Petőfi Népe, 2000. október (55. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-06 / 235. szám

Petőfi Népe EURÓPA-NAPOK =JM október 6-7. Az évezred küszöbén az unió küszöbén Endre Sándor, a Bács-Kisknn Megyei Közgyűlés elnöke az Európa-napokról, az unióról, hazánk csatlakozásáról Keleti bővítés, avagy uniós csatlakozás. Jogharmonizáció. EU-előírások és szabványok. Uniókonformitás. Szavak, kifejezések, amelyek idestova im­máron egy évtizede jelen vannak mindennapjainkban. Nemcsak a „ma­gas politikában”, a közéleti szférában, de a munka világában, a magán­életünkben is. Magyarország az új évezred küszöbén az Európai Unió kü­szöbén áll. Sok mindent tudunk már az unióról, és sok mindent nem. Rengeteg információ zúdul ránk naponta e témában, s még ugyanennyi­vel kell megismerkednünk. Az uniós tudnivalók pedig szinte kéznyújtás- nyira vannak tőlünk. A megyei önkormányzat könyvtárában, Kecskemé­ten nemrégiben kezdte meg működését az Európa i Információs Pont. Ezen a hétvégén pedig Bács-Kiskun megye négy településén, Kerekegyhá­zán, Tiszakécskén, Solton és Kiskunmajsán Európa-napokat rendeznek. E rendezvény célja pedig - hagyományosan - nem más, mint megmutatni az EU valós képét. Mondhatni: most házhoz jönnek az uniós információk. Bács-Kiskun Az Európa-napok rendezvénysorozatát közösen hívta életre a Külügyminiszté­rium és az Európai Bizottság Magyaror­szági Delegációja. Először 1994-ben tar­tottak Európa-napokat Debrecenben, s azóta már 25 ilyen uniós esemény volt hazánkban. Idén eddig 12 sikeres ren­dezvény zajlott le. Olyan viszont még nem volt, amilyet ma és holnap Bács- Kiskunban tartanak. Nevezetesen: négy településen egyszerre zajlanak az Euró­pa-napok eseményei. Az e tekintetben egyedülálló rendezvény kezdeménye­zője és szervezője a Bács-Kiskun Me­gyei Önkormányzat - a megye tudato­san vállalt, településeket összefogó, ko­ordináló szerepéhez hűen. A konkrét szervezési feladatokat pedig a Bács-Kis­kun Megyei Területfejlesztési Közhasz­nú Társaság (a területfejlesztési tanács munkaszervezete) viszi.- Négy, nagyjából egyforma nagyságú megyebeli települést próbáltunk kivá­lasztani az Európa-napok helyszínéül - mondja Endre Sándor, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke. - Olyan tele­püléseket, amelyekben van valami kö­zös is. Ilyen közös ismérv például a tu­rizmus vagy a homoki szőlő-bor kultú­ra. A megye földrajzi fekvését, geopoli­tikai jelentőségét pedig az szimbolizál­hatja, hogy a négy település között ott van Solt, a Dunántúl és Tiszakécske, a Tiszántúl kapuja.- Az Európa-napok rendezvénysorozata az Európai Integrációs Program kereté­ben jött létre. Pontosan milyen deklarált céllal?- A rendezvény alapvető célja - és ez minden bizonnyal érezhető is az alka­lomra megjelentetett programfüzetet la­pozgatva -, hogy bővítse a polgárok tá­jékozottságát és ismereteit az uniót, a csatlakozással kapcsolatos kérdéseket illetően. Emellett javítsa Magyarország és az Európai Unió együttműködését is. Az Európai Integrációs Program egyik fő alkotóeleme ez a célkitűzés. Az ese­mények, programok összeállítása során azt kell szem előtt tartani, hogy ezek révén is felkészítsük a közvéleményt hazánk EU-csatlakozására. Az Európa- napok elsődleges szándéka az előnyök és nem pedig a hátrányok hangsúlyozá­sa. Hiszen - és itt szeretnék mindenkit emlékeztetni erre - a csatlakozásunk idehaza nem vitatott kérdés. E pontban egy évüzede teljes politikai konszenzus van. Magyarország