Régió kör­nyezetvédelmi központjaként tartják nyilván Kecskemétet. A Bácsvíz Rt. munkájával a jö­vőben is meghatározó lehet a régió környezetvédelmi straté­giájának kialakításában, a ré­gió további fejlődésében. Te­vékenysége révén az Európai Unióhoz való csatlakozá­sunkban is kiemelkedő szerepe lehet a Bácsvíz Rt.-nek. Az ünnepi, jubileumi meg­emlékezésen részt vett dr. Papp Mária, a Víz- és Csatornaművek Országos Szövetsége főtitkára is. Köszöntőjében elismerően szólt a Bácsvíz Rt. munkájáról, eredményeiről. Kiemelte a cég fogyasztóbarát politikáját. Fon­tos eseményként értékelte az ügyfélszolgálati iroda létreho­zását, a nyílt napok beveze­tését. Dr. Hajós Béla, a Közlekedé­si és Vízügyi Minisztérium he­lyettes államtitkára is elismerő­en szólt a Bácsvíz Rt. fél év­százados tevékenységéről, e- redményeiről. Az ünnepi köszöntők után Az élet vize, a víz élete címmel irodalmi összeállítás hangzott el. Fellépett Sirkó László, a Ka­tona József Színház művésze. A kecskeméti Kodály Zoltán Ze­neművészeti Szakközépiskola Aurin Leánykara hangversenye is nagy tetszést aratott. Mi lesz a Béke fasorral? Kecskemét egyik ékessege a Köztemetőhöz vezető utat szegélyező fasor. Az 1964-ben ültetett nyárfák mára oly­annyira elöregedtek, hogy kivágásuk nem halasztható to­vább. De milyen fákat telepítsenek a régi fasor helyébe? Ez az a kérdés, amely hosszú hónapok óta foglalkoztatja a kecskeméti polgárokat. Ezúttal a megyeszerte ismert és el­ismert szakembert, dr. Mayer Antalt, a kecskeméti Város- gazdasági Kft. ügyvezető igazgatóját kérdeztük arról, hogy szerinte mi a megoldás. A faleváltás ügye immár tíz éve na­pirenden van Kecskeméten. A Bé­ke fasor nyárfáit ugyanis 1964-ben telepítették. A puhafák - így a nyír, a nyár vagy a fűz - 25-30 éves ko­rukra vágáséretté válnak, tehát a Béke fasor fáit is le kell váltani - mondta dr. Mayer Antal. A faleváltás azonban nem egy­szerű, hiszen a fasor ültetésekor még nem volt beépítve a környék. Azóta közművesítettek, bevezették a gázt, a vizet, a villanyt, a telefont és a kábeltévét is. A környéken élőknek sok bosszúságot okoz, hogy a vezetékek folyamatosan megrongálódnak, hiszen erős szélben nemcsak a fa koronája, hanem gyökérzete is mozog. Ma nincs ember, aki látatlanban meg­mondaná, hol húzódnak a földben a vezetékek. Márpedig ez döntő kérdés, hiszen az új ültetésnél ezt figyelembe kell venni. A másik sürgősen eldöntendő kérdés az, hogy milyen fát ültes­sünk a nyárfák helyébe. Egyfajta fát szeretnének látni a kecskeméti­ek, vagy szakaszonként különbö­ző fajtákat? Ezekre a kérdésekre lakossági fórumok, széles körű közvélemény-kutatás adhat vá­laszt. A magam részéről szakmailag egyaránt jó megoldásnak tartom, ha egyfajta, de azt is ha, többfajta fát ültetünk a nyírfák helyébe. Ah­hoz, hogy a fák gyökérzete kellő teret kapjon, 200 fa ültetése indo­kolt. Azt is el kellene azonban dönteni, hogy szakaszosan vé­gezzük a faleváltást vagy egyszer­re? Ha a szakaszos megoldás mel­lett döntünk, az aluljárótól a teme­tő kapujáig több szakaszra oszt­hatjuk a fasort, s a két oldalt válto­gatva végezhetjük a faültetést. Ha a munkálatokat 2001 tavaszán kezdenénk, 2003-ra tudnánk befe­jezni úgy, hogy a fasor jellege, lát­ványa a munkálatok idején is meg­maradjon. Elképzelhetőnek tar­tom, hogy 4-5 olyan fafajtát telepít­sünk a Béke fasorba, amelyek a kecskeméti homokot és klímát jól tűrik. Ilyen fafaj lehet például a celtis (csörgőfa), amely a Nagy La­jos Király körutat díszíti. Vagy a kő­ris, amelyik a Csongrádi utcát sze' gélyezi, illetve a gömbkőris, ame­lyet a Rávágy térre és környékére telepítettünk. Szóba jöhet a hárs (Csáki utca) a juhar (Kölcsey utca, Báthory utca, Hosszú utca) vagy a páfrányfenyő (szép darabjai látha­tók a Kecskemétfilm Kft. kertjé­ben).- Jó megoldásnak tartanám azt is, ha egyfajta fát ültetnénk a fa­A gömbkőris is díszíthetné a Béke fasort. sor helyére. Mégpedig olyan elő­nevelt, már terebélyes lombbal bíró gömbkőriseket, amelyek pél­dául a bajai Szentháromság teret díszítik, de megoldás lehet az előnevelt ezüsthárs is. Ezek a fák ma 25-30 évesek és mivel élet­idejük száz év, a város 75 évre gondolkodik előre, ha ezeket a fafajtákat választja. Ez persze nem olcsó megoldás, a fatörzs átmérőjétől függően egy gömb­kőris ára 16-30 ezer forint, míg egy ezüsthárs 14-28 ezer forint­ba kerül. Ha a földmunkákat és az egyéb költségeket is számítás­ba vesszük, a kétszáz előnevelt fa telepítése körülbelül 15-18 millió forintba kerül. Kérdés, hogy ál- doz-e ennyi pénzt a Béke fasor leváltására Kecskemét városa?- Örülnék annak, ha a faleváltás előtt minél több kecskeméti polgár mondhatná el véleményét, így ugyanis olyan megoldás születne, amely egyezik a kecskemétiek aka­ratával. A Városgazdasági Kft. az önkormányzattal együttműködve mindent megtesz azért, hogy e régóta húzódó ügy végére végre pont kerüljön - mondta végezetül dr. Mayer Antal. Segítettek elhelyezkedni Rehabilitációs munkahelyteremtő pályázatok Száz megváltozott munkaképességű embernek segített elhelyezkedni a Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Köz­pont a rehabilitációs munkahelyteremtő pályázat segít­ségével. A pályázat idei tapasztalatairól Váli Gábort, a megyei munkaügyi központ munkaerő-piaci osztályának munkatársát kérdeztük. Ebben az esztendőben a Bács- Kiskun Megyei Munkaügyi Köz­pont 92 millió 147 ezer forintot fordíthatott a rehabilitációs mun­kahelyteremtő pályázatokra. Az idei keret 15 millió forinttal meg­haladta az előző évit. 2000-ben csak két pályázati fordulót hirdet­tünk meg, s idén a pályázati felhí­vás csak munkahelyteremtésre szólt, munkahelymegtartásra nem. Vagyis azok a munkáltatók pályázhattak, akik vállalták, hogy új munkaerőként megváltozott munkaképességű embereket al­kalmaznak munkaviszony kereté­ben. Azzal a feltétellel, hogy a tá­mogatás elnyerését követő há­rom naptári évben biztosítják fo­lyamatos foglalkoztatásukat. Minden esetben a visszatérí­tendő és a vissza nem térítendő támogatás kombinációját alkal­maztuk: a nyertes pályázó a tá­mogatásnak mindössze 30 szá­zalékát kell, hogy visszafizesse három év alatt. Új elem volt eb­ben az évben, hogy új munka­hely teremtése esetén maximum 1 millió forintot nyerhetett a pá­lyázó munkáltató, míg a régi munkahely korszerűsítésére, fel­újítására, bővítésére elnyerhető összeget 700 ezer forintban ma­ximáltuk. A pályázatokra a vártnál töb­ben jelentkeztek, a- két forduló­ban hatvan pályázatot bíráltunk el. A pályázat meghirdetése előtt a megyei munkaügyi szervezet kirendeltségeinek segítségével találkozókat szerveztünk a mun­káltatókkal, így olyan munkálta­tók is jelentkeztek a pályázatra, akikkel eddig nem volt kapcsola­tunk. A két forduló hatvan pályá­zója közül 56 első ízben fordult támogatásért a megyei munka­ügyi központhoz, négy már ko­rábban is pályázott. Bővült az el­ért munkáltatói kör annyiban is, hogy kis- és középvállalkozások egyaránt folyamodtak támogatá­sért. A pályázatok véleményezésé­ben többen is részt vettek. Az iratok áttanulmányozása után a kollégák közösen alakították ki a szakmai véleményt. Az igazgatói döntés a Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Tanács Rehabilitáci­ós Szakbizottsága és a munka­ügyi központ szakembereinek véleményét figyelembe véve tör­tént. Az első fordulóban a nyertes 15 pályázó összességében 47 millió 600 ezer forint támogatást nyert. A második fordulóban a nyertes 12 pályázó 44 millió 360 ezer forint támogatásban része­sült. A beruházások megvalósulá­sáról és a foglalkoztatás meg­kezdéséről folyamatosan érkez­nek a beszámolók a munkaügyi központba. A felvett megválto­zott munkaképességű emberek döntő többsége rendelkezik OOSZI által kiállított határozat­tal. Kisebb részüknél foglalko­zás-egészségügyi szakrendelés állapította meg a megváltozott munkaképességet. November elején kezdtük meg a nyertes munkáltatók látogatását, s de­cember végéig mindenütt sze­mélyesen győződünk meg arról, hogy a kialakított munkahelye­ken milyen munkakörülményeket biztosítanak a megváltozott mun­kaképességű embereknek. Összességében megállapít­ható, hogy ebben az évben is megfelelően alakult a decentra­lizált rehabilitációs keret felhasz­nálása, az előzetes célokat ma­radéktalanul sikerült megvalósí­tani. Hiszen e támogatási forma igénybe vételével száz megválto­zott munkaképességű embert segítettünk munkához, biztos megélhetést biztosítva számuk­ra. Ezt bizonyítja az is, hogy mind a munkavállalóktól, mind a pályázatokon nyertes munkálta­tóktól is kedvező visszajelzése­ket kaptunk. Reméljük, hogy a jövő tavaszi pályázat is ilyen si­keres lesz - mondta végezetül Váli Gábor.

Next

/
Thumbnails
Contents