Petőfi Népe, 2000. október (55. évfolyam, 231-255. szám)
2000-10-06 / 235. szám
6. oldal - Petőfi Népe BEMUTATJUK A MEGYE ORVOSAIT DIA GNOSZTIKA III. 2000. Október 6., péntek 111 HI811 Egy jó diagnózis fél gyógyulás - tartja a mondás, s milyen igaz! Ha pontosan tudjuk, hogy mi baja a betegnek, könnyebb meggyógyítani. A pontos diagnosztikához persze korszerű műszerek, a műszerekhez pedig sok pénz kell. Az utóbbi években a megye hat kórházában forradalmi változáson ment át a diagnosztika. Fejlődtek a röntgeneljárások, az ultrahangos vizsgálatok. Több helyütt van már CT, és januártól MR is lesz a megyei kórházban. Az elkövetkező hetekben azokat a szakorvosokat mutatjuk be, akik a diagnosztikában (labor, radiológia, endoszkópia) dolgoznak. Ma kecskeméti és halasi orvosokat ismerhetnek meg. Kedvence a mammográfia Lóránd doktornő pályaválasztását részben a család motiválta, részben pedig az, hogy szeret az emberekkel foglalkozni. A nagyszülei és a szülei is orvosok, sőt testvérei és a férje is. Kiskorától kezdve látta, mit jelent segíteni a betegeken. Férje sebész, őt magát azonban jobban érdekelte a diagnosztika, a betegségek okának feltárása. A kórházban folyó forgórendszerű munka lehetőséget ad számára, hogy egyaránt dolgozhasson a hagyományos röntgennel, az ultrahanggal és a CT-vel is. Ez igen jó rendszer, hisz állandóan naprakész helytállást igényel a szakorvosoktól, egyik részterületen sem ülepedhet le a tudásuk. Kedvenc szakterülete a mammográfia. Az itteni vizsgálatok során személyes kapcsolatot tud kialakítani a betegekkel. Itt derül fény arra is, ha valakit operálni kell. Nehéz a szomorú igazsággal szembesülni, de mindig őszintén megmondják a betegnek, mi a baja. Aki vigasztalásra szorul, annak a legtermészetesebb módon adnak lelki segítséget is. A doktornő azt javasolja a hölgyeknek, hogy végezzenek rendszeresen önvizsgálatot, s ha bármiféle fájdalmat éreznek vagy rendellenességet észlelnek, forduljanak azonnal orvoshoz. Akik elmúltak negyvenévesek, azok pedig háziorvosuktól vagy nőgyógyászuktól kérjenek beutalót, s feltétlenül keressék fel a mammográfiai DR. LÓRÁND KATALIN 1958-ban született Budapesten. 1984-ben doktorált a budapesti egyetemen. 1984-től üzemegészségügyi orvosként dolgozott a kecskeméti megyei kórházban. 1990- ben került a központi radiológiai osztályra. 1995-ben szakvizsgázott radiológiából. Férjezett, két gyermeke van. szűrést. Itt lehetőség van UH- vezérelt core-biopsziára is: helyi érzéstelenítés után kis. szövethengert vesznek ki a problémás területről, amelyet aztán a pato- lógus elemez. Ennek eredménye alapján a legmegfelelőbb terápiát tudják alkalmazni a betegen. A doktornő úgy véli, jó az együttműködés a klinikus kollégákkal. Az utóbbi időben egyre inkább elismerik a radiológusok munkáját, annak értékét. Ehhez nagyban hozzásegítették őket az egyre modernebb műszerek, vizsgálógépek is. Az osztály most nagyon várja az MR-t, kíváncsiak a kollégák, szeretnének már mielőbb dolgozni vele. Természetesen itt is, csakúgy, mint más pályákon, elengedhetetlen a folyamatos önképzés. A főorvos ebben segíti az osztály dolgozóit, minden lehetőséget biztosít számukra. Szereti a szakmáját A doktornőt mindig is inkább az orvosi szakma elméleti területei vonzották. Kideríteni a betegség okát - ez jelentette számára az igazi kihívást. Kecskeméti lévén a radiológusi pálya jelentette a megfelelő lehetőséget vágyai beteljesítésére, hisz a megyeszékhelyen nincs orvosegyetem, nincs elméleti kutatóbázis. Szakmáját mindemellett sokszínű, gyorsan fejlődő szakmának ítéli meg: aki itt dolgozik, szinte mindig mást-mást csinálhat. Lóránd doktornő foglalkozik a hagyományos radiológia módszerével, CT-vel és a közeljövőben majd MR-rel is, de leginkább ultrahanggal szeret dolgozni. A hasi és keringési (Doppler) UH- vizsgálatok mellett az ízületek vizsgálatát is végzi, pl. csecsemők számára rendszeres csípő- ízületi ultrahangot. Ez utóbbi munkája folymatos kontrollt jelent a problémás esetekben. Gyermekorvosi, illetve ortopéd szakorvosi beutalóval fogadják az apróságokat, nyomon követik fejlődésüket, gyógyulásukat. így megkímélik a babákat a gyakori röntgen káros hatásaitól. Emellett a doktornő kollégáival akut és krónikus térd- és vállízületi betegségek diagnosztikáját is rendszeresen végzi. Sajnos túlterheltek, hisz kevés a radiológus szakorvos. Ám igen szereti a szakmáját. A vizsgálatok során általában egyértelmű eredményekre jutnak. így a megfelelő DR. LÓRÁND M 1964-ben született Kecskeméten. 1988-ban doktorált a budapesti egyetemen. A tanulmányait követő években gyesen volt, majd 1993-ban kezdett dolgozni a Kecskeméti Repülőkórházban. 1996-ban tett szakvizsgát radiológiából. 1997 novembere óta dolgozik a kecskeméti megyei kórházban. Férjezett, két gyermeke van. irányba tudják terelni a kezelést. Ha pedig az adott radiológiai módszer nem ad biztos választ egy-egy problémára, akkor megfelelő irányba terelheti a szükséges kivizsgálási stratégiát. Ezen a szakterületen sajnos nincs olyan szoros kapcsolat beteg és orvos között, mint a klinikai területeken. Beszélgetésre olykor azért nyílik mód, főleg az ultrahangos vizsgálatok közben. A betegek sok minden fontosat el is mondanak magukról és a problémájukról. Ezáltal könnyebb felállítani a helyes diagnózist. Szakmai fejlődése érdekében a radiológusnak kötelező az önképzés, hisz aki nem lép, az lemarad. Ezért a doktornő rendszeresen részt vesz tudományos előadásokon, esetbemutatásokon. ■ A sorozatot szerkeszti: Ábrahám Eszter Munkatársak: Pálházi Ilona, Paprika Tamás Mérőműszerre gyűjtenek Halason A nemzetközi szakvizsgára készülő, családjával Kece- len élő doktornő már az egyetemi évek alatt bekapcsolódott a tudományos munkákba. Az országos hírű, szegedi izotópdiagnosztikai laboratóriumban rengeteget tanult dr. Cser- nay Lászlótól és dr. Nemessányi Zoltántól. Halason egyébként 1990-ben állították fel az izotópdiagnosztikai laboratóriumot a kecskeméti dr. Galuska László, akkori szakfelügyelő főorvos segítségével. Az izotópdiagnosztikai vizsgálatokkal egyébként a belső szervek működését és elváltozásait követik nyomon. A harmadik megyebeli izotóplabor révén a betegeknek már tíz éve nem kell Kecskemétre vagy éppen Szegedre utazniuk. Az izotópvizsgálatok nem terhelik meg a pácienseket. Csak egy intravénás injekciót adnak be, amely révén igen minimális radioaktív vegyület jut a véráramba. A vizsgáló eljárások sugárterhelése egyébként nem nagyobb, mint a szokványos röntgenvizsgálatoké. Ezután történik a számítógépes képalkotás. A beteg testrészből érkező sugarakat érzékelik és rögzítik a gammakamera detektorával. A monitoron a bejuttatott anyag szerven belüli megoszlása vagy a kiválasztódása jelenik meg. A legtöbb vizsgálat a daganatos betegségek csontáttéteinek korai kimutatására, a veseműködési zavarok tisztázására és a pajzsmirigyműködés megítélésére szolgál. Emellett a tüdőembólia, a szív vérellátási zavarai, az infarktus és a májműködési zavarok kimutatásával is foglalkoznak. Az „izotópos CT” a szervek működését tükröző izotópeloszlásról készít számítógépes rétegfelvételeket. A készülék nagy előrelépést jelentene részint az agy vér- működéssel kapcsolatos vizsgálat ellátási zavarainak tisztázásában, is elvégezhető lenne. Dr. Pusztay részint a szívizom átmeneti vagy Györgyi emiatt adományok gyűj- maradandó vérellátási zavarainak tésébe kezdett. Az első lépések (infarktus) felismerésében és el- eredményeképpen a keceli Pintér különítésében. A jelenlegi legna- Művek 200 ezer forintos adomá- gyobb gondjuk egy olyan, kb. 1 nyát újabb cégek és magánsze- millió forintba kerülő műszer be- mélyek felajánlásai követték, szerzése, amellyel bizonyos vese- _________________________ * DR . PUSZTAY GYÖRGYI 1952-ben született Szegeden. 1977-ben diplomázott a SZOTE-n. 1977-1979 között a SZOTE Központi Izotópdiagnosztikai Laboratóriumában dolgozott. 1979 óta a halasi kórház orvosa. 1985-ben laboratóriumi szakvizsgát szerzett. 1990-től vezeti a halasi izotópdiagnosztikai osztályt. 1994- ben szakvizsgázott izotópdiagnosztikából. Férjezett, két gyermeke van. MIRE JÓK A MŰSZEREK? A diagnosztika nem létezhet műszerek nélkül. Ma már a korszerű képalkotó módszerek és eszközök segítsé- gével az emberi test teljes egészében feltérképezhető, fotó: pw-archív Negyven éve a pályán Garay doktor úr a kecskeméti megyei kórház rendelőintézetének röntgenorvosa. Fiatalon a belgyógyászat érdekelte, ám azon a szakterületen nem talált állást. így lett radiológus. Idővel megszerette a röntgent, majd ahogy fejlődött a gyógyászat, az izotópvizsgálatokat, az ultrahangot és a CT-t is. Szakmáját objektívnek tartja. Úgy véli: amit lát, az a biztos, itt nem sok tévedési alap adódik. Ráadásul a napi feladatok mellett régebben tudományos munkát is tudott végezni, számos közleménye jelent meg. Emellett azt is szereti a szakmájában, hogy gyakorta gyors döntéseket kell hoznia, hisz sajnos nap mint nap sok-sok beteg fordul hozzájuk. Kevés a radiológus szakorvos, a fiatalok nem jönnek erre a pályára, főleg az anyagi motiváció hiányában. A fiatalok számára a járóbeteg-ellátó szakrendelés nem vonzó, mert itt nem tudnak modern, újszerű vizsgálatokat végezni, rutinmunka folyik, ami azonban igen fontos a betegellátás szempontjából. Külföldön többre értékelik a röntgenorvosi szakmát. A rendelőintézetben naponta kb. 120-170 beteget vizsgálnak, akik beutalóval kerülnek ide. Erre a beteglétszámra három szakorvos jut. Felváltva végzik a röntgen- és az ultrahangvizsgálatokat. Garay doktor úr szerint igen fontos, hogy folyamatában is elemezni tudják a problémát, megismerjék a kórelőzményeket. Egy-egy kép ugyanis több betegséget takarhat. A régebbi leletek mindenképpen támpontot adhatDR. GARAY GÉZA 1935-ben szüle- f j tett Budapesten, f" % 1959-ben diplo- mázott Szege- den. 1963-ban < Jjl tett szakvizsgát Vfln radiológiából. ------------------1959 óta a kecskeméti megyei kórházban dolgozik, először aktívan, majd nyugdíjasként. Özvegy, két gyermeke van. nak a szakorvosnak a helyes diagnózis megállapításához. A doktor úr számára az jelent sikerélményt, ha egy nap alatt tőle telhetőén a lehető legtöbbet nyújtja a kollégáinak és a betegeinek. Ami a szó szoros értelmében szakmai sikerélményt jelent - egy-egy súlyos betegség felismerése -, azt emberileg nagyon nehezen éli meg. Utána napokig rossz a hangulata, főleg, ha súlyosan beteg fiatalokkal találkozik. Nagyon sok például a mellrákban szenvedő fiatal anya. Garay doktor úr szerint fontos a szakorvosok és az asszisztensek közti együttműködés is. Hisz a betegek itt nem faggatják az orvost, inkább az asszisztensekkel beszélgetnek. Előfordult már nem is egyszer, hogy így jutott fontos információhoz ő maga is, s aztán annak megfelelően tudta segíteni a klinikus kollégákat. Elve, hogy betegcentrikusan kell nézni a röntgenfelvételeket, s hogy a beteg panaszait is meg kell hallgatni. A 80-as évek végén még maga sem hitte, hogy a CT- vel és az MR-rel is dolgozhat majd, s lám, eljött az ideje. ■ Mi az oka a hasfájásnak? Pólyák doktornő a megyei kórház rendelőintézetében, a Nyíri úton dolgozik. Ultrahang- és röntgenvizsgálatokon fogadja a betegeket. Nagyon szereti a szakmáját. Sok a buktató a diagnosztikában, ennek ellenére színes, élvezetes területe az orvoslásnak. Az ultrahangvizsgálatokra beutalóval várják a betegeket. Fontos tudniuk az itt dolgozóknak, hogy a beutaló kolléga miről szeretne információt kapni. A rendelőintézetben hasi diagnosztikával foglalkoznak. A betegek telefonon is bejelentkezhetnek. Az előzetes időpont-egyeztetés mind nekik, mind pedig a vizsgálatot végző szakembereknek fontos. így elkerülhető a fölösleges várakozás, idegeskedés. Akik telefonon jelentkeznek be, a röntgenbe kérjenek időpontot, javasolja a doktornő. Ha a vizsgálatra jelentkező cukorbeteg, azt is feltétlenül jelezzék előre. A fentieken kívül sürgősségi esetekkel is foglalkoznak. Ha az intézet valamely szakorvosa küldi ide a beteget, akkor telefonon vagy személyesen egyeztetnek a kollégával. Egy hasi fájdalomnak például több oka is lehet. Régebben előfordult, hogy egy beteg kétszer-háromszor is megjelent egy-egy szerv ultrahangvizsgálatán, mire kiderítették, mi a baja. DR. PÓLYÁK ÉVA 1943-ban született Jakabszállá- son. 1968-ban diplomázott Szegeden. 1968-75- ig a kecskeméti megyei kórházban dolgozott. 1975-ben szakvizsgázott radiológiából, azóta a megyei kórház rendelőintézetében dolgozik. 1976-ban nevezték ki adjunktussá. 1986 óta foglalkozik ultrahangos diagnosztikával. Férjezett, két gyermek édesanyja. Ma már ennek elkerülésére komplett hasi ultrahangvizsgálatot végeznek. Jó az együttműködésük a pajzsmirigygondozóval és az izotóplaborral is. Szűrőjelleggel vizsgálják ultrahanggal a pajzsmirigybetegségeket. Ha szükséges, a továbbiakban szövetmintavételre kerül a beteg, úgy dolgozzák ki a számára megfelelő terápiát. A doktornő hangsúlyozza: az ultrahang sem mindenható a diagnosztikában. A legideálisabb, ha a hasi vizsgálatokra éhgyomorral jönnek a betegek. Sokan nem is hiszik, hogy már egy reggeli tea vagy kávé elfogyasztása is csökkenti az ultrahang haté- konyságát. ____________________■ A csontokat vizsgálja A megyei kórház Nyíri úti épületét 1980-ban adták át. Azóta működik az intézményben csontdiagnosztikai részleg a traumatológiai ambulancia mellett. A csontradiológia specialistája a kezdetek óta dr. Szathmáry Valéria főorvos asszony. Szakvizsgáját Budapesten szerezte, majd a fővárosi ortopéd klinikán sajátította el az ortopédiai csontdiagnosztika alapjait. Alapvető feladata a kórházba fekvő betegként felvett, illetve a baleseti ambulanciára járó betegként érkező betegek traumatológiai és ortopédiai célú röntgen- és ultrahangos vizsgálata. A betegforgalom óriási, naponta minimálisan száz leletet véleményez a doktornő. A felkészült asszisztensek óriási segítséget jelentenek számára a mindennapokban. Nagy szakmai kihívásnak tekinti a politraumatizált - tehát sokszorosan sérült - betegek röntgenvizsgálatát. Munkája változatos, érdekes, hiszen nincs két egyforma eset. A csontradiológiában az orvosnak azonnal kell döntenie, hiszen a diagnózisa esetenként meghatározhatja a beteg sorsát. A főorvos asszony éppen ezért rendkívül fontosnak tartja a klinikusokkal kiépített szoros munkakapcsolat mellett a folyamatos önképzést. RendszeDR. SZATHMÁRY VALÉRIA 1946-ban született Kecskeméten. 1974-ben végzett a SZOTE- n, azóta a megyei kórházban dolgozik. 1980- ban szakvizsgázot ból Budapesten, a kozik csontradio kórház traumatoló részlegének vezet Férjezett, egy gyér 9 radiológiá- izóta foglal- ógiával. A giai röntgen ő főorvosa, meke van. resen jár továbbképzésekre, konferenciákra, és számos hazai tudományos fórumon tartott maga is előadást. Az utóbbi évek nagy kihívása volt számára a kézsebészet és a vállsebészet beindításával a kéz, illetve a váll csontradiológiai diagnosztikájának elsajátítása. Az ortopédia területén a műtétre váró, illetve kontrollra érkező betegek vizsgálata mellett kedvelt szakterülete a csecsemők szűrővizsgálata, a fejlődési rendellenességek és a gerincferdülés szűrése. Ha ideje engedi, szívesen foglalkozik a fiatalokkal: feladata a radiológus asszisztensek képzése.
