Petőfi Népe, 2000. július (55. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-13 / 162. szám

2000. Júuus 13., CSÜTÖRTÖK IPAR PÉNZ • N FRASTRUKTURA Petőfi Népe - 7. oldal Nem várnak meglepetést Az előrejelzéseknek megfelelően alakni az infláció kormány a költségvetés kialakí­tásakor rendkívül alultervezte a kőolaj világpiaci árát. A GKI az idén éves átlagban 9 százalékos inflációt prognoszti­zált a múlt év végén. Ezt április környékén 8,7 százalékra módo­sította. A GKI előrejelzése szerint a decemberi infláció valamivel 7 százalék fölött lesz. A kutatók úgy vélik, hogy jövőre éves szin­ten 6-7 százalék körül várható a fogyasztói árak emelkedése. Szabó László, az Ecostat Gaz­daságelemző és Informatikai In­tézetének tudományos munka­társa a júniusi inflációval össze­függésben elmondta: az év hát­ralévő részében kismértékű inf­lációnövekedésre lehet számíta­ni a mezőgazdasági termékek és a kőolaj árának alakulása miatt. Hozzátette: ettől függetlenül a jö­vőben is tartják az egy hónap­pal ezelőtt megfogalmazott prog­nózisukat, miszerint az idén az éves infláció 7,9-8,4 százalék körül alakul. Az ÁPV Rt. többletkiadásai Budapest A fogyasztói árak júniusban 0,5 százalékkal nőttek má­jushoz képest, és 9,1 száza­lékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet - kö­zölte a Központi Statiszti­kai Hivatal (KSH) kedden. A fogyasztói árak májusban 0,5 százalékkal növekedtek április­hoz viszonyítva, és 9,1 százalék­kal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. Tavaly az éves infláció 10 százalék, míg 1998- ban 14,3 százalék volt. Csáky György, a GKI Gazda­ságkutató Rt. kutatásvezetője el­mondta: a júniusi 0,5 százalékos emelkedés nagyjából megfelel a várakozásoknak, az előrejelzé­seknek megfelelően alakul a fo­gyasztói árindex. A júliusi és az augusztusi infláció valamivel na­gyobb lesz a hatodik havinál, mi­vel az élelmiszerárak ekkor ma­gasabbak voltak a tavalyinál. Kockázatot jelent az is, hogy a Az Állami Privatizációs és Va­gyonkezelő (ÁPV) Rt.-nek az idén több nem tervezett kiadása is lesz. így például a Magyar Fej­lesztési Bank Rt. (MFB) tőke­emelésére 32 milliárd forintot fordítanak. A gázközművagyonnal kap­csolatban is csaknem 10 milliárd forintos többlet kifizetése várha­tó a társaságnak. Gansperger Gyula, az ÁPV Rt. elnök-vezér­igazgatója szerdán Budapesten sajtótájékoztatón közölte ezt. A nem várt kiadások miatt a vagyon­kezelő a költségvetési törvény módosítását kezdeményezte. Az elnök-vezérigazgató közöl­te: a magánosításokkal kapcso­latos stratégiák kidolgozása mel­lett a tb-vagyon értékesítése, a kormányzati döntést igénylő na­gyobb tranzakciók előkészítése és a kisebbségi portfólió tisztítása határozta meg a privatizációs tár­saság első fél éves tevékenységét. Az év első hat hónapjában 28,3 milliárd forintot tettek ki a társaság bevételei, amiből 10,1 milliárd forint az osztalékbevétel. Az ÁPV Rt. további 5 milliárd forintos bevételre számít a már megkötött szerződések alapján. A nívódíjas bádogosmester Se luxusháza, se luxusautója, nem is nyaral évente külföldön. Van viszont számos nívó- és különdíja, elismerő oklevele. Ez egyér­telműen azt igazolja: mestere szakmájának a szentkirályi Kozma Gyula bádogos. Szentkirály- Miért éppen bádogosnak tanult?- Az egész Kriskó József bádogosmesterrel kezdődött. Ő volt az, aki a nagykőrösi szak­munkásképzőben annyit dicsérte a szakmát, hogy valósággal megbabonázott. Mire befejezte az előadását, már semmi más nem érdekelt, csak a bádogosság. így lettem én is az. Kriskó mester szigorú, de következetes volt velem. Megkövetelte a precíz munkát, de a dicsérettel sem fukarkodott. Mire elvégeztem az iskolát, a szakma minden csínját-bínját ismertem.- Mi történt az iskola után?