Petőfi Népe, 2000. október (55. évfolyam, 231-255. szám)
2000-10-18 / 245. szám
6. oldal - Petőfi Népe TISZTELT S Z j R K E S Z T Ő S É G ! 2000. Október 18., szerda Sfll __________________________________Cikkünk nyomán __________________________________ N aponta többször kell megaláztatásokat elszenvednünk Keserű szájízzel olvastam a Petőfi Népe 2000/10-11. számában megjelent „Szigorodó parkolási szabályok” című cikket, amely szerint a mozgáskorlátozottak ingyenes parkolásánál megszüntetésére tesz javaslatot Czirok István önkormányzati képviselő. A cikk szerint „sokan hamisított igazolványokkal kívánnak kibújni a fizetési kötelezettség alól.” De akkor miért a rászorulókat akarják sújtani? A Városgazda Kht.-nak legyen feladata az igazolványok hatékony ellenőrzésre és a visszaélők szigorú megbüntetése. Persze a javaslat szerinti megoldás sokkal egyszerűbb, kevesebb munkával is jár. Európában a mozgássérültek részére fenntartott helyek csak azt jelentik, hogy oda egészséges ember nem parkolhat, és ha rajtakapják, nagyon szigorúan megbüntetik. A fizető parkolóban pedig nem kérnek díjat a mozgáskorlátozottaktól. Ez utóbbi igaz a többi magyar város parkolójára is. A mozgáskorlátozottak parkolóhelyeinek újbóli kijelölése nem jelent megoldást, mert a mozgáskorlátozottnak sokszor minden lépésért meg kell küzdeni. A fogyatékos emberek esély- egyenlőségének szószátyár hangoztatása tettek nélkül rosszabb, mintha nem is beszélnénk róla. Egy alkalommal konfliktusba kerültem - parkolásom miatt - a Magas Hatósággal. A szabálysértési előadó az eljárás során megkérdezte: miért nem akarom kifizetni a bírság összegét. Válaszom rövid volt: kíváncsi vagyok, hogy a társadalom mit tesz, vagy nem tesz a mozgáskorlátozottakért. Megértette. Én a képviselő-testület valamennyi tagjának jó egészséget kívánok, már csak azért is, hogy önöket ne érje soha olyan megaláztatást, amit egy fogyatékos embernek naponta többször is el kell szenvednie. Vegyék figyelembe, hogy a fogyatékos ember lelkileg is sérülékenyebb, mint az egészséges. A témában azért tartom autentikusnak magam, mert két lábra amputált 61 éves ember vagyok, akinek a járástávolsága - egy-egy nekiiramodás- ra - kb. 30 (harminc) méter. Fentiek alapján kérem a képviselő-testületet, hogy - a valódi - mozgáskorlátozottakat az ingyenes parkolás lehetőségétől ne fosszák meg! Döntésükről való tájékoztatásukért előre is köszönetét mondok. NAGY ÁRPÁD, _________________________BÁJA, MÉSZÁROS L U. 14. Még mindig kecskeméti vagyok Amióta kecskeméti lakosok vagyunk, hűséges előfizetői (olvasói az utolsó betűig) vagyunk a Petőfi Népének. Augusztusban családi okok miatt Szegedre költöztem. Szeptember 30-áig az előfizetést rendeztük. Elmentem a szerkesztőségbe, ahol az olvasószolgálat munkatársánál kértem: továbbra is szeretném járatni a lapot, de már Szegedre. Kolléganőjük azt mondta, az úgy nagyon sokba kerülne (valóban, hiszen az előfizetési díjhoz hozzáadódna a naponta fizetendő postaköltség, ez már tetemes összeg lenne - a szerk.). Szeptember 30-áig a szomszédomnak ajándékoztam az újságot. Azóta nagyon szomorú vagyok, hiányzik a napi Petőfi Népe. Igaz, hogy szegedi lakos vagyok, de 31 év után az én szívem még mindig Kecskemétért dobog. Nekem még a szegedi hírek semmit sem mondanak. Kérem, írják meg, hogyan juthatnék naponta az újsághoz. SZÉCSÉNYI LÁSZLÓMÉ, SZEGED Kedves Kati Néni! Szeretettel köszöntjük, s köszönjük, hogy ennyire hűséges olvasónk. Sajnos, kicsit várnia kell még, amíg elindul a Petőfi Népe internetes oldala, erre még az idén sor kerül. Akkor minden nap friss híreket talál majd Kecskemétről. Üdvözlettel a szerkesztő: MIKLÓS MAGDA ___________________________Megkérdeztük olvasóinkat___________________________ M ennyi legyen a pilóták fizetése? Szente László, Baja:-Nem tartom elegendőnek a honvédségi pilóták fizetését. Tudtommal 60-80 ezer forintot kapnak jelenleg. A rájuk bízott óriási értékű technika, az állandó továbbtanulás, az egyre komolyabb szakmai elvárások, a haderő korszerűsítése, és a légterünk védelme mind rájuk hárul. Azonkívül az egészségük is óriási megterhelésnek van kitéve. Nem csoda, ha idővel elvándorolnak, hiszen a civil légi forgalomban ennek akár a tízszeresét is megkeresik. Szabó Mihály, Kecskemét:- Keveslem a pilóták jelenlegi, 60-80 ezres havi fizetését. Az ő foglalkozásuk veszélyes és felelősségteljes. Véleményem szerint minimum 120 ezer forintot kellene hazavinnie havonta egy magyar pilótának. Ez növelhető lenne még a rang, az iskolai végzettség, a nyelvtudás és a seregben eltöltött szolgálati idő alapján. A legnagyobb békében is szükségünk van vadászpilótákra, a lakosságnak megnyugtató érzés, ha vigyáznak a légtérre. Firkó János, Kiskőrös:- Ha egy hasonló műszaki fel- készültségű számítógépes szakember 2- 300 ezer forintot keres havonta, akkor egy vadászpilótának legalább 6-700 ezret kellene kapnia. Speciális szak- képzettséggel rendelkeznek, s a szellemi-fizikai igénybevétel többszöröse egy átlagemberének. Szervezetük hamarabb elhasználódik az óriási terhelés miatt. Az sem utolsó szempont, hogy sok száz milliós eszközt bíznak rájuk, amellyel igen veszélyes munkát végeznek, védik az országot. ■ Higgyük el, hogy nálunk igazi piacgazdaság van? Az állam 70% adóval terheli az üzemanyagok árát (mindhárom szabadon választott kormány) Magyar- országon. Úgy adóztat, hogy még nincs is nyereség és lehet, hogy nem is lesz! Ez piacgazdaság? Az értékesítést különféle nemzetközi szerződések nehezítik, amelyeknek következtében akkor is behozzák a dinnyét, az almát, a sertéshúst, a tojást... stb., amikor abból itthon is elegendő termett. Egye meg a dinnyét, aki termelte. Ha a termelők tiltakoznak, akkor jön a magyarázat, melyik szerződés alapján jön az import. Ez piacgazdaság? Hol a piacgazdaság? Kinek az érdekében, kiknek van belőle haszna, kik mozgatják ide vagy oda a kereskedőket? - azt már, csak azok tudják, akik Európa gazdaságát irányítják (szerintem a saját hasznukra). Ez a piacgazdaság? Aztán a jövedelmi viszonyok hazánkban. A restriktiv (pénzszűkében tartó) gazdaságpolitika, ami meg a vásárlóerőt befolyásolja. Hiába indokolná a termelési költségek növekedése a termények árának emelkedését, nem lehetséges, mert nincs pénzük az embereknek, hogy megfizessék azt az árat, ami indokolt lenne. Ezek után miért próbálják elhitetni velük, hogy itt piacgazdaság van, és mi magyarok (a téeszek is) élhetetlenek vagyunk és nem értünk semmihez, és jobb ha ölbe tesszük a kezünket, kiülünk a sámlira a ház végére, és tátott szájjal, és tompa aggyal bámuljuk, miként fogják felvirágoztatni (saját hasznukra) azok az országot, akik megtömték a zsebüket állami segédlettel, egzisztencia-, VIP-hitelekből, rabló privatizációból, olaj- és szeszmanipulációból és még ki tudja miből, amik nem derültek ki. És jöjjenek a külföldiek, az ügyesek, majd ők karöltve a hazai fent említett okosokkal, megmutatják a magyarnak: hogyan kell gazdálkodni. Csakhogy őket majd nem fogják ilyen irányított fékek akadályozni, akkor már nem lesz azokra szükség! Hol van itt a népképviselet? ACZÉL LÁSZLÓMÉ, ___________________________________TASS K utyaugatás, szamárordítás nem hallatszik az égig Gyermekkoromban, ha a nagyobbak bántottak s én végső elkeseredésemben azt mondtam, hogy elmondom a történteket a szüleimnek, mindig ez volt a válasz. Akkor még nem gondoltam, hogy ez a gyermeki „igazságszolgáltatás” örök érvényű lesz életem során. 30 éve vagyok pedagógus, elmondhatom, hogy kicsi gyermekkorom óta erre a pályára készültem. 25 éven keresztül a munkám, a hobbim, az életem volt annak ellenére, hogy soha nem volt tisztességesen megfizetve. Talán mindent kárpótolt, hogy fiatal voltam és imádtam azt, amit csináltam. Létezni csak úgy tudtam, hogy mindig volt másodállásom. A főiskolát is úgy végeztem, hogy közben összevont 5-8, vagy 3-8 osztályokban tanítottam. Tanulmányi szabadságot egyetlen napot sem kaptam, kivéve a szüneteket, ami ugye „pihenőnap” lett volna. 5 éve már, hogy elpattant egy húr és azóta minden megváltozott. (Ez egy külön történet). Lehet, hogy a 30 éve tartó két, párhuzamosan végzett munka, az otthoni teendők, a két gyermek nevelése bizonyult már soknak. Azt hiszem, még inkább az a nagyfokú teher, hogy ebből a fizetésből egyre kevesebbet tudok megadni a gyermekeimnek, és már nem bírom tovább a terheket cipelni. Mélységesen elkeserít, hogy mennyire lekezeli ez a társadalom a mi munkánkat. Csoda- e, hogy a fiatalok messze nagy ívben elkerülik ezt a pályát? De mi lesz, ha egyre többen lesznek, akik csalódottan, megfáradtam, kiábrándultán állnak a gyermekek elé? Mert sajnos mi pedagógusok csak némán tűrjük, amit ránk mérnek, hallgatunk és teljesítünk, ki tudja miért. Talán mert mások is megtanulták, hogy kutyaugatás, szamárordítás úgysem hallatszik fel a mennyországig? Vagy talán nincs is mennyország? Őszintén megvallom, hogy bár régóta foglalkoztat ezeknek a soroknak a megírása, a döntő lökést a Petőfi Népében megjelent „Aki teheti, elhagyja a pályát” című cikk adta meg. Annak is utolsó mondata: „A meghívott megyei országgyűlési képviselők közül egyébiránt senki sem vett részt a tanácskozáson.” Hát igen, kb. ennyire érdekli a „mennyországot” a mi sorsunk, pedagógusoké. Persze lehet, hogy ez pont így a jó nekik. A „birkapedagógusok” neveljenek csak „birkagyerekeket”! NÉV ÉS CÍM _______ A SZERKESZTŐSÉGBEN A kit naponta várunk A dunatetétle- niek a Petőfi Népe előfizetési ranglistáján előkelő helyen vannak. A lapokat esztendők óta egy család juttatja el az olvasóinkhoz. Nagy Sándor munkanélküli lett, s jól jött az újságkihordás. Aztán felesége, Marika - felvételünkön - szintén hasonló sorsra jutott, s átvette a munkát. Édesanyja, Ocsenás Józsefné Margitka - ő most éppen gyengélkedik - haj- nalonta gyalog szaladta körbe a falut. De mindhármójukat jól ismerik a településen, hiszen idevalósiak. Könnyen szót értenek bárkivel. Aki nehezebben fizetné ki az újság árát, ők át-átadják egymásnak, hogy azért ne maradjanak le a megyei hírekről, információkról. Az a hír pedig gyorsan terjed, ha Dunatetétlen- ről olvashatnak valamit a lapban. Olvasószolgálat JÓ SZÍVVEL AJÁNLOM. Egy régi, hűséges előfizetőnk Izsákról újabb ismerősét javasolta a Petőfi Népe előfizetőinek népes