Petőfi Népe, 2000. szeptember (55. évfolyam, 205-230. szám)
2000-09-08 / 211. szám
4. oldal - Petőfi Népe DIAGNOSZTIKA I. BEMUTATJUK A MEGYE ORVOSA I T ■ 2000. Szeptember 8., péntek Egy jó diagnózis fél gyógyulás - tartja a mondás, s milyen igaz! Ha pontosan tudjuk, hogy mi baja a betegnek, könnyebb meggyógyítani. A pontos diagnosztikához persze korszerű műszerek, a műszerekhez pedig sok pénz kell Az utóbbi években a megye hat kórházában forradalmi változáson ment át a diagnosztika. Fejlődtek a röntgeneljárások, az ultrahangos vizsgálatok. Több helyütt van már CT, és januártól MR is lesz a megyei kórházban. Az elkövetkező hetekben azokat a szakorvosokat mutatjuk be, akik a diagnosztikában (labor, radiológia, endoszkópia) dolgoznak. Ma kecskeméti és bajai orvosokat ismerhetnek meg. Kihívás minden nap Nehéz és felelősségteljes, de szép szakmai feladat az anesztezioló- gia. Ha viszont három gyermeke van az embernek, és a férje is - orvos lévén - havonta nyolcszor ügyel, a mindennapok igen nehezek. Gyermekei érdekeit szem előtt tartva döntött úgy dr. Kiss Katalin, hogy pályát módosít. Az intenzív osztályt odahagyta a radiológia kedvéért. Új hivatását hamar megszerette, azért is, mert a modern orvostudomány egyik legnagyobb kihívása a diagnosztika. Az orvosnak felkészültnek, naprakésznek kell lennie, hiszen a diagnosztikai eljárások hihetetlen ütemben fejlődnek. Tíz éve még újdonságnak számított az ultrahang, a CT-t és az MR-t pedig legfeljebb nyugaü szaklapokból ismerték a magyar diagnoszták. Ma már az UH és a CT a mindennapok, így dr. Kiss Katalin munkájának is része. Tevékenységi körébe a hagyományos röntgenvizsgálatok (mellkas, orrmel- léküreg, csontok, gyomor, bélrendszer) az ultrahangos vizsgálatok (koponya, has, kismeden- ce, végtagi lágyrészek, ízületek) és átjárva a megyei kórházba a CT-vizsgálatok tartoznak. Kedvenc szakterülete a mammográ- fia, az ízületi UH-vizsgálat és a gyermekradiológia. A gyermekradiológiai vizsgálatok két fő iráDR. KISS KATALIN 1955-ben született Kecskeméten. 1980-ban végzett a SZOTE-n. 1980-1999 között a megyei kórházban dolgozott: tíz évig az intenzív osztályon, majd a radiológián. 1985-ben intenzív terápiából, 1995-ben radiológiából szakvizsgázott. 1999 májusa óta dolgozik a Kecskeméti Repülőkórházban. Férjezett, három gyermeke van. nya a koponya, illetve a hasi részek UH-vizsgálata. A koponya- UH segítségével csecsemőkorban kiszűrhetők a fejlődési rendellenességek. A hasi UH-val a vese- üregrendszeri betegségek, a fertőzésre hajlamosító vese-rendel- lenességek szűrhetők ki. A vizsgálatok jelentősége óriási: ha a kóros agyi vagy vesefolyamatot időben ismerik fel, megelőzhetők a súlyosabb betegségek. Dr. Kiss Katalin adjunktus naponta 40-50 beteggel találkozik. Munkáját alázattal, lényéből eredő kedvességgel végzi. Mit mutat a vérkép? A repülőkórház laboratóriumában elsősorban a hajózok, ejtőernyősök és a sorkatonák, illetve a kórházban fekvő betegek vizsgálatát végzik. Emellett a családorvosi, illetve háziorvosi beutalóval érkező - a kórház felvevő körzetéhez tartozó - betegek vér- és vizeletvizsgálatát is a labor hivatott biztosítani. A betegforgalom óriási: a labor két szakorvosa, egy vegyésze és kilenc asszisztense évente 700 ezer vizsgálatot végez! A legfőbb vizsgálati területek a klinikai kémia (pl. vércukor-, vesefunkció-, májfunkció-, zsíranyagcsere-vizsgálat), a hemato- lógia (pl. vérkép), a hemosztázis (véralvadási vizsgálatok). Szőkébb körű laborvizsgálatokat is végeznek, ilyen például az immunológiai vizsgálat, az aller- gológia vagy a hormonvizsgálat. A Kecskeméti Repülőkórházban az utóbbi években végrehajtott informatikai fejlesztésnek köszönhetően a labor online összeköttetésben áll a kórházi szakambulanciákkal. (Vagyis a vizsgálatokat a szakorvosok számítógépen keresztül rendelik el, s úgy is kapják vissza az adatokat még a vizsgálat napján.) Ezekben a napokban építik ki az online összeköttetést a fekvőbetegosztályokkal. A labor gépparkja korszerű, az utóbbi időben minden évben gyarapodtak egy-egy korszerű eszközzel. A fejlesztések mellett kiemelt figyelmet fordít a kórház a minőségellenőrzésre, így a laborvizsgálatok minőségbiztosítására is. Dr. Péter Ildikó főorvos asz- szony eredetileg a klinikumban szeretett volna dolgozni, ám nagyobbik lánya alig volt hat hónaDR. PÉTER ILDIKÓ 1949-ben született Kecskeméten. 1975-ben végzett a szegedi SZOTE-n, azóta dolgozik a Kecskeméti Repülőkórházban. 1979-ben klinikai laboratóriumi szakvizsgát tett, 1996-ban szakvizsgázott repülőorvostanból. 1995 előtt a ROVKI, azóta a repülőkórház laboratóriumának osztályvezető főorvosa. Katonaorvos, rendfokozata alezredes. Férjezett, két gyermeke van. pos, amikor munkába kellett állnia. A labor kedvező első állomáshelynek tűnt a kisgyermekes anya számára. Végül ott maradt, mert érdekelte a munkája, s mert mindvégig bízott abban, hogy a klinikai laboratórium előbb- utóbb interaktív medicina lesz. A repülőkórházban éveken át alkalma volt részt venni a ROVKI élettani vizsgálataiban, s azóta is azt tapasztalja, hogy a klinikumban dolgozó kollégák számára rendkívül fontos a szakmai véleménye. A labororvos dolga ugyanis nemcsak az, hogy naponta tüzetesen átnézzen 3-3,5 ezer (!) vizsgálati leletet, hanem az, hogy a kapott eredmények birtokában javaslatot tegyen újabb vizsgálatokra, illetve segítse a klinikust a diagnózis felállításában. A napi konzultáció tehát elengedhetetlen, s a laborban dolgozó orvos akkor elégedett, ha kollégái számítanak a szakmai tapasztalataira. Dr. Péter Ildikó kedvenc szakterülete egyébként a véralvadási zavarok diagnosztikája. Életmentő emlővizsgálatok A dinamikus, közvetlen és mindig jókedvű dr. Juharos Ágota számára óriási kihívás volt három évvel a szakvizsga után felvállalni egy önálló radiológiai osztály vezetését. Abban, hogy sikerrel megfelelt a feladatnak, a megyei kórházban szerzett szakmai rutinnak nagy szerepe van. A főorvosnő is azok közé a radiológusok közé tartozik, akik a szakmát a megyei kórházban dr. Latzay Andrástól tanulták. A Kecskeméti Repülőkórházban a radiológián dolgozó négy orvos és kilenc asszisztens alapvető feladata a kórházban fekvő betegek vizsgálata, illetve a pilóták, ejtőernyősök, repülésirányítók megelőző szűrővizsgálata és alkalmassági vizsgálata. A honvédségi állomány mellett Kunszentmik- lós, Ballószög és kilenc kecskeméti háziorvosi körzet betegeit vizsgálják a repülőkórházban. Naponta 150-200 vizsgálatot végeznek. A műszerpark modern, megfelel a követelményeknek. A radiológián belül röntgenvizsgálatokat és ultrahangos vizsgálatokat végeznek. A doppler UHkészülékkel az ereket, illetve az erek meszesedését vizsgálják. (Reményeink szerint még idén gyarapodnak egy színes doppler UH-készülékkel is.) UH-vezérelt biopsziát is végeznek, s lehetőség van az epeutak feltöltéses vizsgálatára is. Az utóbbi hónapok nagy eredménye, hogy mammográfiás készülékkel gyarapodott az osztály. Az emlővizsgálatra háziorvosi vagy szakorvosi beutalóval, előzetes előjegyzés alapján fogadják a betegeket minden munkanap délelőtt 11-től 13 óráig. Emellett dr. Juharos Ágota részt vesz a megyei kórház emlőszűrési programjában is: ott a panaszmentes 45-65 év közötti hölgyeket vizsgálja. Dr. Juharos Ágota kedvenc szakterülete a radiológián belül a gyomorbélrendszer vizsgálata, a hasi ultrahang és a mammog- ráfia. Nagy szakmai kihívásnak tartja a mam- mográfiát, a daganat korai felismerése ugyanis alapvetően a diagnosztikán múlik. Ma már néhány milliméteres elváltozás is felismerhető, az UH-vezérelt bi- opsziával pedig nagy biztonsággal elkülöníthetők a jó- és rosszindulatú elváltozások. Ha műtétre kerül a sor, a betegeknek nem kell más kórházat keresniük: a repülőkórház sebészetén operálják az emlőtumorokat is. DR. JUHAROS ÁGOTA 1958-ban született Kecskeméten. 1984-ben végzett a szegedi SZOTE-n. 1984-től a megyei kórház belgyógyászatán, majd a radiológián dolgozott. 1995-ben szakvizsgázott radiológiából. 1998 óta vezeti a Kecskeméti Repülőkórház radiológiai osztályát. Férjezett, két gyermeke van. A főorvos asszony szerint a diagnosztika az utóbbi években forradalmi változáson ment keresztül. Egyre finomodtak a vizsgálati módszerek, s a radiológusnak folyamatos önképzéssel elébe kell mennie a változásoknak. Szerencsés helyzet, hogy a főorvos asz- szonynak van módja a megyei kórházban a CT-laborban is dolgozni, s reményei szerint a januárban induló MR-vizsgálatokban is részt vehetnek. ■ NEM FÁJ A CT-VIZSGÁLAT. Sok beteg tart attól, hogy talán fájdalmas a CT-vizsgálat. Félelmük alaptalan. A CT a korszerű diagnosztika fontos része, a test különböző részeinek egyes rétegeit vizsgálja. Képünk a bajai kórház CT-laborjában készült.________fotó: pn-archív Segíteni az embereknek A doktornő három szakvizsgája ötvözi a diagnosztikát is és a terápiát is. Célja többfelől segíteni az embereken. Az orvosi szakmák többségéhez nagy segítséget ad a röntgen, ez köztudott. A doktornő azért tett három szakvizsgát, mert épp a sokoldalúság az, ami vonzza. Az pedig, hogy a röntgen és az ultrahang egy helyen működik, igen hasznos a betegeknek is. Ezt a pályát kevesen választják, hazánkban ma hiányszakmának számít. Pedig úgy tűnik, szép jövő elé néz. Az e területen dolgozók sajnos nem kapják meg a kellő erkölcsi elismerést. Ám szerencsére az orvoskollégák tudják, milyen fontos a gyógyításban a radiológusok munkája. Azzal, hogy szinte „belelátnak” a betegekbe, sokszor ők teszik fel a pontot az i-re. Egy fájdalomnak többféle oka lehet, ezt kinyomozni segítenek a röntgenorvosok. Faddi doktornő úgy véli, igen fontos volna a daganatszűrés terén egyre intenzívebben alkalDR. FADDI ERIKA 1956-ban született Kiskunhalason. 1981-ben diplomázott Pécsett. 1987-ben általános orvostanból, 1991-ben bőrgyógyászatból, 1995-ben pedig radiológiából szakvizsgázott. 1981-91-ig Kiskunfélegyházán, azóta a Kecskeméti Repülőkórházban dolgozik. 1999 óta adjunktus. Özvegy, két gyermeke van. mazni a modern műszerek adta lehetőségeket. Személyes tapasztalatból tudja, mennyit jelent a súlyos betegségek megelőzésében a szűrés. Neki és kollégáinak régóta jó kapcsolatuk van nyugdíjasklubokkal. Az idősek számára rendszeresen végeznek szűrővizsgálatokat, így sokakat tartottak már meg az életnek, műtétre küldvén őket. ■ Pontos, gyors diagnózis Ha már CT-vizsgálatot kell készíteni, akkor biztosan nagy a baj. így vélekednek általában a betegek. A félelem a géptől megalapozatlan. A vizsgálat egyáltalán nem fájdalmas, hiszen csupán egy számítógéppel vezérelt képalkotó készülékről van szó, mely az emberi szervekről rétegenként készít felvételeket. Voltaképpen a felvételek alapján arról győződnek meg az orvosok, van- e kóros elváltozás a vizsgált testrészeken belül, pontosan milyen, hol helyezkedik el. Ennek alapján eldöntik, milyen kezelésre van szükség. Dr. Sipos Rózsa adjunktus a 80-as évek végén Szekszárdon szerezte első tapasztalatait a CT első generációs változatán. Ma Baján a röntgenosztályon már a harmadig generációs, jóval korszerűbb CT-készüléket alkalmazzák immár nyolc éve. Bár ez a készülék sokrétűen alkalmazható, kezd felette eljárni az idő. Ennél jóval több, gyorsabb információt nyújt az úgynevezett spirál CT. Remélik, egy ilyen spirál CT lesz a következő lépés a bajai kórház fejlesztésben. A számítógéppel vezérelt rétegvizsgáló CT 2-10 milliméterenként készít felvételeket. A vizsgálat az egész testre kiterjedhet: a koponyára, a végtagokra, a mellkasra, a hasüregre. A készülék a szervekről keresztmetszeti képet készít, mellyel láthatóvá válnak például az agysérülések, érrendszeri betegségek A sorozatot szerkeszti: Ábrahám Eszter Munkatársak: Király László és Pálházi Ilona Ha baj van az erekkel Dr. Gulyás Judit a bajai kórház röntgenosztályának főorvosa, belgyógyász és radiológus főorvos. A röntgen, az ultrahang és a CT- vizsgálatok mellett speciális területe az érbetegségek diagnosztizálása. Baján tíz éve indultak érvizsgálatok. Megfelelő műszerpark híján akkor még Szekszárd- ra jártak át hetente egy alkalommal a betegek, az orvosokkal együtt. Amint a bajai kórház létrehozta az érfestéshez szükséges helyet, az angiográfiás laboratóriumot - ahol műtéti körülmények szükségesek - és beszerezték a berendezéseket, a műtéti sterilitáshoz elengedhetetlen anyagokat, katétereket, megkezdődhetett a munka. Jelenleg három orvos, két műtősnő és egy technikus dolgozik itt. A megfelelő diagnózis birtokában lehetőség nyílt az érműtétek bővítésére is. Az érfestést az angiológus belgyógyász, illetve az érsebész javaslata alapján előjegyzéssel, sürgős esetekben - például érsérülés vagy heveny érelzáródás - azonnal elvégzik. Egyes érműtéteknél műtét közben is végeznek érfestést, sőt értágítást is. Az erek vizsgálatában új fejezetet nyitott a színes ultrahangkészülék. Belgyógyász, angiológus, kardiológus, érsebész javaslata alapján célzottan végeznek ütőeres vizsgálatokat. Érműtétek után követik a beültetett műerek állapotát, átjárhatóságát, így időben felismerhető az újabb érszűkület. A nyaki erek állapotáról szívműtétek előtt, dr. sípos rózsa 1960-ban született Baján. 1985-ben doktorált a SZOTE-n. 1989-ben radiológiai szakvizsgát tett a SZOTE- n. 1985 óta dolgozik a Bajai Városi Kórházban. Férjezett, 3 gyermeke van. következményei (lágyulások), daganatok vagy fejlődési rendellenességek. Sürgős esetekben azonnal, soron kívül, egyébként előjegyzés alapján végzik a vizsgálatokat. Az orvos általában egy óra leforgása alatt kiértékeli a képeket, de legkésőbb másnapra leletet- kap a beteg. CT-vizsgálatra szakorvos utalhatja be a beteget megfelelő indikációval. A betegek Baja, Kalocsa és Bácsalmás térségéből érkeznek beutalóval. A CT- és az ultrahangkészülék alkalmas olyan beavatkozásokra, melyek műtétet helyettesítenek (cisztaleszívás), vagy szövetmintavétellel a diagnózis felállítását és a későbbi kezelést segíti. A doktornő jártasságot szerzett az emlővizsgálatokban is. Ezeket az osztályon három orvos és három speciálisan képzett asszisztensnő végzi. A cél az, hogy minél kisebb daganatokat fedezzenek fel, melyek még nem tapinthatók. DR. GULYÁS JUDIT 1955-ben született Dunavecsén. 1980-ban doktorált a SZOTE-n. 1986-ban belgyógyász szakvizsgát tett a SZOTE-n. 1990-ben radiológiai szakvizsgát tett a HIETE-n. 1980 óta dolgozik a Bajai Városi Kórházban, 1986-ig belgyógyászként, azóta radiológusként. Férjezett, két gyermeke van agyi keringési zavarokban, szűkület gyanújában adnak pontos információt. Magas vérnyomás esetén, illetve a vese megbetegedéseinél a vese érrendszeréről adnak képet. Mélyvénás trombózis gyanújánál éjjel-nappal rendelkezésre áll a röntgenosztály, hiszen valamennyi orvos elsajátította a sürgősségi ellátást. A vizsgálat során dől el, hogy szükséges-e azonnali műtéti beavatkozás, vagy elegendő a belgyógyászati kezelés. A színes ultrahang- készülékkel történik a mélyvénás trombózis utánkövetése, ellenőrzése. Egyes visszérműtétek előtt a szemmel nem látható visszértágulatok bejelölhetők, így megkönnyítik az operáló sebész munkáját és a jobb gyógyulást. A krónikus visszérbetegségek, visszértágulatok vizsgálata is előjegyzés alapján történik, mivel csak egyetlen érvizsgáló ultrahangkészülék van a bajai kórházban. ■