Petőfi Népe, 2000. szeptember (55. évfolyam, 205-230. szám)
2000-09-28 / 228. szám
2000. Szeptember 28., csütörtök A Z EURÓPAI UNIÓ KÜSZÖBÉN Petőfi Népe - 7. oldal A NATO védelmi szerepe döntő Az Európai Unió saját hadsereget szeretne alakítatii Az Európai Unió tagállamainak nincs közös fegyveres erejük. A NATO oltalmazza a szövetség államait. Az országok többsége tagja az USA által vezetett észak-atlanti katonai szervezetnek. Az Egyesült Államok irányító szerepe meghatározó. Washington befolyását szeretné csökkenteni az Unió vezetése. A Nyugat-Európai Unió keretein belül önálló több nemzetiségű fegyveres erőt alakítanának meg. Kiskunhalas A helyőrségi klubban, hétfőn tartottak előadást az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájáról. Dr. Balogh András, az ELTE Uj- és Legújabbkori Történeti Tanszékének professzora az integrációs folyamatok hátterét mutatta be a népes hallgatóságnak. Az előadó beszélt az Európa Unió működéséről, a közös bel- és igazság-ügypolitikájá- ról is. Az Unióban eddig a jogharmonizációra, a pénzügyi, mezőgazdasági integrációra helyeződött a hangúly. A közös védelempolitikáról megemlítette, hogy az ma még kidolgozatlan. Az Unió belső egyensúlyát a NATO biztosítja. Az Észak-atlanti TanácsA Nyugat-európai Unió emblémája. ban pedig az Egyesült Államok szerepe a meghatározó. Dr. Balogh András összehasonlította az Unió és az Egyesült Államok védelmi kiadásait is. A hadseregek létszámában és a harci repülőgépek arányában európai fölény van, azonban az USA védelmi költségvetése 30 százalékkal meghaladja az Unióét. Emellett a harckészültséget tekintve is vezetnek az amerikaiak. A védelmi kiadások 1990 előtti szintjét is fenntartották a NATO-ban. Tudományos fejlesztések, kutatások nélkül ugyanis a jövőben sem lesz hatékony hadsereg. Az Unió biztonságpolitikai törekvéseit a NATO-val összhangban alakítják a döntéshozók. A közelmúltig csak a harmadik országokkal szembeni közös diplomáciai fellépésben, a választási megfigyelésekben és a békefenntartói munkákban volt tetten érhető az Európai Unió kül- és biztonságpolitikája. Az önálló védelmi erő hiánya leginkább a négy évig tartó boszniai válságban mutatkozott meg - mondta a téma szakértője. Az önálló európai védelmi identitás szükségességét egyébként a franciák vetették fel. A NATO-val szemben bizonyos távolságtartást, az autonóm védelmi ütőerő megteremtésével határozták el, de mindez a közös értékrendszeren alapul a jövőben is. A Nyugat-Európai Unió egységei ott avatkozhatnának be a folyamatokba, ahol a NATO nem képes és nincs is szándékában a fellépés. A koszovói-békefenntartás lehetne például egy ilyen kizárólagos európai feladat. A NATO és az USA számára az önálló európai jellépés költségvetési megtakarításokat jelentene. Magyarország pedig - a csatlakozást követően - fog egyre többet profitálni a dél-európai régiós, stratégiai szerepéből dr. Balogh András meglátása szerint. PAPRIKA TAMÁS A NATO emblémája. Felértékelődött a bajai érettségi Az Unióban is elfogadják a német gimnáziumi okmányt Baja Az Európai Unióban is elfogadják a bajai német gimnázium által kiadott érettségi bizonyítványokat. Megnőtt az érdeklődés az itteni képzés iránt. A nemzetiségi lét és tudat megőrzésének fontos intézménye a bajai székhelyű Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja. A közelmúltban egy fontos nemzetközi konferenciának adott otthont. A rendezvényről érdeklődtünk dr. Knáb Erzsébet főigazgatótól. A főigazgató asszony elmondta: a nemzetközi fórum témája a németországi érettségi joggal felruházott tagozatok oktatási koncepcióinak a megvitatása volt. Ezen részt vettek Németország európai országokban működő német iskoláinak az igazgatói, illetve az ország szövetségi hivatalának és kul- tuszminiszteri konferenciájának a vezetői is. A bajai MNÁMK gimnáziuma a legfiatalabb tagja az említett iskolák közösségének. Ugyanakkor a többi tagozathoz képest új koncepciót valósít meg. Ez a jövőben mérvadó lesz a többi európai tagozat számára. Az MNÁMK új tagozatán új közös tantervek alapján folyik az oktatás. Ennek lényege, hogy a magyar nemzeti alaptantervet és Németország tantervét egy közös oktatási keretben foglaltuk össze. Ennek következtében egy oktatási folyamatban