Petőfi Népe, 2000. augusztus (55. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-15 / 190. szám

2000. Augusztus 15., kedd ELŐTÉRBEN A Z AGRÁRGAZDASÁG Petőfi Népe - 9. oldal A jó gyümölcslé keresett ám Az ipartestületek TOP 10-ében Az elmúlt években rendkívül dinamikusan fejlődött a ha­zai gyümölcslépiac, bővülési üteme meghaladta a szénsa­vas üdítőkét. Az italgyártás ezen ágazatának fejlesztésére további lehetőségek mutatkoznak, ezek.kihasználásához azonban az szükséges, hogy véglegesen legyűrjék az 1998. augusztusi orosz válság által okozott nehézségeket - ecsetelte a gyümölcsléipar helyzetét Fazekas Endre, a Sió-Eckes Kft. ügyvezető igazgatója. Siófok Az elmúlt években a gyümölcsle­vek és a gyümölcsalapú üdítőita­lok komoly versenytársai lettek a szénsavas üdítőknek, s további je­lentős növekedésre van kilátás. A fogyasztási szokások változása ugyanis kedvez a gyümölcslé térhódításának. Ennek biztató je­lei már fellelhetők mind az export fellendülésében, mint a kiegyen­súlyozottan növekvő belföldi érté­kesítésben. Az orosz piacra irányuló, 200 millió literes magyar export 1988 augusztusát követően 80 millió literre esett vissza. Az exportból visszamaradt hatalmas készletek nyomták a belföldi piacot, s ez árháborút indított el a termelők között. A külföldi exportőrök új magyar piaci pozíciók meghódí­tásáért, a belföldi gyártók piaca­ik megvédéséért szálltak harcba. Ennek következtében a termelői árak az 1997. évi árak alá zuhan­tak, nem voltak tartalékok a ne­gatív árspirál következményei­nek kivédésére. A piac szereplői­nek egy része, főleg a kis, regio­nális gyártók bezárták kapuikat. Magyarországon jelenleg öt gyümölcslégyártó uralja a piac 75-80 százalékát, a maradékon több mint tíz cég osztozik. Faze­kas Endre úgy látja, hogy az SIÓ-ECKES KFT. ÉRTÉKESÍTETT VOLUMENE ________(BELFÓLD ♦ EXPORT) ________ 1 997 49,4 millió liter 1998 60,9 millió liter 1999 66,9 millió liter iparban zajló koncentráció jelen­legi szintje a piac méretét, a gaz­daságos termelés feltételeit te­kintve teljesen normális jelen­ség, sőt hosszabb távon talán még ez a mai struktúra is szétap­rózottnak tűnhet. „Világjelenség az ipar kon­centrációja - mondotta a szak­ember. - Természetes reakció a kereskedelemben zajló hasonló folyamatok ellensúlyozására, az egyenrangú partneri viszony megtartására, a kereskedelem ré­széről érzékelhető erőteljes - időnként minden gazdasági és piaci racionalitást nélkülöző - árletörési kísérletekre.” A nagy multinacionális keres­kedelmi láncok és hazai verseny­társaik ezekben az években ala­kítják ki piaci pozícióikat, óriási a verseny, könyörtelen harc fo­lyik a fogyasztó kegyeiért. Ennek egyik megnyilvánulása a vásár­lónak „ajánlott” ár, az akciók vé­get nem érő folyamata. E folya­matok számláját, ahogyan az alacsony inflációét is, részben az élelmiszeripar különböző ágaza­tai - a különösen árérzékeny tej-, és húsipar, valamint a gyü­mölcslégyártás - fizetik meg. E rendkívül kemény piaci fel­tételrendszer mellett csak haté­konyan működő, a kereskede­lem nyomásának ellenálló, illet­ve a fokozott igényeknek megfe­lelni tudó gyártók tudnak talpon maradni. Faze­kas Endre óriá­si fejlődési le­hetőséget lát az ágazatban, a szakember szerint ugyan­is az átlagot lényegesen megha­ladó növekedés lesz a minőségi termékek piacán. A fogyasztók hajlandóak lesznek megfizetni a kivételesen jó minőséget. Jó pél­da erre a Hohes C termék szár­nyalása, amely ma már a 100 százalékos narancslépiacból kö­zel negyven százalékkal részese­dik, vagy a Sió Multiplusz termé­kek májusi bevezetésének átütő sikere. Ugyanakkor számolni kell azzal is, hogy egy árhatár fö­lött a vevő már nem fogadja el az árkülönbséget. A talpon maradáshoz, az új ki- hívásolúa megfelelő válaszok megtalálásához folyamos innová­cióra, termékfejlesztésre, a keres­kedelem teljes és színvonalas ki­szolgálására van szükség. Olyan szolgáltatási csomagot kell kiala­kítani, amelyben csupán egy - igaz, lényeges - elem az ár, de mindenki úgy érzi, hogy megfele­lő ellenértéket kap a pénzéért. Eb­ben a folyamatban döntő elem a minőség, a fogyasztói bizalmi tő­ke, amit csak hosszú évek kitartó munkájával lehet megszerezni. ÚJVÁRI GIZELLA Olasz búza magyar földben? Farmer Expo Debrecen Az idén 337 kiállító cég vesz részt a debreceni Farmer Expón. Mintegy 13 ezer négyzetméteres vásárterületen mutatják be az agrár- és az élelmiszer-termelés­hez használt legkorszerűbb esz­közöket, anyagokat és eljáráso­kat augusztus 17-e és 20-a kö­zött. Vaszkó László vásárigazga­tó elmondta: Kelet-Magyaror- szág legnagyobb mezőgazdasá­gi és élelmiszer-ipari szakkiállí­tására 40 ezer látogatót várnak. Az állattenyésztési bemutatón idén a sertés, a szarvasmarha, a baromfi, a ló, a juh, és a kecske mellett új állatfajként a nyúl te­nyésztésével ismerkedhetnek a látogatók. Az idén először élő- és vágósertés vágási bemutató is lesz. A hűtőpultokban minden érdeklődő láthatja majd, hogy milyen különbség van az egyes sertésfajták húsminőségében, amely természetesen meghatá­rozza a felvásárlási árakat is. Egy olasz üzletember érde­kes ajánlattal állt elő a Bé­kés Megyei Termelők és Szövetkezők Szövetségének júliusban tartott tanácsko­zásán: olasz búzát termel­tetne magyar földön, majd kiviszi azt saját hazájába és ott értékesíti. Budapest - Csárdaszállás A külföldi szakember ragaszko­dik ahhoz, hogy az elvetett mag olasz fajtájú legyen. Elképzelése szerint első lépésként a vetőma­got termelteti meg néhány száz hektáron. Majd ezt felhasználva, a következő évben már több ezer hektáron állíttatja elő az árualapot. A létező húsznál is több minőségi magyar búzavető­magból mindössze két fajtát vizsgáltatott meg kollégáival, majd kijelentette, hogy országa malmai nem tudják feldolgozni a magyar gabonát. A többire már nem volt kíváncsi. Az üzletember nem köt szer­ződést, amíg nem kíván szabott árat garantálni. így, ha a termés nem kielégítő mennyiségű vagy minőségű, rosszul járhat a ter­melő. A most életbe lépett uniós megállapodás által lehetővé tett 400 ezer tonnás vámmentes magyar búzaexport részeként vinné ki hazájába az étkezési gabonát. Most partnereket keres, olyan vállalkozókat, akik meg­vásárolják az olasz vetőmagot, megtermelik, majd a termést el­adják neki. Dr. Lakatos Zoltán, az Országos Gabonatermék Ta­nács elnöke közölte: az eljárás nem ütközik törvénybe, így jogi kifogás nem emelhető ellene. Azt azonban el kell monda­nunk, hogy a 20-25 fajta ma­gyar búzavetőmag magas szín­vonalú, s a szakértők szerint a világon bárhol megállja a helyét - így Olaszországban is. _________________________■ RÉ ­E gy huszárvágással megszüntették a Kisipa­rosok Országos Szervezetét. Ez tíz éve tör­tént. 1990. március végén jött ki a vállalko­zói törvény. A kisiparos (is) egyszeriben vállalkozó lett. A kormányok azóta mind vállalkozásbarátok. Ám a kisvállalkozók eb­ből vajmi keveset érzékelnek. Baja- Tulajdonképpen voltak már előszelei a KIOSZ közelgő megszüntetésének - emlékezik Vancsik Géza, a bajai Bácska Ipartestület títkára, aki titkára volt már a helyi KlOSZ-alapszervezetnek is. - Mégis, elég gyors volt a változás. A kötelező tagsággal járó KIOSZ megszűnt és helyébe lépett az önkéntes tagokat tömörítő ipartestület. Hasonlít az akkori helyzetünkhöz az, ami most a kamarákkal történik.- A tagságuk is úgy megapadt, mint várhatóan a kamaráké apad novembertől?- A bajai KlOSZ-alapszervezet utolsó taglétszá­ma 1500 fő volt. Amikor megkérdeztük a tagokat, ki akar az ipartestület önkéntes tagja lenni, 1150-en igennel nyilatkoztak. Ez akkor nagyon nagy dolog volt. S valószínűleg azzal magyarázható, hogy mi már a kötelező tagság idején olyan szolgáltatásokat nyújtottunk a tagságnak, amelyekre igazán szüksége volt. Ezért akartak ilyen sokan maradni az ipartestületben is, önként. Mindenesetre saját lábunkra kellett állni. A nyakunkba szakadt önállóságnak volt előnye, de hátránya is. Ki kel­lett találni önmagunkat. A hajdani ipartestületeket 1948-ban meg­szüntette az akkori kormány. A kisipa­rosoknak a KIOSZ-ban volt kötelező tag­nak lenni. 1990-től ismét működnek az ipartestületek.- A Bácska Ipartestületre mi jellemző: a kis- vagy a nagyobb vállalkozók szervezete?- Igazából a kisvállalkozóké. Általában a család­tagok meg egy-két alkalmazott dolgozik a vál­lalkozásaikban. De vannak a tagjaink közt tár­saságok is. A legsérülékenyebb réteg a piacon a kisvállalkozóké. Az ipartestület nekik tud a legtöbbet segíteni. Nekik jogászra nincs pénzük. S a jogszabályokat követni nehéz. Mi arra helyezzük a hangsúlyt, hogy a kezdőknek segít­sünk elsősorban. Kiváltják a vállalkozói iga­zolványt, de nincsenek vállalkozói ismereteik. A szákértelem, a gyakorlati tapasztalat önmagában kevés. El kell sajátítaniuk a vállalkozó állammal szembeni „viselkedésének” szabályait is.- Eddig még minden kormány hirdette: ő vál­lalkozásbarát. VANCSIK GÉZA 1946-ban született Baján. Szakmát tanult a Kismotor- és Gép­gyárban. Munka mellett érettségizett, s vég­zett főiskolát. 1975-től dolgozik a kisiparosok érdekvédelmi szervezeténél (KIOSZ, ipartestület).- Szavakban ez így van. De csak szavakban. A jogszabályok ezt fényesen bizonyítják. Nincs stabilitás a jogszabályokban. Év közben is vál­toznak. Kiszámíthatatlan a vállalkozói lét. Nem lehet előre kalkulálni, tervezni. A kockázat ter­mészetes dolog, de amit Magyarországon kell vállalni egy kisvállalkozónak, az túlmegy min­den reális határon. És banki hitelhez jutni..?- Kitartanak azért a bajai térség egykori kisipa­rosai?- Nagy volt a mozgás az eltelt tíz év alatt. A kilencvenes évek közepén felfutásnak voltunk tanúi. Sok kényszervállalkozás is indult akkori­ban. Aztán az adók, a tb megállította a felfutást. Sőt, csökkent errefelé a kisvállalkozók száma. Főleg olyanok adták vissza igazolványukat, akik munkaviszony mellett vállalkoztak a családi jövedelem kiegészítésére. Ipartestületként 1150- es létszámmal indultunk. Jelenleg 520 a taglét­szám. Hozzánk tartozik tucatnyi község is. Közel felére csökkent a létszám. Egyébként annak a kisvállalkozói rétegnek, amelynek mi felajánljuk szolgáltatásainkat, mintegy egyhar- mada tag nálunk. Az ország tíz legnagyobb ipartestülete közé tartozunk.- Mivel érték ezt el?- Huszonkétféle szolgáltatást nyújtunk jelen­leg. A többi közt felkészítjük a kezdőket, adó- tanácsadással szolgálunk, elkészítjük az adóbe­vallást, tb-t ügyintézünk, könyvelünk stb. Százhatvan ipartestületi tagnak itt könyvelünk a székházun'kban, üzleti alapon. Amellett, hogy maximálisan igyekszünk a tagság segít­ségére lenni a napi fennmaradásban, a hagyo­mányos szervezeti élet sem állt meg nálunk. A Sugovica-parti székházunk ideális ehhez. Megtartjuk régi családias rendezvényeinket, a gyermeknapot, az iparosbálat, a nyugdíjas­találkozót. A rászorulóknak szociális segélyt adunk. A szorosabban vett érdekvédelemben az IPOSZ-ra támaszkodhatunk. Elérte, hogy a nyugdíj melletti vállalkozóknak nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetniük. Sajnos itt, Baján 2000-től nem érvényes az a korábbi vívmányunk, amikor még 1,5 millió forintos árbevételig nem kellett iparűzési adót fizetni a tagjainknak - mondja Vancsik Géza, a bajai Bácska Ipartestület titkára. _________________’ A. TÓTH SÁNDOR T ámogatás vendéglátóknak Budapest A Gazdasági Minisztérium pályázatot írt ki a nem do­hányzók védelméről szóló törvény szellemében. A vissza nem térítendő támogatás kizárólag korszerű légtechnikai berendezések beszerzéséhez és felszereléséhez vehető igénybe. A támogatásra azok a vendég­látó vállalkozások pályázhat­nak, amelyek 50-nél kevesebb dolgozót foglalkoztatnak, és éves nettó árbevételük nem ha­ladja meg a 700 millió forintot. A beruházásnak legalább a 25 szá­zalékát saját erőből kell fedezni. A támogatás felső határa 200 ezer forint. A kérelmek kizárólag az e cél­ra készített pályázati adatlapon nyújthatók be, amelyek a Magyar Vállalkozásfejlesztési Közhasznú Társaságnál, a Kisosznál, és a he­lyi vállalkozói központokban sze­rezhetők be. A Magyar Vállalko­zásfejlesztési Kht.-hez lehet be­adni, augusztus 10. és november 30. között. A pályázatokat bizottság érté­keli. A támogatásról a bizottság javaslata alapján a gazdasági mi­niszter dönt. Az elbírálás során előnyben ré­szesül az a pályázó, aki a turiz­mus szempontjából kiemelt tér­ségben működik, és több éve vé­gez eredményes vendéglátó tevé­kenységet. _____________________________________K. T. Növelni kellene a juhállományt Támogatások nélkül kilátástalan az uniós verseny A jelenlegi egymilliárd forintos állami támogatásnak leg­alább a háromszorosára lenne szüksége a magyarországi juhágazatnak ahhoz, hogy az európai uniós csatlakozásig versenyképessé váljon - nyilatkozta Jávor András, a Juh Terméktanács elnöke tegnap. Budapest Az elnök elmondta: a csökkenő állatállomány, valamint a termé­kek romló minősége miatt egyre kedvezőtlenebb helyzetbe kerül az egyébként is veszteséges juh­ágazat. Bár az Európai Unió pia­cai a jelenlegi exportnál jóval töb­bet is képesek lennének fogadni, a magyar áru nem tudja felvenni az árversenyt.- Ennek fő oka, hogy az EU- ban a juhtartók a magyarországi állami támogatás öt-hatszorosát is megkapják - közölte Jávor András. Hozzátette: az idén a juh­ágazatban egymilliárd forint az ál­lami szerepvállalás, amely 1200 forint normatív támogatást jelent anyajuhonként. Az ágazat fellen­dítésének fontosságáról az elnök kiemelte: a juhtenyésztés fejlesz­tése nemcsak gazdasági megfon­tolásokból, hanem környezetvé­delmi és szociális vonatkozásai miatt vidékfejlesztési szempont­ból is indokolt.