Petőfi Népe, 2000. augusztus (55. évfolyam, 178-204. szám)
2000-08-04 / 181. szám
4. oldal - Petőfi Népe BEMUTATJUK A MEGYE ORVOSAIT ANESZTEZIOLÓGUSOK II. 2000. Augusztus 4., péntek HB A legsúlyosabb, gyakran életveszélyes állapotban lévő betegeket a kórházak intenzív osztályain ápolják. Az intenzív terápiás szakorvosok azok, akik nap mint nap megküzdenek a beteg életéért. Munkájuk másik, nem kevésbé fontos területe a műtétek előtti érzéstelenítés, altatás. Ha ők nem lennének, egyetlen komolyabb, tehát altatást igénylő műtétet sem végezhetnének a sebészek. Az aneszteziológusok munkája óriási odafigyelést igénylő, lelkileg és fizikailag is megterhelő feladat. Ha a műtét sikeres, azaző sikerük is. Sorozatunk következő részeiben őket mutatjuk be. Lehetőség szerint - hiszen nyár van, a szabadságolások ideje - szeretnénk a megye valamennyi intenzív terápiás szakorvosát bemutatni. Ma kecskeméti szakembereket ismerhetnek meg. Az ember nem mindenható DR. BÉRÉNYI JUDIT 1966-ban született Szentesen. 1991-ben végzett a SZOTE-n. 1996-ban aneszteziológi- ából és intenzív terápiából tett sz 1991-94-ig a gyulai megyei kórház intenzív osztályán dolgozott. 1994 óta dolgozik a kecskeméti megyei kórházban. A doktornő gyermekgyógyász szeretett volna lenni, ám pályakezdőként ezen a szakterületen nem akadt számára állás. A lehetőségek közül az aneszteziológu- si munkát találta a leginkább kedvére valónak, s pár év alatt úgy megszerette, hogy már nem is akart váltani. Nehéz foglalkozás ez, szellemileg* és fizikailag egyaránt. Az intenzív osztályon súlyos állapotú betegek vannak, közülük sokat nem lehet megmenteni. Olyankor újra és újra felteszi magának a kérdést: vajon mit kellett volna másképp tenni, hibázott-e? Minden intenzív terápiás orvos hasonlóan van ezzel. Evek kellenek a pályán, mire az ember megtanulja megkeményíteni magát, s legbelül is elfogadja, hogy nem mindenható. Az idősebb kollégák tapasztalatuk folytán sokat segítenek ebben. Ezt a szakmát csak fokozott empátiával és lelkiismerettel lehet végezni, hiszen egy kontaktusra képtelen beteg kezelésekor is egy emberért, egy egy életért felelős. Berényi doktornő 1997 óta a baleseti sebészeti műtőben dolgozik. Ezalatt az idő alatt több visszajáró beteggel találkozott már. Egy súlyos baleset után a többszörösen sérült betegeknek olykor a sokadik műtétre is visz- sza kell jönniük a kórházba. Nagyszerű érzés, ha látja ezeket az embereket felépülni, gyógyultan hazamenni. A kisgyerekek különösen közel állnak a szívéhez. Ők sokkal kiszolgáltatottabbak a felnőtteknél, s fontos, hogy a kórház ne nyomasztó élményként maradjon meg bennük. Ha szüleikkel kontrollra jönnek, gyakorta felkeresik őt. Az ilyen találkozások újra és újra megerősítik a doktornőt: a napi gondok ellenére is megtalálta a helyét. Az aneszteziológia fiatal szakterület, gyorsan fejlődik, sok új ismeretanyaggal szolgál. A doktornő szeretne ebből minél többet megtanulni. Kiemelten foglalkoztatják a transzfúzió kérdései, a különféle vérmentő eljárások, s ezek alkalmazásai. ■ A megszállottak maradnak DR. RASZTIK MÁRIA 1986 í)an szak- ' ából és intenzív terápiából. 1982—84-ig a SZOTE Sebészeti Klinikáján volt aneszteziológus. 1984 óta a kecskeméti megyei kórházban dolgozik. 1992 óta adjunktus. Férjezett, egy kislánya van. Rasztik doktornőt régóta vonzotta az egészségügy. Mindig az munkált benne, hogyan segíthetne másokon. Pályaválasztása szerencsésnek bizonyult. Az intenzív osztályon fekvő, súlyos állapotú betegeknek gyors segítségre van szükségük. Az azonnali döntések mindennapi kihívást jelentenek az orvosnak. Mindezeken túl a beteg számára a műtőben fájdalommentessé kell tenni a beavatkozást. Csak az marad e nehéz pályán, aki szereti, aki igazi megszállottja. Nagy stresszel járó szakma az aneszteziológusé. Garantálni a beteg biztonságát - folyamatos pszichés teher. Az e területen dolgozóknak talán az átlagosnál is nagyobb szükségük van arra, hogy a kórházon kívüli időt nyugalomban, harmóniában töltsék, hogy egyik napról a másikra feltöltődhessenek. A doktornőnek biztos hátteret ad a családja, kisgyermeke. Mivel munkája révén sajnos gyakran találkozik erőszakkal, és tragédiák szemtanújává válik, krimit elvből nem olvas, nem néz a tévében. A feltöltődést számára az jelenti, ha utazhat, kirándulhat. Ezenkívül természetesen az is sok erőt ad neki, ha a kezdetben reménytelen állapotúnak tűnő betegeinél javulást tapasztal. A mindennapok sikerei közé tartozik az is, ha egy igen súlyos állapotú beteget a műtét végén sikerül felébreszteni. A kívülállók ezt talán meg sem értik igazán. Pedig nagy dolog. Évekkel ezelőtt volt egy betege a doktornőnek, aki sokkos állapotban, hasnyálmirigy-gyulladással került az intenzív osztályra. Heteken át mesterségesen lélegeztették, többször meg is műtötték. Az illető végül meggyógyult s hazamehetett. Győztek a halál ellenében. A doktornő tapasztalata, hogy a betegek valójában nem is annyira a műtéttől félnek, hanem attól, hogy vajon utána felébrednek-e. Több olyan beteggel találkozott már maga is, akik utólag vallották be ezt. Sokan azt se tudják, hogy az altatóorvosi pálya külön szakma. Az aneszteziológusok szerényen, de igazi elhivatottsággal teszik a dolgukat. Nélkülük a csapat nem működne. Életmentő munkájuk a jelenleginél sokkal nagyobb megbecsülésre volna méltó. Munkáját szolgálatnak tekinti Irházi doktor úr nem munkának, hanem szolgálatnak tekinti, amit csinál. Azért hagyta oda nyugdíjaséveit, mert tudta, hogy a megyei kórháznak aneszteziológusokra van szüksége, s ő mindenképpen szeretett volna segíteni a rászorulókon. Emellett segít a kollégáinak is. A fiatalokat szakmai fortélyokra tanítja, s igyekszik kedvet adni nekik régi, jól bevált módszerek alkalmazására. Kedvenc szakterülete az úgynevezett vezetéses érzéstelenítés. Ez a helyi érzéstelenítés egyik kiterjesztett formája. Főleg végtagokon végzett műtétek érzéstelenítésére alkalmazzák, de a hasfalon, a hasüreg alsó felében végzett műtétek, urológiai beavatkozások legnagyobb részében is nagyon jól használható módszer. Lényegesen kisebb megterhelést jelent a betegek számára, mint az altatás. Az intenzív terápiás szakma sokat változott századunkban. Újabbnál újabb, modern műszereket alkalmaznak, s a fejlődés nem áll meg. A betegek állapotát ma már olyan készülékekkel ellenőrzik, melyek egyszerre regisztrálják a vérnyomást, a pulzust, a vér oxigéntelítettségét, a légzés hatásfokát, valamint a szívműködést is. Ezáltal biztonságos a narkózis vezetése. Ám ezek a mindentudó műszerek sem helyettesíthetik az emberi odafigyelést. Altatóorvosokra ezután is szükség lesz. E szakma épp a nehézségei miatt az egyik legszebb orvosi szakág. Gyors, pillanatok alatti döntéseket és cselekvést, határozottságot, örökös készenlétet igényel orvostól és asszisztenstől egyaránt. Nagy a stressz, az idegrendszeri megterhelés, és ezt igazán sosem lehet megszokni. Irhá- zi doktor urat mind a mai napig megrázza betegei halála. Ő is azok közé az orvosok közé tartozik, akik nehezen dolgozzák fel a tragédiákat. Olykor bizony nehezen fogadja el a törvényszerű dolgokat is. A kérdőjel mindig ott marad: mit lehetett volna jobban vagy másképp tenni? Egyik legemlékezetesebb esetét még fiatal orvosként élte át a 60-as években. Egy építkezésen sérült meg egy fiatalember. Magasból, állványról esett le, s mindkét lábán apróra törtek a lábfej- és a sarokcsontok. Kérdéses volt, hogy valaha is lábra tud-e állni. Sok időbe telt, míg az akkori, kezdetleges módszerekkel rendbe hozták. De a kitartást siker koronázta: a fiatalember saját lábán hagyta el a kórházat. Irházi doktor úr pályája során több alkalomDR. IRHÁZI ISTVÁN 1930-ban született Tiszafüreden. 1955-ben szerzett diplomát a debreceni egyetemen. 1963-ban szakvizsgázott sebészetből, 1965- ben pedig aneszteziológiából és intenzív terápiából. 1955-88- ig, nyugdíjazásáig katonaorvosként dolgozott. Pihenéssel töltött éyek után 2000 márciusában visszatért a pályára. Jelenleg a kecskeméti megyei kórházban dolgozik. mai mentett meg olyan betegeket is, akik már a klinikai halál állapotában voltak. Ezek a legszebb pillanatok emlékei közt. ÉLETVESZÉLYBEN. A kórházak intenzív osztályain súlyos, életveszélyes állapotban lévő betegek fekszenek. Életükért sokszor ember- feletti erővel küzdenek az orvosok. fotó: pn-archív Embert próbáló szakma Tóth doktor véletlenül került erre a pályára, de nagyon megszerette. Az egyetemen keveset tanítanak az intenzív terápiáról, így ezt a szakmát valójában „élesben” lehet csak megtanulni. A szakkönyvek sem szolgálnak tapasztalattal, csak elméleti tudnivalókkal. Szerencsére az idősebb kollégák készségesen segítenek a fiatal orvosoknak a mindennapi gyakorlatban. Szakmailag igen sokat jelentett a pályakezdő doktor számára, hogy hamar „mély vízbe dobták”. Ezen a területen az első három hónap után már önállóan kell dolgozni. A felelősség súlya alatt természetesen szorong az ember, tudjon bár elméletben mindent tökéletesen. Évek rutinja kell ahhoz, hogy ez az érzés ne kísérje az orvost. Amikor a Nyíri úti tömbben lát el ügyeleti DR. TÓTH GÁBOR 1964-ben született Szegeden. 1988-ban végzett a SZOTE-n, azóta a kecskeméti megyei kórházban dolgozik. 1992-ben tett aneszteziológus és intenzív terápiás orvosi szakvizsgát. Nős, két gyermek édesapja. feladatokat, Tóth doktor nyu- godtabb, hisz’ házon belül a segítség. Ám az Izsáki úti tömbben, a szülészeten és a fül-orr- gége osztályon teljesen magára van utalva az aneszteziológus. Embert próbáló szakma ez, ezért is olyan emlékezetesek a nehéz esetek. Azonnal kell dönteni Sebestyén doktornő egy jó barátja buzdítására lett altatóorvos, s nem bánta meg. Tetszett neki, hogy pályakezdőként hamar önállósodhatott. Néhány hónapig álltak csak mellette a műtőben a tapasztalt kollégák, aztán gyorsan elérkezett az idő, amikor maga maradt minden felelősséggel. Ám ez cseppet sem rettentette meg. Szereti, hogy sokszor azonnal kell döntenie. Annak idején még kötelező volt szakvizsga előtt a mentőorvosi gyakorlat. Szerette a mentőzést is. Beletanult a gyors döntésekbe. Megtörtént, hogy a helyszínen, ahová riasztották őket, sikeresen újraélesztettek egy beteget. Két hét múlva a megmentett hölgy maga kereste fel egy csokor virággal... Kollégáihoz hasonlóan Sebestyén doktornő is lelkiismeretesen teszi a dolgát. Napközben a műtőben, ügyeletben pedig az intenzív osztályon. A legapróbb sikereket is megsokszorozva éli meg. Ám az egészségügy közismert problémái sokkal jobban megviselik, azok fárasztóbbak, mint maga a munka. A halállal való mindennapos találkozás keménységet kíván. A doktornő mindmáig a fiatal betegek elvesztését dolgozza fel legnehezebben. Az orvos feladata az is, hogy a hozzátartozókat tájékoztassa, igyekezzen megnyugtatni, biztatni őket. Maximális felvilágosítást kell adni számukra a beteg családtag állapotáról, nem szabad elhallgatni semmit sem - csöppet sem irigylésre méltó munka. DR. SEBESTYÉN GIZELLA Kecelen született. 1984-ben szerzett diplomát a SZOTE-n. 1988-ban szak- vizsgázott aneszteziológiából és intenzív terápiából. 1984 óta dolgozik a kecskeméti megyei kórházban. Férjezett, két gyermeke van. Sebestyén doktornőnek is megvannak a maga emlékei. Pályakezdőként egy idős, gyomorvérzéses bácsit kellett intubál- nia, pillanatok alatt. Csak így menthette meg az életét. Nagyon nehéz feladat volt, mert a szájában felgyülemlett kiömlő vér miatt nem látta, hová helyezze a tubust. Vakon, találomra. Azokban a percekben nem lehetett remegni. Utána igen. Maga sem hitte, hogy egyedül megküzd a feladattal, de sikerült! Más jellegű sikerélmény volt az, amikor egy heteken át eszméletlenül fekvő, koponyasérült fiatalember gyógyulását kísérhette nyomon. Ahogy egyre több életjelet adott, ahogy kezdett újra beszélni, mosolyogni, számolni - egy, kettő, három, öt - boldogság volt az intenzív osztály minden dolgozójának. A szülők örülnek így gyermekük fejlődése láttán. A doktornőt napi munkája után a gyermekei zökkentik ki a stresszből. Az apróságoknak nem lehet nemet mondani. ■ A sorozatot szerkeszti: Ábrahám Eszter. Munkatárs: Pálházi Ilona A Trader.com Rt, aki szolgáltatási tevékenységét külföldi tapasztalatok alapján folyamatosan bővíti TERÜLETI KÉPVISELŐT keres teljes munkaidőben Kecskemétre és környékére. Feladatok: • az Expressz Minőségi Használtautó program értékesítésének támogatása, • a programban résztvevő márkakereskedések rendszeres látogatása, • tanácsadás. Elvárások: • minimum középiskolai érettségi, • értékesítési tapasztalat, • felhasználói szintű számítógépes ismeretek, • nyitottság, dinamizmus, fejlett kapcsolatteremtő és kommunikációs képesség, • saját gépkocsi. Eredményes munkájáért versenyképes alapfizetést és teljesítményarányos jutalékot, valamint folyamatos szakmai továbbképzést nyújtunk. Fényképpel ellátott szakmai önéletrajzát a M633 A referenciaszám megjelölésével augusztus 11 -ig várjuk az alábbi címre: 1539 Budapest, Postafiók 694. PENTA MOTOR KFT m # Suzuki markakereskedes Kiskunfélegyháza, Szegedi út 58/A Tel./fax: 76/463-199 szüreten NEM KÍNÁLUNK TÚL SOKAT, DE AZT BIZTOSAN! A Suzuki teljes modellválasztékát megvásárolhatja nálunk az alábbi feltételekkel:- kedvező hitellehetőségek- lízing kezes nélkül- használtautó-beszámítás- mozgássérült-utalvány beszámítása- ajándékok típustól függően- méltán jó hírű szerviz- használtautó-eladás
