Petőfi Népe, 2000. december (55. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-12 / 290. szám

2000. December 12., kedd ELŐTÉRBEN A Z Petőfi Népe - 7. oldal AGRARGAZDASAG Tisztújítás a Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsánál Tisztújító ülést tartott a Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsa. Elnökké ismét Katona Istvánt (a balotaszállási hegyközség elnökét), titkárrá ismét Kovács Lászlót (a kecskeméti hegyközség küldöttét) választották. Kecskemét Négy alelnököt is választottak: Oreskó Imrét (Izsák), Ádám Gyulát (Kéleshalma), Klément Györgyöt (Ceglédbercel-Csemő) és Zeissel Lász­lót (Tiszakürt) szavazták meg a tisztségbe. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának egyik kül­dötte mindig az elnök, ezúttal Katona István. Mellette Pecznyik László (Kiskőrös) képviseli a Kunsági borvidéket a HNT-ben. A hegyközség igazgató választmánya beszámolt a tanácskozáson az elmúlt öt év munkájáról. Részt vettek a többi közt a bortörvény előkészí­tésében. Javaslataik eredményeképp a többi közt nőtt a borvidék, 35 településsel. Elfogadtatták a borvidék körzetekre tagolódását a kiterjedtség, a tradíciók és a fajtahasználat alapján. A jövedéki törvényt méltatva az igazgató választmány véle­ménye: sérelmes a túlzott bürokrácia, amelyet a jogszabály megkövetel. Többszörösen is admi­nisztrálni kell ugyanazt. Álindoknak nevezi, hogy a bor jövedéki körbe vonására a hamisítás visszaszorítása érdekében van szükség. A valós ok: az EU-hoz való csatlakozáskor előírás lesz a jövedékiség, hiszen az EU-ban mindenütt jöve­déki termék a bor. Igaz, náluk nullakulcsos a bor jövedéki adójának mértéke. ADATOK A KUNSÁGI BORVIDÉKRŐL 1998 1999 2000 Hegyközségi tagok száma 27.381 31.686 32.803 Termő ültetvény (ha) 23.936 24.531 25.191 Nem termő ült. (ha) 1.019 875 1.354 Nem művelt (ha) 3.788 3.499 2.995 Összes nyilvántartott (ha) 28.743 28.928 29.544 Termőből: P|-fehérszőlő 18.815 18.951-kékszőlő 5.078 5.137 Forrás: Kunsági Bv. H.T. A beszámoló feltérképezte a borvidék szőlőterü­leteit, fajtaválasztékát, palackozóinak számát és kapacitását (67 gépsor, 87 ezer palack/óra). A felsorakoztatott tények, adatok igazolják a Kunsági borvidék országos jelentőségét. Az igazgató választmány az eltelt öt esztendő­ben szót emelt a szőlőtelepítések, a borászati üzemek fejlesztése, a piacra jutás, a földalapú támogatás, a piaci zavarok elhárítása ügyében. Kezdeményezésükre az előző három évben je­lentős mennyiségű asztali bor lepárlását támo­gatta a kormányzat. Idén a minőségvédelem ér­dekében létrehozták a borvidéki borminősítő bi­zottságot. Az agrárkamarával, az alföldi szőlé­szek és borászok egyesületével évente kiválaszt­ják az úgynevezett TOP-10 bort, amelyekről szín­vonalas kiadvány készül. Tevékenységük a sző­lő-bor ágazat jövedelmezőségének emelésére irá­nyul. ________ ___________________________________________________A.T.3. Z árjegy a palackon, a kannán Hordós italt januártól csak adóraktárak közt forgalmazhatnak A borzárjegy nem más, mint egy bélyeg. Fel kell ragasztani a pa­lackra vagy a kannára. A zárjegy rendeltetése, hogy igazolja az ital legális származását. Vagyis hogy adóraktárban állították elő, ott palackozták, s onnan szállítot­ták ki a forgalomba. Külföldről behozott bor esetében azt igazol­ja a zárjegy, hogy az ital vámke­zelése megtörtént. A borzárjegyet a magyar állam állíttatja elő. Az egyszerűsített vagy boradóraktár engedélyes, il­letve a jövedéki engedéllyel ren­delkező importáló a vámhatóság­tól szerezheti be. A zárjegyért csak az előállítási költséget kell megfizetni. Információink szerint a palackokra való zárjegy darab­ja 2, a kannára ragasztandó kb. 7 forintba kerül majd. A prototípu­sok már elkészültek. Épp ideje, hiszen január 1-jétől csakis zár­jeggyel ellátott paílackok kerülhet­nek forgalomba. Ugyanez vonat­kozik a kannás borra is. Ami a hordós bort illeti: 2001-től hordós kiszerelésű bort (25 litert megha­ladó mennyiség) csak az adórak­tárak között lehet forgalmazni. A hordókra nem zárjegyet, hanem úgynevezett hatósági jelet kell elhelyezni, melyet a termelőnek egyeztetnie kell a vámhivatallal. A szabad forgalomba csak palac­kos vagy kannás kiszerelésben le­het bort kibocsátani, hordósban nem. A bor jövedéki termékké válásával tehát a hordós bor meg­szűnik a kereskedelemben. A kannás bort csak zárjeggyel ellátott, bontatlan kannában lehet eladni. A kannából közvetlenül nem mérhető ki ital, a vendéglá­tóhelyeken sem. Csak kimérő edényből. Mindez azért, mert a műborokat hordós és kannás ki­szerelésben szokás forgalomba hozni. S a zárjegy használatának kötelezővé tétele a boron épp a hamisítványok visszaszorítását kívánja szolgálni. A zárjegyigényeket évente ok­tóber végéig kell benyújtani a vámhatósághoz. Idén, az első év­ben december végéig elfogadják az igénybejelentéseket. A zárje­gyet jövőre a megyeszékhelyeken működő vámhivataloknál vehetik át az egyszerűsített adóraktári en­gedéllyel bíró kisebb termelők. Az adóraktárak, az importőrök to­vábbra is közvetlenül az előállító nyomdától kapják meg. A zár­jegyigénylő lapok és a zárjegy­megrendelő lapok a hatósági fel­ügyeletet ellátó vámhivataloknál szerezhetők be. munkatársunktól UJ MOBILGENERÁCIÓ. A Philips kutatólaboratóriumában fejlesztették ki Hamburgban. Aki bemu­tatja: Rebekka Porath munkatárs. Az új készülék a megszokott funkciók mellett rádióként is működhet. Sőt, háztartási gépeknek is „parancsol”.________________________________________fotó. epa De hol maradnak a számlák? Avagy: rejtett gazdaság a háztartások szemüvegén át Békéscsaba Itt a karácsonyi bevásárlá­sok időszaka, igyekszik minden család a lehető leg­gazdaságosabban beosztani az ajándékokra és az ünnep egyéb kellékeire félretett pénzt. Élelmiszerre, ruházkodásra, tisztítószerekre, egyéb háztar­tási cikkekre természetesen a mindennapokban is kell költeni, ám a karácsonyra készülődés idején még inkább megfigyel­hetőek vásárlási szokásaink. A Központi Statisztikai Hivatal egyik kutatása a lakossági szol­gáltatások és áruk piacán zajló „rejtett”, vagyis számla nélküli tranzakciókat vette górcső alá. A felmérés a rejtett gazdaság azon részének feltérképezésére irányult, amelyekről a háztartá­sok közvetlen tapasztalatokkal rendelkeztek. A vizsgálat kérdé­sei a számlával nem ellentéte­lezett szolgáltatások, az utcai, piaci árusoktól, ismerősöktől való beszerzés jellemzőinek, va­lamint a számlaadás gyakorisá­gának témakörét érintették. A megkérdezettek vélemé­nyének összegzése után kide­rült: a mai magyar társadalom­ban a rejtett gazdaság jelenléte nemcsak a gazdasági szakembe­rek számára, hanem az átlagpol­gárok számára sem „rejtett”. Az vagy ajándékba vásárolt termé- emberek zöme korra, nemre, is- kéknél, ismeretlen eladó esetén kolázottsági szintre, jövedelmi természetesen fontos a számla­helyzetre és lakóhelyre való te- adás, hogy reklamáció esetén kintet nélkül természetesnek te- vissza lehessen vinni az árut - kinti a rejtett gazdaság jelenlé- mondja, tét. Sokan látják úgy, hogy a ma- - Autószerelő, fodrász, szoba- gas adók és járulékok kiemelke- festő - sorolja példaként egy dő szerepet játszanak a helyzet középkorú férfi azokat a foglal- fennmaradásában. A megkérde- kozásokat, ahol „nem szokás” zettek többsége nem zárta ki a számlát kérni. - Ha számlát is rejtett gazdaságnak az alvilággal adnának, majdnem duplájába való összefonódását sem, s a je- kerülne a szolgáltatás. így az- lenséget a meggazdagodás egyik tán nincs mit csodálkozni, ha reális hazai útjának tartotta. én sem ragaszkodom a hivata- A kutatás rávilágított arra, los papírhoz - magyarázza, hogy a lakosság elvileg egyetért Az elvégzett kutatás eredmé- a rejtett gazdaság felszámolásá- nyei alapján a rejtett gazdaság ra irányuló intézkedések szűk- fentiekben részletezett területén ségességével, de ezt nem azo- a számla nélküli forgalom ösz- nosítja az utcai árusok, a szol- szességében mintegy 300-320 gáltatók, a kisemberek elleni milliárd forintra becsülhető, fellépéssel. ••'''• Ennyit-fizettek ki 1997-ben a- Az ismerőseimtől általában háztartások alkalmi árusoknak, nem szoktam számlát kérni, hi- szolgáltatóknak, bérbeadóknak, szén olyan magas adót fizetnek, illetve borravaló gyanánt, hogy ha mindenkinek adnának váradi Krisztina SZOLGÁLTATÁSOK ÉS ÁRUK SZÁMLA NÉLKÜL ____________(1997, BECSÜLT ADATOK) " ________ F odrász, kozmetika, festés-mázolás, javítás, szerelés stb. 170 milliárd forint Piaci, utcai árusoktól való vásáriás- ruhanemű 25 milliárd forint- kozmetikumok, tisztítószerek 8 milliárd forint- konyhai eszközök 1,6 milliárd forint- élelmiszerek 92 milliárd forint Fonás: KSH______________________________________________ s zámlát, ráfi­zetnének a vál­lalkozásra - vá­laszolja érdek­lődésünkre a békéscsabai Aranykapu for­gatagában egy gyermekével vásárló édes­anya. - Na­gyobb értékű Romlott a jövedelmezőség A tejipar a tehéntartás növekvő költségeit nyögi Budapest Magyarországon az idén várható­an 1,9 milliárd liter tejet termel­nek, ez a mennyiség a tavalyinál két-három százalékkal több. A Tej Terméktanács szerint 2001- ben az idei 7 milliárd forint he­lyett legalább 10 milliárd forint tá­mogatásra lenne szükség ahhoz, hogy a tejágazat rentábilis legyen. Istvánfalvi Miklós, a Tej Termék- tanács elnöke elmondta: az idén romlott a termelés jövedelmező­sége, mivel jelentősen nőttek az állattartók költségei, hiszen 30 százalékkal emelkedtek a takar­mányárak. Ezt pedig az árakban nem sikerült elfogadtatniuk a fel­dolgozókkal. Az állami támoga­tás körüli rendellenességek to­vább nehezítették az ágazat hely­zetét, az agrártárca által ígért 600 milliós exporttámogatást ki kel­lett gazdálkodni, mivel a FVM ezt az összeget nem adta oda. Az FVM jövőre 2 milliárd liter­ben határozta meg a tejkvótát, az extra minőségű tej garantált árát pedig literenként 44 forintban. Az irányárat azonban még nem állapították meg, mivel a termék­tanácsban a gazdák és a feldol­gozók között nincs egyetértés. A gazdák az extra tejért literen­ként 79 forintot szeretnének kap­ni, amelyből 6 forint lenne a mi­nőségjavító állami támogatás. A feldolgozók viszont 65 forint 30 fillért lennének hajlandók fizet­ni, amelyet állami minőséget ja­vító támogatás egészítene ki. A terméktanács elnöke szerint az állami szerepvállalás nagyságá­nak ismerete nélkül nehéz hely­zetben vannak a szervezet tagjai. A december 19-i közgyűlésen ezért csak akkor jöhet létre kon­szenzusos megállapodás, ha az agrártárca addig tájékoztatást ad a 2001. évi szabályozókról, illet­ve a támogatás mértékéről. FELVÁSÁRLÁS Időszak (év) Felvásárolt tej (ezer liter) Átlagár (Ft/liter) 1995 1625 256 29,71 1996 1593758 34,69 1997 1 576 826 43,14 1998 1663764 55,74 1999 1 645 787 60,06 2000.1-X. 1 424 449 63,20 2000.I-X.hó 1.424.449 63,20 A tőzsde világa Az alagút végi fény? A magyar piac megjárt pok­lot és mennyet is az elmúlt néhány napban. Miután a piac vezető indexe, a BUX elérte éves minimumát hét­főn, keddtől kezdve erőtel­jes növekedésnek indult és a hét hátralevő részében je­lentős erősödést mutatott fel. A forgalom már a régi szebb időket idéző volt, al­kalmanként meghaladva a 12 milliárd forintos „átla­got" is. Az árak emelkedé­sének fő győztesei főképp azok a részvények voltak, amelyek eddig legjobban estek, így a Matáv és a MÓL erősödött relatíve a legtöb­bet, míg az OTP és a Richter valamivel szolidabb emelkedést produkált. Meghatározó hazai hírek hiányában a magyar piac az elmúlt napokban erősen a külföldi események hatá­sára mozgott. Ezek között az egyik legfigyelemremél­tóbb az amerikai elnökvá­lasztási küzdelem körüli bizonytalanság volt, amely igen erősen befolyásolta a világ szinte összes tőzsdé­jét is. Ezzel kapcsolatban azt az igen érdekes össze­függést érdemes megje­gyezni, hogy a befektetők nem elsősorban a megvá­lasztott elnök személye mi­att aggódnak, hanem sok­kal inkább a nagy betűs Bi­zonytalanság az, ami eltán­torítja őket a tőzsdei vásár­lásoktól. A tőzsde ugyanis természete szerint a jövő­beli kilátások alapján pró­bálja az egyes vállalatok eredményét „kitalálni" és eszerint árazza be a részvé­nyeket. Éppen ezért a bör­zék szerte a világon a ki­számíthatóságot keresik, hiszen mindenhez lehet al­kalmazkodni, csak legyen a (gazdaság-)politikai kör­nyezet ismert és előreter­vezhető. Ebből a szem­pontból kedvező, hogy az amerikai elnökválasztási tortúra is véget fog érni lesz záros határidőn belül, ezzel biztosabb talajt nyújtva a befektetők szá­mára. (Szepessy László CA IB) Bank Austria Creditanstalt Rt., 6000 Kecskemét, Kisfaludy u. 8. Tel.: 76/512-100 AJÁNLATKÉRÉSI FELHÍVÁS a Baja, Parti u. 28-30. szám 23 lakásos társasház GF.NF.RÁLKIVITEI.F.ZF.SI MUNKÁRA Ajánlatkérő: “ÉPKER” Kft. 6000 Kecskemét, Vágó u. 4. Tel.: 76/321-583 Fax: 76/507-140 Ügyintéző: Nyilas János ügyvezető Ajánlat tárgya: Baja, Parti u. 28-30. sz. Hrsz.: 44., 23 lakásos társasház generálkivitelezése, üzemelésre alkalmas állapottal, I. o. minőségben. Elvárt határidők: Kezdés: 2001. február hó Befejezés: 2001. december 14. Ajánlatkérő előteljesítést elfogad. Ajánlattétel feltétele: az ajánlattételi részletes kiírás és kiviteli tervdo­kumentáció megvásárlása. A dokumentáció ára: 200.000 Ft áfásan, melyet az ajánlatkérő az eljárás lezárását követően nem térít vissza. A tervdokumentáció árát az átvételkor az ÉPKER Kft. pénztárában kell befizetni. Ajánlatot az tehet, aki a tervdokumentációt megvásárolta. Ajánlatkérési felhívás és dokumentáció átvehető: 2000. december 18-20. között, 8-15 óráig. Helyszíni bejárás időpontja: 2001. január 08., 11 óra Ajánlattételi határidő: 2001. év január hó 23., 11 óra Beadás helye: Kecskemét, Vágó u. 4. (ÉPKER Kft.) Eredményhirdetés; 2001. február 08.. 10 óra Ajánlattevőnek igazolnia kell részletes kiírás szerint a pénzügyi, gazda­sági és műszaki alkalmasságát és referenciáit. Az ajánlatkérő jóteljesítési biztosítékra tart igényt, melynek minimális mértéke az ajánlati díj 3%-a. Ajánlatkérő fenntartja magának a jogot, hogy - a beruházás szempont­jából kedvezőtlen ajánlatok esetén - az ajánlatokat eredménytelen­nek nyilvánítsa, ez esetben a tervdokumentáció megváltási díját - hi­ánytalan tervdokumentáció visszaszolgáltatását követően - 8 napon belül az ajánlattévő részére visszafizeti. Ajánlatkérő az eljárása során a közbeszerzési törvény előírásait te­kinti irányadónak (Kbt. 46. par., 43. par., 53. par., 55 par.).

Next

/
Thumbnails
Contents