Petőfi Népe, 2000. augusztus (55. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-09 / 185. szám

6. oldal - Petőfi Népe TISZTELT S Z E R K E S Z T Ö S É G ! 2000. Augusztus 9., szerda HHI ______________Megkérdeztük olvasóinkat____________________ F elbontja a cigarettát a határon? Kiss József Baja:- Szerintem az új vámtör­vényekkel el­rugaszkodtak a valóságtól. Nem kellett volna ennyire megszigorítani a szabályokat. Nagyon kicsi lett az a mennyiség, amit át lehet hozni a határon. En ugyan nem járok külföldre, de ha elmennék, lehet, hogy inkább kockáztatnék. Nem bontanám fel például a doboz cigarettát. Vállal­va azt, hogy lebukok. Aki már ed­dig is sok árut hozott át, az való­színűleg ezek után is folytatni fogja ténykedését. Egyáltalán nem biztos, hogy az új rendeletek révén elérik az elképzelt célokat. Szabó Lajos, Kiskunfélegy­háza:- Szigorúak a szabályok. Úgy gondo­lom, továbbra is lehetővé kel­lene tenni 1-2 doboz cigaretta és néhány liter szesz behozatalát. Túlzás, hogy csak akkor nem kell vámot fizetni az egy doboz cigi és az egy üveg alkohol után, ha fel van bontva. Sűrűn járok külföldre, de így már nem éri meg bármit is behozni. Szerintem az emberek ennek el­lenére kockáztatni fognak, mint eddig is. Megpróbálják becsem­pészni az árut. Inkább a „nagyha­lakra” kellene összpontosítani, nem a kicsikkel foglalkozni. Nagy György, Kecskemét: Engem nem érintenek az új szabá­lyok. Bár több mint harminc évig dohányoz­tam, 11 éve si­került véglegesen leszoknom er­ről a káros szenvedélyről. A szi­gorítást helytelennek tartom. Az erős dohányosok ugyanis mindig több doboz cigarettát vesznek egyszerre. Nem szaladgálnak fél naponként a boltba érte. Bizonyá­ra külföldön is így tesznek. Dob­ják ki, ami véletlenül megmaradt? Aki pedig egy díszes doboz miatt ajándékozni akar egy csomag ci­garettát, az már csempésznek számít? ■ Nem látok kiutat Gyakran fordul elő, hogy egy-egy cikkünk után hetekig, hónapokig érlelődik olvasó­inkban a történet. Nemrégiben .kaptuk a kö­vetkező levelet, amelynek írója egy június­ban megjelent írásra (Halálba menekült a kislány az anyja születésnapján) reagál. „Ugyanott lakom, ahol a szerencsétlen kislány lakott. Nem tudom, hogy valaki elolvassa-e le­velem, de szeretném a véleményemet leírni. Mert sajnos nem az a hír, hogy egy anyának gyermekeivel mit kell kibírni, túlélni. A hír az, amikor egy 11 éves kislánynak kell így meghal­nia. Három éve úgy szöktünk el durva, erőszakos férjemtől két lányommal, hogy házat, közös dolgaink nagy részét otthagytuk. A lányok ak­kor 11 és 9 évesek voltak. Egy évig semmit sem kaptunk az apjuktól, még gyerektartást sem. Munkanélküli voltam, de az első perctől nap­számba jártam, hogy el tudjam magunkat tarta­ni. Később lett állásom is egy csibevágóhídon, ahol jelenleg is dolgozom 4 órában. A havi ke­resetem 10-12 ezer forint, ehhez jön a családi pótlék (10 800 Ft), a gyermekvédelmi,támoga­tás (6600 Ft) és a gyerektartás (8200 Ft). Igaz, a gyerekek apja jó 50 ezret keres, de létmini­mumra van bejelentve, és azután a gyerektartás ennyire jön ki. Néha el tudok menni napszám­ba, de végül enynyi pénzből élünk. Sajnos a há­zunkat megfelezte a bíróság, három év alatt két­szer jártam benne, akkor is kísérővel, amikor eljöttünk, a mi részünkben albérlők laktak. Ak­kor a bíróságon kértem, kapjunk legalább azu­tán valamit, de a volt férjem azt mondta: a la­kók nem fizetnek semmit, csak rendben tartják a házat. Egyébként a mi részünk olyan rossz ál­lapotban van, hogy eladni sem tudom. Mi egy idős házaspárnál lakunk egy kis szobában, a konyhában az édesapám. Most azt kérdezhetik, miért nem kérek segítséget. Kértem, szinte he­tente jártam a gyámügyre, hogy segítsenek, de süket fülekre találtam. Mint gondolom, az az asszony, akinek a kislánya meghalt. Az én gon­dom nem egyedüli, sajnos vannak még jó pá­ran, akik hasonló cipőben járnak. Nem gondol­ják, hogy ennek .másképp kellene lenni? Mi igen, de nem tudunk tenni semmit.” NÉV ÉS CÍM SZERKESZTŐSÉGBEN A háziorvosom meglátogatott Tekintettel arra, hogy az egész­ségügyet, illetve az egészségügyi dolgozókat bizony elég sok bírá­lat éri, úgy gondolom, hogy pozi­tív értékű, humánus és önzetlen tevékenységüket is el kellene is­merni. Jó néhány napi lábfájás után, miközben az alsó lábszáram kel­lően feldagadt, és kezdett a fájda­lom elviselhetetlenné válni, felke­restem a háziorvosunkat, dr. Pa- taky Lászlót, hogy könnyítsen a helyzetemen. Rövid, és mint ké­sőbb beigazolódott, tökéletes vizsgálat után kiderült, mélyvé­nás trombózisom van. „Hívom a mentőt, és azonnal be kell vitet­nem Kalocsára, a kórházba” - mondotta határozottan. Ambu­lánsán, tökéletesen ellátott, és megegyeztünk, hogy intencióit szigorúan betartva, másnap - kedden - bevonulok a kórházba. Úgy is történt. Ott is ugyanezen diagnózist állapították meg, és a kezelés folytatódott. Kiderült közben, hogy Géderlakról is van egy betegtársam, kit hétfőn szinte ugyanezen problémával utalt be a kórházba Pataky doktor. Csütörtöki napon történt az el­ső meglepetés, ugyanis meglepve láttuk, hogy Pataky doktor az or­vosi szobában beszélget kórházi kezelőorvosunkkal, majd bejött hozzánk a kórterembe, és elmon­dotta részletesen, hogy mindket­tőnknek mi a baja, és miket kell szigorúan betartani. Jó egészsé­get, és mielőbbi gyógyúlást kí­vánt, majd elköszönt. Ezt követő héten, szerdán szinte ugyanez történt. Ismét konzultált a kórhá- j zi kezelőorvosunkkal, és mint ké- ■ sőbb kiderült, nem csak kettőn­ket, hanem minden időközben bekerült betegét végiglátogatta. Nem kell mondanom, az egész kórterem meg volt lepődve, hogy egyáltalán van ilyen is? Igen, van. Köszönjük a gondoskodását, és fáradozását doktor úr! ___________________SZABÓ GYÖRGY, ORPAS B ÚCSÚ VIRÁGTÓL. Az egész országot megrázta a június 28-ai tragikus hír: hat ifjú élet ért véget az M0- ás úton egy balesetben. Egyikük, Horváth Virág kecskeméti volt, őt tegnap kísérték utolsó útjára a kecs­keméti református temetőben. fotó: banczik Róbert ___________Cikkünk nyomán___________ A termelő kapával dolgozik, nem ceruzával A Petőfi Népe több cikkben foglalkozott a bor jövedéki szabályaival. Gazdakörünk elnöksége is megvitatta ezt az új helyzetet, mivel tagsá­gunk többsége szőlő és bor­termelő. Véleményünk az, hogy a borha­misítás visszaszorítása miatt szükséges a szigorúbb ellenőr­zés, de a bor jövedéki szabályzá­sa tartalmaz felesleges és a ter­melők számára nehezen végre­hajtható adminisztrációs kötele­zettséget is. A szőlőtermelők kö­zött sok az idős személy, kiknek a keze a „kapanyélhez” szokott, nem a ceruzához. Az, hogy a csemegeszőlőt bor­kísérő okmánnyal kell a piacra vinni és ha a szőlősgazda felhoz a pincéjéből 1 liter bort, azt a sző- lőpincekönyvbe le kell könyvel­nie, már nevetséges képtelenség. Zsikla Győző soltvadkerti ország- gyűlési képviselő még március­ban benyújtott