Petőfi Népe, 2000. december (55. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-13 / 291. szám

2000. December 13., szerda TISZTELT S Z E RKESZTOSE G Petőfi Népe - 7. oldal Az én inflációm! Nyugdíjas lévén mániákus számla- és blokk­gyűjtő vagyok. Amikor a távirati gyorsaság­gal felfelé változó árak mellett azon gondol­kodom, hogy ennivalót vagy gyógyszert vásároljak a nyugdíjam jelentős részét felemésztő rezsiköltségek kifizetése után visszamaradó részből, akkor szeretném megkérdezni nagy tiszteletben álló pénz­ügyminiszterünket, hogy ő hogyan döntene. Melyik nélkül lehet élni? Az ennivaló vagy a gyógyszer nélkül? Minek az egyik, ha a másikra nem telik? Melyik a luxus? Ha szeretném meghosszabbítani nyomorult életemet, nagyon fontos lenne a gyógyszer. De minek a gyógyszer ha az életünk tele van stresszhatásokkal. Amit javítana a gyógyszer, lerombolja a stressz, és akkor nem használ a gyógyszer. Ha az ennivalót helyezem a gyógy­szer elé, akkor sem nagyobb az esélyem az egészséghez, mert az egészséges táplálkozást biztosító élelmiszereknek olyan magas az árfekvésük, hogy ha az üzletben megnézem az árát, már attól beteg vagyok. Például az egészséges barna kenyér kilója 260 forinttól 520 forintig is előfordul a különböző magokkal. A kisnyugdíjas ilyenkor azt érzi az üzletben, hogy parazsat tart a kezében. Az alapvető hétköznapi élelmiszerek sem mentesek az éven belüli 25-50, esetenkénti 100 százalékot megközelítő áremelkedésektől sem, nem beszélve a minőség hiányáról és a súlycsökkenésről. Véget nem érően lehetne sorolni sok mindent, de minek! Ki figyel oda? Senki! Honatyáink azzal vannak elfoglalva, hogy egymást jelentgetik, vádolnak, tagadnak, cáfolnak, holott az így elfecsérelt időt sokkal hasznosabb dolgokra is fordíthatnák. Én úgy készültem a nyugdíjaséletre, mintha a megnyugvás, megbékélés és nyugalom paradi­csoma várna rám és ehelyett egy bizonytalan, rettegésekkel teli és anyagi gondoktól sem mentes időskorba érkeztem. Nem tudom, megérem-e azt, hogy ha már a nyugdíjam vásárlóértéke nem növekszik, legalább ne csökkenjen évről évre. Nincsenek luxusigényeim, már nem tudom, milyen a színház, mozi belülről. Időnként ha betévedek egy könyvesboltba, villámgyorsan kijövök vásár­lás nélkül. A régi gönceimben járok. Miről mondjak le? Valószínűleg ennyi jár egy tisztességesen ledolgozott élet után. Oly sokat emlegetjük az Európai Unió elvárásait. Aki itt élte le az életét, ebben az országban, annak is lehetne annyi elvárása, hogy ne a politikusok játékszere legyen. Nagyon megnyugtatna, ha az infláció mértéke az én megítélésem szerint is annyi lenne, mint a hivatalosan bejelentett százalék. Úgy gondolom, hogy én ebből az Európából már vissza is szeretnék fordulni. SZÉNÁSI KATALIN, KECSKEMÉT Megkérdeztük olvasóinkat Szóba áll-e házalókkal? Őri Balázsné (Kecskemét):- Soha nem vá­sárolok háza­lóktól. Nem le­het megbízni a minőségben, az esetleges prob­lémákkal pedig senkihez sem lehet fordulni. Érdemesebb inkább pár száz fo­rinttal többet adni egy termé­kért a boltban, mert így biztosan tudjuk, mit vásároltunk. Néhány éve vettem egy házalótól egy ágy­neműgarnitúrát, amely szép volt. Ám kiderült: semmire sem hasz­nálható. Azóta nem is állok szó­ba házalókkal. Társasházban la­kom, mióta a lépcsőházajtót zár­ják, szerencsére nem is jutnak