- Annak rendje-módja szerint munkába álltam. Dolgoztam néhány állami vállalatnál, de nem igazán találtam a helyem. így aztán kisiparos lettem. Aztán Budapestre mentem, mivel ott kí­nálkozott olyan lehetőség, hogy Ausztriában dolgozhassak. Ott egy modern, jól felszerelt bádogosüzemben dolgoztam. Arról álmodoz­tam, talán egyszer nekem is lesz ilyen üze­mem. Kinti munkaadómnak három szóból állt a jelszava: minőség, minőség, minőség! Nem volt új a dolog, tanítómesterem is mindig arra tanított. Inkább kevesebbet - mondta -, de ki­fogástalan minőségben. Ahogy a mondás is tartja: munkád mellé add a neved. Ausztriából Németországba, Münchenbe mentem. Ott is bőven akadt tanulnivalóm. A tetőfedésekhez márkás német, francia titánötvözetű horganyzott és svéd hor­ganyzott, festett lemezt, illetve vörösréz lemezt használunk.- Mikor jött haza?- Öt év távoliét után, 1993-ban hazatértem. Egy ismerősömmel, Szántó László építészmérnök­kel elhatároztuk, saját céget alapítunk. Korsze­rű, jól felszerelt műhelyt akartunk, de ehhez tőkéstárs kellett. Ekkor csatlakozott hozzánk Szántó László Gábor nevű öccse, és hármasban KOZMA GYULA 1956-ban Nagykőrösön született. 1973-ban végzett szakmunkás- képzőben. ’74-ben a BÁCSÉP-nél kezdett dolgozni. ’77-85-ig kisipa­ros volt (közben '82-ben letette a bádogos-mestervizsgát). 1985-87 között Auszt­riában dolgozott, 1987-93 között Münchenben. 1993-tól saját cége ügyvezető bádogosmestere. létrehoztuk bádogos-tetőfedő káefténket. Kez­detben családi házakon dolgoztunk, és minden kis munkát elvállaltunk. Dolgoztunk látástól vakulásig, nem számított se szombat, se vasár­nap. Egyetlen célunk volt: továbbfejleszteni vállalko­zásunkat. Erőfeszítésünk nem volt hiábavaló. Az évek során sikerült egy minden tekintetben modern gépekkel felszerelt üzemet összehoz­nunk Budapesten. Most már megengedhetjük magunknak, hogy igazi nagy munkákat vállal­junk. Ez korántsem jelenti, hogy a kisebb meg­rendeléseket visszautasítjuk. Azok elvégzését három-négy alvállalkozóra bízzuk. A kis csalá­di házak után, ma már hatalmas építkezéseken dolgozunk. A minőségi munkát sikerült olyan szintre fejlesztenünk, hogy 1998-ban elnyertük Az Év Tetője nívódíjat.- A sok munka mellett jut ideje a családjára is?- Inkább csak hétvégeken vagyunk együtt. Két fiam közül az egyik magasépítő technikusnak tanult, de jelenleg mellettem ismerkedik a bádo­gosszakma fortélyaival. A kisebbik még iparita­nuló, elsős. Ő csak nyaranta dolgozik. Büszke vagyok rájuk. Akárcsak feleségemre, aki épp a közelmúltban ült vissza az iskolapadba. A szá­mítástechnikával ismerkedik.- Milyen díjakat kaptak még?- A 98-as és 99-es Az Év Tetője nívódíj mellett cégünknek van két különdíja (mindkettő '99- ből), egy tervezői különdíja (’99-ből) és egy elis­merő oklevele. Nem beszélve a számos kisebb- nagyobb kitüntetésről, elismerésről.-Mi a siker titka?- Bármilyen hihetetlen, két szóban megfogal­mazható: a szakma szeretete. VARGA AGNES Munkahelyteremtő pályázatok Az idén három munkahelyteremtő támogatás áll a vállalko­zások rendelkezésére. Az egyiket az öt hátrányos helyzetű megye (Borsod, Nógrád, Somogy, Szabolcs és Békés) megyei fejlesztési tanácsa, a másikat a megyei munkaerőközpon­tok írták ki. A harmadikra a Gazdasági Minisztériumban várják a pályázatokat. Budapest Noha ezek a programok alig in­dultak be, a Gazdasági Miniszté­riumban már újabb, korszerűbb program tervezetén dolgoznak. A ’90-es évek első felében a gazda­ság átalakulásával együtt járó tö­meges elbocsátások lezajlottak, stabilabb fejlődési szakaszba ér­tünk, a foglalkoztatáspolitikának is más eszközökkel kell dolgozni. A munkaerőpiac ösztönzése­kor szigorúan tekintetbe kell ven­ni a keresleti oldal, a versenyszfé­ra, a szociális és egyéb feladato­kat ellátó nonprofit szféra igénye­it és a kínálati oldal, vagyis a rövi- debb vagy hosszabb