Petőfi Népe, 2000. június (55. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-05 / 130. szám

2000. Június 5 hétfő HAZAI TÜKÖR VILÁG TÜKÖR Petőfi Népe - 5. oldal Clinton nem szaxofonozott Orosz-amerikai megállapodásokat kötöttek Két közös nyilatkozatot és kétoldalú megállapodá­sokat írt alá az orosz fővá­rosban Putyin orosz és Clin­ton amerikai elnök. Kölcsönösen fontosnak mondták, hogy sikerült megerősíteni a nagyhatalmi kapcsolatok magas szintjét. Moszkva Az amerikai és az orosz elnök tegnapi négyszemközti meg­beszéléseinek középpontjá­ban az ABM-szerződés jövője és az amerikai nemzeti raké­tavédelmi rendszer kiépítésé­nek kérdése szerepelt. Putyin és Clinton több tár­gyalási fordulót bonyolított le, s több dokumentumot is aláírt. Az első nyilatkozat a hadászati stabilitás elveit rög­zíti, a második - emlékeztető a rakétaindításokkal kapcso­latos értesítéseket szolgáló. moszkvai központ létrehozásáról. A har­madik dokumentum a Föld globális felmelegedésének veszélyeivel foglalkozik, míg a negyedik a fegyver­plutónium fokozott ütemű békés hasznosítását írja elő. Ez utóbbi megál­lapodás értelmében a felek 34-34 tonna plutóniumot vonnak ki a nukleáris arzenálból, s egyrészt erőművi üze­manyaggá alakítják át, másrészt külön­leges tárolókban helyezik el. Clinton szombat este érkezett háromnapos munkalátogatásra az orosz fővárosba, s még aznap vacsorára volt hivatalos a Kremlbe Putyin elnökhöz. A két államfő dzsesszkoncertet is meghallgatott, de Clinton maga nem kapcsolódott be a muzsikálásba, hiába készítették oda neki a szaxofont. Elmaradt szokásos reggeli futása is, az amerikai elnök munkatár­Bill érvel, Vlagyimir hallgatja. saival tanácskozott, majd a tárgyalások előtt rövid városnéző körutat tett gépkoc­sival, egyebek között a Megváltó Krisztus újjáépített templomát is felkereste. Mintegy húsz percet töltött a felső tem­plomban, és az épület előtti téren. A tárgyalások befejeztével Clinton úgy nyilatkozott: az új moszkvai vezetés jó lehetőségeket teremt a kapcsolatok továbbfejlesztéséhez. Madeleine Albright amerikai külügyminiszter tegnap hivat­alosan is megnyitotta az amerikai követ­ség új épületét. A brit kormány sürgette Clintont, álljon el attól a javaslatától, hogy felajánlja az amerikai átfogó rakétavédelmi rendszer technológiáját Oroszországnak. London attól tart, hogy ez a független brit nukleáris FOTÓ: FEB/EFA elrettentő erő végét jelentené. Magas rangú brit kormányilletékesek szerint a közös amerikai-orosz védelmi pajzs létrehozása „megszüntetné a Trident atomrakétákkal felszerelt brit tengeralattjárók képességét az Oroszország elleni csapásra... Ha az oroszok olyan rendszer birtokába jutnak, mint amilyennek a kiépítésére az amerika­iak készülnek, az hatékony lehet elle­nünk”. Hatalmas nukleáris fegyverzete és politikai instabilitása miatt Oroszországot a brit kormány védelmi stratégái még mindig jelentős veszélyforrásként és lehet­séges ellenségként kezelik. Berlini találko­zójukon Schröder német kancellár is arra figyelmeztette Clintont, hogy egy új rakéta­védelmi rendszer felborítaná a fegyverke­zési egyensúlyt, és az észak-atlanti szövet­ség belső összetartó erejét. Hogy választ a parlament köztársasági elnököt? Budapest Az Országgyűlés hétfőn rendkívüli ülés keretében választ új köztársasági el­nököt. A posztra az egyet­len jelölt a 69 éves Mádl Fe­renc akadémikus. Mádl Ferencet - a koalíciós szer­ződés értelmében - az FKgP jelöl­te, a Fidesszel egyetértésben. A kisgazdapárt hosszú ideig nem nevezte meg jelöltjét, erre csak május 3-án került sor, az FKgP április végi nagyválasztmá­nyi ülését követően. A nagyválasztmány tanácsko­zásán a küldöttek elsöprő többsé­ge szavazott amellett, hogy a je­lölt Torgyán József, a párt elnöke legyen, ő azonban nem vállalta az államfői jelölést. Néhány nappal később az FKgP elnöke Orbán Viktor kor­mányfővel és Kövér László Fi- desz-elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón jelentette be: a párt Mádl Ferenc akadémikust ajánlja a köztársasági elnöki tisztségre. Mádl Ferenc öt évvel ezelőtt már volt köztársaságielnök-jelölt, az MDF, a Fidesz és a KDNP ja­vaslatára. Akkor azonban Göncz Árpád köztársasági elnökkel szemben alulmaradt az ország- gyűlési szavazáson. Göncz Árpád az 1995. június 19-i voksoláson 259 igen szava­zatot kapott, Mádl Ferenc hetven­hatot. A Független Kisgazdapárt akkor nem vett részt az ország- gyűlési szavazáson, ezzel fejezve ki tiltakozását, amiért nem köz­vetlenül választott az ország köz- társasági elnököt. Az ellenzéki pártok ezúttal nem állítottak ellenjelöltet Mádl Ferenccel szemben. Az MSZP és az SZDSZ parlamenti frakciója az előzetes találkozások alkalmával arról tájékoztatta a professzort, hogy támogatni fogja a hétfői szavazáson. Csak a MIÉP ellenzi Mádl megválasztását. A parlamenti forgatókönyv szerint hétfőn a rendkívüli ülést Áder János, az Országgyűlés el­nöke nyitja meg 16 órakor. Ezt követően kerül sor a titkos szavazásra. A voksolás mintegy 40 percig tart majd, és várhatóan 17 óra 10 perckor az Országgyű­lés elnöke ismerteti a szavazás eredményét. Mádl Ferenc megválasztásá­hoz az összes képviselő kéthar­madának igen szavazatára van szükség. Amennyiben a szavazás ered­ményes lesz, az újonnan megvá­lasztott köztársasági elnök leteszi hivatali esküjét, majd a hivatalá­ból augusztus elején távozó Göncz Árpád államfő köszönti rövid beszédben utódját. Utána Mádl Ferenc beszédére kerül sor. A rendkívüli ülést az Ország- gyűlés elnöke körülbelül fél hat­kor rekeszti be. Mádl Ferenc 1939-ben szü­letett, jogászprofesszor, párton kívüli. Az ELTE jogi tanszékén tanít és számos külföldi egyete­men volt vendégprofesszor. Tu­dományos tevékenysége Európa- hírű, számos könyv és tanul­mány szerzője. Az Antall-kor- mány tárca nélküli minisztere is volt több, mint két évig. Tudo­mányos tevékenységének közép­pontjában a nemzetközi magán­jog, a polgári jog és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok problema­tikája áll. Részletes életrajzára la­punkban visszatérünk. Mélyponton az SZDSZ A pártok megítélése a keleti országrészben májusban Az ország egészét tekintve az elmúlt hónapban valamelyest növekedett a kormánypártok népszerűsége, csökkent az MSZP előnye, ám - különösen a biztos szavazatok tekintetében - még így is vezet a Magyar Szocialista Párt. Kelet-Magyarországon hasonló a helyzet: itt is népszerűbb az MSZP, de előnye az utóbbi hetekben csökkent; ezek a Szonda Ipsos által májusban végzett közvélemény­kutatások Kelet-Magyarországra vonatkozó eredményei. A keleti országrész lakóinak 25 százaléka nyilatkozott úgy má­jusban, hogy az MSZP-re szavaz­na, és 19 százalék úgy, hogy a Fi- deszre. A kisgazdák támogatott­sága 5 százalékos. A Magyar De­mokrata Fórum 2 százalékon, a Szabad Demokraták Szövetsége (mélypont!) és a Magyar Igazság és Élet Pártja 1-1 százalékon áll. Ha most vasárnap tartanák a parlamenti választást, azon a ke­leti megyékben választásra jogo­sultak 56 százaléka venne részt biztosan, 22 százaléka viszont bi­zonyosan távol maradna. E kör­ben a megkérdezettek csaknem négyötöde tudja is, melyik (parla­menti vagy azon kívüli) pártra ad­ná szavazatát, egyötödük viszont csak később döntené el ezt. A biztosan szavazni kívánók, egy­ben pártot is választani tudók most országos szinten is, és ezen belül Kelet-Magyarországon is az MSZP-t juttatnák győzelemhez. A szocialisták országos szinten a szavazatok 44 százalékát (Ke­let-Magyarországon 46 százalé­kát) szereznék meg, a Fidesz pe­dig 32 százalékot (illetve keleten 33 százalékot) kapna. A kisgaz­dák a keleti megyékben 10 száza­lék körüli, az MDF 4 százalék, a MIÉP és az SZDSZ pedig 2-2 szá­zalék körüli eredményt érne el. * A kérdezés ideje: 2000. május 8-19. A kérdezés módja: személyes, kérdőíves felmérés. Az alapsokaság minden fel­nőtt, állandó kelet-magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar ál­lampolgár. A minta: 482 fő. A minta és az alapsokaság a nem, az életkor és a lakóhely tí­pusa szempontjából azonosnak tekinthető. Ha most vasárnap lennének a választások, Ön melyik pártra szavazna? (a válaszok százalékos megoszlása az összes választókorú megkérdezett körében) IPSÖSl 50 40 30 20 10 0 2000. május □keleti országrész Bí az ország egésze Fidesz- MSZP FKGP SZDSZ MIÉP MDF egyéb bizony- MPP párt tálán, nem szavazna A tökéletes szépség titka: Dr. Derm Szobonya Emőke arckezelést végez. Ugye, előfordult már Önnel is, hogy a tükör előtt állva hosszasan nézegette magát, és sehogyan sem tudta elfogadni vélt, vagy esetleg valódi szép­séghibáit. Minden nő így van ezzel: tökéletes alak­ra, szép bőrre és arcra vágyunk. A Dr. Derm kozmetikában segítünk Önnek, hogy még szebb és csinosabb legyen. Szalonunk­ban hatékonyan végzünk karcsúsító és narancs- bőrellenes kezeléseket. Vákuummasszázzsal, elektromos és ultrahan­gos zsírmobilizáló készülékkel kezeljük a makacs zsírpárnákat a has, fenék, csípő és comb területe­iről. Az arcápolást a Dr. Grandel kozmetikumok ke­zelőeljárásaival végezzük. Ezek a termékek első­sorban növényi eredetű bőrbarát természetes ha­tóanyagokat tartalmaznak. Az arckezelések min­den bőrtípust figyelembe véve teljes körű ápolást nyújtanak. Különleges szemránckezeléssel és kézápoló programmal egészítjük ki az arcápolást. A kon­centrált hatóanyagokat iontoforézissel és ultra­hanggal juttatjuk a bőr mélyebb rétegeibe. Különleges kezelőprogram az intenzív model- lázs maszk alkalmazása: ez egy ásványi anyagok­ban gazdag maszk az arc és a test ápolására. A fokozatosan kialakuló melegség stimulálja a bőr rétegeinek anyagcseréjét és a vérkeringést, mi­közben segíti az együttesen használt bőrápoló ké­szítmények hatóanyagainak felszívódását. Speciá­lis bőrdiagnosztizáló gépünk segítségével megál­lapítjuk bőrtípusát és azt, hogy milyen kezelőprog­ram szükséges a leghatékonyabb eredmény el­éréséhez. Dr. Garay Géza bőrgyógyász, kozmetológus szakorvos a zavaró bőrhibák, nehezen javuló fia­tal- és felnőttkori bőrbetegségek kezelésével, nö- vedékek fájdalommentes eltávolításával, anyaje­gyek ellenőrzésével foglalkozik. Szépüljön és pihenjen nálunk! Várjuk hívását a 76/484-524-es telefonszá­mon, ahol 8.00-20.00 óráig díjmentes ta­nácsadással állunk rendelkezésére. Dr. Derm bőrgyógyászat és kozmetika Kecskemét, Szabadság tér 3. (Luther-udvar) 33982a

Next

/
Thumbnails
Contents