Petőfi Népe, 2000. augusztus (55. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-25 / 199. szám

4. oldal - Petőfi Népe BEMUTATJUK A MEGYE ORVOSAIT! A N E S Z T E Z I O L Ó G I A , DIAGNOSZTIKA 2000. Augusztus 25., péntek A legsúlyosabb, gyakran életveszélyes állapotban lévő betegeket a kórházak intenzív osztályain ápolják. Az intenzív terápiás szakorvosok azok, akik nap mint nap megküzdenek a beteg életéért. Munkájuk másik, nem kevésbé fontos területe a műtétek előtti érzéstelenítés, altatás. Ha ők nem lennének, egyetlen komolyabb, te­hát altatást igénylő műtétet sem végezhetnének a sebé­szek. Sorozatunk mai részében befejezzük az anesztezi­ológusok bemutatását és megkezdjük a diagnosztiká­ban dolgozó szakorvosok bemutatását. Ma kecskeméti és bajai orvosokat ismerhetnek meg. Van gyógyír a fájdalomra A fiatal, energikus doktornőt az aneszteziológián belül leginkább az úgynevezett vér nélküli műté­tek, illetve a vérmentési eljárások érdeklik. A modern orvoslásban egyre nagyobb tért hódítanak ezek az eljárások. A vér nélküli műtét azt jelenti, hogy a beteg az operáció közben vérzése ellenére nem kap idegen vért. A különbö­ző vérmentési eljárásokkal a mű­tét előtti hetekben, napokban le­vett, vagy a műtét alatt össze­gyűjtött és megtisztított saját vé­rét kapja vissza. így kisebb a fer­tőzésveszély, s a saját vér hosz- szabb távon erősíti a beteg im­munrendszerét. Dr. Pecznyik Éva másik ked­venc szakterülete a regionális aneszteziológiai technikák alkal­mazása. Ezek a technikák ideg­blokádok, melyek a műtét idejére érzéketlenné teszik a gerincet vagy a végtagokat. A fájdalmat is meg lehet szüntetni, illetve csök­kenteni lehet e technikák alkal­mazásával. Ez történik a kórház fájdalomambulanciáján. A szak- rendelést minden héten szerdán délután 13.30-tól 17 óráig keres­hetik fel a betegek háziorvosi beutalóval, telefonos időpont­egyeztetés után. A fájdalomambulanciát az operált betegek keresik fel a mű­tét után elhúzódóan jelentkező fájdalmaik miatt. Gyakran kér­DR. PECZNYIK ÉVA 1967-ben szüle­tett Kiskunmaj- sán. 1993-ban végzett a SZO- TE-n, azóta dol­gozik a megyei kórházban. 1998-ban szakvizsgázott aneszteziológiából és intenzív terápiából. 1999-ben a szegedi SZOTE-n szerzett szakképesí­tést hagyományos kínai orvos­lásból. 1999 óta vezeti Molnár Máriával közösen a kórház fáj­dalomambulanciáját. Haja­don. nek segítséget a daganatos bete­gek és a mozgásszervi betegsé­gekben szenvedők. Az alkalma­zott fájdaloműző módszerek többfélék lehetnek. A szúrásos (injekciós) regionális idegblo­kád 2-3 napra elűzi a fájdalmat. A folyamatos injekciózás csök- ken-ti a fájdalomérzetet, idővel meg is szüntetheti. A módszerek másik nagy csoportja a kombi­nált gyógyszeres kezelés, amely görcsoldó és nyugtató hatású is. Segítség lehet az akupunktúra, a TENS (a bőrön keresztüli idegsti- mulálás), a fizioterápia, a gyógy­torna is. A kezelések általában több hónapig tartanak. _______■ S zakemberek a háttérben Gyors és megbízható labo­ratóriumi vizsgálatok nél­kül manapság egyetlen kór­ház működése sem képzel­hető el. Baján a központi laboratórium nemcsak