Petőfi Népe, 2000. július (55. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-04 / 154. szám

2000. JŰLIUS 4., KEDD HAZAI TŰK 0 R Petőfi Népe - 5. oldal A hét végén lesz két éve, hogy letette hivatali esküjét az Orbán-kabi- net. A választási ciklus fél­idejéig vajon mi vált valóra a társadalomnak tett ígére­tekből, s milyen fontos dön­tésekkel maradt adós a kor­mány? - erről, valamint sa­ját pártjuk belső ügyeiről faggattuk a parlamenti pártok elnökeit, közöttük Magyar Bálintot. yy Budapest Az SZDSZ első embere szerint azok a dolgok mennek jól, ame­lyekhez a koalíció két meghatá­rozó erejének: az ígéretlufikat eregető Fidesznek és az agráriu- mot saját homokozójának tekintő FKgP-nek nincs köze.- Az még csak rendjén volna, hogy ellenzéki pártvezetőként rendszeresen és kíméletlenül kri­tizálja a kormányt, valamint a koalícióval együttműködő szemé­Egy jó szavam sincs a kormányhoz Az SZDSZ elnöke a klientúra-építésről és az ellenzéki hang elfojtásáról lyeket, ám hogy önnek két év óta semmi sem tetszik... ?- Téved! Az 1995-96-ban elin­dított konszolidációs program­nak köszönhetően tapasztalt évi 4-5 százalékos gazdasági növe­kedés örömmel tölt el. Igaz, ez nem az Orbán-kormány érdeme, mert a Fidesz vezette koalíció másra összpontosítja energiáit. Önkényesen ritkították a parla­ment üléseit, megtagadták egy sor vizsgálóbizottság felállítását, miközben folyamatosan kiselej­tezik az ellenzék indítványait. Lemondásra kényszerítették a legfőbb ügyészt, olykor támad­ják az ombudsmanokat, általá­ban korlátozzák a demokratikus intézmények működését. Költ­ségvetési eszközökkel zsarolják az önkormányzatokat, törvény­telen módon ellenőrzésük alatt tartják a médiát, intézményesí­tették a kormányzati korrupciót. Utóbbi állításom alátámasztása­ként megemlíteném a másfél évig Fidesz pénzügyi-mindenes szerepet játszó Simicska Lajos APEH-elnökké emelését, illetve a sztrádaépítésre szánt milliár- dok közbeszerzési eljárás alól való kivonását. Gyakorlattá vált a különféle pályázatokon ötödik-hatodik helyen végzettek győztesként való kihirdetése. De a gyanús ügyletek között említhetném a kisgazdapárt „autópálya-bizni­szének” szánt Nemzeti Föld­alap tervezett létrehozását is. Nekem úgy tűnik: a „nemzeti” jelző egyre inkább a lenyúlás rokonszavaként jelenik meg. Csoda-e, hogy nem jutott idő és energia több, az EU-csatlako­zás szempontjából meghatáro­zó jogszabály - közöttük az adó-, a költségvetési, az agrár- és az egészségügyi reform - megalkotására?- Gondolom, a minisztériumok munkájának megítélésében kicsit elnézőbb...- A Katona-féle Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Miniszté­rium nagyszerű munkát végzett, talán ezért is verték szét, de a gazdasági tárcának is vannak ér­demei. Alapvetően jó irányban halad a külügy, a baj csak az, hogy mást akar a Martonyi-féle, s mást a Németh Zsolt-féle vo­nal, Az előbbi a konszenzust, az utóbbi az öntörvényűséget tartja szem előtt.- Mit tehet ebben a helyzetben a meglehetősen csekély támoga­tottságú SZDSZ?- Nehéz egy eleve megosz­tott társadalomban a józan hangnak teret keresni, de meg­kíséreljük. Javában dolgozunk az úgynevezett korszakváltás programján, miközben jó né­hány markáns ügyet is teljes erőbedobással képviselünk. Ki­tartunk a kötelező sorkatonai szolgálat eltörlése mellett, szor­galmazzuk a „normál” minimál­bér kétszeresének megfelelő diplomás minimálbér bevezeté­sét, s még olyan emberi gesztu­sokra is gondolunk, amelyekről - felháborító módon - a kor­mány megfeledkezett: fejet haj­tunk Göncz Árpád elmúlt tíz­éves tevékenysége előtt úgy, hogy arról mindenki tud­jon: óriáspla­kátokon. Az SZDSZ min­denképpen megkeresi a társadalom széles rétegei­hez vezető csatornákat, ha már kiszorult a közszolgálati tévé- és rádiócsa­tornákból.- Nem gondolja, hogy vitatkoz­ni, a társadalommal egyfajta pár­beszédet folytatni az Országgyű­lésben is lehet?-AT. Ház már rég nem az, ami volt/ A parlamentarizmus - még Antall József idején is kötelező - tiszteletétől mára a hanyatlás stá­diumába jutottunk el. Semmin sem lehet csodálkozni egy olyan törvényhozásban, ahol nemritkán napi öt törvényt „nyomnak át”, s ahol az érdemi vitákat éjszakára száműzik. TAKÁCS MARIANN Formálódik a státusjog tervezete A külföldön élő magyarok nem veszik majd el a hazaiak kenyerét A budapesti Moszkva tér az illegális munkások piaca. Budapest Szabó Tibor szerint évente mintegy tízezer­re tehető az illegálisan nálunk munkát vál­laló külföldi magyarok száma. A fekete­munka sem a magyar gazdaság, sem a ma­gyar állampolgárok javát nem szolgálja, de az illegálisan munkát vállalókat is kiszol­gáltatottá teszi. A státustörvény kidolgozói a fekete­munka jelentős visszaszorulását remélik attól a szabálytól, amely évente 3 hónapra legálissá tenné a határon túl élő magyarok FOTÓ: EUROPRESS számára, hogy hazánk területén munkát vállaljanak. Ez semmiképpen nem történ­hetne a magyar állampolgárok rovására - fejtette ki véleményét a HTMH elnöke, hi­szen a külföldieket azokban a szakmában alkalmaznák, amelyekben munkaerőhiány van. A keleti országrészben például mező- gazdasági idénymunkára hazai munkaerőt ma sem igen találnak a gazdák. Szakem­berhiány mutatkozik az ács-, a kőműves­szakmákban is, márpedig ilyen munkákra például a Romániából érkezők szívesen vállalkoznak. A munkaügyi központok ma is először hazai munkaerőt kötelesek a különböző cégek megkeresésére közvetíteni, akik csak abban az esetben alkalmazhatnak külföl­dieket, ha a kínálatban nincs más. Talán ezért is virágzik bizonyos szakmákban és segédmunkákban az illegális munkaválla­lás. Arról sem a Belügyminisztérium, sem pedig az Országos Rendőr-főkapitányság nem vezet statisztikát, hogy a hazánk terü­letéről kiutasítottak közül hányán kénytele­nek illegális munkavállalás miatt elhagyni az országot. A belügyi tárcától kapott infor­mációnk szerint 1997-ig létezett a kvóta- rendszer, miszerint évente 2000, környező országban élő munkavállaló legális keretek között kereshetett állást hazánkban. Ebbe a keretbe ugyanakkor nem tartoztak bele a magyar nemzetiségűek, valamint a család- egyesítés keretében nálunk munkát kere­sők. A kvótarendszert kihasználatlansága miatt két éve megszüntették. A határon túl élők a jelenlegi törvény- tervezet szerint nem lesznek részei a hazai társadalombiztosítási rendszernek. A rá­szorultak egy közalapítványon keresztül most is hozzájuthatnak bizonyos egészség- ügyi szolgáltatásokhoz. A cél azonban az, hogy az évente körülbelül 300 millió forin­tos kerettel gazdálkodó közalapítvány for­rásai bővüljenek, s így a jelenleginél töb­ben vehessék igénybe a hazai gyógyítási rendszert - mondta Szabó Tibor. Ha elfogadják a státusjogi elképzelése­ket, akkor a határon túl élő magyarok a kultúra, és az oktatás területén nagyobb lehetőségekhez juthatnak. Például na­gyobb létszámban vehetik majd igénybe a hazai felsőoktatást 1-2 szemeszter ere­jéig, részesedhetnek kulturális és egyete­mi ösztöndíjakból, valamint igénybe ve­hetik a magyarországi könyvtárak szol­gáltatásait is. HORVÁTH MAGDOLNA A költségvetés számára