Petőfi Népe, 2000. október (55. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-11 / 239. szám

■ ■■ 2000. Október 11., szerda HAZAI TÜKÖR VILÁG TÜKÖR Petőfi Népe - 5. oldal Romano Prodi először találkozott az új magyar köztársasági elnökkel. FOTÓ: EUROPRESS/EPA A gyorsított felvétel pártján Mádl Ferenc és Romano Prodi tárgyalásai az Európai Unió központjában Minden tagjelölt országot, felkészültségének egyéni értékelése alapján, akkor vesznek fel, miután módszeres és aprólékos ellenőrzéssel meggyőződtek arról, hogy teljesíti az uniós kö­vetelményeket - hangsúlyozta Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke, aki hivatalában fogadta Mádl Ferenc köztársasági elnököt. Brüsszel A megbeszéléseket követően Romano Prodi hangsúlyozta: az Európai Bizottság részéről vál­tozatlan az elkötelezettség, hogy a felvételi tár­gyalások mostani szakaszát mielőbb befejezzék. Mádl Ferenc elmondta újságíróknak, hogy sorra vették az EU bővítésének fő kérdéseit és Ma­gyarország esélyeit. „Hangsúlyoztam - mondta a köztársasági elnök -, hogy Magyarország 2002 végére befejezi felkészülését, és a maga részéről készen fog állni a csatlakozásra. Jó volt hallani Prodi elnök úrtól, hogy ő is elismeri felkészülé­sünk jó haladását, és a maga részéről megtesz mindent azért, hogy a tárgyalási folyamat fel­gyorsuljon.” A köztársasági elnök utalt arra, hogy az Európai Parlament a múlt héten szintén foglalkozott a bővítéssel, és kívánatosnak tartja, hogy a leendő új tagok első csoportja már részt vehessen a 2004. évi európai parlamenti válasz­tásokon. A hétvégén esedékes, biarritzi EU-csúcs fő témájáról, az intézményi reformokról szólva Romano Prodi kijelentette, hogy pillanatnyilag egyáltalán nem elégedett a tárgyalások haladá­sával, de az ilyen kérdésekben általában csak Bővítés Lengyelország nélkül? A német Der Spiegel információi szerint a berlini kormány föladta eddigi álláspontját, amely szerint Lengyelország a legelsők között kap lehetőséget az EU-belépésre. A lap úgy véli, hogy Észtország, Szlovénia és Magyarország legkésőbb 2002-ig minden­képp teljesíteni tudja a felvételi követelmé­nyeket, ám nem akarnak addig várni, amíg Varsó is fölcsatlakozik. A három szóban for­gó jelölt időközben jól lobbizott, és támoga­tók egész hálózatát alakította ki: a skandináv tagországok mellett Belgium, Luxemburg, Írország, Ausztria, Spanyolország, Portugália és Nagy-Britannia is képviseli az érdekeiket. Görögország viszont ahhoz köti a beleegye­zését, hogy a megosztott Ciprus is bekerül­jön az első körbe. a folyamat végén szoktak a vitás kérdések eldől­ni. A brüsszeli bizottság is keményen dolgozik, hogy az év végi, nizzai csúcsértekezleten meg­szülessenek azok a szervezeti átalakítások, amelyek után jövőre már a csatlakozási tárgya­lások legfontosabb fennmaradt kérdéseire lehet • összpontosítani. Mádl Ferenc hangoztatta, hogy a bővítés az eu­rópai egység helyreállításának történelmi jelentőségű folyamata, és ezt a jó esélyt Európá­nak nem szabad elszalasztania. Magyarorszá­gon és a térség többi országában nagy a várako­zás, és erősödik az az érzés, hogy a csatlakozás folyamata nagyon elhúzódik, ami sok ember szemében már-már megkérdőjelezi a folyamat hitelét is. Ezért van szükség feltétlenül pontos, határozott forgatókönyvet adni a csatlakozási folyamat első szakaszának hátralevő részéhez. „Az euróövezethez való csatlakozásról szep­tember végén tartott dániai referendum kime­netele nem hátráltatja az EU-integráció folya­matát” - mondta Niels Helveg Petersen dán külügyminiszter kedden Koppenhágában, mi­után hivatalában fogadta az Ader János ország- gyűlési elnök vezette delegációt. Áder János a tárgyalást követően kijelentette: Magyarország­nak azért van szüksége mihamarabb EU-csat- lakozási forgatókönyvre, mert az ország kiadá­sai részben a jogharmonizációból, részben az intézményfejlesztésből adódóan meghaladják a hárommilliárd dollárt. A kiadások egyharmadát EU-forrásokból, kétharmadát viszont zömében költségvetési forrásokból fogják állni. „Nem mindegy, hogy ezeket a költségeket két évre vagy hosszabb időre osztjuk be” - magyarázta Áder János. A delegációt fogadta II. Margit dán királynő is. * Günter Verheugen, az Európai Bizottság bővítési kérdésekért felelős tagja ismételten annak a meggyőződésének adott hangot, hogy 2002-ben lezárulhatnak a tárgyalások a legfelkészültebb tagjelöltekkel, s így 2003-ban sor kerülhet az első csatlakozásokra. „Az időnként elhangzó bizonyos értékelésekkel ellentétben Lengyel- ország csodálatra méltó előrehaladást ért el a csatlakozási folyamatban, s egyáltalán nem felel meg a valóságnak, hogy olyan problémák volná­nak vele, amelyek lassíthatnák a bővítési folya­matot” - szögezte le a biztos az EU-lengyel tár­sulási tanács kedden Luxemburgban megtartott ülése után. Meghosszabbított ultimátum Hiábavaló erőfeszítések a Közel-Kelet békéjéért Nem várható, hogy hamarosan rendkívüli izraeli-palesz­tin csúcsot tartanának a közel-keleti helyzetről - jelentet­te ki kedden Amr Musza egyiptomi külügyminiszter. Korábban ugyanis elterjedt, hogy a Vörös-tenger partján fekvő, egyiptomi Sarm-es-Sejk lesz a színhelye egy magas szintű találkozónak. Jasszer Arafat palesztin elnök tegnap utasította a palesztin rendőrséget, hogy kerülje a fegy­veres összetűzéseket az izraeli katonákkal, és gondoskodjék a rend helyreállításáról a palesztin önkormányzat területein. Ezt megelőzően az izraeli kormány úgy döntött, hogy kész további időt adni azoknak a nemzetközi közvetítéseknek, amelyek célja az erőszak megfékezése és a békefolyamat újraélesztése. Az Arafat vezette Fatah mozgalom egyik vezető tisztségviselője, Marvan Barguti bírálta az izraeli hatóságokat, mert véleménye szerint magatartásuk nem segíti elő, hogy visszatérjen a nyuga­lom a palesztin területekre. Fel­említette egyebek között, hogy izraeli páncélosok állomásoznak palesztin településeken. Az izraeli kormányzat tovább­ra is minden lehetséges eszköz­zel fellép az elrabolt három izra­eli katona kiszabadulásáért. Kofi Annan, az ENSZ-főtitkára hétfő este érkezett a térségbe, hogy fellépjen a szeptember 28. óta tartó, eddig csaknem száz halot­tat követelő erőszakhullám el­len. Ehad Barak elismerte, hogy reményei egy közeli békére szer­tefoszlottak, és azzal vádolta Arafatot, hogy szándékosan adta fel a békefolyamatot. A klinikai halál állapotába ke­rült egy kilencéves palesztin fiú, mert fejen találta egy izraeli kato­na gumilövedéke, amelyet köve­ket hajigáló palesztin tüntetőkre lőtt ki. ■ Vendégjárás Jugoszláviában Hubert Védrine francia külügyminiszter kedden a jugoszláv fővárosba látogatott, s találkozott az új vezetőkkel a román diplomácia vezetője is. A Vajdasági Magyar Szövetség veze­tői Budapesten tárgyaltak. Belgrad Szerbia új vezetői szerint még nem tartják teljes mértékben el­lenőrzésük alatt a rendőrséget, a Milosevics-rendszer titkosrend­őrsége pedig néhány napos „vi­harszünet” után felújította a le­hallgatásokat. Zoran Djindjics, a Kostunica hívei által létrehozott válságbizottság tagja kedden arra hívta fel a figyelmet, hogy a tit­kosrendőrség egyelőre nem áll a demokratikus erők ellenőrzés alatt, már csak azért sem, mert az országnak jelenleg nincs bel­ügyminisztere. Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnöke szerb nyelvű levélben gra­tulált Kostunicának jugoszláv el­nökké történt megválasztásához, majd felhívta figyelmét a szerb választási törvényre, amely kizár­ja a lehetőséget, hogy a nemzeti kisebbségek saját szerbiai parla­menti képviselőket válasszanak. Értesítette az államfőt arról is, hogy a VMDP aláírásokat fog gyűjteni egy vajdasági magyar vá­lasztói névjegyzék összeállításá­ért, s ez képezheti majd az alapot a vajdasági magyar autonómia­tanács képviselőinek demokrati­kus, többpárti megválasztásához. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke eközben Buda­pesten kijelentette: a jelenlegi jugoszláv kormányban a VMSZ nem kíván részt venni. Németh Zsolt külügyi államtitkár a meg­beszélések után közölte: a ma­gyar kormány azt szeretné, ha a decemberi választásokon a VMSZ saját jogon küldhetné képviselő­ket a köztársasági parlamentbe, s az 5 százalékos küszöb nem vo­natkozna a kisebbségekre. Horvátország azt várja az új és demokratikus Jugoszláviától, hogy ítélje el az ország előző ve­zetésének terjeszkedő, nagy­szerb politikáját, és világosan határolja is el magát attól - szö­gezte le a horvát elnök. Stipe Mesic - aki az előző Jugoszlávia utolsó szövetségi elnöke volt - üdvözölte a jugoszláviai válasz- tások eredményét.___________■ Uniós tagság 2003-ban? Egyebek mellett a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás új szabályairól, bizonyos ’56-os ítéletek semmissé tételéről és a fertődi kastély helyreállításáról is tárgyalt tegnapi ülésén a kormány. A szokásos tájékoztatón azonban nem elsősor­ban ezekről a témákról, hanem a legfontosabb kül- és bel­politikai kérdésekről adott átfogó képet a miniszterelnök. Budapest Orbán Viktor részletesen szólt hazánk EU-csatlakozási esé­lyeiről - aláhúzva, hogy a tár­gyalások nyár óta nagy lendüle­tet vettek. Optimista előrejelzések szerint az egyeztetések 2001 végére be­fejeződhetnek, 2002-ben pedig - miután népszavazással is meg­erősítjük belépési szándékunkat - megkezdődhet a szerződés szövegezése. 2003-ban teljes jogú taggá vál­hatunk. Elmondta, hogy az EU is kér úgynevezett különleges engedményeket. A kormányfő ezek közül pél­daként említette a munkaerő szabad áramlásának, illetve az EU-országokban való szabad le­telepedés lehetőségének több­lépcsős bevezetését. Egy, a jugoszláviai átalakulás­sal összefüggő felvetésre reagál­va elmondta: az Exim Banknál már korábban elkülönítettek egy 100 millió dolláros hitelkeretet a jugoszláv területekre irányuló magyar befektetések támogatá­sára, s tervezik a keret bővítését is. A Mól és a kormány gázártár­gyalásairól kifejtette: a kabinet idén is és jövőre is ragaszkodik ahhoz, hogy az emelés mértéke ne haladja meg az 5-6 százalé­kot. A kormányfő cáfolta a hon­védelmi miniszter és államtitká­ra közelgő lemondásáról szóló híreszteléseket, hangsúlyozva, hogy jómaga semmiféle változta­tást nem tervez a tárca élén. A tegnapi kormányülés a töb­bi között úgy döntött, hogy ha­marosan szigorodnak a kötele­ző gépjármű-felelősségbiztosí­tás szabályai. A tervek között szerepel pél­dául a rendszeres fizetés igazo­lásának kötelezettsége, illetve, hogy az a károkozó, akinek a díj nemfizetése miatt megszű­nik a biztosítása, korlátlanul köteles megtéríteni a biztosító­nak a kifizetett kárt. Minden járműre kiterjesztik a bonus-malus rendszert, és rosszabbul járnak majd az ittas és szándékos károkozók is. TAKÁCS MARIANN Ellopott rakéták Az orosz seregben mindennek lába kél Ausztria: „szociális belföld” Költségemelkedés Az, hogy az orosz hadsereg már korántsem a régi, nem újság. Az, hogy mindennek lába kel, ami mozdítható, szintén. Az Izvesztyija című napilapnak azonban sikerült meglepő részletek­kel szolgálnia. Távol-keleti katonai körzet, Ha­barovszk. A milícia rutinból el­lenőriz egy teherautót: felbecsül­hetetlen értékű rakéták lapulnak benne. Szakértők azt állítják, hogy a lefoglalt szállítmányból •- szétszerelés után - egy kiló arany, hét kiló ezüst és 150 gramm platina lenne nyerhető. Az üzemben tartott razzia nyo­mán eljutottak egy másik ille­gális műhelyhez is, amelyben rakétafejeket, valamint MiG va­dászgépeket bontottak szét ügyes kezek. Az ilyen esetek mindennapo­sak széles Oroszországban. A légierőnek az Urál hegységben lévő Nizsnyij Tagil-i bázisán a napokban tört ki hatalmas bot­rány, amikor kiderült: két ott állomásozó, modern vadászgép teljes fedélzeti elektronikáját meglovasították, mert sok ben­nük a nemesfém. A vizsgálat kiderítette, hogy a Szokol nevű repülőtéren, ahol az eset tör­tént, több hektárnyi területen gondozatlanul rozsdásodik egy egész arzenál; a raktárra egyet­len asszony vigyázott csupán. A lap cikkét követően a Nyizs- nij Tagil-i hatóságok kénytele­nek voltak beismerni, hogy egy szervezett rablóbanda az évek során mintegy hetven vadász­gépet lopott el és szedett szét darabokra. HARMAT ENDRE Bécs - Budapest Szociális könnyítésekről ál­lapodott meg Ausztria és Ma­gyarország: például az oszt­rák orvosok sürgős esetek­ben külön biztosítás nélkül, ingyen kezelik Ausztriában a magyar állampolgárokat. Barsiné Pataky Etelka bécsi ma­gyar nagykövet és az osztrák kül­ügyminisztérium képviselője ki­cserélte a szociális biztonságról kötött megállapodás megerősítő okiratait, amelyek 2001. január 1-jén lépnek életbe.- A megállapodás szerint ha­laszthatatlanul sürgős esetben az ideiglenesen Ausztriában tar­tózkodó magyarokat ellátják az osztrák orvosok, a gyógyítás so­rán felmerült költségeket pedig a magyar társadalombiztosító áll­ja, tehát nincs szükség külön be­tegség- és balesetbiztosításra - nyilatkozta Hargitai József bécsi magyar főkonzul.- Ha egy magyar állampolgár évekig Ausztriában dolgozott, eddig az ott ledolgozott időt a magyar nyugdíjbiztosító nem adta hozzá az illető szolgálati éveihez - adott tájékoztatást a további változásokról a diploma­ta. - Az egyezmény szerint most ez is megváltozik: a nyugdíj- biztosítók jövő év elejétől beszá­mítják az Ausztriában ledolgo­zott éveket is a szolgálati időbe, az így összevont nyugdíjat az az állam fizeti ki, ahol az illető ép­pen tartózkodik. A főkonzul közölte: ez a ren­delkezés egyelőre csak azokra vo­natkozik, akik még nem érték el a nyugdíjkorhatárt. Ha azonban va­laki nyugdíjas, és legálisan telep­szik át Ausztriába, orvosi költsé- geit az anyaország állja. sz. f. Jövőre megállhat a tejtermelés három éve tartó növekedése, mi­vel jelentősen emelkedtek a ter­melési költségek - közölte Ist- vánfalvi Miklós, a Tej Termékta­nács elnöke. Az elnök elmondta: a termelők szerint az önköltség 15 százalékkal nőtt, s ezt az emel­kedést a felvásárlási árakban nem tudják érvényesíteni. _________■

Next

/
Thumbnails
Contents