az intézmény szinte valamennyi osztályának a mun­káját egészítik ki, hanem a környező települések rendelőin­tézeteiből is ide küldik elemzés­re például a vér- és vizeletmintá­kat. Persze a dolog nem ilyen egyszerű. A laborban a vér elemzésén kí­vül (ide értve a tumor markereket is) bakteriológiai, allergia-, hor­mon- és gyógyszerszint-vizsgála- tok is folynak, valamint kimutat­ják a fertőzések ellenanyagait is. Ha szükség van rá, ambulánsán a laborban vért vesznek. A teljes vérképnek még aznap késznek kell lennie. Baktériumtenyésze­tek esetén másnap, illetve 10-14 nap elteltével lehetséges kimutat­ni az eredményt. A rendkívül felelősségteljes és jól összehangolt laboratóriumi munkát a beteg nem érzékeli. Számára az itt dolgozó szakem­berek a háttérben maradnak, ve­lük nem találkoznak. Dr. Ceglédi Antal főorvos áll a központi labo­ratórium élén 1993 óta. Rajta kívül egy szakorvos és 2 vegyész látja el a munkát az önál­ló elszámolási egységben, 20 asz- szisztens és 3 adminisztrátor se­gítségével. Egy laboratóriumban, melynek munkáján emberéletek múlnak, nem lehet tévedni. A hi­bákat úgy küszöbölik ki, hogy a mérési eredményeket két szak­ember nézi át. Azonkívül a kül­földi gyakorlatnak megfelelően DR. CEGLÉDI ANTAL 1943-ban szüle­tett Mohácson. 1967-ben dokto­rált a POTE-n. 1970-ben labora­tóriumi vizsgála­tok szakvizsgát tett. 1993 óta a bajai kórház központi laboratóriumának főorvosa, dolgozott Szekszár- don, Dombóváron, Kalocsán, Líbiában. Egy gyermek édes­apja. külön e célra szakosodott szerve­zetek rendszeresen ismeretlen mintákat (tesztcsoportokat) kül­denek be a laboratóriumba, me­lyeket elemezni és kódolva visz- sza kell küldeni. A laborered­ménynek meg kell egyeznie a kontrolleredménnyel. Enélkül a laboratórium nem is kapja meg a működési engedélyt. Van tehát egy belső és egy külső rendkívül szigorú minőségbiztosítási rend­szer, melyet egy szakmai kollégi­um hagy jóvá. Nemzetközi nor­mák szerint a hibaszázalék 4 le­het, azonban döntő többségben nem a mérések és az eredmé­nyek a hibásak, hanem a bekül­dött anyag. Naponta 3-5 ezer mérést vé­geznek el Baján. Ez azt jelenti, hogy egy-egy diplomás 500-500 eredményt vizsgál át. Javarészt a 90-es évek elvárásainak megfele­lő korszerű (vagy felújított) ön­működő gépekkel vannak felsze­relve. Minden fontosabb beren­dezésből 2 példány van, tehát esetleges műszaki meghibásodás miatt a munka sohasem áll le. ■ a sorozatot szerkeszti: Ábrahám Eszter Munkatársak: Pálházi Ilona, Király László Daganat, pajzsmirigy, csontritkulás Baján az izotóp laboratórium 1985 óta működik. Dr. Halász Gabriella osztályvezető főorvos egyetlen szakorvosként lát­ja el a betegeket, egy szakasszisztens, 2 izotóp asszisztens, 1 adminisztrátor és 2 asszisztens segítségével. Jelenleg az önálló osztályon 3 fő csoportra osztható az itt folyó tevé­kenység. Az első helyen szerepel az izotóp­diagnosztika, mely a röntgenhez hasonlítható azzal a különbség­gel, hogy a megfelelő radioaktív anyagot itt a test belsejébe, a cél­zott szervbe juttatják. A másik terület a pajzsmi­rigybetegségek (golyva, vagy strúma) diagnosztizálása és keze­lése. Az országban egyedülálló módon a szakrendelőben a beteg­ség megállapítása után a beteg helyben megkapja a gyógyszeres kezelést, és itt végzik a gondozást is. Évente mintegy 5500 pajzsmi- rigybeteget látnak el Solttól Her­cegszántóig és Bácsalmásig. A rendelés előjegyzés alapján törté­nik, háziorvosi vagy belgyógyá­szati beutalóval, illetve a kórház­ban fekvő betegek közül a pajzs­mirigybetegségben szenvedőket is itt kezelik. Gyakran a kardioló­giáról is ide kerülnek a betegek, amint kiderül, hogy a szívtáji pa­naszok hátterében pajzsmirigy- túlműködés húzódik meg. Hely­ben szövetmintát vesznek. En­nek alapján megállapítják, hogy jó- vagy rosszindulatú daganatról van szó, cisztát kell leszívni, illet­ve hideg göböt kell eltávolítani. Amennyiben műtétre vagy sugár- kezelésre van szükség, akkor a rá­szorulókat a sebészeti osztályra, illetve más speciális központokba küldik, viszont ezek a betegek ellenőrzésekre a bajai kórházba járnak vissza. A pajzsmirigy- ambulancia rendelési ideje csütörtökön és pénteken van. A betegeket reggel 8 órára rendelik be. így a teljes vizsgálattal még aznap végez­nek, ideértve a szövetmintavételt is, amennyiben szükség van rá. A harmadik tevékenységi cso­portba tartozik az izotóplaborban a csontritkulás szűrővizsgálata nőknél és (általában középkorú) férfiaknál egyaránt. A beteget há­ziorvosa utalja be a rendelőbe, mely minden munkanapon dél­előtt 10 órától délután fél 2-ig fo­gadja a beutaltakat. Az évi beteg- forgalom itt meghaladja a 3 ezret. Sok csontritkulásgyanús beteget utalnak be ide az onkológiáról és DR. HALÁSZ GABRIELLA 1954-ben született Baján 1978-ban doktorált a SZOTE-n 1985-ben belgyógyászati szak­vizsgát tett a SZOTE-n 1993-ban izotóp diagnosztikai szakvizsgát tett a HIETE-n 1978 óta dolgozik a bajai kórházban Két gyermek édesanyja. a reumaosztályról is. Az izotópdi­agnosztikai vizsgálatok túlnyomó részét a csontvizsgálatok teszik ki, számuk eléri az ezret. Ez a vizsgálat a daganatos betegek szűrővizsgálatára, illetve az ízüle­ti gyulladások kimutatására alkal­mas. Rendelés hétfői és keddi na­pokon van. Sajnos kétszer akkora az igény, mint ahány vizsgálatot el tudnak végezni az egyetlen rendelkezésre álló korszerű digi­tális gammakamerával. ULTRAHANGVIZSGÁLAT. A diagnosztikai eljárások között az egyik legfontosabb a test belső működését megmutató ultra­hangvizsgálat. FOTÓ: PN-ARCHÍV Szövetminta ultrahanggal Baján a röntgenosztály 10 éve működik a diagnoszti­kai épülettömbben. Koráb­ban három helyre kellett keresni a röntgenezést, az ultrahangot és a C.T. vizs­gálatot. Dr. Vermes Eszter osztályvezető főorvos megfogalmazása szerint a megfelelő színvonalú képalkotó diagnosztikai műszerek nélkül a klinikum félkarú óriás lenne. Az ágyszámleépítések miatt egyre több beteg embert kell járóbe­tegként kivizsgálni. Emiatt a röntgenosztály beteg- forgalma nagyobb annál, mint amit az OEP megtérít. Például je­lenleg 3 ultrahanggal ellátott he­lyiségben párhuzamosan 18 órá­ban történik 60-70 beteg kivizs­gálása. Erre csak 7,5 órát ismer el a betegbiztosítási pénztár. Cse­csemőkortól kezdve itt végzik a szűréseket (koponya, has, csí­pő), hogy idejekorán felismerjék a fejlődési rendellenességeket. Felnőtteknél a lágy részeket, iz­mokat, ízületeket és az emlőda­ganatokat teszik láthatóvá. Külön color doppler ultrahangos géppel viszgálják az ereket (például ma­gas vérnyomás esetén, szívmű­tétek előtt a nyaki ereket, illetve a vese érrendszerét), egyszer­smind feltérképezik a vérkeringé­si viszonyokat. Korábban a vénás kerigésvizs- gálatok fájdalmasak, a kontraszt- anyag adása miatt veszélyesek is voltak. Ezt váltotta ki az ultra­hang. Nemcsak vizsgálnak, ha­nem azonnal szövetmintát is vesznek, sőt tályogot, cisztát szívnak le. így a sebész egyrészt a minták alapján műtéti tervet ál­líthat fel, másrészt bizonyos mű­tétek feleslegessé válnak. Ezek az érdoppler vizsgálatok időigénye­sek. Mivel csak egy gépiik van, az orvosok a munka zömét az es­DR. VERMES ESZTER 1952-ben szüle­tett Ladon (So­mogy megye). 1977-ben dokto­rált a POTE-n. 1982-ben radio­lógiai szakvizs­gát tett. 1990-ben tüdőgyó­gyász szakvizsgát tett. 1977 óta dolgozik a bajai kórház­ban. Férjezett, 2 egyetemista gyermeke van. ti órákban tudják elvégezni. A harmadik gépcsoport a C.T. (ma­gyarán a számítógépes rétegvizs­gálat), mely még több informáci­ót ad a beteg állapotáról, mint az ultrahang. Mind a C.T., mind pe­dig az ultrahangos készülékekkel a test belső szerveinek állapotá­ról sokkal több információt kap­nak, mint a hagyományos rönt­gendiagnosztikával. A negyedik csoportba tartozik a mammográfia, mellyel az emlő­vizsgálatokat végzik el. Egy kor­szerű, korunk elvárásainak meg­felelő új mammográf beszerzése most van folyamatban. Ezzel 1-2 hónapon belül az emlőszűrések száma is nagyobb lesz. Jelenleg naponta 20-30 emlő vizsgálatot végeznek el. Megdöbbentő a da­ganatok növekvő aránya, pedig ha idejében kiszűrik (amikor még nem tapintható), adott len­ne a teljes gyógyulás lehetősége. A géppark fejlesztésében a követ­kező lépés egy spirál C.T. beszer­zése lenne, amivel felgyorsulná­nak és még pontosabbak lenné­nek a vizsgálatok. A meglévő C.T. már 10 éves. Régi vágyuk a képdigitalizálás. Különösen a ha­gyományos röntgenfelvételeknél vennék ennek hasznát. Megta­karítanák a drága röntgenfilmek költségeit. __________________■ Ó vja a magzat életét is A doktornőt Vass-Eysen fő­orvos úr hívta Kecskemétre. Ittragadt, megszállottságból dolgozik. Vonzó, igazi kihívás számára e szakmában az azonnali döntés- hozatal szükségessége, s min­den, amit a napi feladatok, ügye­leti műszakok magukkal hoznak. A doktornő számára az intenzív osztályon adódó feladatok a leg­szebbek. Az itt töltött évek folyamán emberileg is edzettebbé vált, hisz a tapasztalattal együtt a döntés- hozatal magabiztossága is nő. Egy-egy beteg elvesztése, a nega­tív élmények mindmáig hatnak életében. A doktornő úgy véli, ezekhez sosem lehet hozzászok­ni. Szakmai fejlődésében nagyon sokat adott síámára a mentő­orvosi munka is. Ott egyedül marad az ember, s azonnal kell dönteni a beteg sorsáról. Nincse­nek kollégák, akik tanácsot ad­hatnának. Németh doktornő harmadik éve dolgozik aneszteziológus­ként az Izsáki úti szülészeti-nő­gyógyászati osztályon. Önmagá­ban is viszonylag nagy és speci­ális területe ez szakmájának. Vé­geznek itt úgynevezett „kismű- téteket”, nem előkészített bete­geken. Az ő altatásuk fokozott figyelmet igényel. Az úgyneve­DR. NÉMETH MARGIT 1959-ben szüle- tett Kiskőrösön. 1983-ban vég- fu ,f zett a SZOTE-n. 1992-ben szak­vizsgázott a- p neszteziológiá- ———— ból és intenzív terápiából. 1983-84-ig Móron dolgozott gyermekgyógyászként. 1984 óta dolgozik a kecskeméti me­gyei kórházban. Szakvizsga előtt három éven át mentőor­vosként szolgált. Férjezett, két gyermek édesanyja. zett nőgyógyászati műtéteknél, valamint a császármetszéseknél is altat a doktornő, s folyamato­san figyelemmel kíséri a bete­gek állapotát. A császármetszé- ses esetek fokozott figyelmet igényelnek, hisz nemcsak az édesanya, hanem a magzat élete is az aneszteziológus kezében van. A baba miatt másképp rea­gál az anya szervezete is, s nem­csak a terhesség miatt van „más” állapotban. Szakmailag állandóan képzi magát, belső igénye van az ön­képzésre. Ám a túlterheltség mi­att kollégáival együtt egyre nehe­zebben jut el továbbképzésekre. De nem adja fel. ____________■ A halál feldolgozhatatlan Boldi doktornő szigorlóként főként belgyógyászaton dol­gozott. Az ott töltött idő jó alapot adott szakmai fejlő­déséhez. Amikor Kecskemétre költözött, aneszteziológusi és intenzív terá­piás munka várta. E pályában az a legszebb - véli -, hogy nem szűk szakterület, hanem inter­diszciplináris szakma. Aki itt dolgozik, annak egy kicsit min­denhez konyítania kell: ugyan­úgy a sebészethez, mint a neuro­lógiához vagy akár a belgyógyá­szathoz. A doktornő számára nem any- nyira a napi feladatok, mint in­kább az állandó túlterheltség je­lenti a stresszt. Az idő magával hozza a szakmai tapasztalato­kat. Az orvos nem eshet pánikba egy-egy különleges szituációban sem, s ez csakis gyakorlat kérdé­se. Az aneszteziológusok mun­kája nem látványos, bár nélkü­lözhetetlen. A beteget minden körülmények között életben kell tartani. Ezen a pályán is megtar­tó erő, ha az orvos látja munkája eredményét. A mai Magyarorszá­gon az aneszteziológusok élet­mentő munkáját sajnos nem méltányolják kellőképpen, ez köztudott. E helyzetben az alta­DR. BOLDI ENIKŐ 1963-ban szüle­tett Kolozsváron. 1991-ben szer­zett diplomát a kolozsvári egye­temen. 1998- ban szakvizsgá­zott aneszteziológiából és in­tenzív terápiából. 1993 óta dolgozik a kecskeméti megyei kórházban. Férjezett, egy kis­lánya van. tóorvos számára az jelenti az elégtételt, ha a beteg felépül, s ké­pes minőségi életet élni súlyos állapot, egy baleset vagy műtét után. A halállal való mindennapos találkozás Boldi doktornő szá­mára is nagy lelki teher. Minél hosszabb ideig van kapcsolatban egy beteggel, annál nehezebben dolgozza fel az elvesztését. Ak­kor a legeslegnehezebb, ha hete­ken át lebeg a beteg élet és halál között, ha az orvos- és ápolócsa­pat újra meg újra felveszi a har­cot az életéért. Ám ha a halál győz, azt is el kell fogadni, hisz az élet része, azzal együtt kapjuk születésünkkor.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents