Petőfi Népe, 2000. szeptember (55. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-08 / 211. szám

4. oldal - Petőfi Népe DIAGNOSZTIKA I. BEMUTATJUK A MEGYE ORVOSA I T ■ 2000. Szeptember 8., péntek Egy jó diagnózis fél gyógyulás - tartja a mondás, s mi­lyen igaz! Ha pontosan tudjuk, hogy mi baja a beteg­nek, könnyebb meggyógyítani. A pontos diagnosztiká­hoz persze korszerű műszerek, a műszerekhez pedig sok pénz kell Az utóbbi években a megye hat kórházá­ban forradalmi változáson ment át a diagnosztika. Fejlődtek a röntgeneljárások, az ultrahangos vizsgála­tok. Több helyütt van már CT, és januártól MR is lesz a megyei kórházban. Az elkövetkező hetekben azokat a szakorvosokat mutatjuk be, akik a diagnosztikában (labor, radiológia, endoszkópia) dolgoznak. Ma kecs­keméti és bajai orvosokat ismerhetnek meg. Kihívás minden nap Nehéz és felelősségteljes, de szép szakmai feladat az anesztezioló- gia. Ha viszont három gyermeke van az embernek, és a férje is - orvos lévén - havonta nyolcszor ügyel, a mindennapok igen ne­hezek. Gyermekei érdekeit szem előtt tartva döntött úgy dr. Kiss Katalin, hogy pályát módosít. Az intenzív osztályt odahagyta a ra­diológia kedvéért. Új hivatását hamar megszerette, azért is, mert a modern orvostudomány egyik legnagyobb kihívása a diagnosz­tika. Az orvosnak felkészültnek, naprakésznek kell lennie, hiszen a diagnosztikai eljárások hihetet­len ütemben fejlődnek. Tíz éve még újdonságnak számított az ultrahang, a CT-t és az MR-t pe­dig legfeljebb nyugaü szaklapok­ból ismerték a magyar diagnosz­ták. Ma már az UH és a CT a min­dennapok, így dr. Kiss Katalin munkájának is része. Tevékeny­ségi körébe a hagyományos rönt­genvizsgálatok (mellkas, orrmel- léküreg, csontok, gyomor, bél­rendszer) az ultrahangos vizsgá­latok (koponya, has, kismeden- ce, végtagi lágyrészek, ízületek) és átjárva a megyei kórházba a CT-vizsgálatok tartoznak. Ked­venc szakterülete a mammográ- fia, az ízületi UH-vizsgálat és a gyermekradiológia. A gyermek­radiológiai vizsgálatok két fő irá­DR. KISS KATALIN 1955-ben szüle­tett Kecskemé­ten. 1980-ban vég­zett a SZOTE-n. 1980-1999 kö­zött a megyei kórházban dolgozott: tíz évig az intenzív osztályon, majd a radiológián. 1985-ben inten­zív terápiából, 1995-ben radio­lógiából szakvizsgázott. 1999 májusa óta dolgozik a Kecske­méti Repülőkórházban. Férjezett, három gyermeke van. nya a koponya, illetve a hasi ré­szek UH-vizsgálata. A koponya- UH segítségével csecsemőkorban kiszűrhetők a fejlődési rendelle­nességek. A hasi UH-val a vese- üregrendszeri betegségek, a fer­tőzésre hajlamosító vese-rendel- lenességek szűrhetők ki. A vizs­gálatok jelentősége óriási: ha a kóros agyi vagy vesefolyamatot időben ismerik fel, megelőzhe­tők a súlyosabb betegségek. Dr. Kiss Katalin adjunktus na­ponta 40-50 beteggel találkozik. Munkáját alázattal, lényéből ere­dő kedvességgel végzi. Mit mutat a vérkép? A repülőkórház laboratóri­umában elsősorban a hajó­zok, ejtőernyősök és a sor­katonák, illetve a kórház­ban fekvő betegek vizsgála­tát végzik. Emellett a családorvosi, illetve háziorvosi beutalóval érkező - a kórház felvevő körzetéhez tarto­zó - betegek vér- és vizeletvizs­gálatát is a labor hivatott biztosí­tani. A betegforgalom óriási: a la­bor két szakorvosa, egy vegyésze és kilenc asszisztense évente 700 ezer vizsgálatot végez! A legfőbb vizsgálati területek a klinikai kémia (pl. vércukor-, vesefunkció-, májfunkció-, zsír­anyagcsere-vizsgálat), a hemato- lógia (pl. vérkép), a hemosztázis (véralvadási vizsgálatok). Sző­kébb körű laborvizsgálatokat is végeznek, ilyen például az im­munológiai vizsgálat, az aller- gológia vagy a hormonvizsgálat. A Kecskeméti Repülőkórház­ban az utóbbi években végrehaj­tott informatikai fejlesztésnek köszönhetően a labor online összeköttetésben áll a kórházi szakambulanciákkal. (Vagyis a vizsgálatokat a szakorvosok szá­mítógépen keresztül rendelik el, s úgy is kapják vissza az adatokat még a vizsgálat napján.) Ezek­ben a napokban építik ki az on­line összeköttetést a fekvőbeteg­osztályokkal. A labor gépparkja korszerű, az utóbbi időben minden évben gyarapodtak egy-egy korszerű eszközzel. A fejlesztések mellett kiemelt figyelmet fordít a kórház a minőségellenőrzésre, így a la­borvizsgálatok minőségbiztosítá­sára is. Dr. Péter Ildikó főorvos asz- szony eredetileg a klinikumban szeretett volna dolgozni, ám na­gyobbik lánya alig volt hat hóna­DR. PÉTER ILDIKÓ 1949-ben szüle­tett Kecskemé­ten. 1975-ben vég­zett a szegedi SZOTE-n, azóta dolgozik a Kecs­keméti Repülőkórházban. 1979-ben klinikai laboratóriu­mi szakvizsgát tett, 1996-ban szakvizsgázott repülőorvos­tanból. 1995 előtt a ROVKI, azóta a repülőkórház labora­tóriumának osztályvezető fő­orvosa. Katonaorvos, rendfo­kozata alezredes. Férjezett, két gyermeke van. pos, amikor munkába kellett áll­nia. A labor kedvező első állo­máshelynek tűnt a kisgyermekes anya számára. Végül ott maradt, mert érdekelte a munkája, s mert mindvégig bízott abban, hogy a klinikai laboratórium előbb- utóbb interaktív medicina lesz. A repülőkórházban éveken át alkal­ma volt részt venni a ROVKI élet­tani vizsgálataiban, s azóta is azt tapasztalja, hogy a klinikumban dolgozó kollégák számára rend­kívül fontos a szakmai vélemé­nye. A labororvos dolga ugyanis nemcsak az, hogy naponta tüze­tesen átnézzen 3-3,5 ezer (!) vizsgálati leletet, hanem az, hogy a kapott eredmények birtokában javaslatot tegyen újabb vizsgála­tokra, illetve segítse a klinikust a diagnózis felállításában. A na­pi konzultáció tehát elengedhe­tetlen, s a laborban dolgozó or­vos akkor elégedett, ha kollégái számítanak a szakmai tapaszta­lataira. Dr. Péter Ildikó kedvenc szakterülete egyébként a véralva­dási zavarok diagnosztikája. Életmentő emlővizsgálatok A dinamikus, közvetlen és mindig jókedvű dr. Juharos Ágo­ta számára óriási kihívás volt három évvel a szakvizsga után felvállalni egy önálló radiológiai osztály vezetését. Ab­ban, hogy sikerrel megfelelt a feladatnak, a megyei kórház­ban szerzett szakmai rutinnak nagy szerepe van. A főorvos­nő is azok közé a radiológusok közé tartozik, akik a szak­mát a megyei kórházban dr. Latzay Andrástól tanulták. A Kecskeméti Repülőkórházban a radiológián dolgozó négy orvos és kilenc asszisztens alapvető fel­adata a kórházban fekvő betegek vizsgálata, illetve a pilóták, ejtő­ernyősök, repülésirányítók meg­előző szűrővizsgálata és alkal­massági vizsgálata. A honvédsé­gi állomány mellett Kunszentmik- lós, Ballószög és kilenc kecske­méti háziorvosi körzet betegeit vizsgálják a repülőkórházban. Naponta 150-200 vizsgálatot vé­geznek. A műszerpark modern, megfelel a követelményeknek. A radiológián belül röntgenvizsgá­latokat és ultrahangos vizsgálato­kat végeznek. A doppler UH­készülékkel az ereket, illetve az erek meszesedését vizsgálják. (Reményeink szerint még idén gyarapodnak egy színes doppler UH-készülékkel is.) UH-vezérelt biopsziát is végeznek, s lehetőség van az epeutak feltöltéses vizsgá­latára is. Az utóbbi hónapok nagy eredménye, hogy mammográfiás készülékkel gyarapodott az osz­tály. Az emlővizsgálatra házior­vosi vagy szakorvosi beutalóval, előzetes előjegyzés alapján fogad­ják a betegeket minden munka­nap délelőtt 11-től 13 óráig. Emel­lett dr. Juharos Ágota részt vesz a megyei kórház emlőszűrési prog­ramjában is: ott a panaszmentes 45-65 év kö­zötti hölgyeket vizsgálja. Dr. Juharos Ágota kedvenc szakterülete a radiológián be­lül a gyomor­bélrendszer vizsgálata, a hasi ultrahang és a mammog- ráfia. Nagy szakmai kihívásnak tartja a mam- mográfiát, a daganat korai felis­merése ugyanis alapvetően a di­agnosztikán múlik. Ma már né­hány milliméteres elváltozás is felismerhető, az UH-vezérelt bi- opsziával pedig nagy biztonság­gal elkülöníthetők a jó- és rossz­indulatú elváltozások. Ha műtét­re kerül a sor, a betegeknek nem kell más kórházat keresniük: a re­pülőkórház sebészetén operálják az emlőtumorokat is. DR. JUHAROS ÁGOTA 1958-ban született Kecskeméten. 1984-ben végzett a szegedi SZOTE-n. 1984-től a megyei kór­ház belgyógyászatán, majd a ra­diológián dolgozott. 1995-ben szakvizsgázott radiológiából. 1998 óta vezeti a Kecskeméti Repülőkórház ra­diológiai osztályát. Férjezett, két gyermeke van. A főorvos asszony szerint a di­agnosztika az utóbbi években for­radalmi változáson ment keresz­tül. Egyre finomodtak a vizsgála­ti módszerek, s a radiológusnak folyamatos önképzéssel elébe kell mennie a változásoknak. Szeren­csés helyzet, hogy a főorvos asz- szonynak van módja a megyei kórházban a CT-laborban is dol­gozni, s reményei szerint a janu­árban induló MR-vizsgálatokban is részt vehetnek. ■ NEM FÁJ A CT-VIZSGÁLAT. Sok beteg tart attól, hogy talán fájdal­mas a CT-vizsgálat. Félelmük alaptalan. A CT a korszerű diagnoszti­ka fontos része, a test különböző részeinek egyes rétegeit vizsgálja. Képünk a bajai kórház CT-laborjában készült.________fotó: pn-archív Segíteni az embereknek A doktornő három szakvizsgája ötvözi a diagnosztikát is és a terá­piát is. Célja többfelől segíteni az embereken. Az orvosi szakmák többségéhez nagy segítséget ad a röntgen, ez köztudott. A doktor­nő azért tett három szakvizsgát, mert épp a sokoldalúság az, ami vonzza. Az pedig, hogy a röntgen és az ultrahang egy helyen mű­ködik, igen hasznos a betegek­nek is. Ezt a pályát kevesen vá­lasztják, hazánkban ma hiány­szakmának számít. Pedig úgy tű­nik, szép jövő elé néz. Az e terü­leten dolgozók sajnos nem kap­ják meg a kellő erkölcsi elisme­rést. Ám szerencsére az orvos­kollégák tudják, milyen fontos a gyógyításban a radiológusok munkája. Azzal, hogy szinte „be­lelátnak” a betegekbe, sokszor ők teszik fel a pontot az i-re. Egy fájdalomnak többféle oka lehet, ezt kinyomozni segítenek a rönt­genorvosok. Faddi doktornő úgy véli, igen fontos volna a daganatszűrés te­rén egyre intenzívebben alkal­DR. FADDI ERIKA 1956-ban szüle­tett Kiskunhala­son. 1981-ben diplo­mázott Pécsett. 1987-ben általá­nos orvostanból, 1991-ben bőrgyógyászatból, 1995-ben pedig radiológiából szakvizsgázott. 1981-91-ig Kiskunfélegyházán, azóta a Kecskeméti Repülőkórházban dolgozik. 1999 óta adjunktus. Özvegy, két gyermeke van. mazni a modern műszerek adta lehetőségeket. Személyes tapasz­talatból tudja, mennyit jelent a súlyos betegségek megelőzésé­ben a szűrés. Neki és kollégáinak régóta jó kapcsolatuk van nyug­díjasklubokkal. Az idősek szá­mára rendszeresen végeznek szűrővizsgálatokat, így sokakat tartottak már meg az életnek, műtétre küldvén őket. ■ Pontos, gyors diagnózis Ha már CT-vizsgálatot kell készí­teni, akkor biztosan nagy a baj. így vélekednek általában a bete­gek. A félelem a géptől megala­pozatlan. A vizsgálat egyáltalán nem fájdalmas, hiszen csupán egy számítógéppel vezérelt kép­alkotó készülékről van szó, mely az emberi szervekről rétegen­ként készít felvételeket. Volta­képpen a felvételek alapján arról győződnek meg az orvosok, van- e kóros elváltozás a vizsgált test­részeken belül, pontosan milyen, hol helyezkedik el. Ennek alap­ján eldöntik, milyen kezelésre van szükség. Dr. Sipos Rózsa adjunktus a 80-as évek végén Szekszárdon szerezte első tapasztalatait a CT első generációs változatán. Ma Baján a röntgenosztályon már a harmadig generációs, jóval kor­szerűbb CT-készüléket alkalmaz­zák immár nyolc éve. Bár ez a készülék sokrétűen alkalmazha­tó, kezd felette eljárni az idő. En­nél jóval több, gyorsabb informá­ciót nyújt az úgynevezett spirál CT. Remélik, egy ilyen spirál CT lesz a következő lépés a bajai kórház fejlesztésben. A számítógéppel vezérelt ré­tegvizsgáló CT 2-10 milliméte­renként készít felvételeket. A vizsgálat az egész testre kiterjed­het: a koponyára, a végtagokra, a mellkasra, a hasüregre. A ké­szülék a szervekről keresztmet­szeti képet készít, mellyel látha­tóvá válnak például az agysérü­lések, érrendszeri betegségek A sorozatot szerkeszti: Ábrahám Eszter Munkatársak: Király László és Pálházi Ilona Ha baj van az erekkel Dr. Gulyás Judit a bajai kórház röntgenosztályának főorvosa, belgyógyász és ra­diológus főorvos. A röntgen, az ultrahang és a CT- vizsgálatok mellett speciális terü­lete az érbetegségek diagnoszti­zálása. Baján tíz éve indultak ér­vizsgálatok. Megfelelő műszer­park híján akkor még Szekszárd- ra jártak át hetente egy alkalom­mal a betegek, az orvosokkal együtt. Amint a bajai kórház lét­rehozta az érfestéshez szüksé­ges helyet, az angiográfiás labo­ratóriumot - ahol műtéti körül­mények szükségesek - és besze­rezték a berendezéseket, a műté­ti sterilitáshoz elengedhetetlen anyagokat, katétereket, megkez­dődhetett a munka. Jelenleg há­rom orvos, két műtősnő és egy technikus dolgozik itt. A megfelelő diagnózis birtoká­ban lehetőség nyílt az érműtétek bővítésére is. Az érfestést az angiológus belgyógyász, illetve az érsebész javaslata alapján elő­jegyzéssel, sürgős esetekben - például érsérülés vagy heveny érelzáródás - azonnal elvégzik. Egyes érműtéteknél műtét köz­ben is végeznek érfestést, sőt ér­tágítást is. Az erek vizsgálatában új fejezetet nyitott a színes ult­rahangkészülék. Belgyógyász, angiológus, kardiológus, érse­bész javaslata alapján célzottan végeznek ütőeres vizsgálatokat. Érműtétek után követik a beülte­tett műerek állapotát, átjárható­ságát, így időben felismerhető az újabb érszűkület. A nyaki erek állapotáról szívműtétek előtt, dr. sípos rózsa 1960-ban szüle­tett Baján. 1985-ben dokto­rált a SZOTE-n. 1989-ben radio­lógiai szakvizs­gát tett a SZOTE- n. 1985 óta dolgozik a Bajai Városi Kórházban. Férjezett, 3 gyermeke van. következményei (lágyulások), daganatok vagy fejlődési rend­ellenességek. Sürgős esetekben azonnal, so­ron kívül, egyébként előjegyzés alapján végzik a vizsgálatokat. Az orvos általában egy óra lefor­gása alatt kiértékeli a képeket, de legkésőbb másnapra leletet- kap a beteg. CT-vizsgálatra szak­orvos utalhatja be a beteget meg­felelő indikációval. A betegek Ba­ja, Kalocsa és Bácsalmás térsé­géből érkeznek beutalóval. A CT- és az ultrahangkészülék alkalmas olyan beavatkozásokra, melyek műtétet helyettesítenek (cisztaleszívás), vagy szövetmin­tavétellel a diagnózis felállítá­sát és a későbbi kezelést segíti. A doktornő jártasságot szerzett az emlővizsgálatokban is. Ezeket az osztályon három orvos és három speciálisan képzett asszisztensnő végzi. A cél az, hogy minél ki­sebb daganatokat fedezzenek fel, melyek még nem tapinthatók. DR. GULYÁS JUDIT 1955-ben szüle­tett Dunavecsén. 1980-ban dokto­rált a SZOTE-n. 1986-ban bel­gyógyász szak­vizsgát tett a SZOTE-n. 1990-ben radiológi­ai szakvizsgát tett a HIETE-n. 1980 óta dolgozik a Bajai Vá­rosi Kórházban, 1986-ig bel­gyógyászként, azóta radioló­gusként. Férjezett, két gyermeke van agyi keringési zavarokban, szű­kület gyanújában adnak pontos információt. Magas vérnyomás esetén, illetve a vese megbetege­déseinél a vese érrendszeréről adnak képet. Mélyvénás trombó­zis gyanújánál éjjel-nappal ren­delkezésre áll a röntgenosztály, hiszen valamennyi orvos elsajátí­totta a sürgősségi ellátást. A vizs­gálat során dől el, hogy szüksé­ges-e azonnali műtéti beavatko­zás, vagy elegendő a belgyógyá­szati kezelés. A színes ultrahang- készülékkel történik a mélyvé­nás trombózis utánkövetése, el­lenőrzése. Egyes visszérműtétek előtt a szemmel nem látható visszértágulatok bejelölhetők, így megkönnyítik az operáló se­bész munkáját és a jobb gyógy­ulást. A krónikus visszérbeteg­ségek, visszértágulatok vizsgála­ta is előjegyzés alapján történik, mivel csak egyetlen érvizsgáló ultrahangkészülék van a bajai kórházban. ■

Next

/
Thumbnails
Contents