ideje mun­ka nélkül lévők lehetőségeit. Egy másik jelentős szempont, hogy a hazai munkavállalók 98 száza­lékát kis- és középvállalkozások foglalkoztatják. A korszerű támo­gatási rendszernek mindezt tük­röznie kell - mondták a minisz­tériumban. Ennek megfelelően a program egyik fontos része azok­nak a vállalkozásoknak a támo­gatása, amelyek fejlesztései lehe­tővé teszik, hogy nagyvállalatok beszállítóivá váljanak. Új elem a rendszerben a kuta­tás-fejlesztés, azoknak a kis- és középvállalkozásoknak a segíté­se, amelyek kisebb kutatóegysé­geket, laboratóriumokat hoznak létre. Ezzel elő kívánják segíteni az elméleti kutatók kiáramlását a termelőszférába. A megvalósításához szükséges összeget a parlament határozza majd meg. ___________koós tamás C égközlöny-figyelő: felszámolás alatt Bács-Kiskun Az ok: fizetésképtelenség. A Cégközlöny június 22-i száma megyei vállalkozá­sok felszámolásáról ad hírt. Az egyikük a BOART Szolgálta­tó és Kereskedelmi Betéti Társa­ság (6000 Kecskemét, Műkerti sétány 36.). Felszámoló: Kos­suth Holding Vagyonkezelő Rt. (1065 Budapest, Bajcsy-Zsi- linszky út 37.). Az „AJETROS” Termelő, Kereskedő és Szol­gáltató Betéti Társaság (6430 Bácsalmás, Vörösmarty u. 30.) felszámolója az ASK-WHO Szolgáltató Kft. (1136 Buda­pest, Hollán Ernő u. 46. II./3.). Az „ULTRA VIOLA” Kereske­delmi és Szolgáltató Betéti Tár­saság (6100 Kiskunfélegyháza, Daru u. 22.) felszámolója a Ho­rizont Holding Tanácsadó Rt. (6720 Szeged, Tisza Lajos krt. 76.). A PROTEXT-TRADE Ke­reskedelmi Betéti Társaság (6000 Kecskemét, Lestár tér 1. III./6.) felszámolását a Factor Kereskedelmi Szolgáltató és Ügyvitelszervező Kft.-re bízták (1031 Budapest, Kazal u. 65.). Az IMY-2 Kereskedelmi és Szol­gáltató Betéti Társaság (6100 Kiskunfélegyháza, Platán u. 1.) felszámolója a KVANTÁL Gaz­dasági Tanácsadó és Szolgálta­tó Kft.-t (1089 Budapest, Blá- thy O. u. 6-8.) . A NASS CSOKO- LADÉGYÁR Édesipari Kereske­delmi és Szolgáltató Kft. (6000 Kecskemét, István király krt. 19.) felszámolója a PROFIT­HOLDING Kecskemét Rt. (6000 Kecskemét, Horváth Döme krt. 12.). A kalocsai KIRÁLY Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (6300 Kalocsa, Kishalas sor 7. III./9.) felszámolója a Bu­dapest Holding Első Hazai Va­gyonkezelő Rt. (H15 Budapest, Bartók Béla út 92-94.). Az adósokkal szembeni kö­veteléseket a bírósági végzés­nek a Cégközlönyben való köz­zétételétől számítva 40 napon belül lehet bejelenteni a felszá­molónak. MUNKATÁRSUNKTÓL Vámbevételek A Vám- és Pénzügyőrség június végéig 835,6 milliárd forint vám- és adóbevételt szedett be. Ez a múlt évi bázisnál 161 milliárd forinttal, míg a tervezett időará­nyosnál 16 milliárddal több - tá­jékoztatta a Vám- és Pénzügy- őrség Országos Parancsnokság (VPOP) bevételi főigazgatósága szerdán a sajtót. A szőlő- és bortermelők harmada még nem regisztráltatta magát Budapest A szőlő- és bortermelők mint­egy harmada nem regisztrál­tatta még magát. Pedig a bor ez év augusztus l-jétől jöve­déki termékké válik, és így a szőlősgazdáknak kötelező lesz a regisztráció. Urbán András, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtit­kára közölte az adatot a sajtóval tegnap. Elmondta: jelenleg Ma­gyarországon 70-150 ezer szőlő- termelő lehet. Pontos számukat még nem lehet felmérni. A regiszt­ráció hatását csak az augusztus 1-jét követő napokban lehet majd érzékelni. Addig ugyanis nem le­het tudni, hogy a szőlőbirtokokat a családtagok között „szétíratták- e”, vagyis több családtag nevére írták a telekkönyvbe. Vagy éppen ellenkezőleg: egy családon belül egy ember regisztráltatta magát termelőként. A regisztráció határ­ideje június 30. volt. Ezt követő­en már 1500 forintos eljárási díjat kérhet a hatóság. Illetve a regiszt­rációt elmulasztó gazdát 10-50 ezer forintos mulasztási bírsággal is