fel hozzánk. Csovcsics Ist­ván (Bácsal­más):- Egyszer már nagyon meg­jártam egy há­zalóval. Vettem egy pár cipőt tőle, aminek két nap elteltével le is vált a tal­pa. Futhattam a pénzem után, nem beszélve a bosszúságomról. Azóta én ugyan egy házalóval se állok szóba! A kapun belül meg végképp nem engedek idegene­ket. Mint jelenséget egyébként sem szeretem a házalást. Furcsa külsejű idegen emberek ha zak­latnak bárkit is, az szerintem sehol sem bizalomgerjesztő. Én legalábbis nem kedvelem az ef­féléket. Lógó Jánosné (Baja):- Bizalmatlan vagyok a háza­lókkal szem­ben. Egyrészt nem szeretem, ha bárki benéz a lakásomba.- Másrészt szerintem leggyakrab­ban bóvlit igyekeznek rásózni a vevőkre. Számlát nem adnak, nem tudják szavatolni a minősé­get. Ha elromlik a termék, nincs kihez fordulni a panasszal. Nem egyszer hallottam már, hogy az „olcsó” árut drágábban adták, mint a boltban. Pedig a közvetlen értékesítési forma nyugaton épp azért előnyös, mert kiiktatják a pluszköltséggel járó üzlethálóza­tot, rezsit stb. ■ Óvatosak legyünk a házalókkal! Az a vasárnap is úgy kezdő­dött, mint szokásosan, de 11 óra tájban megjelent egy re­dőnyös üzletkötő az ajánla­tával. Mivel a lakásunkon mindenhol van redőny, így a bejárati ajtót szemelte ki, hisz’ azon még nincs redőny. A férjem nagyon tiltakozott, de ő ennek ellenére is erőszakosko­dott, hogy engedjük be, csak ak­kor tudja megmondani, mennyi­be kerülne. Onnantól kezdve az ő emberei lettünk. Távozása után rájöttünk, hogy a foglaló vissza nem jár (5000 Ft), ugyanis a pa­pírt, vagyis a szerződést ki nem adta a kezéből, amíg alá nem ír­tuk. Délután volt időnk megbeszél­ni, hogy bútor ki-be szállításánál nagyon útban lenne, ha a 2 m-es ajtó magasságából még a tok 20 cm-t elvesz. Már az unokám is BACS-KISKUN MEGYEI MUNKAÜGYI KÖZPONT A Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ pályázatot hirdet kölségvetési osztály vezetői állásának betöltésére. Pályázat feltételei: költségvetési szakmacsoportból egye­temi vagy főiskolai végzettség, köz- igazgatási szakvizsga, költségvetési szakmai gyakorlat. Pályázat benyújtási határideje: 2000. december 20. Pályázat benyújtásának módja: írásban Díjazás: köztisztviselői törvény szerint. További információ: Szollár Lajos gazdasági igazgatóhelyettesnél Kecskemét, Balaton u, 24. Tel.: 76/478-207 63U4 186 cm az is csak behajolva férne be. Ezért utána való héten telefo­náltam a a bélyegzőn megadott számra. Oda aztán hiába telefo­nálgattam, kiderült, már évek óta elköltöztek onnan. Kiderítettem az üzletkötő úr telefonszámát és megígérte visszahozza a pénzt október 8-án, azóta is hozza. ígé­ret van, pénz az nincs. Mások okulására írtam le redőnyös tör­ténetünket, mert 5000 forintot el­dobtam, ami bizony másra is na­gyon kellett volna. NÉV ÉS CÍM A SZERKESZTŐSÉGBEN Államtitok lenne, hogy értünk dolgoznak? Érdekes módon az eddig nyilvánosságra került na­gyobb horderejű ügyek kap­csán (olaj, vagyonnyilatko­zatok stb.) időről időre fel­merül az államtitok fogal­ma. Magyarul, vezető politikusaink, üsztségviselőink egy része, akik az ország lakosainak szavazatai alapján kerültek bizalmi pozíci­ókba, nem hajlandóak elárulni, hogy ők tulajdonképpen mit és hogyan tesznek értünk? Mert, ugye ők vannak értünk és nem mi őértük. Sokszor úgy látszik, hogy ez nem így van. Áz