Petőfi Népe, 2000. augusztus (55. évfolyam, 178-204. szám)
2000-08-30 / 203. szám
6. oldal - Petőfi Népe TISZTELT SZ ERKESZTŐ S É G ! 2000. Augusztus 30., szerda ___________________Cikkünk nyomán____________________ M itől repültek a kövek? Az augusztus 15-i, keddi lapszámuk első oldalán fényképes beszámolóval tudattják az olvasóval: „...leszórták, befejezték. Bocsa és Jakabszállás között 11 kilométeres hosszon 70 ezer négyzetméternyi útfelületet újítottak fel a Soltút Útépítő Fenntartó és Kereskedelmi Kft. munkatársai. Véget értek a munkálatok, melyek 107,5 millió forintba kerültek...” E hírhez kívánok néhány gondolatot hozzáfűzni. Bócsa-Jakabszállás Az említett útszakaszon saját bőrömön, illetve autóm szélvédőjén, fényezésén és a többszörösen sérült alvázvédő festékrétegén keresztül is naponta megtapasztaltam az említett kft. által „útfelújításnak” titulált tevékenység gyönyöreit. Azon szerencsés olvasók tájékoztatására, akik nem jártak a munkálatok időszaka alatt Jakabszállás és Bócsa között, szeretném bemutatni, hogy a „felújítás” fogalom mit is takart a Soltút Kft. interpretálásában: 1. A feltüremkedett aszfaltréteget a mélyebben fekvő felületekkel - viszonylagosan - síkba marták. 2. Néhány nap múlva folyékony bitument csorgattak az útfelületre, majd azt bőségesen leszórták apróra zúzott kővel. 3. A zúzott kőréteget - azzal, hogy ott közlekedtünk folyamatosan -, mi, autósok tömörítettük a folyékony aszfalt közvetítésével a felmart útfelülethez. Közben pedig - akár a megengedett 40 km/h sebességkorlátozást is betartva - géppuskasorozat módjára szórtuk egymást szélvédőjére, a kocsi karosszériájára (fényezésére) és saját alvázunkra az éles szélű, zúzott kövek ezreit. 4. Aztán egy-két hét és hipp-hopp, kész a kilométerenként közel 1 millió forintért „felújított” útszakasz! Hurrá! Irány Európa! Gratulálok a Soltút Kft.- nek!- Ki az, aki ezt a tevékenységet megrendelte?- Ki az, aki ezt a munkát átvette, és jónak minősítette?- Mi kerül kilométerenként közel 1 millió fo- • rintba? BARANYAI MIKLÓS, KECSKEMÉT Baranyai Miklós kecskeméti olvasójuk - augusztus 16-án kelt - levelére az alábbi tájékoztatást adjuk a Bács-Kiskun Megyei Állami Közútkezelő Kht. nevében: Az 54. sz. főút Bócsa és Jakabszállás közötti útszakaszán a 70-es évek végén készített aszfalt- burkolatra 1985-ben került a mostanihoz hasonló felületi zárás. Azóta nagyobb fenntartási, felújítási beavatkozás forráshiány miatt évekig nem történt, miközben a nehézgépjármű-forga- lom a többszörösére emelkedett. Az elöregedett burkolaton a nagymértékű nyomvályúsodás balesetveszélyes lett, a régi burkolat elbontása és az újraaszfaltozás költsége meghaladta volna a megye 2200 km-es országos állami közúthálózatra biztosított teljes ez évi felújítási keretünket. Lényegesen olcsóbb és jól bevált javítási technológiát alkalmaztunk. Felvállalom, hogy néhány napig a frissen kivitelezett szakaszon bosszúságot okozlmt a kőfelverődés. Az elrendelt sebességkorlátozás szigorú betartása esetén (40 km/óra) sérülések a gépjárművek fényezésén, alvázán és szélvédőjén nem keletkezhetnek. Sajnos sok olyan gépjármű halad át az építési szakaszon, amely nem veszi figyelembe a munkaterület forgalomkorlátozásait és ezáltal saját gépkocsiján kívül jelentősen veszélyezteti a közúton közlekedő társait és járműveit is, nem szólva az 50-70 Celsius-fokra hevült burkolaton dolgozó munkatársaink testi épségéről. Ez nem technológiai, nem megrendelői kérdés, hanem a közlekedési morál mellett súlyos közúti szabály- sértés, amelynek ellenőrzése a rendőrség hatáskörébe tartozik. A munkálatok megrendelője és átvevője a Bács- Kiskun Megyei Állami Közútkezelő Közhasznú Társaság. A kilométerenkénti közel 10 millió forintos költség magában foglalja a kőolajszármazékok jelentős árdrágító hatását, az útépítési anyagok és azok szállítási, valamint energiaköltségét, a fentebb már leírt deformáció megszüntetést, a marást, a szórt technológia és a szendvicsszerkezet beépítését, a burkolatrepedések javítását, kiöntését és a kétrétegű felületi bevonat készítését. A teljes bekerülési költség a közbeszerzési törvény alapján lefolytatott nyílt versenytárgyalás győztes ára. MOLNÁR PÉTER ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ Dugjuk el a házszámtáblát? Kecskeméten, az Úriehgy 170/A szám alatt lakom, mely az autópálya hetényi út felőli részén van. Sajnos a Démász Rt.-vel kapcsolatos cikkekhez tudok adalékkal szolgálni. 2000. augusztus 21-én, mint általában, 15.30-kor munkaidőnk letelte után mentünk haza a párommal és kapunkhoz érve a házszámtáblához dugva találtunk egy jegyzőkönyvet, mely a villamosenergia-szolgáltatás megszüntetéséről szólt. A jegyzőkönyv szerint 3037 Ft a tartozása X. Y.-nak, akinek (mivel történetesen ismerem) a hobbitelke az autópályán túl található, tőlünk légvonalban kb. 500 méterre. Igaz, a fogyasztási hely címe egyezett a mienkével. Ezek után azonnal indultunk vissza a Démászhoz, hogy kapcsolják vissza az áramot, mert nem mi tartozunk. Ott már csak a portást találtuk, aki flegma hangnemben közölte velünk, hogy 14 óráig van náluk műszak és már senki nincs ott, aki intézkedni tudna. Én próbáltam az emberségére hatni, de hiába. Azt mondta, kérjünk a szomszédtól hosszabbí- tón áramot és majd holnap reggel menjünk vissza, de ha kárunk keletkezik, és be tudjuk bizonyítani, hogy a Démász hibájából, akkor kifizetik. Ezzel otthagyott bennünket a porta előtt. Kénytelenek voltunk hazamenni bármiféle eredmény nélkül. Otthon aztán megnéztük az oszlopnál a kábelt és akkor jött még a másik meglepetés. Igaz, hogy ők kikapcsolásról beszélnek, de szó sincs semmiféle kapcsolásról, egyszerűen elvágják a légkábelt! 22-én reggel 7 órára ott voltunk, amikor már egy másik portás volt, akinek előadtam a gondomat, mire ő azonnal telefonált egy hölgynek, aki kb. 15 perc portásfülke előtti várakoztatás után fagyosan közölte velem, hogy még a délelőtt folyamán „visszakapcsolják” az áramot. Kész! Semmi elnézést vagy bocsánat a kellemetlenségekért, úgy látszik a Démásznál a vétlenül Hiábavaló Ismétlődő egészségügyi problémámmal jelentkeztem augusztus 14-én 9 óra körül a félegyházi rendelő- intézet kartonozójában, hogy a bőrgyógyászati szakrendelésre szeretnék menni. Ezután felmentem a 3. emeletre és vártam. 11.15-kor szólítottak egy idős nénit, akkor én is megemlítettem a nővérnek, hogy 14.00 órára megbeszélésre kell mennem, Félegyházától 130 km- re. gúnyosan azt kérdezte tőlem: „Mivel tetszik menni? Tán repülőgéppel? Foglaljon helyet, van, aki 6.45 óta vár a sorára.” zaklatott fogyasztó még csak eny- nyit sem érdemel. Azért annyit még mondtam neki, hogy azonnali intézkedést kérek a helyzetre való tekintettel. 10 óra körül még mindig nem volt áram. Természetesen azonnal telefonáltam a Démászhoz, ahol előadtam a gondomat. Közölték velem, kiadták a címet és nem tudják, miért nem értek még oda, de utánuk szólnak, hogy siessenek. Ezek után rákérdeztem, miként fordulhat elő az ilyen eset, mire azt mondták: ilyen cím Úrihegyben legalább négy van és csak nálunk volt kitéve a kapura a házszám. A reklamációmra, hogy az elvágott, majd újra toldott kábel hibaforrást jelent, már csak azt felelték, nem biztos, hogy meg fog hibásodni. Arra a kérésemre viszont, hogy azonnali intézkedést kérek, már csak az volt a válasz, hogy ne utasítgassam őket. Végül is 11 óra körül értek oda és állították helyre a légkábelt, tehát a „kikapcsoláshoz” képest a 24. órában. A dolog pikantériája még ezeken túl, hogy kb. két héttel az eset előtt kaptunk a Démásztól egy levelet, miszerint rendkívüli számlát készítettek, mert az oszlopról átkerült a mérőóra a ház falába. Ezen rendkívüli számla szerint 1147 Ft túlfizetésünk van, amely összeget pénztáruknál felvehettük volna, de mi még fel sem vettük. Tehát ezek szerint nem hogy mi nem tartozunk, ha- . nem ők tartoznak nekünk és még ezek után nálunk „kapcsolják” ki az áramot. Engem legjobban az háborított fel az egészben, hogy vétlenségünk tudatában is úgy bántak velünk, mintha legalábbis áramlopáson értek volna bennünket. Úgy érzem, a legalapvetőbb emberi hozzáállás hiányzik belőlük. ____________KOVÁCS KATALIN, KECSKEMÉT v árakozás Megjegyzem, jött két fiatal hölgy, utánam egy órával, és előbb bementek, mint azok, akik 8 óra óta ott vártak. Mellettem egy fiatal hölgy ült, aki munkaidőben jött a rendelésre. Ő 3 óra és 30 perce ült a folyosón és azt mondta: lehet, hogy másnap már nem kell dolgozni menni. 11.30- kor távoztam, így is elkéstem a találkozóról. Sajnos az ember nem engedheti meg magának, főleg, ha családja van, hogy sokáig legyen táppénzen. Egyszerűbb, ha időben orvoshoz kerül. Az ember nem azért jár oda, mert ráér, hanem azért, mert beteg, és meg szeretne gyógyulni. ____M. A.., KISKUNFÉLEGYHÁZA A kit naponta várunk A tiszaalpári M i k 1 ó s n é Kecső Erika még csak 3 hónapja hordja az újságot. Szereti ezt a munkát, mert így egész nap otthon lehet gyermekeivel. A koránkelés néha fárasztó és a téli időjárástól is fél egy kicsit. Reggelente 2 órakor kel. A községben kerékpárral, a külterületen, a 60 tanyán pedig motorral kézbesíti az újságot, amibe férje is besegít. A 380 újságot minden tiszaalpári megkapja, legkésőbb reggel fél 7-re. A Petőfi Népében az Olvasói családunk a kedvence, az első oldalt pedig még munka közben olvassa el. Olvasószolgálat NEGYEDMILLIÓ forint a fődíj! A Petőfi Népe régi, új és legújabb előfizetői nagy, őszi nyereményjátékunkon 200 ajándék egyikére pályázhatnak. A fődíj egy takarékbetétkönyv 250 000 forinttal. Emellett kisorsolunk egy mikrohullámú sütőt, egy konyhai robotgépet, egy mixergépet, egy olajsütőt, 40 db asztali órát és 155 esernyőt. Az ajándékok bármelyikére eséllyel pályázhatnak mindazok, akik előfizetői lapunknak, s akik most rendelik meg és most válnak előfizetővé. Az őszi játékban való részvételhez a lapban megjelenő nyereményszelvények közül legalább egyet be kell juttatniuk címünkre a pályázóknak. A nyereményszelvények beküldhetők egyszerre vagy akár egyenként is, átadhatók kézbesítő munkatársainknak, helyi szerkesztőségeinkben, illetve olvasószolgálatunknál. Sok szerencsét kívánunk minden kedves előfizetőnknek! AJÁNLJON ÖN IS! Egyre több előfizetőnk vesz részt az „Ajánljuk magunkat - ajánljon ön is!” című akciósorozatunkban. Ennek igen egyszerű a módja: megírják nekünk egy olyan ismerősük nevét és címét, aki még nem előfizetője a Petőfi Népének. Ha a javasolt személy előfizető lesz - miután kézbesítő munkatársunk felkeresi őt -, a címet beküldő előfizetőnk sorsoláson vesz részt. A havonta tartott sorsoláson minden sikeres ajánló részt vesz, akkor is, ha telefonon, Olvasószolgálatunk ingyenes számán kapcsolódott be az akcióba. A tét minden hónapban: egy tízezer forint értékű ajándékcsomag. Az „Ajánljuk...” akció folyamatos, köszönjük az eddigi sok-sok javaslatot és várjuk a továbbiakat. Minden újabb ajánlat egy újabb nyerési esélyt jelent! Megkérdeztük olvasóinkat Mennyit vár az orvosnál? Deák Nóra (Kalocsa):- Ritkán járok orvoshoz. Ám olyankor rengetget kell várni, s az embert a munkahelyéről sem szívesen engedik el. Szerintem a körzeti orvoshoz is a rendelési idő végén kell menni, akkor kevesebben vannak. Borzasztó, hogy egy sima beutalóra is órákig kell várakozni, s azt még vissza is kell vinni a körzeti orvosnak. Egy nap alatt lehetetlen elintézni a dolgot. Amit nem értek, hogy olykor hiába kapok időpontot egy adott vizsgálatra és érkezem pontosan, mégis órákat kell várnom. Vetró Ernő (Kiskunfél- egyháza):- SZTK-ban, körzeti orvosnál nem túl sokat szoktam várakozni. Talán mert nem is sokat járok ilyen helyekre. Viszont ha ügyintézésről van szó, annál többet. A hosszú várakozás hátráltat a munkámban, hiszen nagyon sok időmet elrabolja. Bár sokat törtem a fejem, elképzelésem sincs a megoldást illetően. Tény, hogy valamilyen módszerrel változtatni kellene a kialakult helyzeten, és csökken1 teni a rendelőkben, orvosi várókban eltöltött időt. Vincze József- né (Kecskemét): - Mint a legtöbb ember, én sem szeretek sorba állni. Szerencsére ritkán kell az SZTK-ba járnom, ahol gyakran egész napja rámegy az embernek a vizsgálatokra. A körzeti orvosnál is néha órá-' kát kell várni, de erről nem az orvos tehet. Ráérő emberek előre felveszik a kirakott sorszámokat, így ők előbb kerülnek be, mégha később is érnek oda. Ezen kéne változtatni, mert nagyon rosszul esik az embernek - főleg ha beteg - amikor órákat kell várni.