nem jelent majd különösebb terhet a határon túl élő magyarok számára biztosított kedvezmények megadása, és a státusjog semmi­képpen sem csorbítja majd a magyar állampolgárok lehetőségeit - cáfolta lapunk kérdésére Tabajdi Csaba szocialista politikus állításait Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke. A határon túl élő magya­rokat megillető kedvezményeket szabályozó jogszabály tervezete - közigazgatá­si egyeztetést követően - július végén kerülhet a kormány elé. Hírek röviden Fidesz-értékelés Romos az Esterházy-kastély Világörökségre pályázik a Fertő tó környéke A Fidesz képviselőcsoportja sikeresnek és eredményesnek tartja az Országgyűlés tavaszi munkáját - hangzott el Halász János frakció­szóvivő és Rogán Antal frakcióvezető-helyettes sajtótájékoztatóján. Rogán Antal szavai szerint az 1994-1998-as időszakhoz képest sike­res, viszonylag kevés konfliktussal és olajozottan működő koalíció irányította az országot az elmúlt két esztendőben. Professzorok világtalálkozója Sikerült a magyarság számára világossá tenni, hogy az Európai Unióba történő bekapcsolódás össznemzeti érdek - jelentette ki Ba- latonfüreden Martonyi János külügyminiszter, a magyar professzo­rok n. világtalálkozóján. Az összejövetelen a több mint húsz ország­ban tevékenykedő 3500 magyar anyanyelvű professzor képviseleté­ben mintegy kétszázan vannak jelen. MSZP-program készül A szocialista párt olyan adó- és jövedelempolitikáért száll síkra, amely a társadalom többségének csökkenti a terheit és növeli a bé­rét - közölte Burány Sándor, az MSZP parlamenti frakcióvezető­helyettese. Elmondta, hogy az MSZP a nyár folyamán társadalmi vi­tára bocsátja „Hazai pályán” című hosszú távú programját. Roosevelt-szobor Göncz Árpád leköszönő köztársasági elnök felavatta Franklin Roosevelt volt amerikai elnök szobrát, a róla elnevezett nemzet­közi fogyatékossági díj jelképét a Szociális és Családügyi Minisz­tériumban. ■ Budapest - Fertőd Elkészült az osztrák-ma­gyar beterjesztés, amely hivatalosan is javasolja, hogy a Fertő tó és közvetlen környezete a Világörökség részévé váljon. A kiemelt területhez tartozik ha­zánk legpazarabb főúri szállása, az Esterházy-kastély is, amely azonban jelenleg rendkívül rossz állapotban van. A kastély termeiben és parkjá­ban kétszáz évvel ezelőtt egymás után léptek fel a kor legnagyobb zenészei. Leghíresebb közülük Haydn volt, aki hosszú évekig szolgálta az Esterházyakat mint udvari muzsikus. A világörökség részének szánt területen azon­ban a természet manapság sok­kal jobb állapotban van, mint a régebben a környék ékkövének számító főnemesi uradalom. A több barokk műemlékből álló épületegyüttesből mára több szárnyat le kellett bontani, mert siralmas állapotuk miatt remény­telennek ígérkezett a felújításuk. A park nagy része elvadult, ér­tékes faállománya meggyérült. A hatvanas évek óta alig költöttek a kastélyra, így ma már körülbelül 15 milliárd forintra lenne szükség a helyreállításához, ami több, mint az új Nemzeti Színház ára. A helyzet orvoslására 1998-ban közhasznú társaság alakult, amely kidolgozta ugyan a felújí­tási és hasznosítási tervet, ennek ellenére azóta sem sikerült a hi­ányzó pénzt előteremteni. A Nemzeti Kulturális Örökség Mi­nisztériuma ezért kezdeményez­te, hogy az épületek ügye a köz­hasznú társaság helyett a Műem­lékek Állami Gondnoksága nevű intézményhez kerüljön, amely várhatóan több pénzt tud kilob­bizni az ország legismertebb és legszebb kastélya számára.- w­Hatmilliárd magánházakra Testület alakult az árvízkárok helyreállítására Budapest - OKF A központi költségvetésből az idei katasztrófák okozta károk helyreállítására elkü­lönített 38,1 milliárd forint­ból a kormány csaknem 26 milliárd forintot használt fel az ár- és belvíz elleni védeke­zésre - hangzott el a Helyre- állítási és Újjáépítési Tárca­közi Bizottság megalakulását követő sajtótájékoztatón. Bakondi György, a Belügyminisz­térium Országos Katasztrófavé­delmi Főigazgatóság (OKF) ve­zetője ismertette: a fennmaradó 12,2 milliárd forintot a mezőgaz­dasági károk, illetve a kötelező önkormányzati feladatokat ellátó intézmények és a magánlakások felújítására fizetik ki. Az önkor­mányzati épületekre 3 milliárd 125 millió, a magánházakra csak­nem 6 milliárd forintot fordíta­nak. Az önkormányzatok által jogosan igényelt pénz 70 száza­lékát még a héten átutalják, majd egy ellenőrzés után a fennmara­dó összeget is kifizetik. Hozzá­tette: hasonlóan járnak el a ma­gánlakások felújítására igényelt pénzeknél is azzal a különbség­gel, hogy a hét végéig csak a kért összeg felét utalják át, a másik 50 százalékot később fizetik, két részletben. ■ Sok a lejáró útlevél ÚTLEVÉLIGÉNY BEÉRKEZÉSÉNEK NAPI ÁTLAGA 2000. jan. 2000. febr. igény napi átlaga (db) 2000 máj. 2000. jún. Budapest Hazánkban 2,7 millió régi és 1,3 millió új típusú út­levél van fogalomban. A ré­gi útlevelek jelentős része azonban lejár, ezért arra számítanak a Belügy­minisztériumban, hogy 800 ezer új útlevelet kell kiadniuk még az idén. Május végéig 300 ezer új útlevél került forgalomba, de az igazi ro­ham csak azután kezdődött: jú­niusban négy hét alatt 90 ezer út­levelet kellett kiadni. A rendelet értelmében 30 nap áll a hatóság rendelkezésére az új útlevelek el­készítésére, de rendkívüli hely­zetekben - haláleset, katasztrófa, hozzátartozó külföldi balesete esetén - sürgősséggel kérhető az úti okmány. Ilyenkor öt nap alatt készül el az új igazolvány. A júniusi útlevélkérők több­sége sürgősséget kért, mégpedig jellemzően azért, mert tulajdo­nosa akkor vette észre a lejárt ok­mányt, amikor befizetett egy kül­földi útra, és közeledett az indu­lás napja. Nem is kevés azoknak a száma, akiket a határról küld­tek vissza, mert ott derült ki, hogy már érvénytelen az útleve­lük. Noha ezek nem férnek be­le a törvény szabta keretekbe, a hivatal méltányosságot gyakorol, és ez esetben is elvállalja a sür­gősségek ______KOÓS TAMÁS T öbb kollégiumi hely Lakhatási támogatásból férőhelybővítés Budapest Ősztől 400 hellyel bővülhet­ne a felsőoktatási kollégiu­mi férőhelyek száma, amennyiben a kormány is hozzájárul ahhoz, hogy az intézmények a lakhatási tá­mogatásra fordítandó költ­ségvetési pénz egy részét beruházásra fordítsák. Jelenleg 46 ezer kollégiumi férő­hellyel gazdálkodnak a felsőok­tatási intézmények, ennek azon- . ban legalább duplájára volna szükség. A rászoruló hallgatók számára az intézmények lakha­tási támogatást adhatnak, amely­nek összegét a központi költség- vetés biztosítja. A hallgatónkénti évi 33 ezer forintot az intézmé­nyek differenciáltan osztják szét. Az oktatási tárca tapasztalata szerint a lakhatási támogatás tel­jes összegét a kollégiumok több­sége nem használta fel. Ezért a minisztérium a hallgatói önkor­mányzatok és az intézményveze­tők támogatását maga mögött tudva a kormánynál azt szorgál- mazza: a támogatási összeget ne csak bérletre, hanem férőhelybő­vítésre, vagy új épület vásárlásá­ra is igénybe vehessék. így körül­belül 300 millió forintból újabb 400 hallgató juthatna kollégiumi helyhez. __________h. m.

Next

/
Thumbnails
Contents