elmúlt évek ta­pasztalatai alapján pedig állí­tom, hogy a törvények jobban védik a korrupciót és a bűnözés különböző formáit, mint a tisz­tességes többséget. Jó lenne el­gondolkodni ezen és változtatni rajta! GÁSPÁR ZOLTÁN, KISKUNFÉLEGYHÁZA Köszönet a becsületességért Egy fárasztó búcsúnapi könyvárusítás után tért be a lányom társaival a lakitele­ki Tamoyl benzinkút presz- szójába. Távozáskor ottfelejtette az övtás­káját az aznapi bevétellel. Mire észrevette, olyan messzire kerül­tek, hogy nem volt módjuk visz- szafordulni. A mai világot ismer­ve, nem sok reménye volt, hogy meglesz a pénze. Mégis megpró­báltunk telefonon utánaérdek­lődni és nagy örömünkre a Tamoyl alkalmazottja első szóra elvállalta, hogy megvan az övtás­ka a pénzzel együtt. Másnap hi­ánytalanul átvehettem. Köszönjük a tisztességét! Jól választotta meg embereit Lakite­leken a Tamoyl. TÓTH ISTVÁNNÉ, Az utasok szolgálatában November 11-én 15.15 órakor Ba­járól Kecskemétre induló autó­busz utasa voltam. Kecskeméten a Petőfi Sándor utcában meggon­dolatlanul leszálltam a járműről és a retikülömet az ülésen hagy­tam. A városközponti buszállo­máson a szolgálatot ellátó hölgy­nek mondtam el gondomat. Azonnal telefonált a távolsági já­ratok állomására. A gépkocsive­zető a táskámat leadta, melyet odaérkezésemkor megkaptam. Akkor is köszönetemet fejeztem ki. Ezúton is köszönetét mondok az autóbusz vezetőjének, a szol­gálatot ellátó dolgozóknak em­berséges magatartásukért. ŐSZIKE NÉNE, KECSKEMÉT Ballag már a vén diák ... - énekeltük ezt az ismert diákindulót 31 évvel ezelőt­ti verőfényes nyár eleji dél- előttön, mi, a kunszentmik- lósi 8. d osztály tanulói. Szorongva, bizakodva készül­tünk a jövőnket megalapozni. A felsőbb iskolák elvégzése után reménykedve indultunk az élet iskolájába, amely nem is olyan könnyű, mint ezt akkor gondol­tuk. Sokfelé sodort minket a sors, különbféle szakmában pró­báljuk biztosítani a megélhetést, néha nem kis fordulót tesz élet­utunk. Egyik kedves osztálytársam munkája mellett vőfélyként szol­gálta az esküvői ünneplőket egé­szen addig, míg egy betegség el nem rabolta erejét. Jó néhány ál­matlan éjszakája telt el a hiába való gyógykezelések láttán, míg beletörődött a nehezen elfogad­ható valóságba. Hirtelen jött nem kívánt sok „szabadidejét” pedig egy véletlen jött ötlettel az írással teszi hasznossá. Közreadta az or­szágban elsőként a verseket, kö­szöntőket, amiket a lakodalmak­ban mondott. Tavasszal ismerhettük meg a Pista barátom nótaszövegeivel ki­adott kottásfüzetet. A több mint száz dalszöveget majd’ húsz ze­neszerző öntötte énekelhető for­mában. Az ország különböző ré­szein élő alkotók segítették álma megvalósulásában. Az igazi meglepetés Katona Erzsi énekesnőtől érkezett, aki az elismerő szavak mellé ígéretet is tett: egy szerzői est keretében ős­bemutatóként előadnának egy tucat új nótát. Az örvendetes ese­ményre december 15-én, pén­teken, 17 órakor kerül sor az mű­velődési házban. „Szeretem a magyarnótát” címmel a budapes­ti Csizmadia I. Zenebarát Kör tag­jainak előadásában ismerhetjük meg Rudinszki István szövegíró, és zeneszerző társai legszebb nó­táit. Kívánom, hogy a szép dalla­mok is segítsék Pista barátom gyógyulását. HERKÓ MIHÁLY, KUNSZENTMIKLÓS Akit naponta várunk Vaskúti ter­jesztőnk, Fü- löp János ko­rán kelő. Szó szerint a ka­kast is ő éb­reszti. Akár esik, akár fúj, hajnali 4 óra­kor felpattan a kerékpárra, veszi a nagy kötegekbe csomagolt Pe­tőfi Népét és bejárja a falu széles utcáit. Reggel 6 órakor már oda­haza hallgatja a rádió hírműso­rát. Vaskúton 121 előfizetőnek viszi ki a friss újságot. Naponta 25 kilométert karikázik könnye­dén. Az előfizetők rendkívül elé­gedettek pontos munkájával. Fülöp úr civilben nyugdíjas me­zőgazdasági mérnök. 