Petőfi Népe, 2000. szeptember (55. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-22 / 223. szám

4. oldal - Petőfi Népe BEMUTATJUK A MEGYE ORV OSAIT -DIAGNOSZTIKA II. 2000. Szeptember 22., péntek Egy jó diagnózis fél gyógyulás. Tartja a mondás, s milyen igaz! Ha pontosan tudjuk, hogy mi baja a betegnek, könnyebb meggyógyítani. A pontos diag­nosztikához persze korszerű műszerek, a műsze­rekhez pedig sok pénz kell Az utóbbi években a megye hat kórházában forradalmi változáson ment át a diagnosztika. Fejlődtek a röntgeneljárá­sok, az ultrahangos vizsgálatok. Több helyütt van már CT, és januártól MR is lesz a megyei kórház­ban. Az elkövetkező hetekben azokat a szakorvoso­kat mutatjuk be, akik a diagnosztikában (labor, radiológia, endoszkópiaj dolgoznak. Ma kecske­méti és halasi orvosokat ismerhetnek meg. Naponta száz vizsgálat Egyébként mindkét gépen elő­jegyzés alapján dolgoznak. Na­ponta 30-40 hasi, ultrahangvizs­gálatot folytatnak le az osztályon. A páciensek egyaránt lehetnek kórházi és rendelőintézeti bete­gek. A CT készüléket egyébként 1994 elején telepítették Halasra. Akkor zajlott le a röntgenosztály átalakítása is. Az új műszer a ko­ponya- és gerincvizsgálatokban jelent óriási segítséget. Igazából azok tudják, hogy milyen minő­ségi javulást jelent ennek a gép- A kiskunhalasi doktornő rögtön a nek a használata, akiket koráb- halasi röntgenosztályon kezdett ban például gerincsérvvel kezei­éi dolgozni 1986-ban. Nem radio- tek az osztályon. Régebben a ge- lógusnak készült, de időközben rincsérv kimutatása fájdalmas be­megszerette ezt a szakmát. A ra- avatkozást jelentett, és hosszadal- diológusok a klinikusok által kért más kórházi bent fekvéssel járt vizsgálatokkal foglalkoznak, te- együtt. Most 5-10 perc alatt kész hát alapvetően diagnosztikus fel- a vizsgálat, a leletet pedig egy adatkört látnak el. A hagyomá- órán belül kézbe veheti a beteg, nyos ultrahangvizsgálatok mel- A készülékkel természetesen lett számítógépes rétegvizsgála- vizsgálnak mellkasi és hasi szer- tokat is végeznek Halason. A CT- veket is. 1993 végén kaptak egy vizsgálatokkal és az ultrahang- univerzális átvilágító műszert, vizsgálatokkal a belső szervek ál- amely segítségével speciális felvé- lapotát tudják feltérképezni. Je- telek készülhetnek. Az asszisz- lenleg két ultrahangberendezést tensek ma már monitoron keresz- tudnak használni a halasiak. A tül tekinthetnek a vizsgálandó fe- röntgenosztály területén található lületekre. Az osztályon egyéb- égy régebbi típusú gép is, amely- ként a 21 asszisztens mellett hét lyel a hasi ultrahangvizsgálato- orvos, köztük hat szakorvos dói­kat végzik. A berendezés már gozik. Az osztályt 1992 óta dr. Ko- megérett a cserére. Egyébként csis Julianna vezeti. Az orvosok 1998-ban a kórház kapott egy létszáma náluk is problémát je- korszerűbb ultrahangos vizsgáló lent, mivel a hat munkahely mel- gépet, amelyet közösen használ- lett ugyanennyien látják el az éj- nak a kardiológusokkal, belgyó- szakai ügyeletet is. A rendelőin­gyászokkal és gyermekkardioló- tézet és a kórház között elhelyez- gusokkal. A kórház alagsorában kedő röntgenosztály mellett egy üzemelő készüléken végzik az átvilágító berendezés is található ér-, az ízületi- és a koponyaultra- az első szinten. A cserére érett hang-vizsgálatokat. Délelőttön- berendezéssel főleg a gyomor- és ként a 3-4 nyaki érdopplervizs- a bélrendszer vizsgálatait, illetve