Petőfi Népe, 2000. október (55. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-20 / 247. szám

6. oldal - Petőfi Népe BEMUTATJUK A MEGYE ORVOSAIT DIAGNOSZTIKA V. 2000. Október 20., péntek UH Egy jó diagnózis fél gyógyulás - tartja a mondás, s milyen igaz! Ha pontosan tudjuk, hogy mi baja a betegnek, könnyebb meggyógyítani. A pontos diag­nosztikához persze korszerű műszerek, a műsze­rekhez pedig sok pénz kell Az utóbbi években a megye hat kórházában forradalmi változáson ment át a diagnosztika. Fejlődtek a röntgeneljárá­sok, az ultrahangos vizsgálatok. Több helyütt van már CT, és januártól MR is lesz a megyei kórház­ban. Az elkövetkező hetekben azokat a szakorvoso­kat mutatjuk be, akik a diagnosztikában (labor, radiológia, patológia) dolgoznak. Ma kecskeméti, bajai és félegyházi orvosokat ismerhetnek meg. Veszélyes érbetegségek DR. TÓTH ISTVÁN 1943-ban szüle­tett. 1969-ben diplomázott a POTE-n. 1974-ben radio­lógiából szak­vizsgázott. 1969-79-ig a Zalaegerszegi Megyei Kórházban dolgozott. 1979-ben nevezték ki a Kis­kunfélegyházi Városi Kórház röntgenosztálya vezető főor­vosának. Nős, egy lánya van. Dr. Tóth István egyetemi évei előtt beteghordóként dolgozott egy budapesti kórház röntgenosztályán. Ez idő alatt kedvelte meg a diag­nosztikai munkát. Ekkor már biztos volt benne: röntgenorvos lesz. Döntése jónak bizonyult, hisz már több mint három évti­zede van a szakmában. A diagnosztikát elsősorban azért kedveli, mert az esetek többségében meg tudják állapí­tani a betegségeket. jÁ,, kliniku­sok feltételezéseit a röntgenor­vos vagy igazolja, vagy kizárja, esetleg más vizsgálatokra tesz javaslatot. Dr. Tóth István kedvenc szak­területe az ultrahangos vizsgálat. Ezen belül is az érvizsgálat, ame­lyet még a zalaegerszegi kórház­ban kedvelt meg. Akkor, ott az erek kontrasztanyagos feltöltésé­re volt lehetőség. Ma már ultra­hanggal is megállapíthatják az érbetegségeket. Ezzel a módszer­rel mutatják ki az érfalak mesze- sedését, a szűkületet vagy az erek elzáródását, az értágulatot, valamint a trombózist is... Az ér­betegség, elsősorban a verőerek meszesedése az egészségtelen életmód miatt ma már népbeteg­ségnek számít. Éppen ezért a mainál sokkal több érvizsgálatra lenne igény. Az osztályon azon­ban naponta csak hármat tudnak elvégezni. Ennek több oka is van: elsősorban a szakember- és az időhiány. A röntgenosztályon ugyanis jelenleg csak három or­vos van. A rendelőintézetben pedig kettő. Ez a létszám nem elegendő. A másik ok pedig, hogy az ultrahangos gépet nem csak a röntgenesek, hanem má­sik két osztály is használja. En­nek ellenére a kórházi betege­ket gond nélkül el tudják látni. Probléma inkább az ambuláns betegekkel van. Dr. Tóth Istvántól megtudtuk, a kórház és a rendelőintézet pro­filja sok mindenben eltér. A kór­házban végzik a kontrasztanya­gos vizsgálatok nagy részét. Ult­rahanggal vizsgálják a lágyrésze­ket vagy a pajzsmirigyet, a herét. A csecsemők koponya-ultrahan­gos vizsgálatait is a rendelőinté- zetben végzik. _____________■ S zövetmintákból pontos diagnózis Az átlagembernek a kórbonctanról általában az elhunyt bete­gek boncolása jut eszébe. Dr. Fehér István, a bajai kórház kór­bonctani osztálya osztályvezető főorvosának adatai szerint évente összesen hússzor annyi élő betegtől származó szövet­mintát vizsgálnak meg, mint ahányszor boncolnak. Tavaly például Baján 873 elhunyt betegen végeztek boncolást. A legtöbb esetben a vizsgálat min­den szervre kiterjedt. Az érdekes kliniko-patológiai eseteket tudo­mányos közleményekként is fel­dolgozzák. Meghatározott témá­kat nem kutatnak, azonban szá­mos szövettani referátum készül. A kórszövettani vizsgálatok szá­ma ezzel szemben 1999-ben meg­haladta a nyolcezret. Ugyanak­kor több mint kilencezer citoló­giai vizsgálatot is elvégeztek. Voltaképpen a kórbonctani vizsgálatok szorosan kapcsolód­nak az orvosi diagnosztikához. A korszerű műszerezettségnek kö­szönhetően az ISO 9002 nemzet­közi szabvány, illetve betegség­biztosítási rendszer szerint, auto­matizált berendezések segítsé­gével készülnek el a pontos kór­képek. Az átfutási idő általában hét nap. Sürgős esetekben az­nap vagy másnap készen van a kért minta kiértékelése, ha az nem igényel különleges eljárást. Egyaránt vizsgálnak bőrképle­teket, gyomor- és bélrendszeri endoszkóppal kiemelt mintákat, sebészeti, nőgyógyászati, szemé­szeti, fül-orr-gégészeti szövete­ket, valamint különféle testüregi folyadékokat. A citológiai részleg Baján kü­lön elszámolási egységként mű­ködik. Itt a nőgyógyászati szű­rővizsgálatok alkalmával kiemelt váladékokat és vékonytű-aspirá­ERVIZSGALAT. Az ultrahangkészülékkel ma már nemcsak a gyo- mor-, bélrendszert, hanem a végtagok ereit is lehet vizsgálni. ■ Vérelemző vizsgálatok mindennap Talán meglepő, de dr. Somogyi Zsuzsanna az iskolában ha vért látott, rosszul lett. Ma már mindez a múlté, hiszen a doktornő több mint 25 éve a kecskeméti megyei kórház járóbeteg-laboratóriumá­nak vezetője, ahol nap mint nap több liter vért vesznek le. A kórház járóbeteg-laboratóri­umában közel 250 beteg fordul meg a rendelési idő alatt. Itt az asszisztensek a központi labora­tóriumi kollegáikkal ellentétben korábban csak rutinvizsgálatokat végeztek. A leggyakoribb a vér­képsüllyedés-, a vizelet- és a vér­cukorvizsgálat volt. Két éve azon­ban már tudnak szervspecifikus vizsgálatokat is végezni, amelyek elsősorban a vese és a máj funkci­ójára, illetve az anyagcserezava­rokra irányulnak. A laboratórium szűrőállomásként működik. Ha a vizsgálatok során valamilyen speciális problémát találnak, ak­kor azt továbbküldik. Gyakran az intézményen belül, a központi la­boratóriumba. Dr. Somogyi Zsuzsanna ked­venc szakterülete az immunoló­gia, azaz a szervezet védekezési mechanizmusával foglalkozó vizsgálatok végzése, illetve a he- matológia. Szívesen dolgozik a járóbeteg­részlegen, mert így közvetlenül is kapcsolatban van a betegekkel. A napi munka változatos, sokféle vizsgálatot végeznek a laborban. Szerencsére munkájuk évről évre könnyebb a korszerű orvosi be­rendezéseknek köszönhetően, mint például a vákuumos vérvé­teli eszközök. Három éve a véná­ból, de néhány hónapja már az ujjbegyből is tudnak vákuummal vért venni. DR. SOMOGYI ZSUZSANNA 1942-ben szü­letett Kaposvá­ron. 1968-ban dip­lomázott a Sze­gedi Orvostu­dományi Egye­temen. 1972-ben labor szak­vizsgát tett. 1968-tól dolgozik a kecske­méti kórházban. 1974-től a járóbeteg-labora­tórium vezetője. cióval nyert anyagokat dol­goznak fel. Egy­re kisebb min­tákból egyre nagyobb és tel­jesebb diagnó­zisokat vár el a kórboncnokok­tól a mai orvos- tudomány. Ezt a felelősségtel­jes munkát je­lenleg két orvos három asszisztens segítségével végzi el. Fehér doktor úr a gaszt- ro-enterológiában szeret elmé­lyedni. Magyarán a gyomor- és bélrendszeri megbetegedéseket vizsgálja külön érdeklődéssel. Itt nemcsak a daganatos meg­betegedésekről van szó, hanem a fekélyekről és a gyulladásokról is. Mint mondja, a bajai kórbonc­tani új épületbe kellene helyez­ni, és a kor követelményeinek DR. FEHÉR ISTVÁN 1960-ban született Szekszárdon. 1984-ben doktorált a POTE-n. 1988-ban szakvizsgázott patológi­ából, 1999-ben igazságügyi orvos­tanból. 1984-től a szekszárdi me­gyei kórház patológiai osztályán, 1992-től a kalocsai kórház patológiai osztályán, 1994-től bűnügyi orvosként dolgozik. 1996-tól a bajai kórház patológiai osztályának megbízott főorvosa. Nős, egy gyermeke van. megfelelő műszerekhez alkal­mas, igen drága, a szövettani vizsgálatoknál alkalmazott im­munológiai reagenseket kellene beszerezni. Ezekkel a korszerű immun-hisztokémiai anyagokkal a vizsgálatok sokkal szélesebb skáláját tudnák elérni, illetve az osztályok a gyógyításhoz szük­séges több kiegészítő informáci­óhoz jutnának. A legfiatalabb főorvos Dr. Csemi Gábor az emlőrák nyirokcsomó-áttéteiről írta doktori disszertációját, s fia­tal kora ellenére már ma e téma egyik szaktekinté­lyének tartják az országban. Mindössze 33 évesen lett fő­orvos, ma ő a megyei kórház legfiatalabb főorvosa. Patológusként elsősorban a kór- szövettani vizsgálatok érdeklik. A kórszövettan a modem patológia hihetetlen ütemben fejlődő szak­ága. A szövettani vizsgálatok so­rán az élő emberi szervezetből ki­metszett szöveteket, szövetrész­leteket tanulmányozva arra ad választ a patológus, hogy észlel­hető-e az adott vizsgálatí anyag­ban kóros elváltozás. Sőt ma már arra is képes választ adni a pato­lógus, hogy az elváltozások mi­lyen irányban változhatnak, vagy­is milyenek a beteg gyógyulási esélyei, életkilátásai. A szövettani vizsgálatokon be­lül ma már szinte önálló szakte­rület a daganatdiagnosztika. A patológusnak sok esetben azt is meg kell tudni mondania, hogy egy-egy tumorfajta hogyan reagál az egyes kezelési módokra. Ezért van az, hogy a patológusok tag­jai az onkoradiológiai központ onko-team-jeinek. A fiatal, elhivatott főorvos ked­venc szakterülete az emlő patoló­giája (kórtana), az emlő és a vas­tagbél rosszindulatú betegségei­nek vizsgálata. Dr. Csemi Gábor egyike azoknak az orvosoknak, akik az országban elsőként meg­honosították az úgynevezett őr- szem-nyirokcsomó-vizsgálatot. Együttműködve az általános se­bészekkel és az izotópdiagnosz­tikai osztállyal, e vizsgálat során azt próbálják meghatározni, hogy DR. CSERNI GABOR 1966-ban szüle­tett. 1990-ben vég­zett a SZOTE-n. 1995-ben szak­vizsgázott patoló­giából. 1990-92 között a megyei kórházban, 1992-től 1994-ig a szegedi egyetemen dolgozott. 1994-ben tért vissza a megyei kórház patológiai osztályára. 1999-ben szerzett tudományos fokozatot (PhD), azóta főorvos. Nős, két gyermeke van. az emlődaganat nyirokelvezető rendszerében melyik az a nyirok­csomó, amelyik az esetleges áttét első lépcsőfokát jelenti. Áz emlő­ben megjelenő daganatos sejtek ugyanis ritkábban a vérereken, gyakrabban a nyirokrendszeren át képeznek áttétet. Az őrszem­nyirokcsomó pontos helyének megállapításával s magának a nyi­rokcsomónak a patológiai vizs­gálatával megállapítható, hogy van-e áttét a nyirokrendszerben, vagy sem. A vizsgálatnak óriási jelentősége van, ha ugyanis az őrszem-nyirokcsomó nem tartal­maz áttétet, a sebésznek nem kell eltávolítania az összes hónalji nyirokcsomót. A diagnosztikai vizsgálatot 1993-94-ben publikál­ták először amerikai orvosok. Ehhez képest először a megyei kórház bőrgyógyászatán, majd az általános sebészeten már 1997- ben alkalmazták a módszert. Dr. Cserni Gábornak meghatározó szerepe van abban, hogy az őr- szem-nyirokcsomó-diagnosztika a mindennapok gyakorlatává vál­hatott a megyei kórházban. w _ w H ÉTVÉGI VÁSÁR AZ ALFÖLD ÁRUHÁZBAN! Kötöttosztályon G kabátok, dzsekik: 24.990 Ft-tól 49.990 Ft-ig A férfi-női pulóverek: 14.790 Ft-tól 23.590 Ft-ig _ fehérneműk, sapkák, sálak és egyéb kiegészítők « nagy választékban! Divatosztályon Pierre Cardin ing: Pierre Cardin pizsamák: Pierre Cardin nyakkendő: Konfekcióosztályon Női kabátok: Férfikabátok: ARAMIS férfiöltönyök: 5.960 Ft-tól 7.400 Ft 2.890 Ft 23.800 Ft-tól 26.900 Ft-tól 28.900 Ft-tól Vásár, amíg a készlet tart! ALFÖLD ÁRUHÁZ "A Nők Egészségéért, Egészséges Újszülöttekért, Jövőnkért" Alapítvány megköszöni a Tisztelt Adófizető Állampolgároknak, hogy személyi jövedelemadójuk 1%-át felajánlották az alapítványnak. A felajánlott összeget az alapító okiratban meghatározott célokra használtuk fel.- Szakmai továbbképzésen való részvétel támogatása.- Az ultrahang-laboratórium jobb munkafeltételeit biztosító átalakítás támogatása.- A méhnyak rákmegelőző állapotainak megszüntetéséhez szükséges műszer megvásárlása.- Hozzájárulás a szülészeti-nőgyógyászati osztály tevékenységét bemutató tájékoztató költségéhez. 54^7 SZENZÁCIÓS AJÁNLAT-nál! Ha érdekli, hívja a 76/483-105 telefonszámot, vagy személyesen keressen fel bennünket! Kecskemét, Petőfi S. u. 12. Térjen be hozzánk, megéri! A COFINEC HUNGARY ÖNTAPADÓ-CÍMKE GYÁRTÓ KFT 6000 KECSKEMÉT, KÜLSŐ-SZEGEDI ÚT 6. felvételre keres 3 fő átképzős gépmestert Feltételek: középiskolai végzettség, szakmai gyakorlat. | Előny: nyomdaipari végzettség, angol nyelv-ismeret. A munkakörre jelentkezni a fenti címen lehet, valamint telefonon további felvilágosítás kérhető ALBERT FERENC termelési vezető: 76/510-274. ,—<*■ Az Ölelő Kéz Ápolási és Hospice Alapítvány az 1996. évi CXXVI. törvényben foglaltak szerint 1999. évben 229.738 Ft közcélú adományban részesült (1998. szja 1 %-a). Az adományból az alapítványnál foglalkoztatott szakápolók közül 33 fő szakmai továbbképzését támogatta az alapítvány. A támogatás odaítéléséről a szakápolók által benyújtott pályázat alapján a kuratórium döntött. Köszönet: az Ölelő Kéz Ápolási és Hospice Alapítvány köszönetét mond támogatóinak, akik az 1999. évi személyi jövedelemadójuk 1%-ával alapítványunkat támogatták.

Next

/
Thumbnails
Contents