Petőfi Népe, 2000. szeptember (55. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-21 / 222. szám

I 2000. Szeptember 21., csütörtök HAZAI TÜKÖR VILÁG TÜKÖR Petőfi Népe - 5. oldal Bűnösök a kécskei sortűz perének vádlottjai Budapest Felbujtóként, több embe­ren elkövetett emberölés­sel megvalósított emberi­ség elleni bűntett miatt mondta ki a Legfelsőbb Bí­róság a tiszakécskei sor- tűzperben. A tegnapi jog­erős ítélet annak a két ka­tonatisztnek a bűnösségét mondta ki, akik továbbítot­ták a 17 ember halálához és 102 ember sebesülésé­hez vezető tűzparancsot 1956. október 27-én.- Nem az igazi bűnösök ülnek a vádlottak padján. Amennyi­ben megtörtént volna az 1956- ban uralkodó hatalmi mecha­nizmusok feltérképezése, ak­kor vált volna lehetővé a törté­nelmi események lakításában szerepet játszó személyi kör büntetőjogi felelősségének vizsgálata is. A bíróság azon­ban csak megvádolt személyek felett mondhat ítéletet - szö­gezte le indoklásában a Legfel­sőbb Bíróság. Az elsőrendű vádlottat, Tö­rök Béla 74 éves fiyugállomá- nyú alezredest három év letöl­tendő szabadságvesztéssel súj­totta a bíróság, ám az 1990- ben életbe lépett közkegyelem folytán büntetését nem hajtják végre. A másodrendű vádlottat, Korbély István 75 éves nyugál­lományú őrnagyot 2 év, három évre felfüggesztett szabadság- vesztésré ítélte a Legfelsőbb Bí­róság. A tűzparancs kiadója, Gyur- kó Lajos vezérőrnagy, hadtest- parancsnok, illetve a tűzparan­csot végrehajtó pilóta már évti­zedekkel ezelőtt elhunyt. Az el­járás során a bíróság kizárta azt a védekezést, hogy a vádlottak csak figyelmeztető lövésre ad­tak parancsot. A vadászgép négyszer repült rá az éppen a Himnuszt éneklő tömegre és háromszor tüzet is nyitott gépágyúkból. Legutoljá­ra már a sebesülteket, illetve az őket menteni igyekvő embere­ket érték a golyók. A védelem az eljárás során azzal is érvelt, hogy a vádlottak parancsra tették, amit tettek és súlyos - hadbírósággal történő- fenyegetés hatása alatt álltak. Ennek kapcsán a bíróság le­szögezte, hogy a vádlottak nem álltak közvetlen, azonnali éle­tüket fenyegető kényszer hatá­sa alatt, azt pedig tudniuk kel­lett, hogy a bűnös parancsot nem szabad végrehajtani. A bí­róság álláspontja szerint a két­ségtelenül fennállott kényszer nem zárja ki, csak korlátozza a vádlottak büntetőjogi felelőssé­gét. Ugyan­akkor a bűn- cselekmény tárgyi súlyá­ról szólva a bíróság hangsúlyoz­ta, hogy te­kintettel a 17 áldozatra és 102 sebesültre, a tisza­kécskei vérengzés az 56-os sor- tüzek közül is kiemelkedik. A bíróság enyhítő körül­ményként vette számításba vi­szont a több mint 6 éve tartó büntetőeljárás elhúzódását, a vádlottak idős korát, megrom­lott egészségi állapotát, a vád­beli cselekményektől eltekntve törvénytisztelő életútját, illetve azt is, hogy a tragikus esemé­nyeket követően a forradalom oldalára álltak és emiatt 1956. november 4-ét követően évtize­deken át számos hátrány érte őket. A sértettek képviselője a tár­gyaláson a következőképpen fogalmazott: a vádlottak közna­pi értelemben rendes emberek. Ám amikor a gondviselés olyan helyzetbe sodorta őket, amely­ben egy tragédiát kellett volna megakadályozniuk, ők tüzet vezényeltek. Hangsúlyozta: a büntetéski­szabás során a vádlottak sze­mélyi körülményei nem eshet­nek oly nagy súllyal a latba, hogy az már eljelentéktele- nítse a 44 évvel ezelőtti tragé­diát, illetve az érte való felelős­séget. Ugyanakkor a bírósággal egybehangzóan a sértetti kép­viselő is leszögezte a tárgyalá­son, hogy a hatóságok minded­dig elmulasztották felkutatni az 1956-os sortüzek igazi fele­lőseit, központi irányítóit. Mi történt azon a napon? Az ítélet tényállása szerint 1956. ok­tóber 27-én Tiszakécskén mintegy 800-1200 fős fegyvertelen, békés tö­meg gyülekezett. Gyurkő Lajos telefo­non parancsba adta, hogy vadászgé­pek fegyverhasználattal oszlassák fel a tömeget, amely állítása szerint akasztásra készülődött. Az elsőrendű vádlott azon a napon több hasonló parancsot is kapott a bajai, a szegedi és a kecskeméti eseményekkel ősz- szefüggésben, ám azokat különböző ürügyekre hivatkozva megtagadta. Tiszakécske esetében azonban a lin- cselésre vonatkozó - hamis - informá­ció hatására hosszas vonakodás után, de továbbította a tűzparancsot beosztottjának, a másodrendű vád­lottnak, aki pedig a pilótát utasította. Elismert magyar diplomácia „A csatlakozási tárgyalások nem folyhatnak időkeret nélkül” Az uniós csatlakozási folyamat új szakaszába lépett Magyar- ország, s a társulási tanács legutóbbi ülésének eredményei alapján joggal lehetünk bizakodóak - jelentette ki újságírók előtt Martonyi János. Budapest „Tevékenyen hozzájárulunk mindazoknak a feladatoknak a teljesítésé­hez, amelyek globalizálódó vüágunk kihívásaiból fakadnak” - mondta New York-i és brüsszeli látogatása után a magyar diplomácia irányítója. A millenniumi ENSZ-közgyűlésen nagy visszhangot kapott az a magyar megfogalmazás, miszerint senki sem bújhat a nemzeti szuverenitás mögé. A külügyminisztériumi tájékoztatón elhangzott: olyan normaalkotásra, átfogó szabályozásra van szükség, amely ma­gában foglalja a kisebbségvédelmet éppúgy, mint a kereskedelemmel, a befektetéssel, a gazdasági versennyel és más területekkel kapcsola­tos biztosítékokat. A világszervezet ugyanakkor nagyra értékeli i aláírt nem­zetközi stabilitási egyezmény végrehajtását. Feszült figyelem övezi a vasárnap esedékes jugoszláviai választásokat, s a remélt demokrati­kus fordulat a büntető intézkedések feloldását eredményezi majd déli szomszédságunkban. Munkatársunknak arra a kérdésére, hogy növekszik-e a jövőben ha­zánk hozzájárulása a biztonság megteremtéséhez a világon, a külügy­miniszter kifejtette: Magyarország - lélekszámához és nemzeti jöve­delméhez viszonyítva - most is számottevő szerepet játszik a béke- fenntartásban. Ez a jövőben is folytatódik, s további magyar felaján­lással lehet számolni az európai véderő fölállítása során. A brüsszeli tanácsüléssel kapcsolatban a külügyminiszter leszögezte: nincs értelme dátumversenyt vívni az uniós belépést illetően, de idő­keretek nélkül nem lehet tárgyalásokat folytatni. Annál is inkább, minthogy az egyeztetések jelenlegi szakaszában érünk el a „kemény maghoz”, a legfontosabb, érdemi témákhoz. Most dől el, mely kérdé­sekben illeti meg majd Magyarországot átmeneti mentesség, s hol kell ettől eltekintenie. Egyébként bizonyos szabályozások az uniós tagállamokra sem azonfial vonatkoznak. Brüsszelnek most nemcsak a csatlakozási tárgyalások és a belső intézményi reformok okoznak fejtörést, hanem a közös pénz mélyre­pülése is. „Bevezetésekor az euró a dollárhoz viszonyítva - az 1,17-es árfolyammal - túlértékelt volt. Gyengélkedésének persze nem lehet örülni, de emlékeztetnék a német márka elmúlt húsz évére, amikor értékvesztése a dollárral szemben olykor elérte az ötven százalékot, és ez fordítva is előfordult. S azt sem szabad elfelejteni, hogy vannak lehetőségek a beavatkozásra az euró megerősítéséhez” - hangsúlyozta Martonyi János. (toronyi) Martonyi János szerint nem kell kétségbeesni az euró mélyrepülése miatt. Vádat emeltek Atyánszky György ellen Budapest Csődbűntett miatt a Szolnok Vá­rosi Ügyészség vádat emelt Atyánszky György bajai lakos, a Független Kisgazdapárt ország- gyűlési képviselője ellen. Ezt teg­nap Vámos Sándor, a Szolnoki Városi Ügyészség vezető ügyésze közölte az MTI-vel. Atyánszky György 1998 no­vemberében maga kezdemé­nyezte két évvel korábban meg­vásárolt martfűi vállalkozása fel­számolását, miután a felhalmo­zott mintegy 29 millió forintos köz- és egyéb tartozást nem tud­ta kifizetni. A péküzemet bezár­ták, vagyontárgyait a felszámolás megkezdése előtt néhány héttel elárverezték, a közel 20 alkalma­zottat pedig járandóságuk kifize­tése nélkül utcára tették. A kisgazda képviselő ellen csődbűntett gyanúja miatt azért indult eljárás, mert felmerült, hogy a felszámolás bejelentése és maga az eljárás megkezdése kö­zötti időben a pékség vagyoná­nak egy részét jogszerűtlenül ér­tékesítette, a cég vezetője pedig akkor vett fel úgynevezett tagi kölcsönt, amikor már javában tartotta felszámolás. A parlament Atyánszky György mentelmi jogát tavaly no­vemberben függesztette fel. A képviselőt ezt követően hallgatta ki a Jász-Nagykun-Szolnok Me­gyei Ügyészségi Nyomozóhiva­tal. Atyánszky György több alka­lommal kijelentette az MTI-nek: „semmiféle törvénytelen dolgot nem követtem el”. Mit rejt a DNS? A rokonságot biztosan kimutatja a vizsgálat Budapest Várhatóan másfél hónap múlva lesz eredménye annak a DNS-vizsgálatnak, amit az Oroszországból hazatért hadifogoly, Torna András személyazonosságának igazo­lására rendelt el dr. Veér András, az Országos Pszichi­átriai és Neurológiai Intézet főigazgatója. munkáját. Ezzel a technikával akár tíz generáción keresztül is nyomon követhető a szervezet örökítő anyagában, a DNS-ben fellelhető azonosság. A szár­mazási vizsgálatoknál azt ku­tatják az orvosok, hogy a gé­nek közti DNS-szakaszok ese­tében milyen azonosságok fe­dezhetők fel apai, illetve anyai ágakon. Az Oroszországból hazaho­zott idős férfi vérmintáját a két feltételezett féltestvér vérmin­tájából vett DNS-molekulákkal hasonlítják most össze. Ha a vizsgálatok és a bonyolult szá­A speciális vizsgálatokra a Semmelweis Egyetem Igazság­ügyi Orvostani Intézetét kérték fel. Dr. Sótonyi Péter profesz- szortól és dr Lászik András­tól, a DNS-laboratórium veze­tőjétől megtudtuk, hogy a származás megállapítását szol­gáló vizsgálatok eredménye­ként majdnem százszázalékos bizonyossággal kimondható a rokonság. Az egyetem laboratóriumá­ban világszínvonalú, lézeres készülékek segítik' az orvosok mítások után még mindig ma­radna kétely az orvosokban a rokonságot illetően, akkor kül­földi szakértőkkel is konzultál­nak az egyetem szakemberei. A vizsgálatok egyébként nem kellemetlenebbek egy át­lagos orvosi rutinvizsgálatnál. A DNS-molekulát ugyanis nem a gerincvelőből vett mintából nyerik, hanem egyszerű vérvé­tellel. Az orvosok elmondták, hogy nemcsak vérből, hanem hajszálból, ondóból és nyálból is gyakran végeznek DNS-vizs­gálatot. Az elhunytakból vett, a kórbonctanon archivált szövet­mintákból származó DNS-mo- lekula is alkalmas arra, hogy később bármilyen rokonsági összefüggést igazolni tudjanak az igazságügyi orvos szakértők. NÉMETH ZSUZSA Hivatásos katonák kellenek Kecskemét Kilenc hónapról hat hónapra csökkenti a Fidesz a sorkatonai szolgálatot. Ennek a haderőre­form szempontjából semmi értel­me sincs - hangzott el tegnap Kecskeméten azon a sajtótájékoz­tatón, melyet Magyar Bálint, az SZDSZ elnöke tartott. Majd hoz­zátette: már kilenc hónap alatt sem lehetett elsajátítani a katonai szaktudás elemeit, hat hónap pe­dig még kevesebb idő a tanulásra. Mint mondotta, a pártja a profi hadsereg kialakítását támogatja. Már ma is két sereg létezik. Az egyik a hivatásos önkéntes, a má­sik pedig a besorozott csapat. Ma­gyar Bálint hangsúlyozta, hogy a NATO-n belül egyre több ország vezetése támogatja a hivatásos se­regre történő átállás szükségessé­gét. Ezek közé tartozik Kanada, az USA, Olaszország, Belgium, Hollandia s Németország is. Az elnök a sajtótájékoztatón beszélt a párt adókoncepciójáról is. Megemlítette, hogy bevezet­nék az egykulcsos szja-t. Csök­kentenék a tb-járulék mértékét. Kétévenként állapítanák meg az adójogszabályokat, hogy a pol­gár, s a vállalkozó tudjon tervez­ni. Növelnék a helyi adó mértékét a központi adó rovására. Eltöröl­nék a gyermekek után járó adó- kedvezményeket. Ezek összegét a családi pótlékok növelésére hasz­nálnák fel - mondotta végül az SZDSZ elnöke.

Next

/
Thumbnails
Contents