Petőfi Népe, 2000. szeptember (55. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-02 / 206. szám

2000. SZEFfEMBER 2., SZOMBAT Petőfi Népe és környéke Szerkeszti: Ábrahám Eszter AZ ELSŐ HÉT. Az elsősök lassan megtanulják az iskola napirendjét. Megszokják, hogy az isiben hol kell kezet mosni, tízóraizni, ebédelni. A kecskeméti Lánchíd-iskola saját konyhájában főzi az ebédet. A leves mellé háromféle ételből választhatnak a gyerekek. Eleinte a tanító néni is segít az étkezésnél. FOTÓ: KOVÁCS JUDIT Nézői vélemények a színházról _________Színház_____ Ö t színházlátogató szei- vénybérletet nyert. A kecs­keméti Katona József Szín­ház az előző évadban lehe­tőséget teremtett a nézők­nek arra, hogy a látott elő­adásokról írásban is kifejt­hessék véleményüket. Az előre kinyomtatott vélemény- nyilvánító lapokat a színház elő­csarnokában lévő ládába lehetett bedobni. Tegnap a tollat ragadó nézők közül kisorsolták azt az ötöt, aki a színház idei előadásai­ra szelvénybérletet nyert. A bérlet hat előadásra érvényes. A nyerte­sek: Csekő Andrea (Kunszent- márton), Balogh Zoltán (Kiskun­halas), Katona Krisztina (Ör­kény), Kósa Gusztáv, Szabó Ger- gelyné (Kecskemét). Az alábbiak­ban a nézői véleményekből talló­zunk. (Zárójelben jelezve az elő­A sikeres musical, az Olivér idén is műsoron marad. FOTÓ: W. P. adást, amiről a nézők írtak.) Re­méljük, hogy a rövid vélemények sokunkban felidézik az előző évad szép pillanatait, emlékeze­tes előadásait. „Sok előadáson unatkoztam diákként, ezen nem. A színpad­kép eleven, színes.’’ (Égi szere­lem) „Több élőzenés darabot és hal­kabb gépi zenéset.” (Tévedések vígjátéka) „Egyszeri alkalomra nagyon sűrű, vagyis többször kellene megnézni. ’’ (A magyar menyeg­ző) „Madách nagy! Az előadás tet­szik. Pláne azok után, amiket hallani és olvasni lehetett róla. Nem értem a felháborodókat.” (Az ember tragédiája) „Bevetettem kritikai érzéke­met, de nem találtam kivetnivalót a darabban. Gyönyörű énekhang, találó díszlet, egyszerűen remek darab. ” (Olivér) „Tizenöt éves lányunknak is tetszik. Modem, de érthető. Néhol talán túl erősek az effektusok.” (Az ember tragédiája) „Egyfolytában azon gondolkoz­tam az előadás megtekintése után, hogy miért is alapmű ez a darab, vajon megértik-e a középis­kolás fiatalok a mű mondanivaló­ját. Végül nekem is időbe tellett, amíg rájöttem, hogy ilyen „osz­tálytalálkozóra” 10 évenként szük­sége van az embernek, amikor új­raértelmezhet bizonyos dolgokat és színházi előadásokat. ” (Az em­ber tragédiája) „Fergeteges jó zene, jó szerep­lők, jó rendezés.” (Olivér). ■ Tanító volt, díszpolgár lett Az első díszpolgár. Berente Istvánná Erzsiké néni lett Ladánybenén a község első dísz­polgára. A kitüntető cím adományozásáról a képviselő-testület a közelmúltban döntött, a díjat pedig a falunap keretében adták át.- . _________Ladánybene_________ E rzsiké néni hosszú évtizedekig tanított a benei általános iskolában. A gyerekek szerették, ma is boldogan üdvözlik, bármikor találkoznak egykori, kedves tanítójuk­kal. Többen örömmel mesélik, hogy Berenténé úgy megtanította nekik a tananyagot, hogy az érettségiző gyermekeiknek még ma is tudnak segíteni.- Hogyan került a tanító pályára?- A tanítóképző főiskolát Kolozsváron végeztem el. Családommal 1940-ben települtünk át Ma­gyarországra, Szegedre. Ekkor egy családi isme­rős kérdezte, hogy nincs-e kedvem vidéken taní­tani. Két lehetőség kínálkozott: Karakószörcsög és Ladánybene. Az első településről még soha nem hallottam, és elég messze is volt. Ladány­bene azonban szimpatikusnak tűnt a közelsége miatt. így költöztem ide, és kerültem a benei is­kolába.- Hogyan fogadták Önt mint „idegent”? Könnyű volt a beilleszkedés?- Voltak nehézségek, de rövid időn belül elfo­gadtak és megszerettek. A pályát a felsősöknél kezdtem, akikkel nagyon hamar összebarátkoz­tam. A szülőkkel kicsit nehezebb volt, de egy éven belül már ők is megkedveltek. Külön öröm volt a számomra, hogy számtalan társadalmi munkára eljöttek. Jól emlékszem, amikor vidám beszélgetések közepette a főutcán fákat és virá­gokat ültettünk, vagy amikor az egyik anyuka kézimunkázni tanította a gyerekeket, egy másik pedig vöröskeresztes előadásokat tartott a nebu­lóknak. BERENTE ISTVÁNNÉ Ws ill 1920-ban született Aradon. 1941-ben diplomázott Kolozsvá­ron a Tanítóképző Főiskolán, 1942-ben Kolozsváron a Szociális Ili' JÉs Főiskolán, 1954-ben Szegeden a 14 v ^tífj Pedagógus Főiskolán. 1949-1975-ig a ladánybenei iskolában dolgo­zott. Özvegy, két gyermeke, négy unokája van.- A diákokkal kapcsolatban milyen élményei vannak?- Mindig kedvesen emlékszem vissza az itt töl­tött évtizedekre. Imádtam a gyerekeket, szeret­tem tanítani. Minden osztály nagyon kedves volt a számomra. Az elmúlt években gyakran meg­hívtak az osztálytalálkozókra. A díszpolgári ki­tüntetésemhez is olyan sokan gratuláltak, hogy én is meglepődtem. Az iskolásévek egyik nagyon kedves emléke egyébként az, amikor még az el­ső években petróleumlámpánál készültem fel a másnapi órákra. Olykor magam is kisdiáknak éreztem magam, és így talán még közelebb ke­rültem a gyerekekhez. A tanárkollégákkal is na­gyon jól kijöttem. Érdekesség, hogy amikor ide­kerültem, mind a négy tanító hajadon volt és nem helybeli. Ebben az időben az a szólás járta, hogy a vidékről jött hajadon tanítónők mind itt találnak férjet maguknak. így is lett. A férjem ag- ronómusként dolgozott Ladánybenén, itt ismer­kedtünk meg, itt született két gyermekünk.- Mit csinál mostanában Erzsiké néni?- 1975-ben mentem nyugdíjba az iskolából. Az­óta sehol sem dolgoztam. Á családom teljesen lefoglalt. Egy ideig ingáztam Szeged és Bene, majd Kecskemét és Bene között családi teendők miatt. Jelenleg pedig kertészkedem, „csavargók” Kecskeméten és sokat olvasok. SEBESTYÉN HAJNALKA A nyári szünetben sok kecs­keméti iskolát felújítottak. Festettek, kicserélték a nyí­lászárókat, új padokat vet­tek, ahol erre lehetőség volt. A hét végére elkészül a játszótér a Móra-iskolában. FOTÓ: K.J. A becsengetésre általában be is fejezték a munkákat. A Móra Fe­renc Általános Iskola udvarán pe­dig játszóteret kezdtek építeni. A hintának, a csúszdának, a mászó­kának elsősorban az alsó tagoza­tosok örülnek majd. A játszótér építéséhez a szülők társadalmi munkája is hozzájárult. A szere­lés az első tanítási héten is tartott. A hintát a hétvégén készítik el még akkor is, ha rossz idő lesz. A gyerekek ugyanis erre a játékra várnak leginkább. Kecskemét idei költségvetésé­ből egyébként hetvenmillió forin­tot fordít intézményi felújítások­ra. Jórészt az iskolaépületek ál­lagmegóvására, karbantartására jut pénz. Néhány nagyobb volumenű munka (a teljesség igénye nél­kül): A Szent-Györgyi Albert Egészségügyi Szakközépiskola tetőfelújítása 4,5 millió forintos beruházás. Az Arany János Álta­lános Iskola összes nyílászárójá­nak cseréje 9 millió forintos költ­ség. Ötmillió forintba kerül az Ár­pádvárosi Óvoda lapostetőjének szigetelése és 4,5 milliós kiadás a Vörösmarty-iskola tetőszigetelé­se. Ötmillió forintos beruházás­ként új aszfaltot kap a Bányai Jú­lia Gimnázium sportpályája, s még a tanév kezdete előtt meg­kezdték a Lestár Péter Szakkö­zépiskola elektromos vezetékei­nek cseréjét. A Tóth László-iskola elektromos rendszerének felújítá­sa 10 millió forintba kerül. Szőlő, alma, kardvirág _______Piaccsarnok S zerény felhozatal jellemezte tegnap a Budai utcai piacot Kecs­keméten. Az eső miatt sokkal ke­vesebb eladót és vásárlót talál­hattunk a sorokban. Meglepő, de nemcsak a külső részen, hanem a csarnokban is számos asztal üresen maradt. Legnagyobb fel­hozatal egyébként sárgarépából, gyökérből és vöröshagymából volt. A répát kilónként 120 forint­tól mérték, csomóját pedig 80- 100 forint között adták. A salátát fejenként 50-90, a retek csomóját 40-60 forintért kínálták. Többen keresték a káposztaféléket is: a kelkáposztát 140-150, a fehér ká­posztát 100-120-ért mérték. Ke­lendő volt a karfiol, a burgonya és a paradicsom is. Paprikát csak kevés helyen találhattunk. Kilón­PIAC1 ÁRAK, KECSKEMÉT FT/K6 Vöröshagyma Fokhagyma Szélé Karfiol Szilva Körte Paradicsom Burgonya Narancs 120-150 80-110 350400 100-150 80-150 80-140 100150 60150 4065 250300 Forrás: PN-INFO ként 60-100 foirntért adták. A gyümölcsök befőzése már befe­jeződött, most a zöldségféléknek van itt az ideje. Az uborkából ér­demes az apróbbat vásárolni. Ki­csit drágább, de finomabb lesz a savanyúság. Kilónként 80-120-ért válogathattunk a különböző mé­retű uborkákból. Emellett kínál­tak még savanyítani való hagy­mát és zöldbabot is. Gyümölcsfé­lékből a legtöbb asztalon szilva, alma és körte közül választhat­tunk. Déligyümölcsöt továbbra is csak egy-egy eladó kínál. A ba­nánt 190-től, a narancsot 250-től, a citromot 300-tól mérték. A füge darabját pedig 20 forintért vehet­tük meg. Éredekes képet mutat a tojás piaca. A tojások között alig van különbség, de az áruk között an­nál inkább: 15-20 forintért adták darabját. Esős, kissé borongos időben jól mutat az asztalon egy csokor illatos virág. A piac bővelkedett is a színes bokrétákban. Válogathat­tunk a kardvirág, az őszirózsa, a dália, a krizantém, az aprószegfű és a vegyes csokrok között. ISKOLATALÁLKOZÓ. A millennium alkalmából Jakabszálláson a közelmúltban nagyszabású iskolatalálkozót rendeztek. A több száz egykori diák között voltak olyanok is, akik ötven évvel ezelőtt jártak az alma materbe. Felvételünkön a résztvevők egy csoportja, fotó: s. h. Programajánló FŐTÉRI KONCERT. Ma este fergetes zenei eseményre invi­tálják a kecskemétieket. Este 6 órakor veszi kezdetét a főtéren a KÉSZ World Music vüágzenei fesztivál. Fellép az Etnofon Ze­nei Társulás, a jugoszláv Teo- filovic Fivérek, a skót „Iáin Maclnnes” Band, és a Latin Combo Band botafogó tánc- együttes. TANÉVNYITÓ. Szeptember 7- én, csütörtökön 13 órakor tartja tanévnyitó ünnepi tanácsülését a Kecskeméti Főiskola Kertésze­ti Főiskolai Kara. KIÁLLÍTÁS. A Kecskeméti Képtárban szeptember 24-éig látható Orosz János festőmű­vész életműkiállítása. A kecs­keméti Bozsó-gyűjteményben Sőreg Dénes fafaragásai tekint­hetők meg. Iskolafelújítások tanévkezdésre

Next

/
Thumbnails
Contents