Petőfi Népe, 2000. október (55. évfolyam, 231-255. szám)
2000-10-17 / 244. szám
4. oldal - Petőfi Népe VILÁGTÜKÖR 2000. Október 17., kedd Vitatott fehérorosz választások Minszk Az összeurópai szervezet szerint vasárnap Fehéroroszországban nem teljesültek a szabad, igazságos és nyílt választások alapvető feltételei sem. Az EBESZ jelentése kifogásolja a választási jogszabályok hiányosságait, ezek biztosíthatták volna a demokratikus választási folyamatot. A végrehajtó hatalom beavatkozott a választási bizottságok munkájába, s lehetővé tette a „nemkívánatos jelöltek" kiszűrését. A fehérorosz külügyminisztérium elutasította az Európai Biztonsági és Együttműködési szervezet állásfoglalását, mert az „nem volt objektív”. Minszk elvárja, hogy a megválasztott képviselőknek jusson hely az EBESZ parlamenti közgyűlésében^ áll a közleményben. ■ Ismeretlenek a váltságdíj fizetők Fülöp-szigetek Bár a túszdráma az európai foglyok elengedésével kedvező fordulatot vett, ma is jó néhányan „élvezik a terroristák vendégszeretetét”. A Fülöp-szigeteki túszejtők futárai időről időre fölkeresik a pénzváltókat, hogy pesóra váltsák a váltságdíjként kapott dollárkötegeket. A Fülöp- szigeteken a szakadárokat előszeretettel keresik föl fegyverszállítóik pénzbehajtói. Legutóbb annyira esedékessé vált a fizetés, hogy a futárok igyekeztek feketén, akár nyomott áron is átváltani a zöldhasúakat. Bár rajtakapták őket, nem tudták rájuk bizonyítani, hogy együttműködnek a túszejtőkkel. A hatóságok nem rendelkeztek a bankjegyek sorszámával. Most már csak az a kérdés: ki fizet a túszokért? ___________________m*ni F ura szükségállapot New York Az USA keleti partvidékén gyorsan terjedő, úgynevezett „nyu- gatnílusi-vírus” miatt a Fehér Ház kihirdette a New Yorkra érvényes szükségállapotot. Eddig a lakosság körében viszonylag kevesebb megbetegedést regisztráltak, ám az állatokat rohamosan támadja a fertőzés. A különleges rendszabályra főként azért volt szükség, hogy az állam mielőbb folyósíthassa az ötmillió dolláros támogatást. A szúnyogok által terjesztett - mint nevéből is kiderül, afrikai eredetű - betegség ellen még mielőtt járványos méreteket öltene, célszerű a szövetségi segítség fel- használásával átfogóan és ösz- szehangoltan védekezni. ■ Sarm-es-Sejk A közel-keleti békekonferencián az említett három politikuson kívül részt vett Kofi Annán ENSZ-főtitkár, a vendéglátó egyiptomi államfő és Jordánia királya is. A különböző szállodák különböző szobáiban mindenki külön-külön tárgyalt. Barak Mubarakkal, majd Kofi Annannal, illetve Clintonnal. Az izraeli fél voltaképpen semmiféle béketárgyaláson nem akar részt venni, hanem egyszerűen tűzszünetet szeretne. Arafat sem azzal a céllal érkezett Egyiptomba, hogy a béketárgyalásokat folytassa. Jasszer Arafat, a Palesztin Autonómia első embere hosszas megbeszéléseket folytatott Mubarak egyiptomi elnökkel és II. Abdallah, jordán uralkodóval. A megbeszélések nem éppen jó légkörben zajlottak, hisz a két arab állam első embere nyomást próbált gyakorolni Arafatra. Arra akarták rávenni, hogy kössön tűzszünetet az izraeliekkel. Hasonlóan borongós volt a hangulat az amerikai és az izraeli partnerek között is. Clinton amerikai elnök Mubarak egyiptomi elnökkel folytatott megbeszélése után rögtönzött sajtótájékoztatón elmondta: „bár azért jöttünk, hogy tűzszünetet kössünk, de vissza kell térni a béketárgyalásokhoz”. Barak izraeli miniszterelnök eredetileg azért érkezett Sarm-es-Sejkbe, mert nem tudott nemet mondani az egyiptomi államfő és az amerikai elnök meghívására. Jeruzsálemben Ariel Sharon, a Likud vezére várja, hogy egy esetleg „faltól falig” koalíciós kormányt hozzanak létre. Újságírói kérdésre, hogy tudniillik meddig marad Clinton elnök Sarm-es-Sejkben, Albright amerikai külügyminiszter azt válaszolta: az elnöknek kedden vissza kell indulnia, mert részt vesz az amerikai katonák