Petőfi Népe, 2000. június (55. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-30 / 151. szám

4. oldal - Petőfi Népe BEMUTATJUK A MEGYE ORVOSAIT GYERMEKGYÓGYÁSZOK III. 2000. Június 30., péntek Ha beteg a gyerek...Rémálom, izgalom, ha beteg a gye­rek. A szülő is szenved, ha baj van a kicsivel, s tehetet­lenül kénytelen nézni szenvedéseit. Akik segítenek - a gyermekgyógyászok. Azok, akik a háziorvosi rendelők­ben dolgoznak és születésük óta ismerik gyermekein­ket és azok, akik arra vállalkoznak, hogy kórházak­ban gyógyítsák őket. Sorozatunk mai részében a me­gye kórházaiban dolgozó gyermekgyógyászokat mutat­juk be. Ma kiskunhalasi és kecskeméti szakembereket ismerhetnek meg. Életünk a gyermekünk Dr. Dobos Erika az egyetem utolsó évében döntött a gyermekgyógyászat mellett. Halason azonnal állást is kapott 1989-ben. A halasi koraszülött­osztály önálló részlege a csecse­mő- és gyermekosztálynak. Az osztályra a problémákkal szüle­tő, a szülés alatti időszakban vagy a szülés utáni egy-két nap­ban intenzívebb észlelést, terápi­ás beavatkozást igénylő csecse­mők kerülnek. A 37. hét előtt vi­lágra jövő koraszülöttek ugyanis éretlen kis teremtmények, akik gondosabb ápolást igényelnek. A beteg újszülöttek száma csak né­hány százalékra tehető. A kora- szülések aránya már évek óta tíz százalék körül van. A doktornő munkáját egyébként a 12 órás váltásokban dolgozó, 2-3 fős nő­vérgárda segíti. Az osztály mű­szerezettsége is sokat javult az el­múlt években. Az „Életünk, a gyermekünk” Alapítvány jóvoltá­ból egy betegőrző monitort is kaptak tavasszal, amelyből jó volna legalább még egy. A jelen­legi készüléket ugyanis közösen használják a gyermekosztály töb­bi részlegével. A betegek több pa­raméteres, szubintenzív észlelé­sét segíti a műszer. Található az osztályon pulsoxymeter is, mely- lyel folyamatosan mérhetik a pul­zusszám mellett a vér oxigéntelí­tettségét. Jó minőségű inkubáto­rokra természetesen Halason is szükségük lenne még. A megvál­tozott szemléletmód hatására ma már csak a legszükségesebb mű­DR. DOBOS ERIKA 1964-ben szü- , Jjj, 1989-ben vég- áft zett a SZOTE- Var' |r kórházban, 1993-ban szak­vizsgázott csecsemő- és gyer­mekgyógyászatból, 1994-től a koraszülött osztályon dolgo­zik, 1996-ban szakvizsgázott neonatológiából, újszülöttgyó­gyászatból. Férjezett, egy leá­nya van. szeres beavatkozásokkal terhelik meg az életképes koraszülöttek szervezetét. Aldknek az életmi­nősége is megfelelő kell hogy le­gyen, ezért egy koraszülött-utó­gondozó ambulancia is működik az osztályon. Dr. Dobos Erika évente legalább hat alkalommal újravizsgálja a babákat, hogy az esetleges fejlődési rendellenessé­geket még időben felismerjék. Az osztályon egy vérnyomásmoni­tort és egy lélegeztetőgépet is használnak. Amellyel stabilizál­ják az intenzív centrumokba ke­rülő kisbabák állapotát a szállítá­sig. Az utóbbi években egyre ke­vesebb újszülöttet kell intenzív kezelésre a regionális központok­ba szállítani. Ez részben a jól mű­ködő terhesgondozásnak és a ja­vuló kórházi feltételeknek kö­szönhető. ■ Mindennapi csodák Az ifjú doktornő pályavá­lasztása szerencsésnek bi­zonyult. Örül, hogy a gyer­mekorvosi pályát választot­ta. Mint mindenhol, olykor itt sem a legrózsásabbak a körülmények, ám a nehézségeket át kell hidalni - vallja. Nem kedvetlenítették el a nehézségek, hisz minden nap­ban ott van az öröm is, csak rá kell