két tanterv követelményeit sajátítják el a diákjaink. A12. tanévvégén egy érettségi vizsgát tesznek. A vizsgatárgyak ugyanazok, mint a magyarországi nemzetiségi és kétnyelvű gimnáziumok vizsgatárgyai. A különbség annyi, hogy nem egy, hanem mindjárt két érettségi bizonyítványt kapnak a tanulók: a magyarországi nemzetiségi kétnyelvű érettségi bizonyítványt, mely nyelvvizsgával is egyenértékű. Illetve a német érettségi bizonyítványt, amely a végzős diákot felvételi vizsga nélkül jogosítja fel valamennyi EU- tagország bármely főiskoláján vagy egyetemén folytatandó tanulmányokra. Ennek következtében a bajai az egyetlen ilyen érettségit adó intézmény. Rendkívül megnőtt az érdeklődés az itt folyó képzés iránt. Az MNÁMK ezzel az új tagozattal megfelel az EU-követel- ményeknek. A diákok számára kiváló alapot nyújt ahhoz, hogy hazánk európai integrációs folyamatában fontos szerepet játszanak a későbbiek során. GÁL ZOLTÁN DROTSZAMARON JOBB. A múlt pénteken Lisszabon is csatlakozott az autó nélküli naphoz. 22-én csakúgy, mint Európa több váro- sában, a portugálok is otthon hagyták az autókat. ________fotó; epa A görögök jól jártak KÖZÖS KÖLTSÉGVETÉS Tavaly Görögország volt az Európai Unió közös költségvetésének legnagyobb haszonélvezője. Mindez a be- és kifizetések nettó egyenlege alapján derült ki. Utána sorrendben Portugália, Írország, Spanyolország és Dánia következik, s ezzel le is zárul a kedvezményezettek sora. Ez derül ki abból a jelentésből, amelyet Michaele Schreyer, az Európai Bizottság költségvetési kérdésekért felelős tagja múlt héten terjesztett elő az Unió kiadásainak tagországonkénti megoszlásáról. A legnagyobb nettó befizetők pedig Hollandia, Luxemburg, Németország, Svédország és Ausztria voltak. Akárcsak a megelőző évben, abszolút értékben a legnagyobb összegeket tavaly is Spanyolország (12,9 milliárd euró), Franciaország (12,8 milliárd euró) és Németország (9,8 milliárd euró) kapta a közös költségvetésből, amelyben az Unió ösz- szesen 70,706 milliárd eurót kötött le a közösségi programok finanszírozására. Kibővítik a tiszai átkelőt A régió két szélét köti össze Dél-alföldi Régió- A tiszaugi közös vasútiközúti híd a 44-es főút érszűkülete. Az új híd alapkövének letétele annak a gyógyító folyamatnak a kezdete, amely ezt az érszűkületet megszünteti. Nem a régi, idejétmúlt híd felszámolásával, hanem új híd építésével. Ezt Katona Kálmán, az előző közlekedési miniszter 1999. december 9-én, az új tiszaugi közúti híd alapkő- letételi ünnepségén mondta. Az ünnepségen részt vettek a Dél-alföldi Régiót alkotó két megye, pács-Kis- kun, Békés, Jász-Nagykun- Szolnok megyei közgyűléseinek elnökei is. A közös köz- úü-vasúti híd elemei 1987-re any- nyira elrozsdásodtak, hogy teherbírását 20 tonnára csökkentették. Pályatartóinak és pályalemezeinek cseréje 1991-re elengedhetetlenné vált. Közel egy évig pontonhíd biztosította a Tiszán való átkelést. A napi hat és fél ezer jármű és az öt vonatpár annyira megviselte a régi acélpályás hidat, hogy indokolttá vált egy új közúti híd építése. Az új hidat, melynek alapkövét tavaly decemberben rakták le, 2001 októberében adják át a forgalomnak. A tavaly decemberben megalapozott új tiszaugi közúti híd nem csak a Tisza környéki települések számára fontos. Bekapcsolja az ország vérkeringésébe az ország Tiszán-túli, keleti felét. Az országhatártól Kecskeméten át az M5-ös autópályáig. Gyula, BékésÉpülnek a híd pillérei. FOTÓI SZ. A. csaba, Szarvas polgárai a 44-es úton még gyorsabban jutnak el a híd megépülte után az autópályára. Jelentősége azonban túlnő az ország két felének és a szomszédos megyék összekapcsolásán is. A rajta átvezető út Európába vezet. SZÁSZ ANDRÁS A csatornázás sokba kerül ___ Környezetvédelem M agyarországon jelenleg kevesebb mint 400 szennyvíztisztító telep működik. Egy szakmai felmérés szerint az európai uniós csatlakozás kapcsán az elkövetkező 15 évben további, mintegy 1.500 építésére lesz szükség. A megépítendő telepek beruházás- igénye eléri az 1.500 milliárd forintot. Ehhez a következő másfél évtizedben évente a bruttó nemzeti össztermék (GDP) 1,5-2 százalékát kellene fordítani. Ezzel szemben az elmúlt 8 évben összesen 800 milliárd forint jutott szennyvíztisztításra, valamint a csatornahálózat kiépítésére, amely a GDP 0,5 százalékát tette ki évente. Agrárutunk Európába • Agrárutunk Európába • Agrárutunk Európába • Agrárutunk Európába • Agrárutunk Európába • Agrárutunk Európába Mi vár a gazdákra a csatlakozás után? 9. Sertéspiac Az Európai Unió Kína után a világ második legnagyobb sertéshústermelője. A kilencvenes évek második felében az EU-ban termelt sertéshús mennyisége mintegy 16 millió tonna körül mozgott. 1998. évben 17,4 millió tonna hús termelődött, mely túltermelési válságot okozott. Az EU belső fogyasztási piaci szükségletén túl évi 1 millió tonna sertéshúsra exportképes, azaz teljesen önellátó. Magyarország kiváló gabonatermesztési adottságokkal rendelkezik, így akár tízmillió darabos sertésállomány ellátására is alkalmas. A rendszerváltás óta azonban a sertésállomány nagysága mintegy felére zsugorodott, de így is kiváló exporttermékekkel van jelen külső piacokon. Hazánk csatlakozásával az EU sertéshústermelése és fogyasztása közötti különbség növekedni fog, amely mind a belső, mind az exportpiacokon a magyar, illetve más európai termelők közötti verseny fokozódását eredményezi. Hazánk számára az EU-csat- lakozás elsősorban a jelenlegi támogatási rendszer megszűnését, de egyúttal bővülő értékesítési lehetőségeket hoz majd. Az Európai Unió sertéspiaci szabályozásáról tudni kell, hogy a sertéságazatot nem a mesterséges módon kialakított szabályzók, hanem a piaci törvények irányítják. A sertéshús piaci szabályozása így a könnyű piacszabályozású termékpályákhoz sorolhatók. Ennek lényege, hogy a sertéshúságazatban nincsenek olyan erőteljes piaci beavatkozások (pl. kvóták, termelési támogatások stb.), amelyek pl. a tej vagy gabonafélék szabályozását jellemzik. Az EU sertéshús közös piaci rendtartása három fő elemre épül. Az árszabályozásra, amely két központilag megállapított úgynevezett intézményi árat állapít meg, mint az alapár, és az intervenciós ár. Az alapárat a tagállamok mg.-i miniszterei közösen állapítják meg minden naptári év és július 1-jétől július 30-áig. Az intervenciós árral tudni kell, hogy nem lehet alacsonyabb az alapár 78%-nál és nem haladhatja meg az alapár 92%-át. A sertéshús piaci szabályozásában interSERTÉSÁLLOMÁNY Magyaro. 5,312 millió (2000. aug 1.) EU-15 125,035 millió (1999) Dánia MM millió (1999) Németo. Spanyolé. 26,295 millió (1999) 21,493 millió (1999) Hollandia 13.418 millió (1999) Forrás: Eurostat-KSH venciós felvásárlásokkal ritkán élnek, inkább exporttámogatási akciókat szerveznek, ill. magántárolási támogatásokkal vezetik le a piaci feszültségeket. Az exporttámogatásról érdemes megjegyezni, hogy támogatásra csak azok jogosultak, akik legalább 12 hónapja folytatnak kereskedelmi tevékenységet a sertéságazatban, de kiskereskedők és vendéglátóegységek nem tartoznak a jogosultak körébe. További feltétel, hogy az intervenciós hivatalnál biztosításokat kell letétbe helyezni, amely a kereskedő szándékának komolyságát hivatott tanúsítani. A sertéspiaci rendtartás egyéb fontos elemes minősítési rendszer alkalmazása. Az Európai Unióban 1989. január 1-je óta kötelező a hasított sertés testek egységes, objektív szempontokon alapuló vágás utáni minősítése, az EUROP rendszer alkalmazása. A besorolás alapja a hasított test súlya, valamint a színhús tartalom százalékban kifejezett aránya, öt kereskedelmi osztályba sorolva. Léteznek továbbá olyan statisztikai kötelező felmérések, amelyeknek a gazdáknak eleget kell tenni, hogy a termelés és fogyasztás közti egyensúlyt tartani tudják. Az Európai Unióban a sertéságazatot nem elsősorban a mesterséges módon kialakított szabályzók, hanem a piaci törvények irányítják. Miáltal az ismertetett szabályozási rendszer jelentős módosulása közeljövőben nem várható, a magyar gazdáknak arra kell felkészülni, hogy központi gondoskodás, azaz különböző támogatások helyett saját szakértelmükre és tapasztalataikra kell támaszkodniuk. Tekintettel arra, hogy a sertéshús önköltségében változatlanul legnagyobb részarányt a takarmányköltségek jelentenek, igazából ezen ágazat jövedelmezősége azon múlik, hogy saját vagy vásárolt formában mennyiért jut feletetett takarmányhoz a termelő. KISSNÉ KOLLÁR ESZTER KISKUNSÁGI MG^ZÖVETSÉG EU-INTEGRÁCIÓS MŰHELY I
