Petőfi Népe, 2000. október (55. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-05 / 234. szám

SÍM 2000. Október 5., csütörtök H A Z A I TŰKOR VILAGTUKOR Petőfi Népe - 5. oldat Jelöltek víziói a televízióban Az Egyesült Államok „kulturális fővárosá­ban” helyi idő szerint kedd este rendezték meg az amerikai elnökválasztási kampány első országosan közvetített televíziós vitáját a két elnökjelölt, a demokrata A1 Gore al- elnök és a republikánus George Bush texasi kormányzó között. Boston Az elnökjelöltek a Los Angeles Times megfogal­mazása szerint sokkal inkább egymás tükörké­pei voltak, semmint hogy igazi választási lehető­séget nyújtanának. Néni is lepődött meg külö­nösebben senki, hogy öltözködésében egyik je­lölt sem volt formabontó: szinte egyforma sötét öltönyt viseltek vakítóan fehér inggel és piros nyakkendővel. Bár a közvélemény-kutatások szerint a két je­lölt népszerűsége között szinte csak ezrelé­kekben mérhető a különbség, a legtöbb vá­lasztó mégis úgy véli, hogy Gore-nak na­gyobb a tapasztalata, és „jobban képes meg­ragadni az egyes témákat”. Ezért a politoló­gusok szerint Bushnak a tévévitában elsősor­ban az volt a feladata, mint Jimmy Cartemak 1976-ban és Ronald Reagannek 1980-ban: meggyőzni a választópolgárokat arról, hogy megvan a tudása és a képessége a fehér házi poszt betöltéséhez. Az első értékelések szerint ennek a feladatnak meg is felelt: nem keverte össze külföldi állam­fők nevét, „nem bonyolódott bele saját gondola­tai rengetegébe” (The Washington Post), és nem kezdett bonyolult fejtegetésekbe Clinton elnök­höz fűződő viszonyáról. A vita és talán az egész elnökválasztási kam­pány fő kérdésének tekinthető, hogy az Ameri­ka történetében páratlan, rekordméretű gazda­sági fellendülést miként lehet a közjó céljaira fordítani. Bush agresszívan képviselte azt a né­zetét, hogy nem kellene mindent Washington­ban eldönteni, hanem a szövetségi államok és a polgárok kerüljenek döntéshozó helyzetbe. „Az én vízióm: az amerikaiak kapjanak jogot arra, hogy saját életük ügyeiben saját maguk dönthessenek” - jelentette ki. Gore viszont az állam felelősségét hangsúlyoz­Al Gore és George Bush. Több a hasonlóság, mint a különbség. FOTÓ: EUROPRESS/EPA ta, keményen bírálva Bush adócsökkentési szán­dékait, mert az államnak az adódollárokból kell a minél magasabb színvonalú oktatásról, az egészségügyi ellátásról gondoskodnia. A tévévita - az amerikai lapok szerint - nélkü­lözte a meghatározó, emlékezetes, „szállóigéket gyártó” pillanatokat mindaddig, amíg a vita vé­gén Bush - egy kalap alá véve Gore-t és Clintont - kritizálni nem kezdte a jelenlegi hatalom „eti­kai hiányosságait”. Gore ezt a magas labdát ütötte le: több mint 30 éve tartó házasságára, nagypapa mivoltára és 24 éves makulátlan köz­tisztviselői életpályájára hivatkozott - miközben mindenki tud Bush fiatalkori kábítószer-függő­SégérŐl. ________________ EUROPRESS M ennyi marad a borítékban? Budapest Várhatóan nem csak a közvetlen betegellátásban dolgozók része­sülnek az egészségügyi dolgozók­nak szánt, 15 milliárdos juttatás­ból megmaradt 5,1 milliárd forint­ból. A tegnapi egyeztetésen az ágazat érdekvédelmi szervezetei­nek többsége elutasította a mi­nisztérium elképzeléseit. Az egészségügyi tárca vezetői azt szerették volna, ha az 5,1 mil­liárd forintot a betegágyak mellett három műszakban dolgozók kö­zött oszthatták volna szét. Azért is alakult ki ez a terv, mert ebből a pénzből a munkaadói és munka- vállalói adó- és járulékterhek levo­nása után csupán igen kis összeg marad. Amennyiben az említett körben, mintegy 50-60 ezer dol­gozó között osztották volna el a pénzt, akkor az egy főre számított átlagos juttatás bruttó 50 ezer fo­rint körüli összeg lenne. Ha vi­szont kiszélesítik a juttatásban ré­szesülők körét, akkor senki nem kap annyi pénzt, hogy az érezhe­tő segítség lenne. A szakdolgo­zók képviselői, a Magyar Orvosi Kamara, valamint az ágazat négy reprezentatív szakszervezetének vezetői vettek részt a Gógl Árpád miniszter által összehívott egyez­tető tárgyaláson. Horváth Zsolt politikai államtitkár lapunknak el­mondta, hogy a betegágyak mel­lett dolgozó nővérek, assziszten­sek és orvosok előnyben részesí­tését kizárólag^ az Egészségügyi Szakdolgozók Érdekegyeztető Fó­ruma és az Egészségügyben Dol­gozók Szakszervezeteinek támo­gatják. Az orvosi kamara is he­lyesnek tartja, hogy a legáldozato­sabb munkát végzők kiemelt jut­tatást kapjanak, de csak azután, ha a 15 milliárdos jutalom első kö­réből kimaradt orvosok is meg- kapják a nekik járó pénzt. ■ Skót gróf lesz a magyar taxisból? Családkutatás Brit származáskutatók sze­rint egy magyar üzletember a hivatalos örököse a skóci­ai Breadalbane-Holiand grófságnak - pontosabban csak a címnek - amelynek utolsó brit leszármazottja 1995-ben halt meg. Campbell Huba András budapesti vállalkozó az után tarthat igényt az egykor egyik legrangosabb skót nemesi címre, hogy Robert Noble származáskutató rábuk­kant, majd pedig nyolcévi mun­kával felderítette a Campbell- család magyarországi ágát. John Römer Boreland Campbell, Brea- dalbane-Holland grófság 10. gróf­ja és 14. baronetje 1995-ben idő­sek otthonában hunyt el. Rangját „alvónak” nyilvánították, mivel nem találták meg a legközeleb­bi leszármazottat. Robert Noble szerint az 55 éves, budapesti Campbell Hubát illeti a cím. „A család tudott a skót ágról, de nem gondolták, hogy ők a legközeleb­bi hozzátartozók” - nyilatkozta a családkutató egy brit lapnak. Campbell grófjának magyaror­szági kapcsolatai az 1870-es évek­re nyúlnak vissza, amikor John Breadalbane Campbell, Huba dédapja egyike volt azoknak a skót mérnököknek, akiket a dunai hidak építésénél alkalmaztak. Bu­dapesten 1873-ban feleségül vette egy brit márki leányát, Katharine Gordont. A brit napilap szerint Campbell Huba a kommunista Magyarország idején sokat szen­vedett nemesi származása miatt. Az ötvenes években családját vi­dékre telepítették „átnevelés” cél­jából. Szülei zöldségbetakarító­ként dolgoztak, és nemesi szár­mazása miatt nem vették fel egye­temre. 17 éves korában műsze­részként végzett, majd taxisofőr lett. A kommunizmus bukása óta egy szállítmányozási céget mű­ködtet, gépkocsi importtal foglal­kozik és Budapesten lakik. Dicsérő szavak Magyarországnak Két világközpontban is foglalkoztak szerdán hazánk hely­zetével: az Egyesült Államok képviselőháza a millennium alkalmából köszöntötte és méltatta Magyarországot, az Európa Parlament jelentése pedig csatlakozási felké­szültségünket értékelte. zott. Az Egyesült Államok is ko­molyan gyarapodott az oda került magyarok tehetségéből. A dokumentum napjaink Ma­gyarországáról is csak a legjob­bakat írja. Olyan országot fest le, amelyben messzemenően bizto­sítva vannak az emberi és a gaz­dasági szabadságjogok, s amely méltán része a nyugati integráci­ónak. Az ezeréves Magyarorszá­got köszöntő kongresszusi leve­let még jóvá kell hagynia a szená­tusnak is, hogy jogerőre emel­kedjék Washingtonban. Jó bizonyítvány kiállítását java­solja Magyarország uniós felké­szüléséről az Európa Parlament jelentéskészítője. A portugál bírá­ló megállapítja, hogy a demokrati­Washington - Strasbourg Az amerikai nemzet nevében a törvényhozás gratulál a magyar nemzetnek történelmi eredmé­nyeihez és jelenlegi vívmányai­hoz. A dokumentum kiemeli, hogy Magyarország volt az egyik első keresztény európai állam, és a hányattatások dacára Kelet és Nyugat kereszteződésében képes volt megtartani azonosságát, élet­erejét. A képviselők méltatják, hogy a magyarok mindig példá­san befogadtak más népeket, más kultúrákat. A zsidók asszimiláci­ója például hozzájárult a magyar művészet és tudomány fejlődésé­hez. A magyar Nobel-díjasok több mint fele ehhez a valláshoz tarto­zálás folyamata egészében kielé­gítő, sőt megerősödött a korábbi kedvező tendencia. Gyengeségek mutatkoznak ugyanakkor az igaz­ságszolgáltatásban, és a politikai helyzet áttekintése során a jelen­tésíró sürgeti a rádió- és a tévéku­ratóriumok kiegészítését. Ami a kisebbségeket illeti, az Európa Parlament portugál képviselője megállapítja, hogy változatlanul gondot okoz Magyarországon a cigányok helyzete, jóllehet állam- polgári jogaikat a törvények meg­nyugtatóan biztosítják, a gyakor­latban azonban társadalmi és gaz­dasági kirekesztés sújtja őket. Az Európa Parlament pozitívan érté­keli azt, amit a cigányság helyze­tének javításáért tesz a magyar kormány, s kedvező megítélésű a középtávú romaprogram is. Az unió bővítésének gazdasá­gi feltételeiről csak jó szava van a Magyarország-elemzésnek. Kellenek a szakemberek Jó befektetés lehet az iskolák támogatása Budapest A tartós gazdasági sikerhez egyre több jól képzett mun­kaerőre lenne szükség, a magyar egyetemeken vi­szont alig vannak korszerű oktatóeszközök. Az oktatási tárca ezért szeretné bevonni a sikeres vállalatokat a fel­sőoktatás támogatásába, az utánpótlás-nevelésbe. Ezzel a gonddal is foglalkoztak egy tegnapi, nemzetközi konfe­rencián, ahol Pokomi Zoltán ok­tatási miniszter nyugtatni pró­bálta a gazdasági szakembere­ket. Elhangzott, hogy az eddigi­eknél jóval nagyobb hangsúlyt fektetnek a felsőoktatás fejlesz­tésére, azon belül is az informa­tikusképzésre, mert ez az átala­kuló gazdaság legfőbb igénye. Az emelkedő hallgatólétszámon belül ugyan egyre nagyobb az in­formatikusok aránya, de ennek pozitív hatását némileg rontja, hogy a képzett számítástechni­Az esetjog történetében prece­dens nélküli eljárást kezdemé­nyező beadványt juttatott el ked­den a strasbourgi székhelyű Em­beri Jogok Európai Bizottságá­hoz Monostory Attila ügyvéd. Ő a Zámolyon tavaly nyáron meg­ölt, csákvári ifj. Csete Péter csa­ládjának jogi képviselője. Az ügyvéd az MTI-t arról tá­jékoztatta, hogy a zámolyi ro­mák által hazai üldöztetésük ügyében a strasbourgi ET-bí- rósághoz Magyarország ellen benyújtott panaszhoz az alperes oldaláról „egyéb érdekelti” jog­címen eljuttatott beadványában kusok közül sokan külföldre mennek dolgozni. Reményt ad­hat viszont az, hogy a legjobbak fizetése lassan nálunk is eléri a nyugati bérszínvonalat. A tárca vezetője azt is bejelen­tette, hogy a fejlődésünk szem­pontjából ugyancsak kiemelkedő fontosságú kutatás-fejlesztésre jövőre és 2002-ben milliárdokkal többet költ a kormány. A kutató­helyek, illetve az egyetemek és a főiskolák nem közvetlenül kap­nák meg a pénzt, hanem a vál­lalatokkal együtt működtetett programjaik finanszírozásában venne részt a tárca. Ez tenné le­hetővé, hogy a kutatással, okta­tással foglalkozó intézmények munkája ne szakadjon el a napi igényektől. A vállalati források bevonása például lehetővé ten­né, hogy javuljon a felsőoktatási intézmények számítógép-ellá­tottsága. Ez azért is fontos lenne, mert a tervek szerint 2005-től minden hallgatónak le kell ten­nie a nemzetközi számítógép-ke­zelői ECDL-vizsgát. - w ­azt az állítást képviseli, hogy a Strasbourgban tartózkodó zámolyi romák között lehet a csákvári férfi gyilkosának társ­tettese, s a csoportban lega­lább 20-25-en lehetnek, akik a halállal végződő, csoportos ga­rázdálkodásban részesek vol­tak. A beadvánnyal azt szeretné elérni - mondotta el Monostory Attila - hogy vegyék le a napi­rendről a zámolyi romák Fran­ciaországhoz benyújtott politi­kai menedékkérelmét mindad­dig, amíg a zámolyi gyilkosság tetteseinek ügye Magyarorszá­gon nem tisztázódik. Őszi vakáció Budapest A diákok őszi szünete két nap­pal meghosszabbodhat, ha az iskolák elfogadják az oktatási tárca javaslatát. Az Oktatási Minisztérium a Magyar Szülők Országos Egye­sületével egyetértésben azt java­solja az iskoláknak, hogy a no­vember 1-5-ig tartó őszi szüne­tet hosszabbítsák meg október 30. és 31. pihenőnappá nyilvání­tásával. így az eredetileg terve­zett öt nap helyett egyhetes szü­netnek örülhetnének a tanulók - nyilatkozott a tárca ajánlásáról az Europressnek Kömyei László közoktatási helyettes államtit­kár. A tanév rendjét megállapító miniszteri rendelet az idén elő­ször határozott úgy, hogy az ok­tatási intézmények tartsanak november 1. és 5. között őszi szünetet. A rendelet évente 185 kötelező tanítási nap mellett öt olyan napról is szól, amelyet az iskolák szabadon adhatnak ki tanulóiknak. Ezeken a napokon a diákoknak nem kell iskolába menniük, a tanárok pedig ilyen­kor tarthatnak nevelési érte­kezletet vagy más munkameg­beszélést. Most az oktatási tár­ca azt javasolja az intézmények­nek, hogy ebből az öt napból biztosítsanak kettőt az őszi szünet meghosszabbítására. H. M. ÜZLETRÉSZEK. Semmiféle né­zeteltérés nem volt a koalíciós partnerek között a szövetkezeti üzletrészek kiadásáról szóló tör­vénytervezettel kapcsolatban - így reagált Torgyán József, az agrártárca vezetője arra, hogy fideszes képviselők is módosító indítványokat nyújtottak be a ja­vaslathoz. Hozzátette azt is, hogy mind a miniszterelnök, mind pedig ő szilárdan úgy gon­dolja, a rendszerváltás befejezé­séhez elengedhetetlen az új szö­vetkezeti törvény megalkotása. KIZÁRÁS. A Budapesti Építész Kamara kizárta tagjai közül Sik­lós Máriát, az új Nemzeti Szín­ház tervezőjét. A kamara szerint etikai vétséget követett el, ami­kor közvetlen megbízásra - nem pedig pályázatra - készített ter­veket a Nemzeü építéséhez. AZ EGYETEMI, FŐISKOLAI HALLGATÓK LÉTSZÁMA ev nappali levelező 1980 64 000 37 000 1990 77 000 26 000 1999 170000 100 000 2000 175 000* 110000* ‘becsült adatok Ellenbeadvány a zámolyi romák ügyében Strasbourg

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents