Petőfi Népe, 2000. augusztus (55. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-19 / 194. szám

Petőfi Népe 2000. Augusztus 19., szombat Hétvégi magazin Szerkeszti: Bán János, Kósa György, Miklós Magda Szórakozva ünnepelni Szinte egész héten folyamatosan értesülhet­tek olvasóink a megyeszerte tervezett ünnepi programokról. Még mára is akadt friss, új hír, ezeket szedtük egy csokorba. szírozzák a parádét. A tűzijáték 23 órakor a Bé­ke téren kezdődik. Kenyéráldás Újra ünnepelnek! A testvérvárosok találkozójával kezdődik szom­bat délelőtt 10 órakor a polgármesteri hivatalban az Alpári Napok rendezvénysorozata. Tiszaalpár 925 éves emlékünnepségét délután 4 órakor tartják a földváron. Az egybegyűlteket Barton András polgármester köszönti, majd Gyimóthy Géza, a Magyar Or­szággyűlés alelnökének ünnepi beszéde követ­kezik. Az emlékünnepség keretein belül kerül sor a Tiszaalpár díszpolgára cím átadására, vala­mint a Szent István utca névtáblájának avatásá­ra. A hagyományos népzenei és népi tánc be­mutató 17 órakor, a Tiszatáj vendéglő elé terve­zett utcabál pedig háromnegyed 10 körül kezdő­dik. A helyi és környékbeli horgászok augusztus 20- án, reggel 8 órától mérheük össze szerencséjü­ket az alpári-szikrai összekötő csatornán rende­zett versenyen. A Tiszaalpári Napok zárásaként fél 11-től a tiszaujfalui Szent István templom ju­bileumi búcsúját látogathatják meg az érdeklő­dők. Mégis lesz tűzijáték A tervezettel ellentétben mégis lesz tűzijáték au­gusztus 20-án Kiskunfélegyházán. A nagy igényre és a millenniumra való tekintettel Kis­kunfélegyházi Vállalkozói Szalon felajánlotta az önkormányzatnak, hogy megszervezik és finan­Kecskemét kétnapos ünnepség keretében emlékezik meg Szent István ünnepéről a főtéren. Ma 19 órától a 3rd dimension együt­tes jazzkoncertjét, 20 órától Csekő Sándor jazz-flamenco gi­tárjátékát, 20 óra 30 perctől pe­dig az István, a király rockopera koncertváltozatából láthatnak- hallhatnak részleteket az érdek­lődők. Holnap 8 órától sakkver­seny, 9 óra 30 perctől térzene várja a vendége­ket. Az ünnepi megemlékezés és az ökumeni­kus kenyéráldás 10 órakor kezdődik. Ezt követő­en 11 órától a Kecskemét Táncegyüttes és a Csík zenekar műsora, 14 óra 45 perctől az Olasz Fú­vószenekar felvonulása, 15 óra 30 perctől a ma­gyarok dalostalálkozója, 16 óra 30 perctől a Ciróka Bábszínház előadása, 19 órától a magya­rok világkórusának ünnepi hangversenye (Nagytemplom), majd 20 óra 30 perctől Tolcsvay László ünnepi koncertje lesz. Gazdag program várja a kecskemétieket a szabadidőköz­pontban is, amely holnap 11 órától a védelmi napnak ad helyet. Ízelítő a programból: ejtőer­nyős, modell-, búvár- és íjászbemutató, speciális mentők bemutatója, a rendőrség beavatkozó al­osztályának bemutatója, mikrokatasztrófa- elhárítási közös gyakorlata, divatbemutató és zenés műsorok. Este pedig 22 óra 30 perckor tű­zijáték lesz a vízmű-dombon. ________________ MUNKATÁRSAINKTÓL M egjelent a múzeumi évkönyv Könyvmustra Immár a 16. alkalommal ör­vendezteti meg a megyei ön- kormányzat múzeumi szer­vezete színvonalas évkönyv­vel a tudománykedvelő kö­zönséget. Nyilvánvaló, hogy a szerkesztők - Bárth János és Wicker Erika - a bőség zavarával küszködtek. A múzeumok munkatársai jóval több publikációt készítettek, mint amennyi az egyébként te­kintélyes terjedelmű, négyszáz oldalas kötetbe belefértő. Az év­könyv címe Cumania, a Kunság latin neve. Janó Ákos a szanki homokon való szőlő- és gyümölcstermesz­téssel foglalkozik a kötetet nyitó tanulmányában. Szánk község a hozzátartozó Móricgát határ­résszel a hasonló nevű újabb ko­ri települések egyesüléséből jött létre. A lakosság a 18. század fo­lyamán kezdett a szőlő- és gyü­mölcskultúrával foglalkozni, melynek nagy lendületet adott a vasútépítés időszaka. Bereznai Zsuzsanna a házépí­téssel kapcsolatos hiedelmekkel foglalkozik, Ács Judit az ordasi szigeten folyó ártéri gazdálko­dással. Merk Zsuzsa a délvidéki Fogadjisten benépesüléséről ér­tekezik, arról az időszakról, ami­kor 1941 és 1944 között a népes­ségcsere következményeként bukovinai falvakból bácskai fal­vakat hoztak létre. A kötet tudományos közlemé­nyeit Balogh Csilla - Kőhegyi Mi­hály közös munkája, a Fájsz ár­tér és Kétágköz sírfeltárásainak leírása nyitja meg. Bárth János a kalocsai érsek­ség Duna menti jobbágyainak a 18. század elején történt elköltö­zéseit elemzi Dunaszentbene- dek, Úszód, Foktő, Szeremle, Pandúr, Kákony és Csanád falva­kat illetőleg. Bárth Dániel a hercegszántói plébánia 1767-es egyházi látoga­tásáról (Canonica Visitatio) ír, és közli a jegyzőkönyvet magyar fordításban. Sz. Körösi Ilona Irányi Isván festőművész kecskeméti mun­kásságát értékeli, abból az alka­lomból, hogy a Katona József Múzeum tavaly emlékkiállítást rendezett a művész munkáiból. A befejező közleményben Henkey Gyula a tiszaalpári ma­gyarok etnikai embertani vizsgá­latát ismerteti. A szűkebb hazánkat közvetle­nül érintő, tudományos értékű és ez mellett rendkívül érdekes évkönyvet olvasóink figyelmébe ajánlom. _____________ GÁL ZOLTÁN D íszkódexek kiállítása Országos Széchényi Könyvtár Három magyar díszkódex, az Admonti Biblia, a Magyar Anjou Legendárium és a Nagylucsei Or­bán Psaltériuma bemutatásával ünnepli Krisztus születésének kétezredik és a magyar államiság ezredik évfordulóját az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK). A tárlat csütörtöktől látható a Bu­davári Palota F épületében. Karsay Orsolya, az OSZK kéz­irattárának vezetője, a tárlat ren­dezője elmondta: a Nagylucsei Orbán Psaltériumához igazi tudo­mányos szenzáció fűződik. Kissé megkopott, felfeslett, vörös bár­sony kötése alatt a restaurátor tel­jesen ép, aranyozott reneszánsz bőrkötést talált, pontosan olyat, mint amilyennel Mátyás király könyvtárának köteteit, a corviná­kat borították, de nem volt rajta a király címere. A lelet azért rend­kívüli, mert a tudósok eddig nem is sejtették, hogy a corvinákon kí­vül más könyvnek is akad hason­ló kötése. A restaurálás során nem új corvinát találtak, hanem annál sokkal fontosabbat: új érintkezési pontot a Corvina Könyvtár és a királyi udvar tagja­inak kulturális kapcsolatrendsze­rében. A zsoltároskönyv tulajdo­nosa Nagylucsei Orbán győri, ké­sőbb egri püspök, Mátyás kincs­tartója volt 1479-től 1490-ig. «. A Magyar Anjou Legendárium - középkori művészetünk egyik legszebb és leggazdagabban dí­szített kézirata - ma hat híres kül­földi gyűjteményben található, különböző terjedelmű töredékei­re hullva. Ugyancsak e kiállítás kereté­ben láthatja a közönség a bécsi Österreichische Nationalbiblio­thek monumentális kétkötetes kódexét, az Admonti Bibliát. A kódexet a magyar szakirodalom kezdetben Gutkeled-, vagy Csatá­ri Bibliaként tárgyalta, utóbb azonban az Admonti Biblia meg­jelölés vált elfogadottá. Az első kötet lapszéli bejegyzései arról ta­núskodnak, hogy e bibliát a 12. század közepétől egy évszázadon át a Zala megyei Csatár község bencés monostorának templomá­ban őrizték. Fából faragott fogatok SOLTVADKERT Faragott világ. Ezzel a cím­mel nyílt kiállítás Répa Ist­ván fafaragó munkáiból Kis­kunhalason a Csipkeház­ban. A soltvadkerti születésű képző­művész, szüleivel végigjárta a környéket, baromfitenyésztő­ként. Öccsével őrizték a rájuk bí­zott jószágot. Közben faragta. Já­tékokat, hangszereket készítet­tek. Később, felnőttként is meg­maradt a fafaragás szeretete. Gyermekeinek készített bababú­tort, bölcsőt, játékot, festéktartót. Ezután jött az elhatározás, hogy megfaragja gyermek-és ifjúkora eszközeit, a fogatokat, ekéket, a préseket, a falusi haranglábakat, a hintókat. Egyéni és gyűjtemé­nyes kiállítások során láthatta műveit a budapesti, és a Bács me­gyei közönség. Több alkotása je­lenleg a lengyelországi testvérvá­rosban, Nowy Sacz-ban van kiál­lítva a kiskunhalasi művészek tárlatán. pnjnformáció Mindennapi kenyerünk Kenyértörténelem A kenyér szinte egyidős az emberrel, ám sokat változott azóta, hogy az első cipót megsütötték. A gabona felhasználásának 6000 éves történelmi útjának elején a kézi malom rabszolganője térdel, mellette a nílusi iszap tégláiból épített kemence, amelyben a tönkbúza durva lisztjéből gyúrt első kenyeret sütik. Az út végén a teljesen automatizált malom és sütőkombinátok emelkednek, amelyekben naponta ezer és ezer tonna gabonát dolgoznak fel ke­nyérré. Az elmúlt évezredek során a „kenyér” szóval illettünk minden gabonaszemekből készült táplá­lékot, amelyet az emberek min­dennapi eledelként fogyasztanak. Az első időkben a frissen szedett, gyűjtött vagy már aratott magva­kat úgy fogyasztották, ahogyan megtermetté a föld. Később a tűz segítségével az ősgabonák pelyvája könnyen le­választható volt az ehető részről. Mozsárban törve, vagy két kő kö­zött zúzva készült a durva liszt, amelyből víz vagy más folyadék hozzáadásával főtt, vagy fövetlen kásákat lehetett készíteni, fejlő­désben óriási s kenyér volt a jellemző ételük, bár nem kizárt, hogy ismerték. Az ál­landó települések kialakulásával viszont gyökeresen megváltozott a helyzet. A régészeti leletek tanú­sága szerint a X. szá­zadban a házak­hoz már sütő­kemence is tartó- zott. A pécs­volta lesztett kenyér megjelené se az egyiptomi kultúrában. Hogy miként készítették az első élesztővel lazított kenye­ret, talán soha nem sikerül megál­lapítani, viszont a III. Ramszesz egyiptomi fáraó sírkamrájában lé­vő freskó már részletesen ábrázol egy sütödét. A római birodalom bukásával lezárult az ókor és megkezdődött a népvándorlás kora. A vándorlók között voltak a honfoglaló magya­rok is. Életmódjuk miatt nem a váradi apátság 1015-ből származó alapí­tólevele a mesterek között négy molnárt és nyolc sütőt említ, ami arra utal, hogy az apátságokban már pékség működött. A termék- járadékok között is szerepelt a ke­nyér. A XVII. századtól az uradal­makban elkülönítették a fehér lisztből készült „uram cipóját” a köz- vagy fekete cipótól, amely zab, árpa-tatárka, rozs, bab, bor­só keverékéből készült. A na­gyobb uradalmakban a liszteshá­zak mellett sütőház is állt. A váro­si lakosság egy része azonban ott­hon sütötte a kenyeret. A kenyérkészítés évszázad­okon keresztül az asszonynép fel­adata volt. A házi kenyérsütés mellett lassan alakult ki - elsősor­ban a városokban - az iparszerű termelés. De hogy végül milyen is az az jó kenyér, arról Mátyus István 1762-ben megjelent Diaetetica cí­mű könyvében olvashatunk: „Ha domború, nem igen ne­héz, nem is könnyű. A héja sima, nem foltos, nem hólyagos, se nem fehér, se nem fekete, hanem barnás sárga, jó tömött kenyér, de nem égett. A bele nem tapadós, nem ragadós, hanem porhanyós, de nem könnyen morzsolódó, ha egybenyomják, mint a spongya összenyomul, de nagy üregek benne nincsenek, se nem édes, se nem savanyú vagy porízű, mint az elpörkölődött búzának kenye­re szokott lenni.” ÚJVÁRI GIZELLA Kenyérsütés, otthon A házikenyér sütésének for­télyát már csak a nagyma­máktól lehet megtanulni, akik esetleg ma is sütnek kenyeret a gáztűzhely sütő­jében. Régen még fateknőben dagasz­tották a tésztát, a kenyereket, a kis bucikat pedig kemencében sütötték meg. A kenyérsütés legfontosabb kellékei: a liszt, az élesztő és a só. Hogy néhány nap alatt ne sava- nyodjon meg a kenyér, a tésztá­hoz nem tejet, hanem sós, lan­gyos vizet kell használni. Nem szükséges pontosan mérni a hoz­závalókat, körülbelül másfél kiló liszthez egy csomag élesztőt használjunk fel. Hogyan készítsünk odahaza kenyeret? Egy nagy tálba tegyük a lisz­tet, amit előzőleg kevés sóval összekevertünk, s a közepében mélyedést alakítsunk ki. Ä mé­lyedésbe belemorzsoljuk az élesztőt, hozzáöntünk körülbelül két deci sós, langyos vizet és ke­vés liszttel kikeverjük. Amikor az élesztő már habos, elkezdjük da­gasztani a tálban lévő liszttel. Könnyebb, és finomabb lesz a kenyér, ha kb. 10 dkg főtt, finom­ra áttört burgonyát keverünk hozzá. Addig dagasztjuk a lisztet víz hozzáadásával, míg az a ka­lácstésztánál kicsivel keményebb nem lesz. Amikor a tészta elválik az edény oldaláról, meleg helyre kell tenni megkelni. Akkor jó a tészta, amikor hólyagos, és leg­alább a duplájára megkelt. Ekkor lisztezett gyúródeszkán újra át­gyúrjuk a tésztát, és ezután már formába is tehetjük, ami a zo­máncozott tepsitől a régi, hagyo­mányos tepsiig bármi lehet. Egy- egy edénybe annyi tésztát te­gyünk, hogy az félig legyen. A te­tejét bevagdaljuk és ismét félre­tesszük kelni. A másfél kiló liszt­ből két kenyeret tudunk készíte­ni. Amikor ismét megkelt, előme­legített, forró sütőbe tesszük a tésztával kibélelt edényt és lassú tűzön megsütjük. A sütés időigé­nyes, és akkor készül el a kenyér, amikor világos, aranysárgára sült. A sütőből kivéve enyhén sós vízzel áttöröljük, ettől szép fé­nyes lesz a kenyér héja. Fontos, hogy ezután letakarjuk vászon konyharuhával, hogy lassan hűljön ki, mert ettől marad puha a finom, otthon sütött kenyér.

Next

/
Thumbnails
Contents