Petőfi Népe, 2000. augusztus (55. évfolyam, 178-204. szám)
2000-08-11 / 187. szám
4. oldal - Petőfi Népe BEMUTATJUK A MEGYE ORVOSAIT ANESZTEZIOLÓGUSOK III. 2000. Augusztus 11., péntek A legsúlyosabb, gyakran életveszélyes állapotban lévő betegeket a kórházak intenzív osztályain ápolják. Az intenzív terápiás szakorvosok azok, akik nap mint nap megkiizdenek a beteg életéért. Munkáink másik, nem kevésbé fontos területe a műtétek előtti érzéstelenítés, altatás. Ha ők nem lennének, egyetlen komolyabb, tehát altatást igénylő műtétet sem végezhetnének a sebészek. Az aneszteziológusok munkája óriási odafigyelést igénylő, lelkileg és fizikailag is megterhelő feladat. Ha a műtét sikeres, azaző sikerük is. Sorozatunk következő részeiben őket mutatjuk be. Lehetőség szerint - hiszen nyár van, a szabadságolások ideje - szeretnénk a megye valamennyi intenzív terápiás szakorvosát bemutatni. Ma bajai és kalocsai szakembereket ismerhetnek meg. Életben tartják a beteget DR. KORNÓ ETELKA 1939-ben született Csépán. 1968-ban dokto rált a SZOTE-n. 1973-ban anesz- teziológiai szakmai képesítést szerzett az OTKl-n. 1970-től a dunaújvárosi kór- j ház intenzív osztályán dolgo- j zott. 1984 óta dolgozik a kalocsai kórházban. 1 Bár a kalocsai kórházban 1968 nyarán már beindult az aneszte- ziológiai szolgálat, valójában az intenzív osztály alapjait dr. Kor- nó Etelka fektette le 1985-ben. Az 1968-1985 közötti időszakban a feladatokat négy jól felkészült szakasszisztens látta el, aneszte- ziológiai tanfolyamon ismeretet szerzett sebész, szülész szakorvos irányításával. A központi aneszteziológiai részleget 1985- töl Kornó főorvos asszony vezette egyedüli altatóorvosként 14 éven keresztül. Ez idő alatt sikerült három szakorvost és öt szak- asszisztenst képesíteni. A mai intenzív osztály 1999-ben alakult, abban az évben, amikor Kalocsán átadták az új európai színvonalú műtőblokkot. Az altatóorvosok munkája szorosan kapcsolódik a baleseti és a lágysebészethez, a nőgyógyászaihoz, valamint a fül- orr-gégészethez. Műtét előtt az altatóorvosok konzíliárusként minden beteget megvizsgálnak, majd a műtéthez elaltatják, a műtét ideje alatt pedig figyelemmel kísérik a beteg életfunkcióit. Ezenkívül szükség esetén akut életmentést, újraélesztést végeznek. Az általános érzéstelenítés (altatás) esetén vénásan beadott nagyhatású altatószert adnak be, amit altatógázzal kombinálnak. Az idők folyamán, különösen az utóbbi években az altatószerek választéka meghatványozódott. Az altatás módszere azonban maradt a régi. Az általános altatást (érzéstelenítést) mindazon műtéteknél alkalmazzák, melyeknél az egész testre kiterjedő fájdalommentességet kell elérni. Bizonyos műtétek esetében, amikor a beteg ébrenlétére és közreműködésére szükség van, testtáji (regionális) anesztéziát alkalmaznak. Ezt gerincvelő közeli érzéstelenítéssel érik el, ami deréktői lefelé a műtét idejére teljes fájdalommentességet biztosít. Egyes végtagokat külön-külön is lehet érzésteleníteni, úgynevezett plexus blokáddal. A szisztémás fájdalomcsillapítást az egyes osztályokon önállóan oldják meg az orvosok megfelelő gyógyszeradagolással. A fájdalomambulancia kialakításához egyelőre nincsenek meg a feltételek. Mindennapi csodák DR. FENYŐ JÓZSEF 1964-ben született Bonyhádon. 1988 ban doktorált a POTE-n. 1989 óta dolgozik a Bajai Kórházban. 1993-ban aneszteziológiai és intenzív terápiái szakvizsgát tett a SZOTE n. Nős, két gyereke van. Dr. Fenyő József adjunktus számára kihívást jelent az intenzív osztályon folyó munka. Itt vannak a legsúlyosabb betegek. Akadnak reménytelennek látszó esetek, amikor a csodával határos módon sikerül elhárítani a közvetlen életveszélyt. Ez semmihez sem hasonlítható sikerélményt jelent számára. Különösen akkor, ha betegét felépülten viszontlátja. Van, aki minden születésnapján és karácsonykor felkeresi. Ma is baráti kapcsolatban áll azzal a két huszonéves fiatallal, akik egy autóbaleset során súlyos koponyasérüléssel egy-egy hónapig feküdtek az osztályon, életveszélyes állapotban. Szívesen szorít vele kezet az utcán az a balesetet szenvedett határőr is, akit törött bordákkal és combbal, légmellel, vérrel a mellüregben, lépsérülés- sel hoztak be. Ez az, ami miatt érdemes a pályán maradni, még ha altatóorvosként a műtőben a beteg számára méltánytalanul háttérbe is szorul az egyébként rendkívüli felelősséget igénylő munka. Egy ideig egyedüli férfiként az osztályon Fenyő doktorra hárult a műszerpark beszerzése és működtetése. Ma is ő a műszerfelelős. Ennek okán mindennapi teendőin túl a gépi lélegeztetés lett a kedvenc területe. Az osztályt 1994-ben és ’95-ben szerelték fel a legkorszerűbb gépekkel. Az intenzív terápia és a vele járó újraélesztés csapatmunkát igényel. Baján nagyon jó a kollektíva, az orvosok és szakasz- szisztensek jól képzettek, gyakorlottak. Mindemellett valamennyien nehezen élik meg a beteg elvesztését. Az orvos még hetekig töpreng azon, mi az, amit még meg lehetett volna próbálni a beteg érdekében. A legtöbb esetben a hozzátartozót az intenzív osztályon nem éri váratlanul a halálhír. Tapintatosan felkészítik őket erre a lehetőségre. Ám nehéz közölni azt, hogy már nincs mit tenni. A jövőről: kellene még egy légzésmonitorral ellátott lélegeztető készülék, valamint több altatógép. Fontos lenne még az anesztes és intenzív nővérek munkájának erkölcsi és anyagi elismerése. Méltánytalanul alacsony fizetésért dolgoznak odaadóan, szerzik meg a főiskolai képesítést. Néha még köszönetét sem kapnak. A remény mindig velük van Ma már a beteg szabadon választhatja az altatóorvosát ugyanúgy, mint ahogyan a háziorvosát vagy a kórházi kezelőorvosát. Ez különösen a műtétre váró beteg számára fontos. Legalább olyan fontos az is, hogy ugyanaz az orvos legyen a műtőben, aki a beteget előző nap felkészítette, megnyugtatta. Dr. Hegedűs Beatrix osztályvezető főorvos a közvetlenebb orvos-beteg kapcsolat kialakítását nagyon fontosnak tartja. Nincs kis altatás, csak kis műtét. A mélyen alvó beteg élete a szó szoros értelmében az orvos kezében van. A bajai kórházban egy éve külön ambulancián végzik a tervezett műtétre váró betegek altatás előtti vizsgálatát és felvilágosítását. Töviről hegyire felmérik korábbi betegségeit, átnézik a leleteit, esetleg kiegészítő speciális vizsgálatokat kémek. Ezzel a kockázatokat a minimumra csökkentik. A beteg nem szorongva várja a beavatkozást. Bizonyos esetekben a páciens altatás helyett választhatja a gerincközeli érzéstelenítést (például boka-, térdvagy csípőtáji műtétnél). A szakorvos cukorbetegeknek vagy császármetszés esetén javasolja is az érzéstelenítést. Sok esetben azonban a lélegeztetéssel járó altatás a biztonságosabb és az egyetlen járható út. Mindenképpen el kell oszlatni a fájdalomtól való félelmet és számos tévhitet (már nem altatnak éterrel, a gerincközeli érzéstelenítés nem fájdalmas stb). A műtét utáni fájdalmakat is ki lehet küszöbölni. Egyébként Baján igény van a világviszonylatban elterjedt fájdalomambulanciára. A közeljövőben szeretnék ezt is beindítani a fejfájós, a daganatos és mindazon betegek számára, akiknél a gyógyszeres kezelés nem hoz tartós eredményt. A hatágyas intenzív osztály betegforgalma tavaly 240 körüli volt. Az itt dolgozó nyolc orvos közül egy folyamatosan az osztályon, egy az ambulancián, a többiek pedig a műtőkben vannak. A műtői munkahelyek számához viszonyítva kevés az altatóorvos. Az osztályon zömmel súlyos balesetet, agyvérzést szenvedett, mérgezett, illetve olyan betegek fekszenek, akinél a közvetlen életveszélyt kell elhárítani. Ezek a betegek is rendszeresen látogathatók. Még az eszméletlen, alvó, lélegeztetett súlyos beteg számára is fontos, hogy közeli hozzátartozói beszéljenek hozzá, ha van rá mód, megérintsék, a bátorítás jeléül megszorítsák a kezét. Mindez erősíti a felépülésbe vetett hitet. Megbeszélés szerint a hivatalos látogatási időn kívül is engedélyezik, kisgyermek esetéDR. HEGEDŰS BEATRIX Budapesten szü- — 1979-ben végzett a SZOTE-n. 1984- * ^ mg ig a bajai kórház1984-ben anesz- Lfc __iJL_ te ziológiai és intenzív terápiái szakvizsgát tett a POTE-n. 1999-ig a POTE-n dolgozott. 1999 augusztusa óta a Bajai Kórház Intenzív osztályának osztályvezető főorvosa. Egy leánygyermeket nevel. ben az orvosok kifejezetten kérik a szülő minél gyakoribb látogatását. Az intenzív osztályon folyó munka klinikai pszichológus alkalmazását is igényelné. Sajnos itt még nem tartanak a vidéki kórházak. ■ AMÍG A SEBÉSZ OPERÁL. Az altatóorvos feladata, hogy érzéstelenítse a beteget műtét előtt, majd a műtét alatt folyamatosan figyelje a beteg legapróbb rezdüléseit is. A műtét az altatóorvos és a sebész közös sikere. fotós pn-archív Biztonságban műtét közben Egyáltalán nem mindegy, hogy a műtétre váró beteg a beavatkozás előtti éjszakát hogyan tölti. A kalocsai kórház intenzív osztályán dolgozó altatóorvosok arról is gondoskodnak, hogy eloszlassák a félelmet. Mint azt dr. Keresztes Rita főorvos elmondta, például súlyos műtét előtt szorongást csökkentő gyógyszert és gyomorsavcsökkentőt adnak a betegnek (az utóbbit a hányás megakadályozására). Ez csupán egy a sok feladat közül. Ugyanígy a műtét előtti napon az aneszteziológus találkozik a beteggel az ambulancián. Átnézi a leleteket és a laboratóriumi eredményeket, egyszersmind az operációt végző orvossal karöltve előkészítik a beteget a beavatkozásra. Közösen határozzák meg, mely gyógyszereket szedheti a beteg azok közül, melyeket korábban rendszeresen szedett. A beteggel megbeszélik a részleteket, igyekeznek a bizalmába férkőzni, meggyőzni arról, hogy jó kezekben lesz az operáció ideje alatt és azt követően is. Ezekkel az előkészületekkel az altatás veszélyei a minimumra csökkenthetők. Általános érzéstelenítést, illetve altatást például a fül-orr-gégészeti beavatkozásoknál, a nagyobb sebészeti és baleseti sebészed, valamint a szülészeti műtétek esetén alkalmaznak. A légzést a légcsőbe juttatott tubus segítségével biztosítják. Ugyancsak altatják azokat a betegeket, akiknél tüdőműtétet hajtanak végre. Itt kell megemlíteni, hogy a tüdő egyoldali lélegeztetését is biztosítani tudják addig, amíg a beteg tüdőszárnyat műtik. A kettős lélegeztetési technikát videokészülékkel tudják ellenőrizni azokban az esetekben DR. KERESZTES RITA 1959-ben született Baján. 1983-ban doktorált a SZOTE-n. 1989-ben aneszteziológiai és intenzív terápiái szakvizsgát tett a SZOTE-n. 1987-ig a bajai kórház intenzív osztályán, 1989-ig a SZOTE-kli- nikán, majd ismét a bajai kórházban dolgozott 1999-ig. 1999 júliusa óta a kalocsai kórház intenzív osztályának főorvosa. Egy leánygyermeke van. is, amikor a mellkast nem nyitják meg, hanem a tüdőműtétet különleges kis méretű műszerek segítségével végzik el. Az alhasi, a nőgyógyászati és alsó végtagokon végzett műtétek esetében leginkább gerincközeli érzéstelenítést alkalmaznak. A császár- metszések zöménél is ezt a módszert alkalmazzák. így az anya ébren van, hallja a megszülető gyermek sírását, a babát rendbetétel után azonnal bemutatják a kismamának, ezáltal ő aktívabb résztvevője a beavatkozásnak. A módszertől függetlenül az altatóorvos a műtét elejétől a végéig jelen van, ő biztosítja az életfunkciókat, gépek segítségével ellenőrzi és méri a légzést, a vérnyomást, a vér oxigénnel való ellátását, a szívműködést folyamatos EKG-monitoron követi. Ha bármilyen probléma felmerül, valamely életfunkció leáll, megvannak a megfelelő eszközök ahhoz, hogy azt helyreállítsák. Ugyanígy a súlyos sérültek esetén is az intenzív osztályra kerülnek azok a betegek, aldknél az újraélesztést még a mentők megkezdték. ■ Több orvos kellene A kalocsai intenzív osztály mai formájában 1999. április 1-jén kezdte el működését az új műtőblokk átadásával. Az osztály a tavaly átadott, európai színvonalú, új épületben helyezkedik el. Dr. Szalay László osztályvezető főorvos elmondta, hogy egy interdiszciplináris intenzív terápiás osztályról van szó, mely hatágyas kórteremmel rendelkezik. Voltaképpen két munkaterületet lát el itt a négy szakorvos. Egyrészt a műtétek ideje alatt ők végzik az altatást, illetve életben tartják a beteget. Másrészt valamennyien a hatágyas kórteremben fekvő súlyos betegek ellátásáról gondoskodnak. Voltaképpen három közalkalmazott szakorvos és egy-egy szerződéses nyugdíjas aneszteziológus és intenzív terápiás szakorvos dolgozik az osztályon (az utóbbiak közül egy teljes, egy pedig részmunkaidőben). Rajtuk kívül még két szerződéses szakorvos segít be a munkába, hetente egy-egy napon. Ez a létszám a kisegítő szakemberekkel együtt valójában elegendő volna, ha a műtéteket egyenletesen be lehetne osztani. Sajnos mind a sebészeten, mind pedig a szülészeten és a gégészeten lehetetlen úgy beosztani az orvosokat, hogy elegendő számban legyenek a műtőben és a szakrendelőkben is. így olykor DR. SZALAY LÁSZLÓ 1943-ban született Dombóváron. 1967-ben doktorált a PO- TE-n. 1971-ben általános sebészetből, 1974- ben intenzív terápiából szakvizsgázott. 1998 óta dolgozik a kalocsai kórházban. 1999-től a Központi Aneszteziológiai és Intenzív Osztály vezető főorvosa. Nős, öt gyermeke van. feltorlódnak a műtétek, csúcsidők alakulnak ki, amikor is a meglévő aneszteziológusok száma nem elegendő minden feladat ellátására. Ezen csúcsidők miatt még két aneszteziológusra volna szükség a kalocsai kórház intenzív osztályán. Sajnos a létszámfejlesztésnek határt szab a finanszírozási rendszer. Emiatt bizonytalan a fejlesztés. Azonkívül a rossz fizetési kondíciók miatt a nővérek létszáma is a minimumon van. Az alacsony bérek miatt a szakképzett diplomás ápolók egyre nagyobb számban hagyják el az egészségügyet. A jelenlegi finanszírozási rendszer miatt Kalocsán örülnének, ha a meglévő korszerű és egységes műszerpark üzemeltetésének a feltételeit tudnák biztosítani a jövőben. Türelmesnek kell lenni Az egyetemi évek alatt még a kismanuális szakmák érdekelték dr. Nagy Katalint. Menet közben azonban megszerette ezt a nehéz szakterületet. Kiskunhalason azonnal az intenzív osztályon kezdett el dolgozni. A központi aneszteziológiai és betegellátó osztály akkor még sokkal kezdetlegesebb volt a mai állapotokhoz képest. Dr. Viszmeg Sándor osztályvezető főorvos mellett sokáig csak egyetlen szakorvos dolgozott. A betegek ellátása másképp történt, mint mostanában. A nővérek azonban már akkoriban is intenzív terápiás szakasszisztensi képzettséggel rendelkeztek. Mivel kevesen voltak, azonnal bekerültek a sűrűjébe. A napi munka mellett a szervezési feladatok is rájuk hárultak. Az aneszteziológia orvosi tevékenységgé válásakor viszont a rutint a minőségi munkavégzés váltotta fel. A doktornő ezért ma sem tudja elképzelni, hogy esetleg mást csináljon a jövőben. Emellett a sikerélmény is sokkal nagyobb az intenzív osztályon például a belgyógyászaton vagy a sebészeten végzett rutinfeladatokhoz képest. Náluk ugyanis vannak olyan rendkívüli esetek, amelyek megerősítik a hivatás- szeretetüket. Nemrég például DR. NAGY KATALIN 1959-ben született Sárváron. 1984-ben végzett a POTE-n, azóta dolgozik a halasi kórházban. 1990-ben aneszteziológia-intenzív terápia szakvizsgát szerez. 1999- ben nevezték ki főorvosnak. Férjezett, két gyermeke van. egy fiatalember került hozzájuk, aki balesete után még hónapokig feküdt mély, eszméletlen állapotban. A többféle szervi elégtelensége ellenére azonban mégis fel tudott épülni, és így ma már gyakorlatilag teljes értékű életet élhet. A hozzátartozók természetesen - mint mindenki - gyors és látványos javulást szeretnének látni. Ezért az intenzíves orvosok gyakori és részletes felvilágosítást adnak a hozzátartozóknak. Dr. Nagy Katalin szerint a türelem nagyon fontos. A sorozatot szerkeszti: Ábrahám Eszter Munkatárs: Király László, Paprika Tamás