táborába: „Mióta ez az akció tart, minden hónapban beküldők egy nevet. Nem nyertem még egyszer sem ajándékcsomagot, de jó szívvel ajánlom az újságot mindenkinek. Tudomásom szerint előfizetett mindenki, akit ajánlottam” Köszönjük! Az akció folytatódik, várjuk előfizetőinktől levélben, levelezőlapon vagy telefonon ismerőseik, szomszédaik nevét és címét. A javasolt személyeket kézbesítő munkatársaink felkeresik, s ha megrendelik az újságot, az ajánlók sorsoláson vesznek részt. Havonta egy-egy ajándék- csomagot sorsolunk ki, ezzel köszönjük meg ajánlóink egyikének a javaslatot. Telefonon, ingyen hívható zöldszámunkon is várjuk az ajánlatokat! NAGYKŐRÖSI olvasóink kérdezték. Sok új, a városban és a környező településeken lakó olvasónk érdeklődik: hová fordulhatnak előfizetési szándékukkal? Nagykőrösi szerkesztőségünkben, a Derkovits u. 7. szám alatt, munkatársunknál megrendelhetik a lapot, elmondhatják a véleményüket, észrevételeiket, és hirdetést is feladhatnak. Természetesen rendelkezésükre áll ingyenes telefonszámunk is: 06-80/480-756! HÁTIZSÁKOT NYERTEK! Múlt heti, hétvégi keresztrejtvényünk sikeres megfejtői közül 4 olvasónk egy-egy hátizsákot nyert. Gratulálunk! AI > O Kedvezményes hirdetési lehetőséget kínálunk azoknak az egyesületeknek, alapítványoknak, különböző szervezeteknek, amelyek szeretnék megköszönni a személyi jövedelemadó nekik felajánlott egy százalékát, vagy szeretnék közzétenni, mire költik azt. ÍCűoVűF-ménvűf ftoínlc ífümíűF ííírrírdüíHaTü 1 hasáb 50 milliméteres méret: 5.000 Ft+áfa, 1 hasáb 100 milliméteres méret: 9.500 Ft+áfa 2 hasáb 100 milliméteres méret: 18.000 Ft+áfa PÁLYÁZATI FELHÍVÁS! A Petőfi Lap- és Könyvkiadó Kft. pályázatot hirdet HIRDETÉSI TANÁCSADÓNAK Kecskemét területére Elvárásaink leendő munkatársunktól: ! Q legalább középfokú iskolai végzettség (felsőfokú végzettség előnyt jelent) □ kiváló kommunikációs képesség □ kreatív gondolkodás □ jó szervezőkészség □ saját személygépkocsi □ telefon □ 40 év alatti életkor előnyt jelent □ reklám-marketing területen szerzett ismeret előnyt jelent Amit ajánlunk: □ egy nagymúltú napilap kollektívájához tartozás □ magas kereseti lehetőség □ folyamatos képzés Várjuk kézzel írt, fényképes szakmai önéletrajzát. Cím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A, Király Ernő hirdetésvezető Emlékezetes Köszönjük a Magyar Máltai Szeretetszolgálat kecskeméti vezetőjének, Rigóné Kiss Évának és önkéntes segítőinek a szívélyes fogadtatását. Bátyáról az idősek napja alkalmából Kecskemétre látogattunk, idősek napja s ők a városnézésben is segítségünkre voltak, köszönjük a bátyai Idősek Klubja nevében ezt a szép napot. IVÁN ILDIKÓ, A BÁTYAI GYERMEKJÓLÉTI ÉS SZOCIÁLIS ____________________INTÉZMÉNY VEZETŐJE Ú j tanév, új ablakok A kecskeméti Arany János Általános Iskola szülői munkaközössége nevében köszönetét mondunk mindazoknak, akik érdeklődésükkel és támogatásukkal segítették az iskola ablakainak cseréjét. Az ablakok helyzetéről Kovács Judit, a Petőfi Népe napilap munkatársa írt cikket, ezúton köszönjük meg az ügy iránti figyelmességét. Az önkormányzat segítő támogatása és az iskolavezetés odafigyelése eredményeképpen a nyáron az első szakaszban megtörtént a tantermekben az ablakok cseréje. így gyermekeink esztétikus, egészséges és biztonságos környezetben tanulhatnak nap mint nap. Az Arany János Általános Iskola szülői munkaközössége nevében: JAWHAR ERIKA SZMK-ELNÖK