egy önálló képvi­selői módosító javaslatot a bor jö­vedéki szabályzás módosítására. Ezt megismertük és úgy ítéljük meg, hogy elfogadásával a jelen­legi bonyolult adminisztráció megszűnne. E javaslat lényege, hogy a szőlőtermelők és azon bortermelők, akik nem hoznak közvetlenül forgalomba bort, amikor a szőlőt vagy a bort a fel­vásárlóknak értékesítik, a felvá­sárló adminisztrátora segítségé­vel egy adatlapon nyilatkozná­nak az eladott szőlőről, borról a vámhivatal felé, majd aláírásuk­kal hitelesítenék. Ez egy sorszá­mozott kísérő nyomtatványon történne, amit a felvásárlók kér­nének a vámhivataltól és juttat­nának vissza. Ez nem jelentene új terhet a termelő'.nek, hiszen a származási bizonyítvány! őster­melői igazolvány eddig is szüksé­ges volt a szőlő vágy bor átadása­kor. Azt, hogy egy adott borforgal­mazó bora honnan származik, mindez alapján a vámhivatal sok­kal könnyebben tudná ellenőriz­ni, tehát ez a javaslat úgy csök­kentené a termelők adminisztrá­cióját, hogy a borhamisítás kiszű­résének az esélye javulna! Mivel a parlament többsége addig nem fogadta el ezt a javas­latot, gazdakörünk aláírás-gyűj­tést szervezett támogatására. HASKÓ LÁSZLÓ, A SOLTVADKERTI GAZDAKÖR ELNÖKE Megoperált szemüveg Évtizede sikerrel megoperálták a zöldhályogos szemem. Persze szemüvegem van. Úgynevezett progress. Szóval nem olcsó "mu­latság11. Nincs is belőle pót. Tu­dom, helytelen. Hiszen nélkülöz­hetetlen a munkámhoz, amihez a számítógép is hozzátartozik épp­úgy, mint az emberekkel való ta­lálkozás, beszélgetés. Aligha kell ecsetelnem, mit éreztem, amikor az egyik nap el­tört. Azt sem tudtam, hogy sza­ladjak a legközelebbi szaküzlet­be. Ott aztán kiderült, ez az anyag nem forrasztható. A höl­gyek által Gabi bácsinak nevezett főnök - hallva kétségbeesésem ­nyugtatott, mondván, majd kita­lál valamit záróráig. így történt. Szinte megoperálta a szemüve­gem. Igaz, egy kis kényszerű szépséghibával, ami miatt még ő állt neki mentegetőzni. Én meg nem győztem köszönni. A mivel tartozom? - után pedig egyszerű­en kellemetlenül éreztem ma­gam.- Örültünk, hogy valahogy se­gíthettünk - volt a válasz. Mit mondjak, azaz írjak? Ezt a segítőszándékot sajnos még so­kaiknak tanítani kellene, ha lehet­ne. N. Á. S., KECSKEMÉT A magányos pályázat Pontosan két éve annak, hogy az egyik kecskeméti gimnáziumban az igazgató úr mandátuma lejárt. Az igazgató urat a diákok, tanár­társai és a szülők is szerették, legalábbis ahogy hallotta az em­ber. Talán nem is kellett volna ki­írni pályázatot, hisz igazgatósága alatt diákjai sok dicsőséget sze­reztek iskolájuknak. Ennek elle­nére kiírták a pályázatot. Hogy ezek után mi történt, azt az új­ságolvasók tábora jól tudja. Amikor a nevében is bővült Erdei Ferenc Művelődési Ház igazgatójának mandátuma lejárt, amit az újságból és a televíziós közvetítésből tudtam meg, egy kicsit elgondolkodtam azon, hogy az az igazgató, akinek csak egyedül érkezett be pályázata a képviselő-testület elé, vajon mi­ért nem kapta meg a megfelelő számú szavazatot? Én már hosz- szú évek óta figyelem a művelő­dési ház munkáját, nagyon sok rendezvényén részt veszek, hisz van bőven, úgy érzem, hogy a művelődési ház betölti rendelte­tését. Az igazgató urat, ha jól tu­dom, a ház dolgozói is szeretik. Most még csak az ejt gondba, hogy azok a képviselő urak, akik nemmel vagy tartózkodással sza­vaztak, ismerik-e igazán a műv. ház munkáját, részt vesznek-e annak sok-sok rendezvényén? Én nem akarok „korteskedni”, de úgy gondolom, sok művelődé­si ház látogató nevében kérem a képviselő testületet, hogy talán jobban gondolják meg majd a legközelebbi szavazásnál, hogy melyik gombot nyomják majd meg. _____DR. K. L., KECSKEMÉT K i vehet nálunk ingatlant? Mostanában úgy a sajtóban, mint a rádióban kérdezik a lakosságot, hogy helyeslik-e a külföldiek in­gatlanvásárlását Magyarorszá­gon. A rádióban kiművelt embe­rek azt mondták, hogy engedni kell, mert hozzák a márkát, schil- linget stb. En is voltam Nyugaton, de venni semmit nem tudtunk, és nem azért, mert nem volt, hanem azért, mert a vásárlásnál meg kell nézni, hogy a forint előnyösebb- e, mint bármelyik nyugati pénz. Mikor hazaértünk, első dolgunk az volt, hogy a nyugati pénzeket visszaváltottuk forintra. Ezért van a nyugati szomszédaink ré­széről a nagy vásárlási kedv. Nem szabad engedni ezt a ha- zaelárusítást, vagy hazagyarma­tosítást. Magyarországon a lakó­házak ára két év alatt 300%-kal felment. Ötvenöt éve lett vége a hábo­rúnak, és azóta megfeszített munkát végez a magyar nép, és még mindig 8-10 százalékos az éves infláció ezen tények miatt. Mit lehet tenni ezzel a helyzettel? K.Q., SOLTVADKERT Akit naponta várunk 'Ágasegyhá­zán Mátrainé Budai Aliz terjeszti a Pe­tőfi Népét. Naponta 40 kilométert ke- rékpároz, hogy mind a 216 kedves előfizetőnk megkap­ja a lapot. Közülük többen kül­területén élnek. Aliz két és fél éve hordja ki reggelenként az új­ságot. Általában fél négykor kel, és fél nyolcra már minden pos­taládába bekerül a Petőfi Népe. Nem könnyű a terjesztés a terü­letén - mondja Mátrainé. Nyá­ron a nagy homokban nehéz te­kerni a biciklit, míg télen a csú­szós út okoz gondot. Továbbá elmondta, hogy az ágasi olvasó­ink közül nagyon sokan szeretik a Tisztelt szerkesztőség, az Ol­vasói család rovatot, a Hétvégi magazint és természetesen a te­lepülést érintő cikkeket. Olvasószolgálat KÉT MOUN­TAIN BIKE még gazdára vár! Lapunk óriási, nyári akcióján két mountain bike-ot már kisorsoltunk, és még kettő­nek keresünk tulajdonost. Ke­resztrejtvény-kedvelő olvasóink a szombatonként megjelenő egész oldalnyi rejtvény megfej­tésével pályázhatnak. Kérjük, hogy a Petőfi Népében található szelvényre írják fel a heti négy megfejtést és ne felejtsék el megjelölni, hogy előfizetői-e la­punknak. RÁADÁS nyeremény! A heti sorso­lásokon bárki részt vehet sikeres, be­küldött meg­fejtéseivel. A négy hét után mindazok között, akik mind a négy rejtvényoldalt legyőzték, s akik egyben előfi­zetői lapunknak, egy újabb sor­solást tartunk. Egy nagy értékű fagyasztóládát nyerhet a legsze­rencsésebb rejtvényfejtő előfi­zetőnk. Sok sikert kívánunk! A pályázatokat címünkre, Kecske­mét, Szabadság tér 1/A alá vár­juk. JÉGKRÉM- AKCIÓ! Mintha ez a nyár még gyorsabban telne a szo­kottnál: alig két hét múl­va nyárbú­csúztató ak­ciónkkal sze­retnénk legifjabb olvasóinknak kedveskedni. Néhány települé­sen jégkrémmel fogjuk meg­ajándékozni azokat, akik Petőfi Népével a kezükben találkoz­nak munkatársunkkal. Az idő­pontokat, amikor érdemes lesz Petőfi Népével sétálni, a lapban előzetesen közöljük. ELŐFIZE­TŐKNEK olcsóbb! Jelentős kedvez­ménnyel, 2900 forin­tért vásá­rolhatnak lapunk előfizetői hátizsá­kot. A tú­rázáshoz és iskolába járáshoz is praktikus táskák olvasószolgála­tunknál kaphatók? amíg a kész­let tart. Ingyen hívható zöldszá­munk: 06/80/480-756.

Next

/
Thumbnails
Contents