gálát mellett igény szerint pajzs- azok kiértékelését végzik, mirigyvizsgálatokat is végeznek. ______________________! h ivatását kerélményt az ad, ha a különbö­ző eljárások segítségével bizo­nyítani tudnak egy-egy feltétele­zett problémát. A röntgenorvos annak örül, ha megtalálja a be­teg baját. A végső diagnózist ugyan nem ő mondja ki - ez ta­lán könnyebbség is egy-egy gyó­gyíthatatlan betegség esetében -, ám mégis nehéz olykor a tra­gédiákkal szembesülni. Kishonti doktor most készül első szakvizsgájára. Kedvencei az ún. irrigoszkópiás vizsgála­tok. Ez a vastagbél kontraszt- anyagos feltöltéses vizsgálatát Az ifjú doktor mindenkép- jelenti. Segítségével elsősorban pen Kecskeméten akart el- a vastagbélrendszer panaszaira helyezkedni. A lehetőség kaphatnak választ. Ám ezen túl- véletlenül adódott, ám nem menően a szakma minden terü- bánta meg döntését. létén egyformán helyt kell állni. Az osztályon minden kollégá- Pár hét alatt megszerette e szak- nak minden részterülettel egy- mát, mely komplex tudomány- formán kell foglalkozni, hisz ágként sok lehetőséget ad mű- körforgásos rendszerben dol- velője számára. Tréfásan csak goznak. „fényképészetnek” nevezik a A doktor úr szeretne az osz- röntgenosztályt. Az itt dolgo- tályon jelenleg nem elérhető di- zókra nap mint nap széles körű agnosztikai módszerek, pl. a CT tevékenység, sok-sok feladat és MR terén is jártasságot sze- vár. Ha nem is a szó klasszikus rezni, ám ezt majd a jövő hozza értelmében, de bizonyos szem- meg. De bármit is hozzanak a pontból az itt dolgozóknak min- mindennapok, egy dolog vezér- den nap kihívás. A nagy általá- li: a betegek érdekeit szolgálni, nos panaszokból le kell szűkí- Mielőbb megtalálni a bajt, s a teni a diagnosztikát. A belgyó- klinikusoknak helyes útmuta- gyászoknak komoly igényük tást adni a gyógyító munkához, van az ilyenfajta segítségre. Si- ______________________I S zereti a DR. KISHONTI ZOLTÁN 1970-ben szüle­tett Marosvásár­helyen. 1996-ban dokto­rált a szegedi egyetemen. Sorkatonai szol­gálata után, 1997-ben a Kecs­keméti Repülőkórház radioló­giai osztályán kezdett dolgoz­ni mint segédorvos. Nőtlen. DR. SEBESTYÉN JULIANNA 1960-ban szüle­tett Kecelen. 1986-ban vég­zett a SZOTE-n, azóta dolgozik a kiskunhalasi kórházban. 1992-ben szakvizsgázott ra­diológiából. Férjezett, egy lánya van. A radiológia családi hagyomány A Szelei család Kecskemét egyik legismertebb orvosdi­nasztiája. Idősebb Szelei Béla, bár már régen nyugdíjba vo­nult, ma is dolgozik a radiológián. Fia, ifjabb Szelei Béla a családi hagyományt folytatva döntött a belgyógyászat, majd a radiológia mellett. S úgy tűnik, hogy a „sugárártalom” az unokákra sem maradt hatástalanul, a Szelei család harma­dik generációjából Nóra is radiológusnak készül. DR. SZELEI BÉLA 1946-ban született Kecskeméten. 1971-ben végzett a SZOTE-n, majd a megyei kórház belgyó­gyászatán dolgozott. 1976-ban belgyógyászatból, 1980-ban radiológiából szakvizs­gázott. 1977-93-ig a megyei kórház radiológiá­ján dolgozott, majd 1993-97 között a Kecskemé­ti Repülőkórház radiológus főorvosa volt. 1997 óta a megyei kórházban osztályvezető a radiológián. Nős, két gyermeke van. A kecskeméti megyei kórház ra­diológiai osztálya az eszközöket tekintve az utóbbi években lát­ványosan fejlődött. Ugyanakkor az orvoslétszám csökkent, így a mindennapi munka, az évi 131 ezer (!) beteg ellátása óriási ter­het jelent az osztály nyolc szak­orvosa számára. Hogy valahogy mégis győzzék erővel, négy, már nyugdíjas kolléga segíti a rende­lőintézetben az osztályos orvo­sokat. A radiológusok két, sőt három telephelyen dolgoznak: az Izsáki úton, a Nyíri úton és a Nyí­ri úti onkoradiológián. Az osz­tályhoz tartozó egységek a köz­ponti RTG-labor, a csontradioló­gia, a mammográfia, az angiográ- fia és a központi UH-labor. Bár a CT-labort nem a kórház üzemel­teti, a kórház radiológusai dol­goznak ott is. A radiológusok Bács-Kiskun megye lakosságának felét hivatot­tak ellátni, sőt a csontradiológia, illetve az onkológia területén fel­adatkörük regionális. Az osztály orvosai a hagyományos röntgen- vizsgálatok mellett ultrahangos és CT-vizsgálatokat végeznek. Ma már az intervenció is a szak­területhez tartozik, vagyis a kép­alkotó eljárásokkal látható elvál­tozásokat orvosolja is a radioló­gus. Az angiológián az érfestéses vizsgálatok egy­ben értágító ke­zelések is lehet­nek, az ultra­hang segítségé­vel pedig nem­csak sejt- vagy szövetminta nyerhető a vizs­gált szervből (máj, emlő, ve­se, pajzsmirigy, hasi nyirokcso­mó), hanem a kisebb ciszták, tá­lyogok el is távolíthatók. Dr. Szelei Béla kedvenc szakte­rülete az UH-vizsgálat. Már bel­gyógyászként is a diagnosztikát kedvelte leginkább, radiológus­ként pedig úgy érzi, hogy a be­tegekkel való közvetlen kapcso­lattartásra az ultrahangos vizs­gálat ad leginkább módot. Bács- Kiskunban a megyei kórház vásá­rolt először - 1980-ban - UH­készüléket, a köztiszteletnek ör­vendő főorvos óriási szerepet vál­lalt az UH-diagnosztika megho­nosításában. Érdeklődési terüle­tébe tartoznak még (az UH-inter- venciós beavatkozások mellett) az érvizsgálatok és a CT-vizsgá- latok. Reményei szerint a január­ban induló MR-laborban is szá­mítanak szakértelmére. ULTRAHANGVIZSGÁLAT. A test belső szerveit, a jó- és rosszindulatú daganatokat is láthatóvá teszi az ultrahangvizsgálat. Ma már nemcsak diagnosztikai, hanem terápiás, tehát gyógyító céllal is használják ezt a képalkotó eljárást a radiológusok. ________________fotó; pn-archív F eltérképezi a testet Fontos a jó diagnózis Dr. Kasza Attila egy Tisza- parti kistelepülésről érke­zett az anyaországba 1981- ben. A halasi kórházban a sebészet kivételével renge­teg hely közül választhatott volna, azonban számára a röntgenosztály volt a leg­szimpatikusabb. A családjában nem voltak orvo­sok, inkább a gépek, a technika miatt horgonyzott le ennél a szak­területnél. Úgy véli, hogy ma már a röntgenesek, korboncnokok vagy éppen a laborokban dolgo­zók csak szakmai szeretetből ma­radnak meg a pályán, és nem mennek el például gyógyszer­ügynöknek. Hiszen nekik esé­lyük sincs a paraszolvenciára, a siralmas fizetések kiegészítésére. A halasi orvos, akit az új techno­lógiai vívmányok érdekelnek iga­zából, a jövővel kapcsolatban el­mondta, hogy néhány éven belül le szeretne tenni egy ráépített szakvizsgát. A világban folyó fej­lődés behozza hazánkba is az MRI-vizsgálatokat. Egyes főváro­si klinikák mellett néhány megye- székhelyen egyébként már mű­ködtemek ilyen korszerű beren­dezéseket. A számítógépes réteg­vizsgálatokhoz, a CT-hez képest is pontosabb képminőséget tud biztosítani azonban az MR. A da­ganatok esetén például informatí­vabb vizsgálatot eredményez az eddigi eljárásokhoz képest. A CT ugyanis röntgensugárral dolgo­zik, az MR viszont már atomi képalkotást valósít meg. A hidro­génatom mozgásából képezik le DR. KASZA ATTILA 1959-ben szüle- i- tett a vajdasági I Péterrévén. 1989-ben vég­zett a SZOTE-n, Ili azóta dolgozik Kiskunhalason. ' 1 1993-ban szakvizsgázott ra­diológiából. egyébként a megjelenő képet. Dr. Kasza Attila elmondta, hogy Ha­lasra érkezése óta óriási fejlődé­sen ment keresztül a röntgen- osztály, hiszen a régi gépeket több modern készülék váltotta fel. Az osztályon egyébként min­denki folyamatosan végez min­dent, nincs ugyanis specializáció a területek között. így egyszerre kell a CT-hez, az ultrahang- vagy az átvilágító berendezésekhez, il­letve a filmek leletezéséhez is ér­teniük. Az ultrahangot egyébként a belső szervek képi megjeleníté­sére használják elsősorban. En­nek az a nagy előnye, hogy nem röntgensugarat használnak, így számtalanszor ismételhető a vizs­gálat. Nem károsítja ugyanis az emberi szerveket. Főképpen a máj, a lép, a vese, az erek és a vér­áramlás feltérképezésére hasz­nálják. Emellett a kismedencei szerveket, az ízületeket és a cse­csemők agyát is pásztázni lehet az ártalmatlan hanghullámokkal. A CT-vizsgálat során pedig szele­teket készíthetnek szinte a teljes emberi szervezetről. A főorvos asszony nemcsak szakmájának, hanem hiva­tásának tekinti a radiológi­át. Minden részterületét szereti, de leginkább talán az ultrahangos, illetőleg a CT-vizsgálatokat. Osztályos munkája mellett az onkoradiológián is dolgozik, és a Bagoly utcai Meditres Egész­ségház radiológiai szakrendelő­jében. Ott hétfőn és csütörtökön délután 3-tól találkozhatnak ve­le a betegek. Ez a szakrendelés tb-finanszírozott, tehát a bete­gek számára a vizsgálatok térí- tésmehtesek. Ugyanakkor igény- bevételükhöz szükséges a házi­orvosi beutaló. A főorvos asszony véleménye szerint az utóbbi években az or­vostársadalmon belül egy szem­léletváltás figyelhető meg. A kli­nikusok közül egyre többen és egyre gyakrabban igénylik a ra­diológussal való állandó kon­zultációt. Hiszen a diagnoszti­kai vizsgálatokon nagyon sok múlik. Ahogy a mondás tartja, egy jó diagnózis fél gyógyulás. Göcző főorvos asszony naponta 30-60 diagnózist állít fel: óriási tehát a felelőssége. Munkáját lelkiismeretesen, precízen vég­zi, hiszen rendkívül sok múlik azon, hogy észrevesz-e egy né­hány milliméteres daganatos el­változást - ez esetben a beteg jó eséllyel meggyógyítható - vagy sem. A mai berendezések segít­ségével már az 5-10 milliméte­res daganatos elváltozások is láthatók. így a beteg még idő­DR. GÖCZŐ KATALIN 1953-ban szüle­tett Kaposváron. 1977-ben vég­zett a szegedi SZOTE-n, azóta dolgozik a me­gyei kórházban. 1982-ben szakvizsgázott ra­diológiából Pécsett. 1984 óta foglalkozik ultra­hang-diagnosztikával, 1991- 1999 között a megyei kórház CT-laborjában dolgozott. Öt gyermeke van. ben kerül műtőasztalra, s győz­tesen kerülhet ki a rákkal folyta­tott küzdelemből. A főorvos asszony vélemé­nye szerint a megelőzésre na­gyobb figyelmet kellene fordí­tani. Évente szükséges lenne a hasi szervek, a lágyrészek, az emlő ultrahangos szűrővizsgá­lata vagy az erek állapotát mu­tató dopplervizsgálat. Súlyos, olykor életveszélyes betegsé­gek kialakulását előzhetnénk meg a mindössze néhány per­cig tartó és fájdalommentes vizsgálatokkal. Ehhez azonban szükséges az is, hogy a még egészséges em­berek komolyabban vegyék a megelőzést. A sorozatot szerkeszti: Ábrahám Eszter Munkatárs: Pálházi Ilona, Paprika Tamás

Next

/
Thumbnails
Contents