temetésén, akik az ádeni szerencsétlenség áldozatai. Ezzel egy időben a Gáza övezetből izraeli katonák és felfegyverzett palesztinok közötti tűzpárbajról érkezett jelentés. TizenKétoldalú megbeszélést folytatott tegnap az egyiptomi Sarm-es-Sejkben Clinton amerikai elnök Barak izraeli kormányfővel és Arafat palesztin vezetővel. A tanácskozás célkitűzése az erőszakos cselekmények megfékezése. Rámalláhban a palesztin tiltakozók és az izraeli rendőrök között változatlanul tartanak a zavargások. két palesztin szervezet hétfőn meghirdette a „Harag Napját” a palesztin területeken, hogy tiltakozzanak a Sarm-es-Sejk-i csúcs ellen. Közleményükben a szervezetek elutasítják a Jeruzsálem judaizálására vonatkozó izraeli terveket”. Elítélik azokat az amerikai és izraeli elképzeléseket, amelyeknek célja, hogy megakadályozzák az arab csúcsértekezletet, és gyengítsék a palesztin felkelés iránt megnyilvánuló arab és nemzetközi szolidaritást. Egyben felszólítják az egyiptomi vezetést, hogy támogassa a palesztin álláspontot, amely követeli az izraeli agresszió megszüntetését, a palesztin városok blokádjának feloldását, a nemzetközi vizsgálóbizottság megalakítását, valamint a palesztin nép nemzetközi védelmét. ■ Eredménytelen a csúcsértekezlet? Sem Arafat, sem Barak valójában nem akar tárgyalni Clinton elnöknek nincs könnyű dolga: ma vissza kell indulnia hazájába, a szembenálló telek azonban nem sok hajlandóságot mutatnak a tárgyalásra. fotók: europress/epa Biarritz szelleme Párizs Jacques Chirac francia államfő jelentős előrelépésről beszélt, európai ügyekért felelős minisztere, Pierre Moscovici pedig „Biarritz szellemeként” üdvözölte a hét végi EU- csúcson a megegyezésre törekvés légkörét. A sajtónak kiszivárogtatott értesülések szerint azonban a találkozóra inkább a „nagy” és a „kis” tagországok közötti érdekütközések nyomták rá a bélyegüket. Tény, hogy a biarritzi kötetlen csúcson egyetértés körvonalazódott az intézményi reformok két, technikainak nevezhető témakörében: a minősített többséggel eldöntendő kérdések körének kibővítésében, és az úgynevezett megerősített együttműködésben. Két másik, a hatalomelosztással összefüggő, tehát lényegesen fontosabb területen azonbah - a Brüsszeli Bizottság összetételét és a tagországokra jutó szavazati súlyok újraosztását illetően - markánsan kiütköztek az öt „nagy” tagállam (Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Spanyolország, Olaszország) és a kisebbek közötti érdekellentétek. A „nagyok”, élükön a soros elnök Franciaországgal, erőteljesen kiálltak a bizottság létszámának korlátozása mellett, amit a másik fél úgy értelmezett, hogy partnereik egyszerűen rájuk akarják kényszeríteni álláspontjukat. „Hol lennének önök, ha nem volna Unió?” - kérdezte a pénteki vacsorán Lionel Jospin francia kormányfő a luxemburgi miniszterelnöktől, s a „kicsik” az ilyen megnyilvánulásokban látják rossz érzésük bizonyítékát. Diplomáciai források szerint Chirac azzal próbált nyomást gyakorolni rájuk, hogy ők lesznek a felelősek, ha az intézményi reformok és ezzel a bővítés programja kudarcot vall. Ugyanennek az éremnek a másik oldala, hogy a bizottsági tagok létszámának korlátozását a „nagyok” a nekik jutó szavazati súlyok növelésével akarják összekapcsolni. Arra hivatkoznak, hogy a jelenlegi elosztás a népességi arányokhoz képest túlzott befolyást nyújt a kisebb tagországoknak. Közvetve Chirac maga is elismerte az érdekellentétek meglétét, amikor a csúcstalálkozót záró sajtóértekezletén leszögezte: Franciaország „rendkívül nagy súlyt helyez arra, hogy ne keletkezzen törés a kisebb és a nagy tagországok között”, mert ez ellentétben állna az uniós intézmények működésének szellemével. Bonyolítja a helyzetet, hogy maguk a kisebbek sem tel- jesen egységesek. ___________■ H ÍREK RÖVIDEN Koszovó legyen tagköztársaság Washington szerint az szolgálná legjobban a balkáni térséget, ha Koszovó Jugoszlávia harmadik tagköztársaságává válna, mert a tartomány nem maradhat Szerbia része, viszont a független államiságra vonatkozó követelést egyetlen állam sem támogatja. Belépés: 2005. január 1-jéig A német külügyminiszter arra számít, hogy az első kelet- és közép-európai országok legkésőbb 2005. január 1-jén tagjai lesznek az EU-nak. Interjújában Joschka Fischer kijelentette: híve az EU mielőbbi bővítésének, ám a lépést megfelelően kell végrehajtani. Bush kérjen bocsánatot Csernomirgyin volt orosz kormányfő bocsánatkérést követel ifjabb George Bush texasi kormányzótól, amiért a republikánus elnökjelölt egy tévévitában IMF-pénzek eltulajdonításával vádolta a moszkvai politikust. Integrációs tanácskozás Versailles-ban megkezdődött az EU-tagországok parlamentjeinek integrációs bizottságait tömörítő fórum munkája. A kétnapos konferencián meghívottként részt vesznek az uniós tagjelöltek képviselői is, a magyar küldöttséget Szájer József, az Országgyűlés EU-integrációs bizottságának elnöke vezeti. Milosevic fekete milliói A német hírszerzés kiszivárogtatta: a bukott jugoszláv elnök a szervezett bűnözés kategóriájába eső módszerekkel több százmillió márkás vagyont halmozott fel külföldi bankszámlákon. Eszerint a volt elnök és szűkebb környezete kábítószer-kereskedelemmel, cigaretta- és fegyvercsempészettel, pénzmosással foglalkozott. Milosevic és fia százmillió dollárt meghaladó összegű vagyont juttatott külföldre. Fenyeget az éhezés Élelmiszerhiány fenyegeti a szovjet utódállamok többségét. Az ENSZ illetékes szervezete arra figyelmeztet, hogy a Független Államok Közösségének kilenc tagállamában a lakosság legkevesebb öt százaléka alultáplált. A legrosszabb a helyzet Örmény- országban, Azerbajdzsánban, Grúziában és Tádzsikisztánban. Keleti agy nyugati aranyat ér Kimutathatatlan doppingszer készíthető a mirigyből A szibériai Krasznojarszk rendőrei lelepleztek egy bűnbandát, amely halottak agyából kioperált agyalapi mirigyet szállított Nyugat-Európába. Krasznojarszk A hívő oroszoknak ma már nemcsak attól kell félniük, mi történik a lelkűkkel haláluk után. Koporsóba kerülő testük jövőjét illetően sem tudhatnak semmi bizonyosat. A Krasznojarszkban feltárt ‘bűncselekmény szerint ugyanis egyre virágzóbb ágazat a szervkereskedelem. Aligha akad élő ember, aki még élő szívét, máját néhány ezer dollárért elkótyavetyélné, hiszen nélkülük búcsút mondhatna az árnyékvilágnak. Olykor előfordul, hogy valaki szervátültetésre felkínálja a fél veséjét, ám ez csak emberiességből, közeli hozzátartozó kedvéért fordul elő. A szervkereskedők így főként a holtakra hagyatkozhatnak. A halott nem tiltakozik, érzéstele- nítőt nem igényel, sőt még részesedést sem kér a haszonból. Vlagyimir Csikun, a kraszno- jarszki hullaházak főfelügyelője felismerte a „nagyszerű” pénz- szerzési módszert, s kollégáival együtt igen alapos munkát végzett: az elmúlt két év során a régióban felravatalozott halottak mintegy kilencven százalékának, több mint tízezer elhunytnak távolították el az agyalapi mirigyét. Mindezt szabadon megtehették, mert az orosz törvényalkotásnak köszönhetően a holtak szervei a hozzátartozók beleegyezése nélkül, bármikor eltávolíthatók, hacsak halála előtt az elhunyt ezt írásban meg nem tiltotta. Az emberi testrészekkel való kereskedelem azonban még a nem túl korszerű jogszabályok alapján is bűncselekménynek számít, így amikor egy razzia során hétszáz, befőttesüvegekben eltett agyi függeléket találtak Csikunnál, amelyeket Nyugat-Európába készült szállítani, a rendőrség azonnal letartóztatta. Vajon mire kell az orosz agyalapi mirigy a Nyugatnak? Egyrészt fontos szerepe van a növekedési rendellenességgel küzdő betegek kezelésében, másrészt a legújabb, eddig kimutathatatlan doppingszer alapanyaga. Lehet, hogy néhány nyugat-európai olimpiai aranyérem orosz elméknek köszönhető? (farkas)