találni. Különösen ilyen he­lyen, ahol gyermekekkel foglal­koznak. Lelkileg sokat ad, ha egy-egy kis beteg arcára sikerül mosolyt varázsolni. A gyermek- osztályon fekvő nehezebb szoci­ális helyzetű kicsinyeknek olykor maga és kollégái is hoznak apró ajándékot. Volt már olyan kis pá­ciensük is, aki lelkendezve me­sélte, hogy az osztálytársa is fe­küdt már a kórházban, és örült, hogy végre itt lehet ő is. Természetesen olykor a tragé­diákkal is meg kell itt küzdeni. A koraszülöttrészlegen megtapasz­talt esetek eleinte bizony köny- nyet csaltak a doktornő szemébe is. Szerencsére a mindennapok csak nagyon ritkán szolgálnak ilyen bánattal, sokkal több a szépség e szakmában. Az idő­sebb kollégák - mind az orvosok, mind az ápolónők - sokat segíte­nek a napi munkában. Temesvári professzor irányítá­sával lehetőség nyílik kutatási munkára is. A doktornő a közel­múltban több kongresszuson és DR. LAZICS KLAUDIA 1974-ben szüle­tett Kecskemé­ten, 1998-ban végzett a SZOTE-n. Azóta a kecskeméti megyei kórház­ban dolgozik: először a gyer­mekosztályon, majd a kora­szülött részlegen, jelenleg pe­dig az újszülöttosztályon. továbbképzésen is részt vett, elő­adást is tartott. Magától értetődő­nek tartja, hogy ezen a pályán nincs megállás. Csak állandó ta­nulással, önképzéssel lehet elő­rejutni. Úgy véli, az ifjú orvosok­nak maguknak is kezdeménye­zőbbeknek kellene lenniük. Eh­hez maximális segítséget, támo­gatást kapnak idősebb kollégáik­tól s a kórházvezetéstől is. Ó ma­ga arra vágyik, hogy a minden­napok során még több lehetősé­get kapjon tudása bizonyítására, hisz bizonyos szakmai fogásokat csakis a gyakorlatban, a két ke­zünk munkája által lehet elsajátí­tani. Szakmai tervei között elsősor­ban a gyermekgyógyász-szak­vizsga szerepel. A gyermek- gyógyászaton belül érdeklődési területe a kardiológia és a neona- tológia is. A sorozatot szerkeszti: Ábrahám Eszter Munkatársak: Pálházi Ilona, Paprika Tamás Gyermekkardiológia halason A gyermekkardiológus doktornő a gyermekgyógyászati szakvizs­gáját követően vette át a dr. Ma- kay László főigazgató által meg­szervezett járási gyermekgyógyá­szati hálózat irányítását. A terüle­ti ellátás kiépítése akkoriban kez­dődött el és magas volt a születé­sek száma is. Ez a szellemi mel­lett komoly fizikai megterhelést is jelentett az évek során. Dr. Mé­száros Katalin tehát már a kezde­tektől az akut betegellátásban dolgozott. A doktornő 1982-től vezeti a területi gyermekkardioló­giai gondozót. Ezek a ’70-es évek­ben épültek ki országszerte és a gyulladásos szívbetegségek utó­követése és gondozása volt a fő feladatuk. Manapság viszont már elvétve találkoznak ilyen kórké­pekkel, az orvosok feladata a szívhibákkal, szívzörejjel szüle­tett gyermekek kiszűrése, területi gondozása és nyomon követése lett. Feltűnően sok az utóbbi években a mellkasi panaszokkal jelentkezők száma. A szakrende­lő napi 12-15 fős betegforgalmá­nak harmadát a mellkasi pana­szokkal jelentkezők adják, amely mögött főleg pszichés problémák állnak. A kiszűrt, tényleges kardi­ológiai esetek miatt azonban na­gyon fontos a gyökereknél elkez­deni az okok feltérképezését, hi­szen közismert, hogy Magyaror­szágon vezető helyen szerepel­nek a szív- és érrendszeri pana­szok. A gyermekosztály diag­nosztikus lehetőségei akkor bő­vültek, amikor a Il-es belgyógyá­szati osztályon mód nyílt a részle­tes kivizsgálásokra, dr. Balog Elemér főorvos támogatása ré­vén. így lehetőség van a 24 órás és a terheléses EKG, a kerékpár- ergometria, de az inpedancia kar- diográfia használatára is. A gyer­mekosztályon nemrég EKG-s asz- szisztenciát is sikerült kialakítani­uk. 2000 januárjától EKG-vizsgá­lat nélkül már senki sem ke­rülhet ki a ha­lasi kórházból. Ezzel gyorsab­ban felderíthe- tővé váltak a panaszok nél­kül - váratla­nul - jelentke­ző degeneratív szívizombe­tegségek, a szívritmusza­varok okai. Ezek időbeli felisme- még időben el tudnak jutni az or- rése nagyban alakíthatja a gyér- szágos szívcentrumokba a bete- mekek későbbi életét, sportold- gek. A szerdai szakrendelések só­sát, pályaválasztót és munkatem- rán általában 6-700 gyermeket póját. Az új- és koraszülötteknél vizsgálnak meg egy év alatt. A ha- pedig a szívfejlődési rendellenes- lasi gyermekosztály munkáját ségek kiszűrésére fektetnek nagy nemrég elismerte az Országos hangsúlyt az echokardiográfia ré- Kardiológiai Intézet is azáltal, vén. A szívultrahang-vizsgálatok- hogy a jövő évi tudományos kai teljesen fájdalommentesen fi- kongresszus megrendezésére dr. gyelhetik a Idsgyermekek szív- Mészáros Katalint és a kórházat működését. így szükség esetén kérték fel.___________________■ CSECSEMŐ A VIZSGÁLÓASZTALON. Az egészséges csecsemő­ket a házi gyermekorvosok vizsgálják, ők ellenőrzik állapotukat. Ha szükséges, ők küldik a piciket a kórházba. ___________fotó, pn-archív K üzdelem a koraszülöttekért Kaiser doktor a gyermek intenzív részlegen dolgozott egy éven át. Aztán kilenc hónapra angyalbőr­be bújt, majd a leszerelését köve­tően a koraszülött-intenzív rész­legen, illetve az újszülöttrészle- gen dolgozott. Ez év január 1-je óta szakorvos a gyermekosztá­lyon. Sajnos kevés itt a szakorvos kolléga, ezért az osztály vezetése olykor kényszerhelyzetbe kerül: nem biztos, hogy mindenki azon a részlegen dolgozhat, amely a legközelebb áll a szívéhez. Ám igaz a mondás: minden rosszban van valami jó is. így mód nyílik új lehetőségek kihasználására, az orvoslás új részterületeinek meg­ismerésére. Az ifjú szakorvos számára a legnagyobb kihívás a koraszülöt­tek ellátása és a folyamatos kap­csolattartás a szüleikkel. Lelkileg őt is megviselik a koraszülött­részlegen megélt tragédiák. Ezekhez sosem lehet hozzászok­ni, de muszáj őket elviselni. Sze­rencsére nem kevés sikerélmény­nyel is szolgálnak a mindenna­pok: nagyszerű érzés, igazi győ­zelem, amikor hazaengedhetnek egy-egy olyan csecsemőt, akinek nagyon nehezen indult az élete. Nemcsak koraszülötteket, ha­nem érett, de problémás újszü­lötteket is kezelnek. Kaiser doktor a nehézségek el­lenére is szeret az osztályon dol­gozni. Noha köztudottan ala­csony a fizetés, és nagy a leter­heltség, mégsem mond nemet. Több fiatal kollégája elhagyta már az osztályt a szakvizsga után. Ő marad. Leginkább a kora­szülött-gyógyászat érdekli, neo­natológiából szeretne szakvizs­gát tenni. Ha ez sikerül, akkor pe­dig a szükséges gyakorlat meg­szerzése után továbblép a gyer- mek-tüdőgyógyászat felé. ■ Gyermekkori cukorbaj Kánitz doktornő férje is or­vos. Szakmai okokból köl­töztek Kecskemétre. Úgy vé­li, az itteni gyermekosztály sokkal erősebb, több min­denkitől lehet tanulni. A szakvizsga előtt két éven át még Tóth professzor osztályán dolgozott a koraszülött-intenzív részlegen. Azután családot alapí­tott, s mire visszatért a gyesről, már Temesvári professzor irányí­totta az osztályt. Igen nagy meg­tiszteltetés volt a fiatal doktornő számára, hogy a professzor rá­bízta a gyermek diabéteszes be­tegek gondozását is. így Szűcs Mária főorvosnő és dr. Góg Er­zsébet nyomdokain haladva az­óta is ő vezeti ezt a szakrende­lést. A cukorbeteg gyerekek gyógy­kezelése, gondozása igen alapos felkészültséget igénylő, speciális szakterület. Mintegy harminc, mindennapos kapcsolattartásra szoruló beteg jár. ide rendszere­sen. A gyermekkori cukorbeteg­ség típusos tünetei: sok folyadék­fogyasztás, gyakori és nagy mennyiségű vizeletürítés, esetle­ges bevizelés, rövid idő alatt igen gyors fogyás a megfelelő táplál­kozás ellenére is, nehezen gyó­gyuló gyulladásos betegségek, hasfájás. Ha a szülők ilyen tüne­teket észlelnek, azonnal fordulja­nak orvoshoz - tanácsolja a dok­tornő. A háziorvosok szerencsére mindig felismerik e betegséget. A cukorbeteg gyerekek kivétel nél­kül kórházba kerülnek, a legeny­hébb esetekben is. A betegség többféle súlyosságú lehet. Oka lehet egy úgynevezett autoim­mun folyamat beindulása: a szer­vezet ellenanyagokat termel a sa­ját hasnyálmirigyével szemben, így elpusztítja az inzulintermelő sejtekét. Ezt kiválthatja genetikai hajlam vagy vírusfertőzés is, oly­kor azonban látszólag minden előzmény nélkül kezdődik a be­tegség. A kórházban kb. 2-3 hetet töl­tenek a diabéteszes gyerekek. Ez DR. KÁNITZ EDIT 1966-ban szüle­tett Nyíregyhá­zán, 1990-ben végzett a SZO­TE-n, 1996-ban szakvizsgázott gyermekgyógy­ászatból, 1990-94-ig a kiskun­félegyházi kórház gyermek- osztályán dolgozott. 1994 óta a kecskeméti megyei kórházban dolgozik. Férjezett, két gyermek édes­anyja. idő alatt beállítják a vércukor- szintjüket, s a szüleikkel együtt megtanulják a helyes diétát, vala­mint az inzulin beadását is. Eb­ben az orvosok mellett dietetikus szaknővérek segítik Őket. Szeren­csére van egy olyan eszköz, me­lyet már kiskortól kezdve maguk is használhatnak a gyerekek az inzulin adagolására: ez az úgyne­vezett „pen”, azaz toll. Többen gyorsan megbarátkoznak vele. Valódi töltőtoll formájú szerke­zet, melyet egész nap könnyen magánál tarthat a beteg gyermek. A végén igen vékony tű van, s alig érezhető szúrással egy am­pullából ezzel adagolható a szük­séges mennyiségű inzulin. Azok a gyermekek, akik megtanulják a megfelelő diétát, szinte „profi táplálkozástudósok” lesznek. Egész életük' folyamán egészsé­gesebben élhetnek, mint a min­dent evő-ivó átlagember. A doktornő igazán szereti a hivatását. Gyakran találkozik kis betegeivel, s igyekszik velük ba­ráti viszonyt kialakítani. A min­dennapos kapcsolattartás során gyakorta otthon is felhívják tele­fonon, tanácsot kérnek tőle a szülők. A személyes találkozá­sok alkalmával a gyerekek őszintén kimutatják ragaszkodá­sukat, s ez igazi örömet jelent számára. tói, mind a nővérektől nagy odafigyelést igényel. FOTÓ: PN-ARCHÍV DR. KAISER LÁSZLÓ 1969-ban szüle­tett Kiskunfél­egyházán, 1993- ban szerzett diplomát a SZOTE-n. Azóta a kecskeméti megyei kórházban dolgozik. 1998-ban tett szakvizsgát gyer­mekgyógyászatból. Nős, egy kislány édesapja. DR. MÉSZÁROS KATALIN 1943-ban született Tapolcán. 1967-ben diplomázott a SZOTE-n, azóta dolgozik a halasi kórház­ban. 1972-ben szerezte meg a gyer­mekgyógyász szakvizsgát. 1999-ben pedig gyermekkardiológiából szak­vizsgázott. Férjezett, egy fia van.

Next

/
Thumbnails
Contents