Petőfi Népe, 2000. október (55. évfolyam, 231-255. szám)
2000-10-27 / 252. szám
6. oldal - Petőfi Népe 2000. Október 27., péntek BEMUTATJUK A MEGYE ORVOSAIT - DIAGNOSZTIKA VI. Egy jó diagnózis fél gyógyulás. Tartja a mondás, s milyen igaz! Ha pontosan tudjuk, hogy mi baja a betegnek, könnyebb meggyógyítani. A pontos diagnosztikához persze korszerű műszerek, a műszerekhez pedig sok pénz kell. Az utóbbi években a megye hat kórházában forradalmi változáson ment át a diagnosztika. Fejlődtek a röntgeneljárások, az ultrahangos vizsgálatok. Több helyütt van már CT és januártól MR is lesz a megyei kórházban. Az elkövetkező hetekben azokat a szakorvosokat mutatjuk be, akik a diagnosztikában (labor, radiológia, patológia) dolgoznak. Ma kecskeméti és kiskunhalasi orvosokat ismerhetnek meg. A patológia specialistája Dr. Kövecs Gyulát az 1956-os szerepéért a tudományos munkáktól eltiltották az egyetemen. A POTE Anatómiai intézetében ezért csak 1957-ig foglalkozhatott elekt- rokardiográfiával, ahol egy agyvizsgáló készülék megalkotásán dolgoztak. Abban az időben még irányított orvoslás folyt. Az egyetem elvégzése után azonban nem akart körzeti orvosnak egy dunántúli faluba kerülni, hiszen mindig is idegsebésznek készült. Ezért megváltásként fogadta, hogy legalább kórboncnok lehet Baján. A laboratóriumi jártasság megszerzése mellett tudományos pályázatokban is részt vett, majd tíz év után Halasra került. A településen végzett kutatások révén ismerte fel, a világon elsőként, hogy a szívmegnagyobbodás hátterében nem az alkoholizmus, hanem a kömyezetszeny- nyezés, a nyomelemek eltolódása áll. Ezért a 70-es évek közepétől sokáig kardiológusként tartották számon az országban. A városban egyébként annyira újdonságként hatott a patológia, hogy a kórboncnok mögött sokáig hypó- val mosták le az ajtókat és a székeket. Dr. Kövecs Gyula mára felkészült szakembereket tudhat a háta mögött. Munkájuk kétharmadát a szövettan és a citológia teszi ki, amely elengedhetetlen a diagnosztikában. Ahhoz, hogy az orvosi munka jól működjön, a főorvos nélkülözhetetlennek tartja a precíz, jól képzett asszisztensi gárdát is. Az osztályon összesen 17-en végzik a legmodernebb patológiai eljárásokat. Nagy dilemmája az orvos-igazgatónak, hogy három citodiag- nosztikai szakembere van, azonban a rájuk háruló vizsgálatok száma 6-8 ezerre esett vissza a korábbi 20 ezerről. Kevesebben járnak ugyanis szűrővizsgálatokra, pedig a rák korai felismerése nagyon fontos lenne. A kórszövettani vizsgálatok száma egyébként 5-6 ezerre tehető évente, emellett ezer boncolást végeznek Halason. A városi kórházban egyébként ugyanaz a fejlődés ment végbe, mint a világban. Ma már egyre kisebb szövetmintákat tudnak kivenni, egyre több helyről, például a szívből is. Nincs már olyan része a szervezetnek, ahová endoszkópokkal ne lehetne bejutni. A veséből is célzottan DR. KÖVECS GYULA 1936-ban született Baján. 1959-ben végzett a POTE-n. 1959-ben a bajai, összevont laboratóriumi és kórbonctani osztályon kezd dolgozni. 1969-ben a halasi patológia vezetője lesz. 1988 óta a Kiskunhalasi Semmelweis Kórház orvos igazgatója. Közel száz kiállítást szervezett a kórház galériájában. 1996-1998 között a Magyar Kórházszövetség elnöke volt. Nős, egy lánya és két unokája van. történik a mintavételezés a CT segítségével. A tűvel kivett milliméter vastagságú szövethengerekből mikronnyi nagyságú, metszetek készülnek. Jelenleg már a kromoszómákig, a génekig tudnak vizsgálódni a fénymikroszkópok segítségével, amelyhez immunhiszto-ké- miai képzettséget kell szerezniük a munkatársaknak. Jó minőségű mikroszkópra természetesen nagy szükségük lenne, azonban nem kellenek csodaeszközök. A laborral szemben itt nem váltható ki az emberi munka, mivel az értékelés a szem és az agy feladata. A szárrútógép csak kiegészítő, segítő eszkönek számít - mondta az igazgató. A szövetek akár 25 évre visszamenőleg is megvizsgálha- tóak, a kórképek tehát utólag is ellenőrizhetőek. Három évtizede a Kezdetben a belgyógyászat érdekelte, de évek múltán sem bánta meg dr. Szita Gyöngyi, hogy mégis a laboratóriumi munka mellett döntött. A kecskeméti kórház központi laboratóriumának egyik oszlopos tagja, aki immár 31. éve dolgozik a részlegen. Laboratóriumi asszisztensi szakképesítését Budapesten szerezte meg, ezt követően a SZOTE központi kutatólaboratóriumában dolgozott több nagyszerű kutató professzorral együtt. A doktornő volt a SZOTE első elektromikroszkopós asz- szisztense. Egyetemi tanulmányait 1963- ban kezdte el, de közben folyamatosan dolgozott a kutatólaboratóriumban. Általános orvosi szakon végzett, és úgy tervezte, hogy belgyógyász lesz. Amikor végzett, csak a laboratóriumban volt lehetősége elhelyezkedni. Neve jól ismert a szakmában. Munkája mellett rendszeresen oktatott az egészségügyben, az egészségügyi szakiskolákban, körzeti orvosi, illetve laboratóriumi asszisztensképzéseken. A főorvosnő kedvenc szakterülete a véralvadási zavarok vizsgálata, amelyhez egyetemi évei óta vonzódik. 1983-ban számos újítást dolgozott ki ebben a témakörben. Az új vizsgálatok bevezetése segítette a klinikusokat, és anyagi megtakarítást jelentettek. 1986- ban miniszteri dicséretet kapott munkája elismeréseként. A mai felgyorsult vüágban a laboratórium életében is nagy változásokat hozott az informatika rohamos fejlődése és az automatizálás. Mindezek ellenére - hangsúlyozta a doktornő - nem szabad elfelejteni, hogy a laboreredmények mögött emberi sorpályán DR. SZITA GYÖNGYI Nagybánhegye- sen született. 1969-ben diplomázott a SZOTE- n, azóta dolgozik a kecskeméti megyei kórház központi laboratóriumában. 1973-ban szakvizsgázott. 1985 óta főorvos. Férjezett, három gyermeke közül kettő orvos. sok vannak. Ezért nagyon fontos, hogy jó kapcsolatban legyenek a társszakmák művelőivel, a klinikusokkal. Mint bármelyik más hivatás, a laboratóriumi orvos tevékenysége sem kivétel az alól, hogy igazán jól csak odaadással lehet végezni a munkát. így végzi a doktornő is, és szeretné a jövőben is. MIT MUTAT A RÖNTGEN? A radiológusok nélkül aligha operálhatnának a sebészek. A csont elváltozásait a hagyományos röntgenvizsgálattal lehet kimutatni. Bonyolultabb esetben a többi képalkotó eljárást is alkalmazhatja a radiológus. ............................................ ....... • fotói pn-ahchív A laborban fontos a pontosság Több mint két évtizede dolgozik dr. Háznagy Ágnes a kecskeméti megyei kórház központi laboratóriumában. A laboratórium a kórház fekvőbeteg részleget látja el. Klinika, kémiai, hematológiai, véralvadási vizsgálatokat és gyógyszerszint- meghatározásokat végeznek. Dr. Háznagy Ágnes jelenleg a laboratórium megbízott vezetője. A főorvosnő egykoron gyermekorvosnak készült, de a sors úgy hozta, hogy a laboratóriumi munkát választotta. Az egyetem befejezése után a férje már egy éve dolgozott mint szülész-nőgyógyász, és ekkor úgy döntött, egy klinikus elég a családban. Nem bánta meg, hiszen munkáját nagyon szereti. Kedvenc szakterületei az immunológia és fehérjevizsgálat. A laboratóriumi munkában jelentős változásokat hozott a nyolcvanas évek végén az automatizálás, majd a 90-es évek elején a számítógép térhódítása. A munkafolyamatok egy része sokkal egyszerűbb lett, a korszerű laboratóriumban pedig többféle vizsgálatot készíthettek. Háznagy Ágnest mindig vonzották az új dolgok, így örömmel vette a kihívásokat, amelyeket az új gépek és metodikák jelentettek. Valamelyest érteni kell a berendezések műszaki részéhez is, mert ha elromlik, gyorsan kell cselekedni. Nagyon fontos a pontosság számukra, hiszen a klinikusok nemcsak eredményeket, hanem pon- toreredményeket várnak tőlük. A laboratórium munkatársai közvetlenül nincsenek kapcsolatban a betegekkel, csak a vizsgálati anyagokkal találkoznak. Az eredményeket a klinikusoknak toDR. HÁZNAGY ÁGNES 1951-ben született Kiszombo- ron. 1975-ben diplomázott a SZOTE-n. 1980- ban klinikai-kémiai vizsgálatból tett szakvizsgát. 1975-77 között a kecskeméti véradó állomáson dolgozott. 1978-tól dolgozik a kecskeméti megyei kórház központi laboratóriumában. Férjezett, három gyermeke van. vábbítják, akik megállapítják a diagnózist. Súlyosabb eseteknél azonban a laboratóriumban dolgozó orvosok véleménye is elősegítheti a diagnózis felállítását. Életmentő Az adjunktus szakmaválasztását a reáltárgyak iránti érdeklődése döntötte el. A halasi álláslehetőségek közül 1990-ben a patológiát találta a legérdekesebbnek, mivel ez fogja át leginkább az egész orvostudományt. Dr. Sejben István három részre tagolja a patológiai munkát. A kórboncolások szolgálják az elhunytak halálokának megállapítását. A kórszövettani vizsgálatok az élő emberekből eltávolított szövetek és szervek részletes mikroszkópos vizsgálatát jelentik. Abból a célból, hogy daganatos-e, vagy sem a páciens. A citológiai, sejttani vizsgálatok pedig szintén a gyulladásos, daganatos betegségek sejtszintű diagnosztizálását jelentik. A citológiai vizsgálatok egyébként relatíve jelentenek csak újdonságot, mivel több évtizede elkezdődött már a terjedésük, szövettani vizsgálatok amely a jövőben is folytatódni fog. A halasi orvost a rutin kórbonctani, kórszövettani munka mellett a pajzsmirigy tűszúrásos, sejttani vizsgálata érdekli. Ezen a területen szeretne továbbfejlődni. A szakember úgy véli, hogy maga az orvostudomány is érdekesebb, izgalmasabb a laikusok számára a legtöbb foglalkozásnál és nemcsak a patológia jelent különlegességet, misztikumot. Régebben egyébként arra volt alkalmas a kórbonctan, hogy a beteg, vagy elhunyt múltbeli, régebbi betegségeit feltárja. Ma már a vizsgálatokkal a beteg jelen állapotát is fel le- a kórokozók vizsgálatában - törtéhet mérni. Sőt tulajdonképpen ott nik előrelépés - mondta, tart ez a szakma, hogy a páciensek további sorsát, a betegség kórlefolyását is - bizonyos valószínűségi keretek között - meg lehet állapítani. A molekuláris patológia irányában - a gének, a fehérjék és A sorozatot szerkeszti: Ábrahám Eszter Munkatárs: Sebestyén Hajnalka, Paprika Tamás DR. SEJBEN ISTVÁN 1966-ban született Kisteleken. 1990-ben végzett a SZOTE-n, azóta dolgozik a halasi kórház patológiai osztályán. 1994-ben szerzett szakvizsgát kórbonctan-kórszövet- tanból. 1999-ban üzemorvos- tanból is szakvizsgázott. Nős, egy gyermeke van.
