Petőfi Népe, 2000. augusztus (55. évfolyam, 178-204. szám)
2000-08-19 / 194. szám
Petőfi Népe 2000. Augusztus 19., szombat Hétvégi magazin Szerkeszti: Bán János, Kósa György, Miklós Magda Szórakozva ünnepelni Szinte egész héten folyamatosan értesülhettek olvasóink a megyeszerte tervezett ünnepi programokról. Még mára is akadt friss, új hír, ezeket szedtük egy csokorba. szírozzák a parádét. A tűzijáték 23 órakor a Béke téren kezdődik. Kenyéráldás Újra ünnepelnek! A testvérvárosok találkozójával kezdődik szombat délelőtt 10 órakor a polgármesteri hivatalban az Alpári Napok rendezvénysorozata. Tiszaalpár 925 éves emlékünnepségét délután 4 órakor tartják a földváron. Az egybegyűlteket Barton András polgármester köszönti, majd Gyimóthy Géza, a Magyar Országgyűlés alelnökének ünnepi beszéde következik. Az emlékünnepség keretein belül kerül sor a Tiszaalpár díszpolgára cím átadására, valamint a Szent István utca névtáblájának avatására. A hagyományos népzenei és népi tánc bemutató 17 órakor, a Tiszatáj vendéglő elé tervezett utcabál pedig háromnegyed 10 körül kezdődik. A helyi és környékbeli horgászok augusztus 20- án, reggel 8 órától mérheük össze szerencséjüket az alpári-szikrai összekötő csatornán rendezett versenyen. A Tiszaalpári Napok zárásaként fél 11-től a tiszaujfalui Szent István templom jubileumi búcsúját látogathatják meg az érdeklődők. Mégis lesz tűzijáték A tervezettel ellentétben mégis lesz tűzijáték augusztus 20-án Kiskunfélegyházán. A nagy igényre és a millenniumra való tekintettel Kiskunfélegyházi Vállalkozói Szalon felajánlotta az önkormányzatnak, hogy megszervezik és finanKecskemét kétnapos ünnepség keretében emlékezik meg Szent István ünnepéről a főtéren. Ma 19 órától a 3rd dimension együttes jazzkoncertjét, 20 órától Csekő Sándor jazz-flamenco gitárjátékát, 20 óra 30 perctől pedig az István, a király rockopera koncertváltozatából láthatnak- hallhatnak részleteket az érdeklődők. Holnap 8 órától sakkverseny, 9 óra 30 perctől térzene várja a vendégeket. Az ünnepi megemlékezés és az ökumenikus kenyéráldás 10 órakor kezdődik. Ezt követően 11 órától a Kecskemét Táncegyüttes és a Csík zenekar műsora, 14 óra 45 perctől az Olasz Fúvószenekar felvonulása, 15 óra 30 perctől a magyarok dalostalálkozója, 16 óra 30 perctől a Ciróka Bábszínház előadása, 19 órától a magyarok világkórusának ünnepi hangversenye (Nagytemplom), majd 20 óra 30 perctől Tolcsvay László ünnepi koncertje lesz. Gazdag program várja a kecskemétieket a szabadidőközpontban is, amely holnap 11 órától a védelmi napnak ad helyet. Ízelítő a programból: ejtőernyős, modell-, búvár- és íjászbemutató, speciális mentők bemutatója, a rendőrség beavatkozó alosztályának bemutatója, mikrokatasztrófa- elhárítási közös gyakorlata, divatbemutató és zenés műsorok. Este pedig 22 óra 30 perckor tűzijáték lesz a vízmű-dombon. ________________ MUNKATÁRSAINKTÓL M egjelent a múzeumi évkönyv Könyvmustra Immár a 16. alkalommal örvendezteti meg a megyei ön- kormányzat múzeumi szervezete színvonalas évkönyvvel a tudománykedvelő közönséget. Nyilvánvaló, hogy a szerkesztők - Bárth János és Wicker Erika - a bőség zavarával küszködtek. A múzeumok munkatársai jóval több publikációt készítettek, mint amennyi az egyébként tekintélyes terjedelmű, négyszáz oldalas kötetbe belefértő. Az évkönyv címe Cumania, a Kunság latin neve. Janó Ákos a szanki homokon való szőlő- és gyümölcstermesztéssel foglalkozik a kötetet nyitó tanulmányában. Szánk község a hozzátartozó Móricgát határrésszel a hasonló nevű újabb kori települések egyesüléséből jött létre. A lakosság a 18. század folyamán kezdett a szőlő- és gyümölcskultúrával foglalkozni, melynek nagy lendületet adott a vasútépítés időszaka. Bereznai Zsuzsanna a házépítéssel kapcsolatos hiedelmekkel foglalkozik, Ács Judit az ordasi szigeten folyó ártéri gazdálkodással. Merk Zsuzsa a délvidéki Fogadjisten benépesüléséről értekezik, arról az időszakról, amikor 1941 és 1944 között a népességcsere következményeként bukovinai falvakból bácskai falvakat hoztak létre. A kötet tudományos közleményeit Balogh Csilla - Kőhegyi Mihály közös munkája, a Fájsz ártér és Kétágköz sírfeltárásainak leírása nyitja meg. Bárth János a kalocsai érsekség Duna menti jobbágyainak a 18. század elején történt elköltözéseit elemzi Dunaszentbene- dek, Úszód, Foktő, Szeremle, Pandúr, Kákony és Csanád falvakat illetőleg. Bárth Dániel a hercegszántói plébánia 1767-es egyházi látogatásáról (Canonica Visitatio) ír, és közli a jegyzőkönyvet magyar fordításban. Sz. Körösi Ilona Irányi Isván festőművész kecskeméti munkásságát értékeli, abból az alkalomból, hogy a Katona József Múzeum tavaly emlékkiállítást rendezett a művész munkáiból. A befejező közleményben Henkey Gyula a tiszaalpári magyarok etnikai embertani vizsgálatát ismerteti. A szűkebb hazánkat közvetlenül érintő, tudományos értékű és ez mellett rendkívül érdekes évkönyvet olvasóink figyelmébe ajánlom. _____________ GÁL ZOLTÁN D íszkódexek kiállítása Országos Széchényi Könyvtár Három magyar díszkódex, az Admonti Biblia, a Magyar Anjou Legendárium és a Nagylucsei Orbán Psaltériuma bemutatásával ünnepli Krisztus születésének kétezredik és a magyar államiság ezredik évfordulóját az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK). A tárlat csütörtöktől látható a Budavári Palota F épületében. Karsay Orsolya, az OSZK kézirattárának vezetője, a tárlat rendezője elmondta: a Nagylucsei Orbán Psaltériumához igazi tudományos szenzáció fűződik. Kissé megkopott, felfeslett, vörös bársony kötése alatt a restaurátor teljesen ép, aranyozott reneszánsz bőrkötést talált, pontosan olyat, mint amilyennel Mátyás király könyvtárának köteteit, a corvinákat borították, de nem volt rajta a király címere. A lelet azért rendkívüli, mert a tudósok eddig nem is sejtették, hogy a corvinákon kívül más könyvnek is akad hasonló kötése. A restaurálás során nem új corvinát találtak, hanem annál sokkal fontosabbat: új érintkezési pontot a Corvina Könyvtár és a királyi udvar tagjainak kulturális kapcsolatrendszerében. A zsoltároskönyv tulajdonosa Nagylucsei Orbán győri, később egri püspök, Mátyás kincstartója volt 1479-től 1490-ig. «. A Magyar Anjou Legendárium - középkori művészetünk egyik legszebb és leggazdagabban díszített kézirata - ma hat híres külföldi gyűjteményben található, különböző terjedelmű töredékeire hullva. Ugyancsak e kiállítás keretében láthatja a közönség a bécsi Österreichische Nationalbibliothek monumentális kétkötetes kódexét, az Admonti Bibliát. A kódexet a magyar szakirodalom kezdetben Gutkeled-, vagy Csatári Bibliaként tárgyalta, utóbb azonban az Admonti Biblia megjelölés vált elfogadottá. Az első kötet lapszéli bejegyzései arról tanúskodnak, hogy e bibliát a 12. század közepétől egy évszázadon át a Zala megyei Csatár község bencés monostorának templomában őrizték. Fából faragott fogatok SOLTVADKERT Faragott világ. Ezzel a címmel nyílt kiállítás Répa István fafaragó munkáiból Kiskunhalason a Csipkeházban. A soltvadkerti születésű képzőművész, szüleivel végigjárta a környéket, baromfitenyésztőként. Öccsével őrizték a rájuk bízott jószágot. Közben faragta. Játékokat, hangszereket készítettek. Később, felnőttként is megmaradt a fafaragás szeretete. Gyermekeinek készített bababútort, bölcsőt, játékot, festéktartót. Ezután jött az elhatározás, hogy megfaragja gyermek-és ifjúkora eszközeit, a fogatokat, ekéket, a préseket, a falusi haranglábakat, a hintókat. Egyéni és gyűjteményes kiállítások során láthatta műveit a budapesti, és a Bács megyei közönség. Több alkotása jelenleg a lengyelországi testvérvárosban, Nowy Sacz-ban van kiállítva a kiskunhalasi művészek tárlatán. pnjnformáció Mindennapi kenyerünk Kenyértörténelem A kenyér szinte egyidős az emberrel, ám sokat változott azóta, hogy az első cipót megsütötték. A gabona felhasználásának 6000 éves történelmi útjának elején a kézi malom rabszolganője térdel, mellette a nílusi iszap tégláiból épített kemence, amelyben a tönkbúza durva lisztjéből gyúrt első kenyeret sütik. Az út végén a teljesen automatizált malom és sütőkombinátok emelkednek, amelyekben naponta ezer és ezer tonna gabonát dolgoznak fel kenyérré. Az elmúlt évezredek során a „kenyér” szóval illettünk minden gabonaszemekből készült táplálékot, amelyet az emberek mindennapi eledelként fogyasztanak. Az első időkben a frissen szedett, gyűjtött vagy már aratott magvakat úgy fogyasztották, ahogyan megtermetté a föld. Később a tűz segítségével az ősgabonák pelyvája könnyen leválasztható volt az ehető részről. Mozsárban törve, vagy két kő között zúzva készült a durva liszt, amelyből víz vagy más folyadék hozzáadásával főtt, vagy fövetlen kásákat lehetett készíteni, fejlődésben óriási s kenyér volt a jellemző ételük, bár nem kizárt, hogy ismerték. Az állandó települések kialakulásával viszont gyökeresen megváltozott a helyzet. A régészeti leletek tanúsága szerint a X. században a házakhoz már sütőkemence is tartó- zott. A pécsvolta lesztett kenyér megjelené se az egyiptomi kultúrában. Hogy miként készítették az első élesztővel lazított kenyeret, talán soha nem sikerül megállapítani, viszont a III. Ramszesz egyiptomi fáraó sírkamrájában lévő freskó már részletesen ábrázol egy sütödét. A római birodalom bukásával lezárult az ókor és megkezdődött a népvándorlás kora. A vándorlók között voltak a honfoglaló magyarok is. Életmódjuk miatt nem a váradi apátság 1015-ből származó alapítólevele a mesterek között négy molnárt és nyolc sütőt említ, ami arra utal, hogy az apátságokban már pékség működött. A termék- járadékok között is szerepelt a kenyér. A XVII. századtól az uradalmakban elkülönítették a fehér lisztből készült „uram cipóját” a köz- vagy fekete cipótól, amely zab, árpa-tatárka, rozs, bab, borsó keverékéből készült. A nagyobb uradalmakban a lisztesházak mellett sütőház is állt. A városi lakosság egy része azonban otthon sütötte a kenyeret. A kenyérkészítés évszázadokon keresztül az asszonynép feladata volt. A házi kenyérsütés mellett lassan alakult ki - elsősorban a városokban - az iparszerű termelés. De hogy végül milyen is az az jó kenyér, arról Mátyus István 1762-ben megjelent Diaetetica című könyvében olvashatunk: „Ha domború, nem igen nehéz, nem is könnyű. A héja sima, nem foltos, nem hólyagos, se nem fehér, se nem fekete, hanem barnás sárga, jó tömött kenyér, de nem égett. A bele nem tapadós, nem ragadós, hanem porhanyós, de nem könnyen morzsolódó, ha egybenyomják, mint a spongya összenyomul, de nagy üregek benne nincsenek, se nem édes, se nem savanyú vagy porízű, mint az elpörkölődött búzának kenyere szokott lenni.” ÚJVÁRI GIZELLA Kenyérsütés, otthon A házikenyér sütésének fortélyát már csak a nagymamáktól lehet megtanulni, akik esetleg ma is sütnek kenyeret a gáztűzhely sütőjében. Régen még fateknőben dagasztották a tésztát, a kenyereket, a kis bucikat pedig kemencében sütötték meg. A kenyérsütés legfontosabb kellékei: a liszt, az élesztő és a só. Hogy néhány nap alatt ne sava- nyodjon meg a kenyér, a tésztához nem tejet, hanem sós, langyos vizet kell használni. Nem szükséges pontosan mérni a hozzávalókat, körülbelül másfél kiló liszthez egy csomag élesztőt használjunk fel. Hogyan készítsünk odahaza kenyeret? Egy nagy tálba tegyük a lisztet, amit előzőleg kevés sóval összekevertünk, s a közepében mélyedést alakítsunk ki. Ä mélyedésbe belemorzsoljuk az élesztőt, hozzáöntünk körülbelül két deci sós, langyos vizet és kevés liszttel kikeverjük. Amikor az élesztő már habos, elkezdjük dagasztani a tálban lévő liszttel. Könnyebb, és finomabb lesz a kenyér, ha kb. 10 dkg főtt, finomra áttört burgonyát keverünk hozzá. Addig dagasztjuk a lisztet víz hozzáadásával, míg az a kalácstésztánál kicsivel keményebb nem lesz. Amikor a tészta elválik az edény oldaláról, meleg helyre kell tenni megkelni. Akkor jó a tészta, amikor hólyagos, és legalább a duplájára megkelt. Ekkor lisztezett gyúródeszkán újra átgyúrjuk a tésztát, és ezután már formába is tehetjük, ami a zománcozott tepsitől a régi, hagyományos tepsiig bármi lehet. Egy- egy edénybe annyi tésztát tegyünk, hogy az félig legyen. A tetejét bevagdaljuk és ismét félretesszük kelni. A másfél kiló lisztből két kenyeret tudunk készíteni. Amikor ismét megkelt, előmelegített, forró sütőbe tesszük a tésztával kibélelt edényt és lassú tűzön megsütjük. A sütés időigényes, és akkor készül el a kenyér, amikor világos, aranysárgára sült. A sütőből kivéve enyhén sós vízzel áttöröljük, ettől szép fényes lesz a kenyér héja. Fontos, hogy ezután letakarjuk vászon konyharuhával, hogy lassan hűljön ki, mert ettől marad puha a finom, otthon sütött kenyér.