az elmúlt tíz évben komoly lépéseket tett az integrációban: ez egy valódi sikertörténet. A rendszer- váltás után előbb az Európa Tanács tag­ja lett hazánk, majd aláírtuk a társulási egyezményt az EU-val. Ezt követően tagjai lettünk a NATO-nak, s most az Európai Unió kapujában állunk. A csat­Endre Sándor lakozási tárgyalások felgyorsultak, s megnyílt előttünk újabb két, fontos elő­csatlakozási alap, a SAPARD és az ISPA is. Visszatérve: be kell tehát mutat­nunk, hogy milyen előnyöket élvezhe­tünk az integrációból. S rá kell irányíta­ni a polgárok figyelmét arra, hogy me­lyek azok az együttműködési területek, amelyek regionális szinten különösen fontosak az EU-országokkal kialakított kétoldalú kapcsolatokban.-Ez a konkrét programkínálatot tekint­ve mit jelent?- A programba tervezett lakossági és szakmai fórumokon magyar közéleti személyiségekkel, integrációs szakér­tőkkel és EU-diplomatákkal találkozhat­nak a települések polgárai. Rajtuk ke­resztül pedig tulajdonképpen az Euró­pai Unióval. Kérdéseket, észrevételeket, véleményeket fogalmazhatnak meg azoknak a szakembereknek, politiku­soknak, akik nap mint nap Magyaror­szág EU-csatlakozásával foglalkoznak. Az ismerkedés azonban nem egyolda­lú: nem csak az Unió mutatkozik be a települések lakóinak. Maguk a települé­sek is megmutatják színes kulturális rendezvények keretében a helybéliek mindennapi életét, kultúráját, szokása­it. A szakmai programok azzal foglal­koznak, hogy az uniós csatlakozás mi­lyen hatást gyakorol a településekre és a régióra. Ezek ugyan elsősorban a he­lyi szakembereknek szólnak, de termé­szetesen minden érdeklődő előtt nyitva állnak.- Egy kicsit visszakanyarodva az előbbi­ekhez: említette, hogy Magyarország si­kertörténetet írt az elmúlt egy évtized­ben az uniós csatlakozásunkat tekint­ve. Mégis: az újságolvasó, rádióhallga­tó, tévénéző polgárok időnként olyan híreket hallanak, amelyek elbizonytala­nítják őket a csatlakozásunk időpontját illetően. Mértékadó és kevésbé mérték­adó (párt)politikusok, diplomaták szá­jából hangzanak el olykor azok a nyi­latkozatok, amelyek szerint évekkel csú­szik Magyarország EU-csatlakozása. Ön mint országgyűlési képviselő és megyei elnök, hogyan értékeli ezeket?- Egyrészt Magyarország uniós csatla­kozásának, azaz az EU keleti bővítésé­nek időpontját a tagországok nem vitat­ják. Ezzel jó, ha tisztában vagyunk. Másrészt: mi magunk kitűztünk ma­gunknak egy időpontot, amikorra vál­laltuk, hogy hazánk készen áll az unió­ba való belépésre. Ez 2002. január 1. Semmilyen jel nem mutat arra, hogy ezt az időpontot ne tudnánk tartani, az­az mi, a magunk részéről teljesíteni tudjuk az EU-elvárásokat. Innentől kezdve pedig a bővítés már nem raj­tunk múlik. Ahogy Or­bán Viktor miniszterel­nök mondta a német egy­ség ünnepén Drezdában: ugyanaz a bátorság kell Európa egye­sítéséhez most, mint Németország egyesítéséhez kellett 1990-ben. Az tény, hogy most zajlik egy intézményi vita az EU-ban, ame­lyen a tagországoknak túl kell esniük. De még egyszer mondom: a történet nem arról szól, hogy mi bármit is el­rontanánk, nem jól csinálnánk a felké­szülésben. A munkanélküliségi mutató­ink kedvezőbbek például, mint az EU- ban. A GDP-növekedés ugyancsak na­gyobb. Magyarország helyzete ma jobb, mint Portugáliáé, Spanyolországé vagy Görögországé volt a felvételük előtt közvetlenül. Persze, vannak olyan területek, ahol még tetemesebb a be- hoznivalónk, de ezek tekintetében en­gedményeket kapunk az uniótól. Ilyen például a környezetvédelem.- Végezetül: kik azok a neves külföldi diplomaták, akik a magyar szakembe­rek mellett megtisztelik jelenlétükkel a Bács-Kiskun megyei Európa-napokat?- Az unió soros elnökségét betöltő Franciaországot Nicolas Suran képvise­li. Az Európai Bizottság Magyarországi Delegációja képviseletében Eckhard Jaedtke tanácsost köszönthetjük. Vár­juk még a spanyol, a svéd, a brit, az olasz, a finn és a német nagykövetség diplomatáit, továbbá az Osztrák Kultu­rális Intézet igazgatóját is. Szívből kívá­nom, hogy mind magas rangú vendége­ink, mind a házigazda települések pol­gárai számára hasznos és emlékezetes rendezvény legyen az Európa-napok. Európa-szerte ismert legyen Kerekegyháza Kerekegyháza vonzerejé­ben ott az alföldi táj. A vég­telenbe nyúló puszta, az ősborókás, a vakítóan fe­hér tanyák gémeskútjaik- kal önmagukban is csalo­gatják az idegent. Ezt az adottságot már régen felis­merték a település vezetői, illetve a vállalkozók.- A nagyközségben múltja van, s vélhetően jövője is lesz az ide­genforgalomnak. Nem véletlen, hogy itt rendezik meg a turiszti­kai konferenciát, amely egyik fő programja az Európa-napok- nak.- A Varga-tanya - ami már majdnem önálló faluvá nőtt - működésétől kezdve beszélhe­tünk idegenforgalomról, amely a nyolcvanas évek végén igazi lendületet vett. Egyre több ta­nyát alakítottak át vendégfoga­dásra. A belterületen elkészült a Langó-ház szálloda, s nem utolsósorban igazi turisztikai paradicsommá nőtte ki magát a Pongrácz-major. Itt még tenisz- és tekepálya, fallabdázási lehe­tőség és szauna is van. Hiszen a turistáknak sokféle szolgáltatás kell a lovagláson, a kocsikázá­son, a gyalogtúrán kívül. Ilyen­kor, az őszi időszakban is a több száz szálláshely zöme fog­lalt. A csend, a természetes kör­nyezet remek kikapcsolódást nyújt a pihenésre vágyó ember­nek, legyen az honi vagy hatá­ron túlról érkező. A látványos­ságról már nem is beszélek. A kunpusztai templom - ami ze­nei rendezvényeknek is helyt ad - a maga nemében egyedül­álló. Óriási élményt nyújtanak a látogatóknak az élő tanyák. A Rendek-tanya nemcsak múze­um, hanem itt a hagyományos paraszti élet mindennapjaiba is betekinthet az arrajáró. Az öko­túra programok - amelyekben Fülöpháza és Ágasegyháza is részt vesz - egyre népszerűb­bek. Ebben nagyon jó partne­rünk a Kiskunsági Nemzeti Park. De az együttműködés va­lós a vállalkozók és az önkor­mányzat között is. Csak így lehet eredményeket elérni. Iga­zolják ezt például a lovasverse­nyek - amelyekben nagy érde­mei vannak Vörösmarty Imré­nek, a Pongrácz-major vezető­jének.- Mit remélnek az idegenfor­galomtól s e konferenciától?- Az idegenforgalom fejlesz­tése azért is fontos, mert a me­zőgazdasági termelésből egyre kevesebben tudnak megélni. A mai konferencia jelentősége is abban van, hogy meghatároz­zuk a következő feladatokat. De ne csak szűk, kistérségi kitekin­tést tegyünk, hanem legyen az országos, sőt európai. Az EU vidékfejlesztési politikájában is benne van az ilyen irányú te­vékenységek támogatása. Ha pedig itt adott a lehetőség, a ké­pesség, akkor az idegenforga­lomból is tudjon boldogulni, minőségi életet élni a kerekegy­házi polgár. Ez az önkormány­zat célkitűzése is - mondotta Czakó István polgármester, aki végezetül hangsúlyozta:- Szeretnénk, hogy reálisan megalapozott terveink legye­nek, s fejlődjön a turizmus. Lássuk azt, hogy milyen szere­pünk lehet e tekintetben. A vég­cél pedig, hogy Európa-szerte ismertté váljon Kerekegyháza neve. Turisztikai konferencia A Pongrácz-majorban ma 10 órától 12-ig tart a turisztikai konferencia, A falusi és a ta­nyai turizmus fejlesztésének feladatai az uniós csatlakozás tükrében címmel. A tanácsko­zást H. E. Eckhard Jaedtke, az Európai Bizottság Magyaror­szági Delegációjának tanácso­sa is köszönti, majd neves elő­adók következnek. Az ebéd utáni fakultatív programokban lesz ökotúra, a Kiskunsági Nemzeti Park bio­szféra-rezervátum, a Homok­hátsági Mintagazdaság, ide­genforgalmi vállalkozások bemutatása. Megannyi sza­badidős és sportolási lehe­tőséget is kínál­nak a házigazdák. Másnap, ok­tóber 7-én folytatódnak az Eu­rópa-napok. Ekkor rendezik meg a szlovák-magyar kultu­rális napot és szüreti fesztivált, s a Kerekegyházáról elszárma­zottak találkozóját. Az EU- sátor pedig mindenkinek nyi­tott lesz. A hagyományőrzés városa Európa-napok szombaton Tiszakécskén Tiszakécske egyike annak a négy megyebeli városnak, amelyek otthont adnak a hétvégi Európa-napok ren­dezvényeinek.- A város számára nagy meg­tiszteltetés, hogy az ország azon települései között lehet, ame­lyek részesei ennek a különleges jelentőségű eseménynek - nyi­latkozta Kovács Ernő polgár- mester. - A rendezvény fő célja, hogy a város és környéke, a ré­gió lakossága minél több infor­mációt kapjon az integrációs törekvésekről, az Európai Unió­hoz tartozás előnyeiről, miköz­ben megismerkedhet a tagor­szágok sajátosságaival - véle­kedett a polgármester. A megye északkeleti részén, a Tisza partján elterülő város lélekszáma több mint 12 ezer. A kécskeiek többsége a mező- gazdaságból, ezen belül is a sző­lő- és gyümölcstermesztésből, kertészetből szerzi meg családja jövedelmét. A kécskeiek nemcsak szorgal­mukról híresek, hanem arról is, ahogyan őrzik az elődeiktől örö­költ hagyományaikat. Tisza­kécske a magyarországi citera- mozgalom központja. Az itt ren­dezett éves táborok és nagysza­bású bemutatók, fesztiválok is­mertek az országon belül és a határokon kívül is. A városban több népművész, népi iparmű­vész él, és jelentős a képzőmű­vészeti élet. A Tisza-parti táj szépségét, az ókécskei zegzugos utcák meghitt hangulatát a helyi festők, grafikusok és az alkotó­táborba hívott hazai és külföldi képzőművészek örökítik meg és mutatják be tárlataikon. A tiszai és a kerekdombi üdü­lőterületen közel 1500 hétvégi ház épült fel az elmúlt harminc A kécskei katolikus templom és a városháza. évben. A vendégeket a Tisza fo­lyó mellett két termálfürdő és a Holt-Tisza vadregényes környé­ke várja. Az Európa-napokra ér­kező vendégeket szombat reggel fél 10-kor fogadják a városhá­zán. Délelőtt 10 órakor Európai integráció és a kultúra címmel szakmai tanácskozás kezdődik az Arany János Művelődési Köz­pontban. Köszöntőt mond Ko­vács Ernő polgármester. Délután 1 órakor ugyanott a helyi alko­tók és gyűjtők tárgyaiból, 3 óra­kor pedig a református galériá­ban Walter Gábor alkotásaiból nyílik kiállítás. Délután 4 órakor a művelődési központban kez­dődik az országos népzenei ta­lálkozó. A részt vevő zeneka­rok közt fellép a kécskei Tisza ’83 és a Bokréta Citerazenekar is. A találkozót a Magyar Kóru­sok és Zenekarok Szövetsége, a Tiszafolk Alapítvány és az Arany János Művelődési Köz­pont szervezi. Október 7-e fontos nap a kécskeiek számára - mondta Kovács Ernő polgármester -, amelyre készülnek, és melynek rendezvényeire mindenkit sze­retettel várnak. "zakó István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents