Petőfi Népe, 2000. szeptember (55. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-01 / 205. szám

2000. Szeptember 1., péntek VILÁG TÜKÖR HAZAI Petőfi Népe - 5. oldal TŰKOR Lemondott Wachster Tamás Még mindig függőben a hadi gépek ügye _______ Budapest C sillapodhatnak a Honvé­delmi Minisztériumon belül már hosszú ideje hú­zódó személyi ellentétek. Tegnap ugyanis bejelentette lemondását Wachsler Ta­más, a tárca közigazgatási államtitkára. A kialakuló békességet azonban megza­varhatja a vadászgépek ügye. A fideszes államtitkár lehetséges távozása korábban is szóba ke­rült, ám úgy látszik, csak mos­tanra érett meg eléggé a helyzet a szakításra.- A mára igencsak lelassult hadsereg-átalakítás felgyorsítása csak úgy képzelhető el, ha egy másik, a kisgazda nézetekkel jobban azonosuló államtitkárt neveznek ki, aki azonban nem szükséges, hogy feltétlenül a párt tagja legyen - mondta el la­punknak Lányi Zsolt, az Ország- gyűlés honvédelmi bizottságá­nak elnöke. A tárcán belüli haté­konyabb munkát és a konfliktu­sok csökkenését várják az új em­bertől, de a személyéről még nem született döntés. Jelentős vi­ták várhatók azonban a va­lószínűleg kis­gazda kötődé­sű vezető ki­nevezése után is, mert a harci gépek ügye komoly vívódást okoz a katonai vezetőknek. - Nem mindegy, hogy mire nincs pénzünk? - tet­te fel a költői kérdést lapunk munkatársának Tikos László, a Honvédelmi Minisztérium saj­tóiroda-vezetője, utalva vadász­gépparkunk jövőbeni korszerű­sítésére.Nemrégiben azonban az amerikaiak harci repülőik el­adásának megkönnyítése érde­kében a nyilvánosság előtt egy­előre nem körvonalazott hitelle­hetőségeket ajánlottak föl a mi­nisztériumnak. Tikos ezredes csak annyit volt hajlandó elárul­ni, hogy ezek kedvezőnek tűn­nek. A tárca beszerzési hivatalá­nak vezetője, Bese Ferenc azon­ban tudósítónknak elmondta, hogy a 20 éves F-16-osok meg­vásárlása körülbelül tízszer annyiba kerülne, mintha a már meglévő MiG-eket újítanánk föl.- w­Pallag ügyvédje elismerte a jogsértést Személyiségi per Sem Pallag László kisgazda képviselő, sem Pintér Sán­dor nem jelent meg azon a peren, amelyet a belügymi­niszter indított az olajbi­zottság elnöke ellen. A személyiségi perben a tét 5 millió forint a jó hírnév megsérté­se miatt. Pallag László ugyanis korábban azt állította: országos rendőrfőkapitányként Pintér tud­ta, mi folyik Bács-Kiskun megyé­ben. Sőt, többször is megjelent az alvilág rendezvényein és 20, il­letve 50 millió forintot vitt azok­ról magával. Pallag László jogi képviselője a Pesti Központi Kerületi Bírósá­gon elismerte a jogsértés tényét. Ugyanakkor a képviselő ügyvéd­je felhívta a figyelmet arra, hogy Pallag László alkotmányos köte­lezettségét teljesítette, amikor a közérdekű információkat nyilvá­nosságra hozta. Amennyiben pe­dig eközben - sajnálatos módon - személyiségi jogot sértett, azért felelősséggel megbízója, a ma­gyar Országgyűlés tartozik. Pintér Sándor és Pallag László ezúttal nem jelent meg a bírósá­gon, ám a következő, október 9- én sorra kerülő tárgyalásra már személyesen is megidézték őket. Pallag Lászlónak arról kell majd beszámolnia a bíróság előtt hogy milyen szándékok vezették a vi­tatott sajtótájékoztató megtartá­sakor. Pintér Sándornak pedig az őt ért hátrányokról kell szólnia, tekintettel ötmillió forintos, nem vagyoni kártérítési igényének nagyságára. ________ mr/mti S ikertelen merénylet Clinton ellen Az amerikai elnök segítséget ígért, de nem szeretne újabb „vietnami kalandba” bocsátkozni Clinton felhőtlen nyugalommal táncolt kolumbiai villámlátogatásán, fotó: europress/epa Pokolgépes merényletet hiúsított meg a kolumbiai rendőrség a karib-tengeri Cartagena városában néhány száz mé­terre attól az épülettől, ahol villámláto­gatása során Bili Clinton amerikai el­nök megfordult. A dél-amerikai állam fővárosában, Bogotában munkások és diákok ezrei tüntettek az Egyesült Álla­mok ellen. Kolumbia Feltételezhetően marxista lázadók akartak egy két kilogrammos, dinamittal ellátott robbanószerkezetet elhelyezni a kikötővá­ros munkásnegyedének egyik lakóépületé­ben, de a rendőrök letartóztatták őket. A pokolgép felrobbanása állítólag nem oko­zott volna nagy károkat, a cél valószínűleg a pánikkeltés volt. A közelben több száz röplapot is találtak, amelyekkel a baloldali Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) nevű szervezet akart tiltakozni „az amerikai megszállás” ellen. Bogotában az amerikai nagykövetség elé vonult tüntetők kövekkel hajigálták meg a rendfenntartók kordonját, és Clinton, vala­mint András Pastrana elnök bábujait éget­ték el. A főváros más részein is zavargások történtek: egy rendőr meghalt, három meg­sérült az összetűzésekben. A szakszerveze­ti és a diáktiltakozók szerint az Egyesült Ál­lamok által a Kolumbia számára jóváha­gyott 1,3 milliárd dolláros drogellenes se­gélycsomag felszítja a gerillaháborút, amely az utóbbi tíz évben 35 ezer ember­életbe került. Bili Clinton amerikai elnök kolumbiai látogatása elleni tiltakozásul a dél-amerikai állam marxista lázadói ország­szerte fegyveres támadásokat intéztek kü­lönböző katonai és rendőri célpontok, vala­mint bankok és egy olajvezeték ellen, ami­nek következtében húszán, köztük polgári személyek meghaltak. A megerősített nagykövetségi épület előtt Clinton megérkezésekor is ötezren követel­ték: ki a gringókkal, a jenkik takarodjanak haza. Clinton megbe­széléseket folytatott Pastranával, akit biz­tosított az Egyesült Államok támogatásá­ról a kábítószer-elle­nes küzdelemben. Az amerikai elnök le­szögezte: Washing­ton a drogkereskede­lem visszaszorítását kívánja elérni, de egyben a 40 év óta tartó, egyik fél győ­zelmét sem hozó bel- viszály végére is pon­tot kell tenni. Past­rana szerint politikai megoldást kell talál­ni a véres belharcok megszüntetésére; ugyanakkor hangsú­lyozta: Kolumbia csak abban az eset­ben tud sikerrel szembeszállni a nemzetközi drogkereske­delemmel, ha az Egyesült Államok és más országok határozott lépéseket tesznek a ná­luk jelentkező kábítószer-kereslet elfojtásá­ra. Az Egyesült Államok jelenlétét hagyomá­nyosan rossz szemmel nézik Dél-Ameriká- ban, a lakosság nem felejtette el a régóta tartó Kuba elleni kereskedelmi embargót, Panama 1989. évi invázióját, a nicaraguai lázadók, valamint a salvadori katonai veze­tés támogatását az 1980-as években. Az el­lenérzések megléte ellenére a belháború sújtotta Kolumbiában a széles közvéle­mény szívesen fogadta Clinton elnököt, és üdvözli az országnak szánt amerikai kato­nai segélyeket. Egy felmérés szerint Kolum­bia lakosságának 56 százaléka szívesen lát­ná, ha az Egyesült Államok katonai úton közvetlenül is beavatkoznék a 36 éves ge­rillaválság lezárására. Az amerikai elnök azonban a katonák, a rendőrök és a titkos ügynökök által előre megtisztított Cartagenában kijelen­tette, hogy az Egyesült Államok segít ugyan a kábítószerbárók eltüntetésében, de semmi esetre sem keveredik katonai vi­szályba. Elutasított bármiféle amerikai ka­tonai intervenciót; mint mondta: Kolum­bia nem válhat új Vietnammá. A kolumbi­ai titkosszolgálatok vezetői arról tájékoz­tatták Clintont, hogy az utóbbi két évben a rendőrség az illetékes amerikai hatósá­gokkal együttműködve 20 tonna kokaint foglalt le, továbbá 108 tonna marihuánát koboztak el, és 32 ezer kokacserje- ültetvényt semmisítettek meg az ország déli részén. ■ Támogatás az almafelvásárláshoz Mátészalka A Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium kilogram­monként 3 forint 60 fillér támo­gatást ad az ipari alma felvásárlá­sához. Ezt Torgyán József hang­súlyozta tegnap egy mátészalkai sajtótájékoztatón. Kiemelte: csak abban az esetben jár a 3,60-as dotáció, ha az almatermelő mini­mum 22 forintot kap a felvásárló­tól. A támogatást mától november 15-éig adják, de legkésőbb - a le­adásra váró alma mennyiségétől függően - november 30-ig. Torgyán József elismerte: a dotá­ció lényegében mentőöv a terme­lők számára, s kiadásaikat csak mérsékli. Hozzátette azonban, hogy az állam teljesítőképessége nem ad lehetőséget többre. Em­lékeztetett arra, hogy három év­vel ezelőtt már segített az akkori nagy almaátvételi mizéria megol­dásában. De akkor azt is bejelentette, hogy a következő esztendőkben 20-20 százalékkal mindig csök­kentik az alma-ártámogatás mér­tékét. Megítélése szerint ugyanis tarthatatlan, hogy az állam az ipari alma dotációjával egy rossz minőségű termelés fenntartását segítse. A jövőben az intenzív almate­lepítés a kívánatos - vélte a mi­niszter. Ezt kiemelten támogatja a tárca: a költségek 50 százaléká­val, kedvezményes hitelekkel, sőt, térségi fejlesztési támogatási forrásokkal is segíti a gazdákat. Kiemelik a Kurszkot A Kurszk legénysége június 30-án, az orosz flotta napján. FOTÓ: EUROPRESS/SIPA í|.#* tUT~ _________Moszkva ______ A Kurszk tengeralattjáró sérült orr-részét levágják, s az atomreak­torokkal együtt így emelik ki a százméteres mélységből - jelen­tette be Ilja Klebanov orosz mi­niszterelnök-helyettes. A jövő szeptemberre tervezett akció elő­készítése hosszú ideig tart majd, de maguk a munkálatok viszony­lag gyorsan elvégezhetők. Szavai szerint a mintegy 100 millió dol­lárra becsült költségeket nemzet­közi adakozásból finanszírozzák, ám a Kurszkot orosz egységek emelik majd ki. A politikus szerint a holttestek felhozatalát szeptember végén megkezdik. A tragédia lehetséges okai közül már csak három válto­zatot vizsgálnak. Ezek szerint külföldi hajóval való ütközés, vi­lágháborús tengeri akna, vagy pe­dig a Kurszk első részlegében, a fegyverszekcióban bekövetkezett „rendkívüli események” vezet­hettek az alig néhány perc alatt lezajlott szerencsétlenséghez. Magyar bankkártya-hamisítók? Legalább 12 embert károsított meg - összességében mint­egy 300 ezer schillinggel - egy bank- és hitelkártya-hamisí­tó banda. A galeri nyáron telepedett meg Bécsben, s az osztrák hatóságok gyanúja szerint magyarokból áll. BÉcs A tettesek a 24 órás szolgáltatást nyújtó bankfiókok ajtónyitó me­chanizmusánál szereltek fel - leg­alább tíz helyen - ügyes kis ké­szülékeket. Ezek „le tudják kér­dezni” az érkező ügyfél által az ajtó nyitására is használt kártya számát és pinkódját is. Az oszt­rák rendőrségnek két készüléket sikerült megszereznie, a többiről csak azután szerzett tudomást, hogy leszerelték őket. Létükről csupán a tanúk, valamint az ajtó­kon maradt ragasztónyomok szólnak. Azért gyanakszanak magyar tettesekre az osztrák hatóságok, mert az eljárás Magyarországon már korábban is előfordult. És mert az ellopott adatokkal a leg­utóbbi napokig kizárólag Magyar- országon emeltek le pénzt az osztrák károsultak számlájáról. Most azonban fordulat állt be az ügyben. Augusztus 21-én első ízben Bécsben is vettek fel pénzt a ban­da tagjai. A biztonsági kamerák négy esetben le is fényképezték az illetőt, s a képek közül hármon minden valószínűség szerint egy­azon tettes látható. MTI Autópályás határátkelő épül Röszke - Horgos Autópályás, nemzetközi áru- és személyforgalomra alkalmas határátkelő építé­se kezdődik szeptember el­ső napjaiban Röszke és a ju­goszláviai Horgos között. Az államközi megállapodás ér­telmében a meglévő határát­kelőtől mintegy 500 méterre épül fel az új létesítmény. A fejlesztést az Európai Unió és számos európai ország is szorgal­mazta, ezért a 3,6 milliárd forin­tos költség több mint egyharma- dát Phare-támogatás fedezi. A röszkei határátkelőhely fontos szerepet tölt majd be a magyaror­szági tranzitforgalomban, ugyan­is állat- és növény-egészségügyi centrum is épül majd ott. Ebben az európai uniós országokba ér­kező élő állat- vagy élelmiszer­szállítmányokat ellenőrzik. A korszerű, az európai normáknak megfelelő, új határátkelőn különböző helyen bonyolódik majd a személy- és járműforga­lom. Több sávon léptetik be és ki a gépkocsikat, a kamionok szá­mára pedig mindkét oldalon 70- 70 parkolóhelyet alakítanak ki. Megújul a technikai felszerelés is: a legkorszerűbb informatikai eszközök, továbbá röntgengépek, sugárkapuk, egyéb vizsgáló fel­szerelések se­gítik a határát­kelő dolgozói­nak munkáját. A földmunkák szeptember el­ső napjaiban kezdődnek. A régészeknek két hónap áll rendelkezésükre, hogy megvizs­gálják, mit rejt a föld mélye. Azu­tán mélyépítéssel folytatóik a munka. Az építkezés befejezésének tervezett határideje a jövő év vé­ge. Addig a forgalom a jelenlegi határátkelőn, a megszokott for­mában bonyolódik. ■

Next

/
Thumbnails
Contents