1992-ben települt át Romániából az anya­országba, gyermekeit követve. Egyrészt az újságterjesztést reg­geli tornának veszi, másrészt jól jön a nyugdíj-kiegészítés is. Olvasószolgálat KONYHA­BEREN­DEZÉS a tét! Lapunk előfizetői kö­zül valaki, a legszerencsé­sebb, kicse­rélheti vagy felújíthatja konyhája be­rendezését 400 ezer forint ér­tékben. Ez a fődíja ugyanis a Petőfi Népe nagyszabású, téli nyereményjátékának. Elegendő egyetlen nyereményszelvényt kivágni a lapból és beküldeni a sorsolásig. Természetesen min­den újabb kitöltött szelvény újabb nyerési esélyt jelent. A 400 ezer forintot érő konyhabe­rendezés mellett kisorsolunk még 2001. februárjában 99 fali­órát is. VIDEO­KAMERA és 10 aján­dékcsomag! Már csak néhány hét van 2001-ig. Ön előfizet­te már janu­árra a Petőfi Népét? Ér­demes minél hamarabb meg­tennie, hiszen még karácsony előtt értékes nyereményeket sorsolunk ki az addig előfizetők között. Fődíj egy videokamera. Gazdára talál még 10 ajándék- csomag is. TELEFONON is előfizethető! Mindazok, akik még nem előfi­zetői a Petőfi Népének, a legké­nyelmesebb és legegyszerűbb módot javasoljuk: ingyen hív­ható telefonszámunkat: (06- 80/480-756.) Munkatársunk hétfőtől péntekig délelőtt 8 és 11 óra között az ingyenes vona­lon várja’a hívásokat! Mesemondó verseny Több évtizedes könyvtárosi múl­tammal mindig részese lehettem a mesemondó versenyeknek. Az idei mesemondó verseny kicsit eltért a megszokottól. Új díszletek (mézeskalács házikó), sok jelmezbe öltözött mesesze­replő, és még több mesemondó. A legérdekesebb mégis a mese­mondók mesetarisznyája. Ebbe a tarisznyába gyűjtötték össze a gyerekek a közönségdíjat, ami a legjobb mesemondónak járt, a kis fakockákat (fabatkákat) , megkönnyítve ezzel is a zsűri munkáját. A mesemondás eredménye­ként összegyűlt fabatkákat öröm­mel számolták a versenyzők. Ám amikor arra került a sor, hogy Zsuzsa nénivel a verseny szerve­zőjével közöljék, hogy kinek mennyi fabatkája van, az egyik kislány így szólt: nekem nagyon sok volt, csak adtam belőle azok­nak, akik kevesebbet kaptak. Nem ő lett a verseny győztese, de valamiben mégis. Ézen a verse­nyen mindenki győztes volt. Mindenki gazdagabb lett egy-egy mesével - mesemondó és hallga­tó egyaránt. A közönségdíjat Tóth Boglárka Virág, aki már or­szágos versenyen is helyezést ért el. Borsodi Tamással együtt fog­ják képviselni iskolánkat a terüle­ti versenyen. Sok sikert kívánok nekik! VAJDA LÁSZLÓMÉ KÖNYVTÁROS, DUNAPATAJ Karácsonyi festményvásár a kecskeméti Mártonfi Galériában! Sokszorosított grafikák 1000, egyedi grafikák 3000, akvarellek 5000, olajfestmények 8000 forinttól kaphatók! Festményt, grafikát folyamatosan vásárolunk. Régi keretek felújítása garanciával! Mártonfi Galéria Kecskeméten, a Dobd krt. és a Kisfaludy utca sarkán, a Centrál Passage Üzletház első emeletén. Tel.: 06-30/342-9017 6aml mozi®

Next

/
Thumbnails
Contents