Petőfi Népe, 2000. november (55. évfolyam, 256-280. szám)
2000-11-16 / 268. szám
2000. November 16., csütörtök PetffiNépe pM l£ 1 i li 1\QL1&ULipar, ipar, pénz, infrastruktúra Szerkeszti: A. Tóth Sándor A piaci verseny tisztaságáért Az új elnök lát jövőt a kereskedelmi és iparkamara előtt A nyári határnapig 1340-en jelezték: önként tagjai lesznek a kamarának. Jelenleg már 1700 tagot számlál a megyei kereskedelmi és iparkamara. Folyamatosan nő a létszám. Az érintett vállalkozások 8 százaléka tagja a köztestületnek. Ez az arány egyezik az önkéntességi alapon szerveződő nyugati kamarákéval. A tagvállalkozások gazdasági súlya 50 százaléknyi, ami szintén közel áll a nyugati mintákéhoz. Kecskemét GAÁL JÓZSEF 1959-ben született Kecskeméten. 1980-ban végzett a GAMF-on. 1989-ben oklevelet szerzett a külkereskedelmi főiskolán, nemzetközi marketing szakon. Középfokú angol nyelvvizsgája van. 1992-től a Szimikron Kft. ügyvezető igazgatója. 2000. októberében kamarai elnökké választották. Nős, egy fiú apja. MR--------^....................................................................■■-■■■■■■■■ G aál Józseftől tudom meg mindezeket, akit a közelmúltban választott elnökévé a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. Foglalkozására nézve ügyvezető igazgató a kecskeméti Szimikron Kft.-nél. A hajdani SZIM gyár szakmai jogutóda precíziós gépelemgyártással foglalkozik. Fémmegmunkáló szerszámgépekhez készítenek elemeket, például golyósorsókat. Termékeikből évente 1 millió márka értékben Nyu- gat-Európába exportálnak. A kft. megalakulása, 1992 óta megtízszerezte árbevételét. Teljes mértékben magyar tulajdonban van, és INDUSTRIA- nagydíjat is nyert már. Mindezeket hallva megkérdezem Gaál Józsefet:- Sikeres menedzserként mi késztette arra, hogy a kamara veszett-fejszenyél-ügyét fölvállalja?- Elnökségi tagként már dolgoztam három évig. De meg sem fordult a fejemben, hogy elnöke legyek a kamarának. Aztán, amikor kezdett tisztázódni, kik maradnak tagok, és kik voltak kényszertagok, megkerestek néhányan, akikkel már együtt dolgoztam a köztestületben. Megkérdezték, vállalnám-e az elnöki tisztséget. Végül is elvállaltam a jelöltséget. Ennek a fő oka az volt, hogy fontosnak tartottam a kamarát, már a kötelező tagság idején is. Mert a fejlett gazdaságú országokban kivétel nélkül mindenütt működnek kamarák. Amikor pedig megszűnt a kötelező jel' leg, még fontosabbá vált számomra ez az érdek- érvényesítő szervezet. Nem tartottam és tartom esélytelennek a kamara ügyét, mert azok maradtak tagok, akik valóban tenni akarnak a megye vállalkozóiért, a régió gazdaságáért. Az önkéntes tagdíj mértékét még nem állapították meg a kereskedelmi és iparkamaránál. De az biztosnak látszik, hogy a legkisebb tagdíj havi 500 forint lesz, a legmagasabb pedig havi 100 ezer.- Hány önkéntes tagja van a kamarának?- Ezerhétszázról tudok, de folyamatosan nő a taglétszám. A határnapig csak 1340-en vállalták az önkéntes tagságot. Az érintett vállalkozások 8 százaléka tag nálunk. Ez az arány egyezik az önkéntességi alapon szerveződő nyugati kamarákéval. A mi tagságunk gazdasági súlya 50 százalékos, ami szintén közel áll a nyugati mintákéhoz. Egyaránt fontosnak tartom, hogy itt legyenek velünk a kézműves tagok, valamint a közepes és nagyobb cégek is, amelyek növelik a kamara gazdasági súlyát.- Mi áll majd a megújult kamarai vezetőség figyelmének középpontjában?