sújthatja a vámha­tóság. Az a gazda, aki a regisztrációt szán­dékosan elmulasztja, jogellenes tevékeny­séget folytat és súlyos bírságokra számíthat. Urbán András sze­rint jelenleg a szőlő- termelők és a borelő­állítók csak a terheit érzik annak, hogy a bor jövedéki termékké válik. Vélhető azonban - tette hozzá a HNT főtitkára -, hogy a borpiac a törvényi megszorítást követően „tisztulni fog”, azaz a borhami­sítás visszaszorul. A minőségi borok előállítóinak már augusztus 1-jét követően hasznot hozhat, hogy az eddig li­neárisan kivetett 11 százalékos fo­gyasztási adómérték 5 forintra mérséklődik literenként. Jelenleg Magyarországon a fehérborok li­terjének felvásárlási ára 65-120 fo­rint között mozog, míg a vörösboroké 80-300 fo­rint között, a minőségtől függően. Magyarorszá­gon a szőlőteriilet nagy­sága mintegy 130 ezer hektár, amelyből a tény­legesen művelt szőlő 90 ezer hektárra tehető - mondta Urbán András. Sipos Jenő, a Vám- és Pénzügyőrség szóvivője szerint július 8-ig összesen 55 ez­ren regisztráltatták magukat a vámhivataloknál . Ebből 42 ezer a szőlőtermelő, míg 13 ezer sze­mély egyszerűsített adóraktári, illetve bor-adóraktári engedéllyel rendelkezik. REGISZTRÁCIÓI VAGY BÜNTETÉS; Magasba szökő húsárak Magyarország A tőkehús ára június elejé­től 40-50 százalékkal, a húskészítményeké pedig 10-15 százalékkal emelke­dett. Ináncsy Miklós, a Bu­dapesti Húsnagykereske­delmi Közös Vállalat vezér- igazgatója közölte a számo­kat. A szakember elmondta: már ma is vannak olyan üzletek, ahol a karaj kilója ezer forintba vagy ennél is többe kerül. Hozzátet­te: ez az ár rövid időn belül álta­lánossá válik. (Tegnap Baján és Kecskeméten a fentieknél lénye­gesen olcsóbban lehetett sertés­húst kapni.) A vezérigazgató szerint a sertéshús árának emel­kedése még nem ért véget, hi­szen augusztus elejére a takar­mányárak növekedése miatt to­vábbi drágulással kell számolni. Ináncsy Miklós elmondta: napjainkban az úgynevezett le­húzott félsertés kilóját 560-590 forint között vásárolja cégük. Az üzletek a vállalattól bruttó 660 forintért kapják ugyanezt az árut. A sertéshús árának emel­kedését Ináncsy Miklós törvény- szerűnek tartja, ugyanis évek óta nyomott volt. Az áremelke­dést elsősorban az idézte elő, hogy az exportpiacokon meg­nőtt a kereslet a magyar sertés iránt, ami felhajtotta a belföldi árakat is. Nagykereskedőktől megtud­tuk, hogy az élő sertés kilónkén­ti felvásárlási ára jelenleg 240- 270 forint körül mozog. Balázs Mátyás, a Mezőgazdasági Szö­vetkezők és Termelők Országos Szövetsége sertésválasztmányá­nak elnöke ezt megerősítve kö­zölte: a nagyüzemi sertések ki­lónkénti ára jelenleg mintegy 255 forint, míg a kisüzemben tartott állatok kilójáért 260 forint körüli összeget fizetnek a felvá­sárlók. A két szakember abban is egyetértett, hogy a sertéshiz­lalás önköltsége az utóbbi he­tekben rendkívüli módon meg­nőtt. Míg a múlt évben még csak 1.400 forint körüli összeget kel­let adni a szemes takarmány mázsájáért, addig az idén már ennek a dupláját. Tamás Károly, a Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Minisz­térium közigazgatási államtitká­ra a sertéspiacon uralkodó hely­zetről tegnap elmondta: ellátási gondok e területen sem merül­hetnek fel. A 413 ezer koca sza­porulata fedezi az ország belső ellátásához szükséges sertés­hús-mennyiséget, sőt jelentős kivitelre is módot ad. Tamás Károly kifejtette: a múlt évben hetente átlag 55 ezer sertést vágtak le, míg az idén 95- 100 ezret. Az államtitkár kitért a sertéshús árának emelkedésé­re is, amelyet törvényszerűnek mondott, mivel az elmúlt két év­ben nem volt hasznuk a gazdák­nak a tartáson. Emellett az árak emelkedésében az is szerepet játszik, hogy jelentősen meg­emelkedtek a takarmányárak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents