Petőfi Népe, 2000. június (55. évfolyam, 127-151. szám)
2000-06-02 / 128. szám
2000. Június 2., péntek Chipkártya a szállodában Az intelligens kártyáknak sokféle felhasználási területük van, hála a rajta lévő chip viszonylag bő kapacitásának. Legutóbb a Hun- guest Hotels Szállodaipari Rt. megrendelésére törzsvásárlói rendszert fejlesztettek ki. A chipkártyákat a hálózathoz tartozó szállodákba telepített POS-terminálok fogadják el. A plasztiklappal a szállodai szolgáltatások árát lehet kifizetni, és kedvezményeket is lehet kapni. A rendszerben négyféle kártya működik. A dolgozói kártyát a szállodalánc alkalmazottjai kapják; az előlap tartalmazza a dolgozó fényképét, nevét, beosztását, s a szállodákban ennek használatával kedvezményesen vehetnek igénybe szolgáltatásokat. Az egyéni kártyát a szálloda bármelyik ügyfele igényelheti, és a rajta gyűjtött pontoknak megfelelő forintösszegű kedvezményre jogosult a szobaárból. VIP-kártyát azok kaphatnak, akik az egyéni kártyával legalább 50.000 pontot összegyűjtöttek. Birtokosa az előző típusú kártya kedvezményén felül étel- és italfogyasztásból is kap százalékos kedvezményt. Céges kártyára bármilyen cég igényt tarthat, ez gyakorlatilag elektronikus pénztárcaként funkcionál. A vállalat befizet a kártyára egy bizonyos összeget, s ezt a cég dolgozói a szálloda által szervezett konferenciák, rendezvények alkalmával költik el, illetve a szállodai szolgáltatás költsé- geit egyenlítik ki. ____________■ Ad atbázis Kelet-Európa és az e-kereskedelem A Forrester Research amerikai piackutató cég legfrissebb jelentése szerint a globális elektronikus kereskedelmi forgalom nagysága 2004-re eléri a 6700 milliárd dollárt. Ez az érték a teljes világkereskedelmi forgalom 8,6 százaléka lesz. Észak-Amerika a gigantikus tortából 3500 milliárd dolláros szeletet hasít ki. Azonban a 2002-re várható robbanásszerű fejlődésnek köszönhetően csökken a nyugat-európai és ázsiai-csendes-óceáni lemaradás, így várhatóan 1500, illetve 1600 milliárd dolláros forgalommal számolhatunk 2004 során a két térségben; ez az ázsiai összeladások 8 százalékának web-re terelődését feltételezi. Nyugat-Európában az internetes vásárlók száma várhatóan megközelíti a 100 milliót. Az egész e-kereskedelem közel 89 százaléka ugyanakkor az Egyesült Államokban és még 11 országban zajlik majd le az előrejelzés szerint, míg jelentősebb változást 53 ország piacán várnak. Kelet-Európa lemaradása nem változik számottevően, az elektronikus kereskedelem igazi fellendülését e térségben a Forrester 2005-re datálja, míg Latin- Amerika egy évvel jár majd térségünk előtt. ____________________■ a szaklap Az oldalt a Computerwortá Számítástechnika munkatársai készítették a FCft <rsyÜ«mÖká<té*év« f. Web-vásárlás: ma és holnap Ha az e-business komoly gazdasági tényezővé akar válni, akkor pontosan tudni kell azt, hogy a potenciális felhasználók mit várnak el tőle. A Szonda-Ipsos felmérése szerint az Internetről már mindenki hallott, de kevesen tudják, hogy igazából mire lehet a legjobban felhasználni. A kommunikáció hihetetlen felgyorsulását leszámítva még nem alakult ki az e-business igazi helye. Az internetes vásárlás egyre inkább a katalógus-áruházak sorsára jut - praktikus ugyan, de nem forradalmasítja a vásárlói szokásokat. Az internetes kereskedelem évről évre diadaljelentéseket kürtöl szét, de a statisztikák alapján az össz-kereskedelemhez viszonyított aránya még nem éri el a négy százalékot. Ez persze így is tekintélyes összeg, de a- zért még van hová fejlődni. Európában a skandinávok világhálója a legsűrűbb szövésű: a finnek 51 százaléka éri el valamilyen módon az Internetet, de ugyanezt elmondhatja magáról a svédek 41, a norvégok 39 és a dánok 36 százaléka is. Ehhez képest jelentősen lemaradtak az angolok és a németek a maguk 16, illetve 15 százalékával, de Magyarországnak még csak nem is kell különösebben röstellkednie, mivel kereken 10 százalékos arányunkkal megelőzzük Franciaországot, Ausztriát, míg Olaszország szégyenszemre hátul kullog a maga négy százalékával. Az európai internetes kultúrákban általában az északi és a latin trendet különböz: tetik meg. Angliára, Németországra és Belgiumra a magasabb technológiai és felsze- reltségi szint jellemző, lakóik jobbára otthonülő életmódot folytatnak, így többet is használják az Internetet, ráadásul az angol nyelv is szélesebb körben terjedt el. A latin trend országai a mediterrán „vérmérsékletű” Olaszország, Spanyolország, Görögország és Franciaország, itt az alacsonyabb technológiai szint összefüggésben áll lakóik kimozduló életmódjával és csekélyebb angolnyelv-ismeretével. Magyarország alighanem valahol a kettő között helyezkedik el. A kutatók a kapott válaszok alapján négy Internet-felhasználói típust határoztak meg. A racionális típus felhasználóként viszonyul a hálóhoz, felelősségteljesen használja az Internetet, és ebben a szükség vezérli. A követő típusnak nincs igazi szüksége a háló nyújtotta előnyökre, de igyekszik alkalmazkodni a trendekhez, és akkor is használja, ha nem egészen érti a dolog lényegét. Az elutasító típus hevesen technikaellenes, elvi megfontolásból elnyomó gonoszként könyveli el a gépeket. Vele szemben a hedonista erősen korlátlanságpárti, az izgalom és az élménykeresés vezérli. Az e-commerce a felmérés szerint nem áll fényes jövő előtt, legalábbis ami a kiskereskedelmet illeti. A megkérdezettek megállapításai szerint az eladandó termékről a hálón sok információ áll rendelkezésre, viszont ezek gyakran túltengenék és nem helyénvalóak. A termék kiválasztásában hiányzik az életszerűség, a „megfoghatóság”, a vásárlásnál pedig van ugyan árelőny, de nincs kommunikáció, vagyis hiányzik a vásárlás élménye. Az Internetet leginkább fel11. OLDAL Megjelent az első magyar e-könyv Az Elender Rt. bejelentette, hogy portáljáról, az Elender On-line-ról www.eol.hu letölthető az első magyar e-könyv, avagy elektronikus könyv, amelynek címe Az európai álom. Szerzője Mester Sándor, aki az eladásból származó bevételt az árvízkárosultak javára ajánlotta fel. Az Interneten gomba módra szaporodó virtuális könyvesboltokban különféle elektronikus formátumokban kaphatók a könyvek, de egyre több az olyan elektronikus könyv, amely az e-bookra kidolgozott nemzetközi ajánlásokat követi, e sorba tartozik a most megjelent Az európai álom című is. A mű naplófeljegyzések sorozata, amelyben a szerző köny- nyed stílusban és érthetően, az iróniát bőven adagolva mutatja be törekvéseink immár kevésbé titokzatos tárgyát. A szerzőnek alkalma volt arra, hogy könyvéhez az utóbbi hónapokban Brüsszelben gyűjtsön alapanyagot. A könyv papírformában csak később jelenik meg. Eredetileg ugyan ingyenesen tölthető le, ám az Elender és a könyv szerzője felkéri az érdeklődőket, hogy a letöltést követően legalább 300 forintot fizessenek be az árvíz- károsultaknak fenntartott segélyszámlára. Az Inter-Európa Bank szintén ingyenesen, tehát tranzakciós díj felszámolása nélkül biztosítja a bankkártyás fizetés lehetőségét. használók elsősorban olyan termékeket vásárolnak, amelyeket amúgyis ismernek, s ezt is csak akkor, ha így jelentősebb - 10-15 százalékos - árengedményt érhetnek el. Ez Európában egyelőre nem tekinthető általánosnak, sőt sok helyen az internetes rendelés drágább, mint a bolti vásárlás. A fizetés ezen az úton erősen nélkülözi a bizalmat és a kontrollt. A megrendelők nem szívesen adják meg bankszámlaszámukat - tartva a hack- erektől -, és abban sem biztosak, hogy mindig ugyanazt kapják, mint amit megrendeltek. A személytelenség pedig nagymértékben csökkenti a reklamálás lehetőségét - és még inkább az eredmé- nyességét. ■ Ha apróhirdetését az országos ben is megjelenteti, 900 forintot takaríthat meg! hirdetésfelvétel: Személyesen: 6000 Kecskemét, Szabadság tér 1/A • Telefon: 76/518-250 Ha jól választ, hirdetését 1 millióan olvashatják!