- Kiemelt fontosságot tulajdonítunk a szakképzésnek, az oktatásnak, a mestervizsgáztatásnak. Korszerű ismeretekhez, uniós színvonalú műszaki és jogi tudáshoz akarjuk juttatni tagjainkat. A piaci verseny tisztasága, az üzleti etika, a szabályok betartatása szintén fontos helyet kap tevékenységünkben. Védjük a tisztességes kereskedelmet a feketével szemben, részt kérünk a régió gazdaságfejlesztési stratégiájának kidolgozásából, és a helyi jogalkotás sem közömbös számunkra. Ezért is akarunk jó partneri kapcsolatban lenni az önkormányzatokkal és mindazon hatóságokkal, intézményekkel, amelyekkel a vállalkozók szemben találják magukat.- Az új, önkéntes tagdíjakról döntöttek-e már?- December közepéig kell a küldöttgyűlés elé tárni az elképzeléseket. Még dolgozunk a tagdíjak meghatározásán. Figyelembe vesszük a mértékek megszabásánál, hogy a tagdíj akkora legyen, amekkorát ki tudnak fizetni a vállalkozások. Egy bizonyosnak tűnik: a legalacsonyabb tagdíj, a kicsiknek évi 6 ezer forint lesz, vagyis havi 500. Azt hiszem, ez méltányos a kamarától kapható szolgáltatásokat figyelembe véve. A felső határ várhatóan havi 100 ezer forint lesz, amely a nagy cégek számára szintén elviselhető- nek látszik. Számításba kell vennünk, hogy a befolyó tagdíjaknak fedezniük kell a működési kiadásokat. Egyébként az apparátus körülbelül a felére csökken, mivel a taglétszám is sokkal kisebb lett. A képzések, oktatások, szakembertalálkozók stb. szintén hoznak bevételt.- Sok tag szemét „csípte" a megvásárolt székház.- Megértem, hogy így volt. Hiszen sok vállalkozás napi gondokkal küszködik. Mégis azt mondom, ez nagyon jó befektetés volt. A befolyt tagdíjakat nem múló dologra, hanem maradandó értékre költötte a köztestület. Itt a szép székház, rendezvényeikhez igénybe vehetik klubját, termeit a kamara tagjai, igen nagy bérleti kedvezmények mellett. Ezzel is ki akarjuk fejezni, hogy a székház a tagságé - mondja Gaál József elnök. A. TÓTH SÁNDOR Megállítani a piacvesztést Megnyílt a Bútorvilág 2000 nemzetközi kiállítás Elkelt a palota Budapest Budapest A hazai bútorgyártók részesedését legalább 50 százalékra kellene emelni a jelenlegi 40 százalékról a belföldi piacon. Kormos Ernő, a Bútorszövetség elnöke a kedden megnyílt Bútorvilág 2000 elnevezésű, nemzetközi szakkiállításon mond1999- ben 2000- ben várhatóan Forrás: Bútorszövetség ta ezt a budapesti vásárközpontban. Az elnök hozzátette: a magyar vállalkozóknak össze kell fogniuk, hogy megállítsák a piacvesztés folyamatát. Véleménye szerint ennek egyik módja lehet, ha a magyar cégek együtt jelentkeznének a közbeszerzési pályázatokra, és hatékonyabb kapcsolat alakulna ki az alkotók, tervezők, felsőfokú oktatási intézméA BÚTORGYÁRTÁS ARBEVETELE nyék és a gyártók között. Kormos Ernő közölte: a magyar bútorgyártás árbevétele a tavalyi 62,2 milliárd forint után az idén várhatóan eléri a 75-80 milliárd forintot. Az utóbbi négy évben csaknem kétszeresére nőtt az árbevétel. Ezzel párhuzamosan emelkedett az export is, amelynek aránya az össztermelés 43,5 százalékát tette ki. Az elnök kiemelte: a magyarországi bútoripar teljesítménye mögött stabilizálódott vállalkozások, európai műszaki színvonalú gyártási háttér és termékszerkezet áll. A Bútorvilág című rendezvényen több mint 300 cég mutatja be termékeit. ■ 62,2 milliárd 75-80 milliárd TÉVÉ ÉS SZÁMÍTÓGÉP. Ráadásul hordozható is a japán Sony cég új terméke. Az új tévével internetezni és videózni is lehet. Decem- berben dobják piacra, az ára 1215 dollár lesz. __________________fotó, era A dásvételi szerződést írt alá az olasz Boscolo-csoport vezetője a budapesti New York Palota megvételéről kedden a tulajdonos Váltó-4 Libra Rt.-vel. Az olasz szállodai és turisztikai csoport nettó 2 milliárd 150 millió forintért vásárolja meg a műemlék épületet, a hozzá kapcsolt épületegyüttessel. Angelo Boscolo, a csoport elnöke elmondta: mintegy 8 milliárd forintos beruházással 200 szobás, ötcsillagos luxusszállodát és konferenciaközpontot alakítanak ki a New York Palotában. ■ Minta leányoknak Az Erste Bank Hungary Rt. üzembe helyezte 3,5 milliárd forintos informatikai fejlesztését. Az mintául szolgálhat a bécsi anyabank közép-európai leányvállalatai számára is. A szerdai sajtóbeszélgetésen Manfred Stagl, az Erste magyarországi leánybankjának igazgatósági tagja elmondta: év végére a hitelintézet mérlegfőösszege 205-206 milliárd forint lesz. Napjainkra mintegy 130 milliárd forint összegű betétet halmozott fel a bank, a kiközvetített hitelek összege pedig elérte a 100 milliárd forintot. ■ Kivásárlás Tiszavasvári A tiszavasvári ICN Magyarország Rt. többségi tulajdonosa, a kaliforniai bejegyzésű ICN Pharmaceuticals megvásárolja az ÁPV Rt. 25 százalék plusz egy szavazatot biztosító részvénycsomagját. Az ICN Magyar- ország Rt. a Magyar Tőkepiacban tette közzé a hírt szerdán. A részvények adásvétele a vételár megfizetésekor, legkésőbb 2000. december 4-én zárul a közlemény szerint. A kisebbségi tulajdonrész kivásárlásával az amerikai tulajdonos közvetlen irányítást szerez a tiszavasvári gyógyszergyárban. ____________ 5 0 éve a színvonalas kereskedelemért A bajai székhelyű Bácska Kereskedelmi Részvénytársaság azon ritka kivételek közé tartozik, ahol a tulajdonosi jog kizárólag belföldi magántulajdonosok kezében van. Ezek a magánszemélyek a cég dolgozói. A megye öt városában 220 aktív dolgozó számára biztosítják a megélhetést. A hajdani 19 hazai ruházati kiskereskedelmi vállalat egyetlen túlélője, az ötvenedik születésnapját ünneplő Bácska Kereskedelmi Részvénytársaság. A cég a megye öt városában rendelkezik üzlethálózattal, és a hagyományos kereskedelmi múlt mellett - a jelen versenyhelyzetben is - nagy szakmai tapasztalatú kollektíva áll a vevők rendelkezésére - mondja Újfalusi Bertalanné elnök igazgató.- Fő tevékenységünk a ruházati kiskereskedelem, amely a legérzékenyebben reagál a divatáradatra, a szezonalitásra és a vásárlóerő alakulására is. Az 1991. évi részvénytársasággá történő átalakulást követően a hagyományos értékeket hangsúlyozó vezetés és a közösség összetartó ereje biztosította, hogy az alkalmazottak saját vagyoni erejükre támaszkodva megvásárolják a részvényeket. Ezáltal megőrizték munkahelyeiket. A jelenleg kialakult multi-előretörések ellenére a cég megőrizte em- berarcúságát, és üzleteiben még mindig a vevő a legfontosabb. Dolgozóink ismerik az udvariasságot, szakmaszeretetük alapján a szak- szerűséget, a jó ízlést és a mosolyogni tudást. Reméljük, hogy az olvasók ezt személyesen is tapasztalják. A túlélési stratégiánk abban rejlik, hogy a földrajzi környezethez tartozó széles körű igényeket az olcsó árutól az extra igényekig úgy tudjuk biztosítani, hogy minden vevőnk örömét lelje a vásárlásban. A jövő terveinek megvalósításában szükségünk van a vevők bizalmára, amelyet az elmúlt 50 évben talán sikerült kivívnunk, és célunk annak megtartása. Mol-gyorsjelentés Budapest A gázár-kérdés megoldása érdekében további szakértői egyeztetések folynak. Mosonyi György, a Mól Rt. vezérigazgatója kedden Budapesten mondta ezt, a cég első háromnegyed évét értékelő sajtótájékoztatón. A Mól vezetői hangsúlyozták, hogy a harmadik negyedévben elszenvedett 12,2 milliárd forintos veszteség a gázüzletág komoly hiányának volt betudható. A harmadik negyedévben ugyanis ezen az üzletágon 43 milliárd forint vesztesége volt a Mol-nak. így a veszteség január-szeptemberben 80,9 milliárd forintot tett ki. Ennek ellenére a nem szabályozott üzletágakban elért eredményjavulásnak köszönhetően a Mól szeptemberig 20,8 milliárd forint nyereséget könyvelhetett el. Mosonyi György hangsúlyozta, hogy a gázüzletágon elszenvedett veszteségük az egész évet tekintve meghaladhatja a 100 milliárd forintot. Ennek mértéke azonban nagyban függ a gázfelhasználástól, illetve a dollár árfolyamának alakulásától. A vezérigazgató azt is hozzátette, hogy a novemberi 43 százalékos, nagyfogyasztókra vonatkozó gázáremelés 9 milliárd forinttal csökkenti a Mól veszteségét._______________________■ A megtorpanás ellenére megmarad az ipar dinamikája Budapest Megfelel az előzetes kutatói várakozásoknak az ipari termelés eddigi, 20 százalékot meghaladó növekedési ütemének szeptemberi megtorpanása. Ennek ellenére az ipar teljesítménye várhatóan továbbra is dinamikusan bővül az év végéig. így látják a gazdaságkutatók. A Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint - előzetes adatok alapján - az ipari termelés szeptemberben 16,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi és 0,2 százalékkal az augusztusi mértéket. A termelés volumene 2000 első kilenc hónapjában 20,3 százalékkal emelkedett. Augusztusban az egy évvel korábbihoz képest 22,9 százalékos iparitermelésnövekedést regisztráltak. „Várható volt, hogy az augusztusig regisztrált 20 százalékos vagy azt meghaladó éves növekedési ütem az őszi hónapokban már nem lesz tartható” - mutatott rá Schweitzer Iván, a Kopint Datorg Rt. kutatója. A megtorpanás fő okaként a kutató a tavalyi utolsó negyedévi magas bázisadatokat jelölte meg. Rámutatott, hogy 1999 őszén és telén az ipar növekedése új lendületet vett, miután a hazai vállalatok kiheverték az orosz gazdasági válság hatásait. így a bázis jelentősen emelkedett.- Nem várható visszaesés az ipar teljesítményében az év végéig. Ezt a magas augusztusi értékeket is kissé, 0,2 százalékkal meghaladó szeptemberi növekedési adat is jelzi - hangsúlyozta Schweitzer Iván. Hozzátette: az év egészében a legrosszabb esetben is 17 százalék körüli ipari- termelés-növekedésre számítanak. Ez jövőre a Kopint Datorg előrejelzései szerint 15-16 százalék között lesz. Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója a bázishatáson kívül a nyugat-európai gazdaságok növekedésének 1-2 százalékpontos visszaesését is megjelölte a korábbiaknál alacsonyabb szeptemberi növekedési ütem okai között. Véleménye szerint várható, hogy az erősen exportvezéreit hazai ipar növekedési ütemét a nemzetközi gazdaságok megtorpanása kissé visz- szaveti. Ennél kedvezőtlenebbnek találta azonban a kutató a külföldi befektetők érdeklődésének szerinte tapasztalható megcsappanását. Ezt jelzik az idei alacsony beruházási adatok, amelyek több ágazatban el sem érik a tavalyi szintet - mutatott rá Hegedűs Miklós. A kutató kifejtette: szemben a 20 százalék körüli termelés- növekedéssel, illetve az 5 százalékot meghaladó GDP-bővülés- sel, a beruházások csak 1-2 százalékkal nőttek idén a tavalyi mértékhez képest. - Ez azt mutatja, hogy a GDP-növekmény nagyobb hányada a fogyasztás felé irányul, és nem a felhalmozás felé, noha a versenyképesség növelése és az infrastrukturális fejlesztések szükségessége ennek ellenkezőjét tenné szükségessé - mondta a kutató. Mindezek ellenére Hegedűs Miklós úgy vélte, hogy az ipari termelés dinamikus növekedése továbbra is fennmarad, és az év egészében alig marad el a 20 százaléktól. ■
