Petőfi Népe, 2000. június (55. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-02 / 128. szám

4. oldal - Petőfi Népe BEMUTATJUK A MEGYE ORVOS A I T - PSZICHIÁTEREK II. 2000. Június 2., péntek Depresszió, szorongás, pánikbetegség. Korunk em­bere sokszor ijedten áll a világ változásaival szem­ben. Elveszti kapaszkodóit, megrendül biztonságér­zete. A lélek kínjai időnként oly elviselhetetlenek, hogy a pohár fenekére néz, vagy a munkájába me­nekül. Rajtuk és rajtunk segítenek a pszichiáterek. Sorozatunk mai részében kecskeméti, bajai és kis­kunhalasi szakembereket ismerhetnek meg. Fontos a beszélgetés A halasi pszichiátrián évente kö­zel 1200 fekvő beteget látnak el. Az akut betegek mellett több száz visszajáró páciensük van, akikkel évente többször is talál­koznak. Sok pszichiátriai beteg­ség gyógyítható, pl. a kis pszi­chiátriai kórképek - szorongás, fóbiák, pánik, evés- és alvás­zavarok, szexuális problémák. Ezek a problémák rövid időn belül tökéletesen kezelhetők. Az előítéletek miatt mégis sokan félnek befeküdni a pszichiátriá­ra, mert ez egy stigmát jelent a betegek számára. Dr. Búzás Éva szerint évtize­dekbe telik, amíg megváltozik ez a szemléletmód. A betegek egyébként még több lelki törő­dést igényelnének. Sokukat ke­zelik tartósan, ezért nekik fo­lyamatos pszichés gondozásra, követésre van szükségük. Az ambuláns órákra nagyon szíve­sen jönnek vissza a kezelt bete­gek, hiszen érzelmileg kötőd­nek az orvosukhoz. A rendelke­zésre álló, heti harminc ambu­láns óra azonban rendkívül ke­vés az öt halasi orvos számára. A megye többi kórházában vi­szont száz fölötti óraszámban történik - az osztályos munka melletti - pszichiátriai utógon­dozás. A kívülállók számára fur­csának tűnő világot az osztá­lyon dolgozók nagyon szeretik, pedig az orvostársadalom által kicsit lenézett szakmának is megvannak a szépségei. Az itte­ni betegek ugyanis sokkal job­ban kimutatják szeretetüket, ra­gaszkodásukat. A főorvosnő szerint néha a segítő szándék sem elég, hisz sokszor ütköznek falakba. A betegrehabilitáció te­rületén ugyanis nagyon rossz a helyzet. A hazakerülő pszichiát­DR. BÚZÁS ÉVA 1951-ben szüle­1997-ben kéz- mBLt—. dett dolgozni a halasi Semmel­weis Kórház neurológiai osz­tályán. 1982-ben neurológi­ából, 1987-ben pszichiátriá­ból, 1999-ben addiktológiá- ból szakvizsgázott. 1992-ben került át a kórház pszichiátri­ai osztályára. Hajadon. riai betegek reszocializációja, a visszailleszkedés segítése nehe­zen működik. Lyukas a szociális háló, mivel hiányoznak a meg­felelő intézmények. Nagyon sok az olyan szellemileg leépült, egyedül otthon maradó idős be­teg, akinek állandó felügyeletet kellene biztosítani. Az aktív ko­rú krónikus betegek számára pedig utógondozói rendszerre lenne szükség. Átmeneti reha­bilitációs intézményeket, védett munkahelyeket és szállásokat kellene biztosítani részükre. A családok mellett a kórhá­zaknak is problémát jelent mindezek hiánya. Mivel most heteket, hónapokat fekszenek az akut osztályokon a krónikus betegek, pedig nem ott lenne a helyük, hanem az utógondozói hálózatban. A félig gyógyult betegeket ki­kerülvén az életbe olyan meg­terhelés szokta érni, hogy rövid időn belül garantáltan visszake­rülnek a pszichiátriára. Sokan ezért perifériára kerülnek és el­kallódnak. ■ Depresszió, szorongás Baján a kórházban 1902 óta léte­zik elmeosztály, melyet 3 éve a szakmai kollégium az európai szabványoknak megfelelően a B kategóriában akkreditált. 1993 óta itt nincs hálós, rácsos ágy, zárt részleg. A jelenleg 86 ágyas osz­tály belülről nem is hasonlít kór­házra. A falakon festmények, sok virág. Vaságyak helyett heverők, klubszoba. Á súlyosabb betegek számára természetesen beren­deztek szubintenzív figyelő kór­termeket is. Rehabilitációs rész­leg nincs. Kizárólag akut esetek gyógykezelése folyik az osztá­lyon. Az ellátási terület Baja és vonzáskörzetében 110 ezer lakos. Éves szinten 2040 fekvő és 24 ezer járó beteget látnak el, az utóbbiakat 3 szakambulancián. Mindez 7 orvosra, illetve össze­sen 50 dolgozóra hárul. Az ápolá­si idő általában 13 napig tart. Ez­után a beteg adaptációs szabad­ságra mehet. Dr. Motika Dezső osztályvezető főorvos munkaide­jének harmadrészét menedzse­léssel és az informatikai fejlesz­téssel tölti, hogy az osztály nyere­ségesen, szakmai szempontból a kor követelményeinek megfelelő módon működhessen. Az osztá­lyon és a szakambulancián a pszi­chiátriai betegségek teljes spekt­rumát kezelik. Most van kialaku­lóban a pszichoszomatikus szak- ambulancia. Ennek keretében foglalkoznak majd azokkal a be­tegekkel, akiknél testi panaszok­ként jelentkeznek a lelki eredetű problémák. Nyitni kívánnak a kardiológia, a gasztro-enterológiai és a nőg, ógyászat felé. Példaként DR. MOTIKA DEZSŐ 1951-ben szüle­tett Szegeden. 1976-ban dokto­rált a SZOTE-n. 1980-ban neu­rológiai szak­vizsgát tett Deb­recenben. 1983-ban pszichiát­riai szakvizsgát tett Szegeden. 1976-tól 1993-ig dolgozott a szegedi klinikán. 1993 óta osztályvezető főorvos a bajai kórház pszichiátriai osztályán. Nős, egy felnőtt leánya van. kell megemlíteni, hogy szívinfark­tus esetén 70 százalékkal csök­kenhet a visszaesés, amennyiben a beteget pszichiáter is kezeli. A pszichiátriai betegek jelentős há­nyada depresszióban szenved. Egy Baja térségében készült, két évvel ezelőtti tanulmány mutatott rá arra, hogy a háziorvosoknál ki­töltött 2200 tesztből 600 esetben depresszióra utaló jelet szűrtek ki. Közülük több mint 120 páci­ens jelent meg a szakambulanci­án, illetve vett részt megfelelő ke­zelésben. A kutatás rámutatott arra, hogy rendszeres szűréssel jelentősen csökkenthető volna az öngyilkosságok száma, az alko­hol- és drogfüggőség kialakulása. A sorozatot szerkeszti: Ábrahám Eszter Munkatárs: Paprika Tamás, Király László Pszichiátria Kiskunhalason Dr. Kalmár Sándor főorvos nem­zetközi hírű szakember. Éveken át tagja volt a Nemzetközi Pszi­chiátriai Társaságnak. Számos előadást tartott hazai és nem­zetközi kongresszusokon - köz­te olyan pszichiátriai világkong­resszusokon is, amelyen ő volt az egyetlen magyar meghívott előadó. Továbbképzések, képzések, tanfolyamok állandó előadója, számára ugyanis az oktatás az orvosi-szakmai tevékenység szerves része. A hihetetlen mun­kabírású és rendkívül széles ér­deklődési területű szakember 1998-ban hiánypótló könyvet írt, amelynek immár második kia­dása jelenik meg. A Pszichiátriai szótár után most a Pszichiátriai propedeutika című könyvén dol­gozik. Érdeklődési területe a no- az utóbbi évti- sologia (a pszichiátriai diagnosz- zedek statiszti- tika), a transzkulturális pszichi- kái minden két- átria, a mitológia, a pszichopato- séget kizáróan lógia, a népegészségügy, a mi- bizonyítják, nőségbiztosítás az egészségügy- hogy Kiskun­ben, az oktatás, a pszichofarma- halason és tér- kológia, a szociálmedicina. Az ségében rend­utóbbi években legfontosabb té- kívül sokan vá­rnái: szorongás, depresszió, al- lasztják végső koholizmus, kábítószer-függő- megoldásként ség, öngyilkosság. az öngyilkos­Az általa vezetett halasi pszi- ságot, Kalmár chiátriai osztály 63 ágyas. Évente Sándor és mun- átlagosan 1200 fekvő és 6000 já- katársai Kelet­ró beteget lát el. A térségben ma- Európában gas az alkoholfüggők száma, és egyedülálló világviszonylatban is sok az ön- programot dol- gyilkosság. Az osztályon kezelt goztak ki. A depresszió-felisme- szerepet játszik benne az okta- betegek nagy része depressziós rési és öngyilkosság-megelőzési tás. (A programra lapunkban megbetegedésben és alkalmaz- program amerikai támogatással még visszatérünk.) kodási zavarban szenved. Mivel valósul meg, s rendkívül fontos ___________________________1 D R. KALMÁR SÁNDOR 1941-ben született Visken. 1960- ban tanítói oklevelet szerzett. 1967-ben végzett a SZOTE-n. 1976-ban neurológiából, 1983- ban társadalom-orvostanból, 1991-ben pszichiátriából szak­vizsgázott. 1990-ben nemzetközi orvosi dip­lomát (Master in social medicine and public health) szerzett. Több éven át tanítóként, majd körzeti orvosként dolgozott. 1979-1988 kö­zött Kecskemét városi főorvosa volt, majd 1988-94 között a megyei kórház pszichiátriai osztályán dolgozott. 1994 óta osztályvezető a kiskunhalasi pszichiátrián. HA SZENVED A LÉLEK. Sokan szégyellnek lelki problémáikkal szakemberhez fordulni, mert félnek attól, hogy bolondnak titulál­ják őket. Holott a pszichiátriai betegségek hátterében gyakran bioló­giai okok húzódnak meg, amelyek gyógyszeres kezelés nélkül nem gyógyíthatók.____________________________________________■ N em szégyen a betegség A neurotikus betegek krízis­vagy válsághelyzetben (válás, munkahely elvesztése) sem szí­vesen keresik fel a pszichiátert. Sajnos a kisvárosokban és a fal­vakban még mindig hátrányok­kal jár, ha kitudódik, hogy a beteg a „bolondoknál” feküdt. Szerencsére ezek az előítéletek fokozatosan változnak. Egyre több beteg jár be szívesen a szakrendelőbe, illetve ha már egyszer rászánta magát, szíve­sen visszajár az osztályra is. Ér­zi, látja a kezelés eredményes­ségét. Dr. Kovács Ágnes adjunk­tus 15 éve praktizál. Kedvenc te­rülete a neurotikus (lelki ere­detű testi betegek) kezelése. Ezeknél a betegeknél gyakoriak a hangulati zavarok, indulatai­kat nehezen képesek fékezni, nem képesek levezetni a fe­szültséget. A neurózis testi tü­netei leginkább a gyakori fejfá­jás, szívtáji nyomás, gyomorpa­nasz, esetleg ájulás, látás-, moz­gászavarok. A betegek többsé­ge a gyógyszeres kezelés mel­lett rendszeres pszichoterápi­ára szorul. Kovács doktornő a pszichote­rápia több irányzatát és mód­szerét ismeri és alkalmazza si­keresen. Egyik jól bevált mód­szer a csoportos vagy egyéni autogén tréning. Fekvő, ellazult helyzetben halk zene mellett a terapeuta segítségével a beteg megtanulja, hogy az alvásza­varát, a stresszhelyzeteket, a fe­szültséget önmaga is leküzdje, kontrollálja odahaza is. Ezek a tréningek heti 4-5 találkozás­ból, gyakorlatból állnak az am­bulancián vagy az osztályon (attól függően, hogy kezelésen levő osztályos vagy kezelésre bejáró betegről van szó). DR. KOVÁCS ÁGNES 1959-ben szüle­tett Baján. 1985- ben doktorált a SZOTE-n. 1989- ben pszichiátri­ai szakvizsgát tett a budapesti HIETE-n. 1985 óta dolgozik a bajai kórházban. 1988-tól 1992-ig Kecskeméten, a me­gyei kórház pszichiátriai osz­tályán dolgozott. Férjezett, egy fiú- és egy leánygyermek édesanyja. A kezelés egyik módja a tá­mogató pszichoterápiás beszél­getés, amikor az orvos kérdések sorozatával, az elmondottak ér­telmezésével rávezeti a beteget a pszichés tünetek megoldásá­ra, az okok felismerésére. A 3-4 hétig tartó kezelés után az pszi­chiáter még hosszasan figye­lemmel kíséri a beteget, akár évekig is eltarthatnak a vissza­rendelések. Gyógyultnak tekint­hető az az ember, aki vissza tud menni munkahelyére, elvégzi feladatait, be tud illeszkedni a mindennapi családi és közössé­gi életbe. Óriási szerepe van a háziorvosoknak a lelki eredetű testi betegségek felismerésében. Rövid bizalmas beszélgetés után könnyen kiderülhet, hogy a panaszok hátterében pszichés túlterhelés, kezdődő depresszió húzódik, amit a pszichiátrián eredményesen lehet kezelni. Kellő odafigyeléssel nem csupán az egészségügyet lehetne teher­mentesíteni a költséges kivizsgá­lásoktól. Ezzel csökkenthetnénk a kóros betegségtudat kialaku- lásának gyakoriságát is. ______■ E sély a gyógyulásra Kedvenc szakterülete a pszicho- tikus betegek kezelése, gyógyí­tása. A megyei kórház pszichi­átriai osztályának rehabilitációs részlegén elsősorban skizofrén betegeket és úgynevezett skizo- affektív (skizofréniában és han­gulati zavarban szenvedő) bete­geket kezel. Olyan betegeket, akiknek gyógyulásuk érdekében az akut ellátás után rehabilitáci­ós kezelésre is szükségük van. A krónikus esetek mellett gyakorta kerülnek a részlegre olyan bete­gek - elsősorban 18-24 év közöt­tiek - akik életük első pszichoti- kus epizódját csak a gondosan megtervezett, 1-2 hónapon át tar­tó rehabilitációs kezelés segítsé­gével tudják feldolgozni. Szá­mukra és a krónikus pszichiát­riai betegek számára is javallott és célravezető a csoportterápia. A csoportos foglalkozás ugyanis - dr. Erdélyi Rita szerint - az egyik leghasznosabb módszer ar­ra, hogy a betegek ismét vissza­léphessenek a szűkebb és tágabb közösségbe, tehát családjukba és a társadalomba. A csoportterápia része a rehabilitációs program­nak. A csoportterápián belül kis- és nagycsoportos foglalkozások, kreatív és mozgáscsoportok segí­tik a betegek gyógyulását. Emel­lett a részlegen pszicho- és szo- cioedukációs program is műkö­dik. A pszichoedukáció az, ami­kor is a beteget megismertetik a DR. ERDÉLYI RITA 1964-ben szüle­tett Pápán. 1989- ben végzett a pé­csi POTE-n, az­óta dolgozik a megyei kórház­ban. 1994-ben szakvizsgázott pszichiátriából. 1994 óta vezeti az osztály re­habilitációs részlegét. Férje­zett, két gyermeke van. betegségével. Ha ugyanis a bete­gek értik betegségük biológiai okait, hátterét - együttműködőb- bek. A csoportterápia részeként alkalmazott szocioedukáció pe­dig azért fontos, mert fejleszti a betegek szociális készségeit. A rehabilitáció rendkívül fontos ré­sze a munkaterápia. Az Izsáki úti épületben lévő faházban alakí­tott ki az osztály egy kis műhelyt, ahol a betegek egyszerű, ám mégis képességfejlesztő munká­kat (fa- és fémmunkák, gyöngy­fűzés, ragasztás) végezhetnek. Nagy gond, hogy kevés olyan vállalkozó akad a megyében, aki - még oly szerény fizetésért is - munkát adna a betegeknek. Pe­dig számukra sokszor a kétkezi munka, az alkotás öröme, a hasz­nosság tudata jelenti az egyet­len esélyt a gyógyulásra. Gyerekekkel foglalkozik A pszichiáterekben, mint álta­lában az orvosokban, elég nagy az empátia és a segíteni akarás. Ez a karitatív szellem hozott en­gem is a pályára - mondja Rácz- Nagy Ágnes, a pszichiátriai osz­tály orvosa, aki egyébként első­sorban gyerekekkel szeretett volna foglalkozni. Ezért a felnőtt pszichiátria szakvizsga meg­szerzése után elkezdte tanulni a gyermekpszichiátriát. Mivel a halasi pszichiátriai osztályon nincs meg a lehetőség a 18 éven aluli betegek ellátására, és a me­gyében összesen két gyermek­pszichiáter dolgozik, így a gya­korlatban a szegedi klinikán és a bajai mentálhigiénés gondo­zóban tud tapasztalatokat gyűj­teni. Emellett a felnőtt pszichi­átriai ellátás teljes spektrumá­val foglalkozik. Osztályukra elsősorban han­gulatzavarban, pszichózisban, személyiségzavarban és szenve­délybetegségben szenvedő bete­gek kerülnek, és kiemelkedően magas országos szinten az ön­gyilkosok száma is. Fiatalok és gyermekek körében elsősorban magatartászavarok, értelmi fo­gyatékosság, a tanulási nehéz­ségek és a hangulatzavarok, va­lamint az öngyilkosság a veze­tő problémák Az életköriilnjé- nyek és a családi minták mellett környezeti hatások is befolyá­solják ezeknek a problémáknak DR. RÁCZ-NAGY ÁGNES 1967-ben szüle­tett Halason. 1992-ben vég­zett a budapesti. Semmelweis Orvotudományi Egyetemen. 1993 óta dolgozik a halasi kórházban. 1998-ban tett ál­talános pszichiátriai szak­vizsgát. Jelenleg a gyermek­pszichiátriai szakvizsgájára készül. Férjezett, két gyerme­ket nevel. a kialakulását. Hiányszakmá­nak számít országos szinten, így városunkban is a gyermek­pszichiátria. A tapasztalatok szerint azok­nál a gyermekeknél alakulnak ki leginkább ezek a problémák - a genetikai hajlamosító tényezők mellett - akik az őket ért külön­böző behatásokat nem tudják feldolgozni. Itt kiemelkedően fontos a csa­lád, illetve az oktatási intéz­mény szerepe, de sokat lehetne javítani ezen, ha a gyermekpszi­chiátriában, gyermekpszicholó­giában, illetve mentálhigiéné­ben képzett szakemberekhez fordulhatnának a fiatalok és a problémát észlelő felnőttek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents