Petőfi Népe, 2000. november (55. évfolyam, 256-280. szám)
2000-11-28 / 278. szám
2000. November 28., kedd ELŐTÉRBEN A Z Petőfi Népe - 7. oldal AGRARGAZDASAG Struccot esznek PÁRIZS A marhakórpánik kitörése óta 30 százalékkal nőtt a strucc- hús kereslete a francia piacon. Ezt pénteken közölte a francia tenyésztők szövetsége. Nyilvánvaló a kapcsolat a marhakór miatti félelem és a strucc- hús-fogyasztás megugrása között. A marhaágazatot sújtó válság ráébresztette a vásárlókat, hogy más is kapható a piacon. A strucctenyésztők szervezeténél naponta tucatjával érdeklődnek a fogyasztók, hogy mit esznek a struccok, s hogy mentesek-e a marhakór- fertőzéstől. Franciaországban egyelőre évente alig 250 tonna strucchús fogy; a keresletet ausztrál és izraeli importból, illetve a hatvan hazai tenyész- telepről elégítik ki. TŐZSDEI ÉS PIACI ÁRAK 2000.46. hét Termény USD/t Áralakulás Tendencia Búza 105-107 Mérséklődő Ingadozó FOS francia kiköti Kukorica 89-97 Emelkedő Ingadozó FOB Mexikói« Tak.-árpa 103 Erős Erős FOB európai a<ötó Napraforgó 360 Lanyha Lanyha Ex tar* európai kikötő Szójadara 216 Erősödő Erősödő 46 % uih Kotterdam Zavar az üzletrészek körül A kormány legutóbbi ülésén döntött a szövetkezeti üzletrészek sorsáról. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) szerint a rögtönzések, a hetente gyártott tervezetek arra vallanak, hogy nincs mögöttük komoly koncepció. A Magyar Iparszövetség (OKISZ) szerint az üzletrészek politikai megoldása kedvezőtlenül hat az ipari szövetkezetekre is. Budapest Amennyiben azt a parlament jóváhagyja, a szövetkezeteknek 2001. július 1-jéig ki kell fizetniük a külső üzletrész-tulajdonosokat. Ennek a vagyonnak az értékét kormányzati szakértők 15-20 milliárd forintra becsülik. Az agrártárca előterjesztése szerint a kormány állami alapot hozna létre arra az esetre, ha a szövetkezet nem tudná kifizetni tulajdonosnak az üzletrész értékét. Ebből az alapból csak az eredeti tulajdonosoknak és örökösöknek fizetnének, azok azonban nem számíthatnak pénzre, akik spekulációs céllal vásároltak földeket. Az alapot az állami kézben lévő mezőgazdasági vagyon értékesítéséből befolyó összeggel töltenék fel. A MOSZ nem ismeri a kormány által elfogadott legújabb koncepciót, miután erről sem egyeztettek az érdekképviselettel. Filipsz László 38 milliárd forintra becsüli a külső üzletrészva- gyont. A MOSZ titkára szerint az üzletrészeknek ebben a formában történő kifizetése minden eddiginél nagyobb terhet róna a szövetkezetekre, minthogy az állam által helyettük kifizetett üzletrész értékét, mint adósságot zálogjoggal a szövetkezetek megmaradt vagyonára terhelnék. A szövetkezeteknek csökkent vagyonnal kellene helytállni azért, hogy az állam nagyvonalúan, teljeá névértéken kifizessen olyanokat is, akiknek a vagyon létrejöttéhez alig volt közük. Az OKISZ elnöke szerint mezőgazdasági szövetkezetek üzletrész-kiváltásának politikai megoldása az ipari szövetkezetekre is kihat. A külső üzletrészek bármilyen technikával történő visz- szavásárlása, megszüntetése a működő szövetkezetekből tőkekivonást eredményezne. Másfelől a bent lévő tag üzletrészét át kell váltani részjeggyé, ennek fizetési kötelezettsége - például egy nyugdíjas esetében - szintén tőkekivonást jelent. Mindezek révén kellemetlen helyzetekbe kerülnének a szövetkezetek. _______________(ÚJVÁRI) L egpénzesebb a II. kerület Budapest A magyar átlag-vásárlóerő kétszerese a kelet-közép-európai országok átlagának. Ugynakkor az Európai Unió országai vásárlóerejének felét sem éri el. Kozák Ákos, a GfK Hungária Piackutató Intézet igazgatója sajtótájékoztatón mondta ezt hétfőn, Budapesten. Kozák Ákos ismertette a most elkészült Vásárlóerő Magyarországon 2000-ben című tanulmányt. Ebben az adózási és a foglalkoztatottsági adatok figyelembevételével számították ki az egyes megyék és 140, tízezer lakosnál nagyobb település, valamint az egyes budapesti kerületek vásárlóerejét. VÁSÁRLÓERŐ MAGYARORSZÁGON Forrás: GfK Hungária Piackutató Intézet A tanulmányból kiderül: az egy főre jutó vásárlóerő országos átlaghoz képest a főváros II. kerületében a legmagasabb, míg a legalacsonyabb Szabolcs-Szat- már-Bereg megyében. A fővárosi kerületben a 100 százaléknak tekintett átlag 161 százalékát, Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig 81 százalékát éri el a mutató. A felmérés szerint az egy főre jutó vásárlóerő a megyék közül csak Fejérben, Győr-Moson-Sop- ronban, Vasban és Komárom- Esztergomban haladja meg az országos átlagot. A megyeszékhelyek rangsorának élén Székes- fehérvár átvette a vezetést 119-es index-szel a két évvel korábbi első helyezett Győrtől. A legkisebb értéket Nyíregyházán és Debrecenben mérték 100-as vásárlóerővel. Budapesten az országos átlaghoz képest 126 százalék az egy főre jutó vásárlóerő. A törvény jó - ha betartják ____Lakitelek M_________ H egybírók bálját tartottak nemrégiben Lakiteleken. A vidám és hasznos összejövetelen eszmét cseréltek a szőlő és a bor szakértői. Klément György hegybírót arról kérdeztük: betölti-e szerepét a hegyközségi törvény?- A jó bor számára nélkülözhetetlen az eredetvédelem - mondta a Cegléd-Ceglédberceli Hegyközség hegybírója. - Ezért nagyon fontos, hogy a bor útja végigkísérhető legyen a szőlőtőkétől a fogyasztóig. Csak akkor lehetünk biztosak abban, hogy valódi, szőlőből készült, nem pedig holmi pancsolás útján előállított lé kerül az asztalunkra. Ebben azonban csak a hegyközségek, a szakma és az FVM összefogásával lehet biztosan előrehaladni. Az erőfeszítések ellenére sokan mégis úgy vélik, a hegyközségi törvény nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Klément György egyetért a csalódottakkal:- Véleményem szerint hiába dolgoztak jól a hegybírók. Hiába okmányozták, bizonylatozták a szőlőt a tőkétől a fogyasztóig, ha a kereskedőket, értékesítőket nem ellenőrizték megfelelően. Valójában ezért nem válthatta be mostanáig a hegyközségi törvény a hozzáfűzött reményeket. Mindazonáltal én bizakodom, hogy a jövedéki törvény jelentősen változtat ezen a helyzeten. Hagyományok-ízek-Régiók _________Budapest_________ A z idei Foodapest kiállítás kiemelt témája a Hagyományok-ízek-Régiók (HÍR) program. Célja, hogy feltérképezze és ösz- szegyűjtse Magyarország hagyományos és tájjellegű élelmiszereit, valamint agrártermékeit. Bercsényi László, az FVM Agrár- marketing Centrumának (AMC) ügyvezető igazgatója mondta ezt el hétfőn. A programot eredetileg francia szakemberek öt- lötték ki és valósították meg, de az Európai Unió legtöbb országában már folyik hasonló gyűjtés. Ennek alapján a francia szakértők 1998-ban keresték meg a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumot és ajánlották fel szakmai segítségüket a magyar íz-gyűjtemény ösz- szeállításában. így még abban az évben Hagyományok-ízek- Régiók néven az FVM és az AMC közös programjaként megkezdődött a magyar gyűjtőmunka. Ennek eredményeként mintegy 300 hagyományos és tájjellegű élelmiszer, valamint mező- gazdasági termék kerül fel a listára. A termékekről rövid, színes fényképpel illusztrált ismertető leírás készül, és a közeljövőben könyv és CD-formájában is megjelenik. Az idei, november 28-tól december 1-jéig nyitva tartó Foodapest kiállításon egy 100 négyzetméteres alapterületű standon mutatják be a program keretében összegyűjtött termékeket 4 hazai és külföldi érdeklődőknek. ■ Nyílt nap a Kecskeméti Főiskola Műszaki Főiskolai Karán KECSKEMÉTI FŐISKOLA A piacgazdaság kihívásainak megfelelő mérnök- és menedzserképzés Oktatási épület az Izsáki úton. Kecskeméten 2000. január 1-jétől - az addig önálló intézményként működő Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola, a Kecskeméti Tanítóképző Főiskola, valamint a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Kertészeti Főiskolai Karának egyesítéseként - egy többkarú főiskola jött létre Kecskeméti Főiskola néven. A GAMF jogutódja a Műszaki Főiskolai Kar. A kar jogelődjét, a Felsőfokú Gépipari Technikumot 1964-ben alapították, amely 1969-ben Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola (GAMF) elnevezéssel főiskolai rangot kapott, és az elmúlt 36 év alatt a dél-alföldi régió legnagyobb műszaki felsőoktatási intézményévé fejlődött. Vezetőinek, munkatársainak és hallgatónak eltökélt szándéka, hogy ezt a rangot megtartsák, és az oktató- és tudományos tevékenység színvonalából nem engednek. Az elmúlt években folyamatosan korszerűsítettük képzési rendszerünket, számos új tantárgyat alakítottunk ki. Tantervűnket a műszaki felsőoktatás alapképzési szakjainak általános követelményeihez igazítottuk. A karon oktatott szakokat 1999-ben akkreditálta a Magyar Akkreditációs Bizottság. A MAB értékelése mellett oktatómunkánkat minősíti az is, hogy „kelendőek" az itt végzett szakemberek. A műszaki karon - az alapképzés keretében - a gépészmérnöki, a műszaki informatikai, a műszaki menedzser és a mérnök- tanári szakokon folytathatók tanulmányok. Jelentkezési lapot csak az első három szakra lehet benyújtani. A mérnöktanári szakra a II. évfolyam elvégzése után a gépészmérnöki vagy a műszaki informatikai szakokról jelentkezhetnek a hallgatók. A képzési idő a nappali és a levelező tagozaton is 6 félév; kivétel a műszaki menedzser szak, ahol 7 félév (6 oktatási és 1 gyakorlati szemeszter), valamint a mérnöktanári szak, ahol 8 félév a tanulmányi idő. Levelező tagozat csak a gépészmérnöki szakon választható. Az egyes szakokon az ún. törzsanyag egységes. Ennek keretében a szak sajátosságai által megszabott tartalmú természettudományos alapismeretek, gazdasági, humántudományi, jogi, idegen nyelvi és menedzsmentismeretek kerülnek oktatásra. Ezek alapozzák meg a széles körű szakmai ismereteket és a különféle speciális területek művelésével összefüggő, a mérnöki készségek kifejlődését elősegítő további tananyag oktatását. A speciális szakmai ismereteket a szakirányok nyújtják, amelyek a 4. félév végén választhatók. A hallgatók szakmai gyakorlaton vesznek részt, és az utolsó félévben szakdolgozatot készítenek. Diplomát a záróvizsga letétele után kapnak. A záróvizsgára bocsátás feltétele - a többi műszaki felsőoktatási intézményhez hasonlóan - legalább egy „C" típusú középfokú állami vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga megszerzése. A nyelvoktatást folyamatosan segítik a külföldi lektorok, de a főiskola kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszere és a különféle pályázatok is számos lehetőséget biztosítanak ezen a téren. A 2000/2001. tanévben két szakon új képzési formát - akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzést - vezettünk be. A gépipari mérnökasszisztens képzés intézményünkben folyik, míg a logisztikai műszaki menedzserasszisztens képzést - a karral kötött megállapodás alapján - a kecskeméti ÁFEOSZ Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium végzi. Az ide való jelentkezésre és felvételre vonatkozóan az AFEOSZ felvételi tájékoztatójában foglaltak az érvényesek. A felsőfokú szakképzésben a képzési idő 4 félév. Az oktatott tantárgycsoportok: alapismereti, műszaki, gépészmérnöki, ill. logisztikai. Szakirányú továbbképzést biztosítunk felsőfokú végzettségűek részére a menedzser, valamint a minőségügyi továbbképzési szakokon önköltséges formában. A képzés idő nappali tagozaton 2 félév, levelezőn 3 félév. A végzettek a szak megnevezését is tartalmazó főiskolai szakmérnöki oklevelet kapnak. Nagy a kínálatunk az önköltséges tanfolyamokból, amelyek megtartását helyi és kihelyezett formában egyaránt vállaljuk. A főiskolai kar az érettségizett, ill. az érettségi előtt álló fiatalok felsőfokú intézménybe való bejutása, valamint az ottani helytállásuk segítése céljából önköltséges formában indít matematika és fizika tantárgyakból. A képzési rendszer kiszélesítésével párhuzamosan nőtt a hallgatói létszám. A 2000/2001. tanévben nappali tagozaton 1560 fő, levelező és távoktatási tagozaton pedig 377 fő kezdte meg tanulmányait. A másoddiplomás képzésben részt vevők száma 101 fő. Hallgatóinkat igyekszünk mindazokkal az ismeretekkel felruházni, amelyek ma „piacképessé" teszik a fiatal mérnököket. Pályázatok révén az elmúlt években sikerült eszközparkunkat - elsősorban a számítástechnikai eszközöket - fejleszteni. Informatikai képzésünk és a fönti beruházások megvalósulásával informatikai infrastruktúránk felveszi a versenyt a többi műszaki főiskoláéval, régiónkban a legjobb. Jól felszerelt könyvtárunk széles körű szolgáltatást nyújt. A szabad idő hasznos eltöltését a szórakozási és önművelődési lehetőségek mellett a kiemelkedően jó sportolási feltételek biztosítják. Jelenleg a 2001. szeptember 1-jével bevezetésre kerülő - nagyobb hallgatói mozgásszabadságot, az intézmények közötti köny- nyebb átjárhatóságot, a tanulmányok folyamán történő pályamódosítás feltételeit biztosító - kreditrendszer kimunkálásán dolgozunk. Ez a szakok képzési célját nem érinti. A 2000. január 1-jével létrejött Kecskeméti Főiskola hallgatóinak az integráció olyan előnyeit nyújtja, mint az oktatási kínálat bővülése és az áthallgatás lehetősége. A Műszaki Kar iránt érdeklődőket sok szeretettel várjuk a 2000. december 1-jén (pénteken), 9 órakor tartandó nyílt napra, ahol bővebben tájékozódhatnak képzési rendszerünkről, a 2001. évi felvételi eljárásról, valamint megtekinthetik a tanszékeket, laboratóriumokat. A szakokról, szakirányokról az illetékes tanszékek, a felvételi eljárásról a tanulmányi osztály ad felvilágosítást a Kecskemét, Izsáki út 10. sz. alatt. Telefon: 76/ 516-316; 76/481-003 E-mail: felvetel@gamf.hu Dr. Szabó András kari főigazgató Ismerkedés a mérőműszerekkel.