- Az országban jelenleg há­romszázezer hektár olyan, parla­gon hagyott, elgazosodott terület van, amelynek legelőként való hasznosításával csökkenthető lenne az allergiát okozó pollenek mennyisége, ezenkívül jelenleg mintegy 8-10 ezer olyan család él Magyarorszá­gon, amely megfelelő jö­vedelmezőség mellett hajlan­dóságot érez- ne a juhászat iránt. Ez pedig a vidéki fog­lalkoztatott­ság növeléséhez járulna hozzá. Az EU-csatlakozás után egy­millió hektárt vonnak ki a nö­vénytermesztésből, amelyre er­dőket telepítenek, illetve legelő­ként hasznosítják. A juhágazat fellendítése érdekében az elnök a most egymilliós anyajuhállo­mány növelését tartja szükséges­nek, mert Magyarország az uniós csatlakozáskor meglévő állatállo­mányával arányosan kap majd tá­mogatást. Környezetvédelmi pályázat Budapest A környezetvédelmi kormányzat a jövőben nagyobb gondot kíván fordítani a folyóvizek minőségé­nek vizsgálatát szolgáló - moni­toring - rendszerek továbbfejlesz­tésére. A zöldtárca vezetője beje­lentette: a tiszai cián- és nehéz­fémszennyezéssel okozott károk felmérésében a civil zöldszerve­zetek is részt vesznek, amelyhez anyagi támogatásra is pályázhat­nak. A környezetvédelmi tárcánál az Europress érdeklődésre el­mondták: a tiszai ciánszennyezés okozta károk felmérésében részt vevő zöld- és civil szervezetek az úgynevezett „H” keretből pályáz­hatnak állami támogatásra. Eb­ben az alapban jelenleg egyelőre 83 millió forint áll rendelkezésre, ezt az összeget azonban a minisz­térium a jövőben növelni szeret­né, hogy a jelenleginél több pénz jusson a civil szférának. Ebből a keretből pályázhatnak a zöldek a többi között a monitoringrend­szerek felállítására is. A kömyézetvédő szervezetek­nek azonban - utalt rá a Környe­zetvédelmi Minisztérium képvi­selője - a jövőben az eddiginél nagyobb gondot kell fordítaniuk arra, hogy eredményeikről a kü­lönböző hazai és nemzetközi fó­rumokon a nagy nyilvánosság előtt is beszámoljanak. E civil szervezetek megítélése során a szakmai munkának kell előtérbe kerülnie. A tiszai szennyezési károk fel­mérésében a hazai zöldszerveze­tek jól együttműködtek a szom­szédos országok környezetvédel­mi és vízgazdálkodási igazgatósá­gaival. Munkájukat nagymérték­ben segítette, segíti az a tevékeny­ség, ahogyan a szomszédos zöld- szervezetek - szabadidejüket nem kímélve - igyekszenek a ter­mészetvédelem segítségére lenni. ______ _____________-uo­A számviteli törvényről A Bács-Kiskun Megyei Agrárka­mara a számviteli törvény 2001. évi változásával kapcsolatban előadást szervez kecskeméti és kiskunhalasi helyszínen. Az elő­adás időpontja Kecskeméten 2000. szeptember 7., Halason szeptember 20. Az előadó Borzáné Botka Eri­ka, a Pénzügyminisztérium számviteli főosztályának osz­tályvezetője. Az előadás az agrá- rium sajátosságait kiemelten érinti. A részvételi díj agrárka­marai tagoknak 2000 Ft, mások­nak 4000 Ft, amely a büfékültsé- get is magában foglalja. Jelentkezni a Bács-Kiskun Megyei Agrárkamaránál - Kecs­kemét, Tatársor 1/A - írásban vagy telefonon a 76/497-072 központi számon augusztus 20- ig Kovács Sándornénál lehet. A jelentkezőket a pontos helyszínről és az előadás kezdé- si időpontjáról kiértesítik. __■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents