Petőfi Népe, 2000. június (55. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-10 / 135. szám

Petőfi Népe • • 2000. Június 10., szombat ünnepi magazin Szerkeszti: Bán János, Miklós Magda A SZERZETESRENDEK FELOSZLATÁSÁNAK ÉVFORDULÓJÁN / A remény és a közösség ünnepe Beszélgetés Szabó István piarista iskolaigazgatóval A tavasz kiteljesedésének megünneplése minden nép hagyományrendszerében megtalálható. A tavaszünnepek az euró­pai népek megkeresztelkedésével legin­kább a pünkösdhöz tapadtak, mivel az egyház keresztény tartalommal iparko­dott megtölteni ezeket. A tavaszi pompás virágzásban a Szentlélek ajándékát, ün­nepét hirdette s hirdeti ma is a hívek­nek. Az idei pünkösd azonban a ma­gyar egyházban drámai históriát is idéz. Otven évvel ezelőtt a szerzetesrendek feloszlatásával újabb súlyos megpróbál­tatás nehezedett a hívek közösségeire.- 1950. június 8-án és 9-én kezdődött az Ál­lamvédelmi Hatóság alaposan megtervezett akciója, majd ez folytatódott június 14-én, július 11-én és 14-én - idézi föl az idősebb szerzetestársak visszaemlékezéseit Szabó István, a kecskeméti Piarista Gimnázium igazgatója, aki akkoriban kilencéves volt.- Kényszertartózkodási helyekre zsúfolták össze őket, majd egy idő után többségüket szétzavarták.- Hivatalosan mivel indokolták tettüket?- Az akkori magyarázatok szerint a szerze­tesekre nem volt tovább szüksége a társa­dalomnak, mert munkájukat - elsősorban a tanítást és a betegápolást - az állam vette át. A négy évtized keserű tapasztalata meg­mutatta, hogy ezzel mennyi veszteség érte az egész magyar társadalmat. A szerzete­sek elhurcolása ellen a hívek több helyen hősiesen tiltakoztak. A püs­pöki kar tárgyalásokat kez­dett az állami hatóságok­kal. De minden erőfeszí­tés eredménytelen ma­radt. Szeptember 7-én megjelent a törvény, amely megvonta a szerzetesek működési en­gedélyét - négy rend kivéte­lé­vel, amelyek nyolc iskolát to­vábbra is fenntarthattak.- A kecskeméti szerzetesház és az iskola éppen a kivételek kö­zött volt...- Az akkoriban itt tanító hu­szonöt testvér nem tudta, mi­lyen sors vár rá. Innét ugyan nem vittek el senkit, de amikor nyilvánvalóvá vált, hogy ez az intézmény „ideiglenesen” meg­maradhat, mindenki tudta, hogy megint nehéz korszak kö­vetkezik. Félelemben, szoron- gattatás közt, szegénységben, másodosztályú állampolgárként nem volt könnyű gyermeket ne­velni, tanítani.- Ezek szerint tehát a mostani ünnep önöknél a nehéz idők fel­idézésével telik?- Pünkösd, az egyház születé­sének az emléknapja, a vigasz­talás, a bátorság, a tudás, a böl­csesség lelkének a kiáradását kínálja. Ha visszatekintünk - most az egész magyar egyház felidézi ezeket a viharos időket -, éppen az öröm és a vigaszta­lás kell hogy szétáradjon közös­ségeinkben. Az, hogy létezünk, hogy a rendszerváltoztatás után képes volt megújulni, megerő­södni sok korábban megsemmi­sített, halálra ítélt közösség, azt bizonyítja, hogy az Ur Szent Lelke valóban leszállt a földre, működik, éltet, érlel, gazdagít. Most, a jubile­umi Szentévben még erősebben hat ránk ez a különleges, erősítő kegye­lem. Mai gondjainkban pedig - ami­kor már csüggednénk - ép­pen a mártír testvérek pél­dája ad erőt és biztatást. Hány pap és szerzetes­nővér és üldözött világi hívő mondhatta el Szent Pállal akkori­ban: „Fáradtam és kínlódtam, éhez­tem és szomjaz­tam, gyakran koplaltam, fa- és nem volt mit fölvennem”, s Krisztus nevéért •mindezt el tud- ™Jwák viselni.- Hogy ünnepük a kecskeméti szerzetesek az idei pünkösdöt?- Igaz közösségi ünnepet tervezünk. Régi iskolai hagyományt fölújítva immár a ne­gyedik alkalommal rendezzük meg a kerti ünnepélyünket, amelyre meghívtuk régi ta­nítványainkat, a diákjaink szüleit, hozzá­tartozóit és ott lesznek természetesen a tantestület tagjai is. Hisszük, hogy a Szent­lélek ünnepét - a templomi szertartások mellett - méltóbb formában, mint testvéri­baráti közösségben nem is ünnepelhetnénk meg. Könnyed kikapcsolódást ígérünk, amely lehetőséget kínál a táncra, a játékra, de az elmélyült, alapos beszélgetésekre, ba- rátkozásra. Úgy érezzük, hogy a mai egy­házi iskola - a többi között - éppen ezen a területen tud olyan többletet nyújtani, amely megkülönbözteti a sok hasonló célú intézmény között. Őszintén remélem, hogy ez a mostani pünkösd is meghozza s szét­hinti áldásos égi adományait, amelyből, re­mélem, a Petőfi Népe olvasói is erőt merít­hetnek. FARKAS P. JÓZSEF A pünkösd keresztényi csodája A Szentlélek eljövetele Naivságában is csodálatos, arany-bíbor ragyogású kép lát­ható a hildesheimi St. Lamberti- templom Péter-Pál oltárának belső szárnyán. Ismeretlen mes­ter alkotása, a 15. század első negyedében készülhetett, és ilyentájt, pünkösd hetében, mindig a hívők, a templom­ba betérők elé tárják ezrek gyönyörűségére. A Szentlélek el­jövetelét örökíti meg: közép­pontjában a Szűz, Jézus Krisztus anyja, feje fölött a Szentlélek galamb formájában, köröt­te pedig a Megváltó tanítványai, az apostolok. A galamb, a Szent­lélek jelképe már a 2. századi ábrázolásokon jelen van. Szent madárként azonban még ennél is régebbi: szimbólum volt a fö­níciaiaknál, a babilóniaiaknál, a görögöknél. Mi több, az iszlám vallásban is: Mohamed próféta védelmező kísérője. A keresz­ténység kialakulásával viszont az egész világon elterjedt jelkép­pé vált. „És Jézus megkerésztelked- vén, azonnal kijőve a vízből; és ímé az egek megnyilatkozának néki, és ő látá az Istennek Lelkét alájőni mint egy galambot és ő reá szállani.” (Máté Evan- gyélioma 3.16 - Károli Gáspár fordítása.) A pünkösd ke­resztényi csodája a Szent Lélek eljövete­le annak a galambnak az alakjában, amelyet annakidején az ég kül­dött látomásként a Ga- lileából Keresztelő János­hoz zarándokló Jézus­nak. „És amikor a ) pünkösd napja eljött, mindnyá­jan (=az apostolok) egyakarat- tal együtt valának... (Jeruzsá- lemban, hogy megfeszített, har­madnapjára föltámadott Meste­rük szerepét majd az ő kis kö­zösségük vegye át és hirdesse tanait, miáltal az isteni mű az ember kezébe kerül) és meg- telének mindnyájan Szent Lé­lekkel, és kezdének szólni más nyelveken, a mint a Lélek adta nékik szólniok...” (Apostolok cselekedetei, 2.1,4) Szólniok, hogy a világ összes nyelvén hir­dethessék Krisztus egyházának tanításait, általuk pedig a babi­loni átokkal, a soknyelvűséggel sújtott Föld minden népéhez szólhasson a keresztény egy­ház. Fodor András Pünkösd Minden tavasszal újra élem a reggel gyönyörét: a lucfenyők, a kertek magasában, keserves, hosszú boldog szaggatással burukkolnak a gilicék. És fölcsattan a gyermekének, fölbúg az orgonya: Jövel szentlélek! - vigyél el a nyárba, hol égig ér a játék palotája, szabadság otthona. Már jön értem apám az állomásról, futok elébe ki, ­a kanyarból is látom szívdobogva: örömöt ír felém a sétabotja, föl-fölbuktatja, lengeti. Holnap pünkösd napja A húsvét utáni ötvenedik na­pon, így ebben az évben jú­nius 11-én, vasárnap ünnepli a keresztény világ a Szentlé­lek eljövetelét és egyben az egyház megalapítását, azaz pünkösd napját. A pünkösd elnevezés a görög pentekosztész, azaz ötvenedik szóból származik, és minden év­ben május 10-e és június 13-a kö­zé esik. A pünkösd az ókori zsidóság­nál eredetileg aratási hálaadó ün­nep volt, ez később az úgyneve­zett Sínai-hegyi szövetség meg­ünneplésének tartalmával bővült. A zsidók ma is ezt ünnepük, míg a keresztények a pünkösdöt a Szentlélek alászállásának napja­ként tisztelik. Pünkösdöt a keresztény egy­ház születésnapjának is tartják. E mögött az a magyarázat húzódik meg: az evangélium szerint Krisztus mennybemenetele után az apostolok, Mária és a legköze­lebbi tanítványok közösen ünne­pelték a pünkösdöt. Szent Péter prédikációját követően sokan megtértek, belőlük alakultak az első keresztény gyülekezetek. A magyar pünkösdi szokások a keresztény ünnephez kapcsolód­nak, de számos vonásukban ősi tavaszünnepi pogány rítusok em­lékét is őrzik. Jellegzetes pünkösdi népszo­kás a pünkösdölés, a pünkösdi ki­rály és királyné választása, vala­mint a májusfa felállítása vagy ép­pen kidöntése. Több helyen ma is a pünkösdi búcsú vonzza a legna­gyobb tömegeket. A pünkösd idő- és termésjósló napként is ismert. Ha ezen a napon esik az eső, üsz­kös lesz a gabona. Ha szép az idő, sok bor lesz - tartják sok helyen. A szokásos ünnepi étel ilyen­kor a rántott csirke vagy az idei li­ba volt, uborkasalátával. Pün­kösdkor lehetőleg sárga süte­ményt sütöttek, ez a néphagyo­mány szerint a szép kenderter­mést biztosítja. Szentév a Szentföldön A Szentföldön nem lehet elegendő időt tölteni. Ahogyan egy hosszabb ideje ott élő neves tollforgató jegyezte meg: „Két heti tartózkodás után könyvet akartam írni, két hónap után maradtam a cikkeknél, két év leteltével pedig változatlan buzgalommal gyűjtöm a benyo­másokat...” Történelem és le­gendák kapcsolódnak össze, a hely szelleme a Bibliát idézi, s, ha ez mindig így van, különösen érvényes az idei Szentévben. A hétköznapok között most ismét ünnepi a készülődés, pünkösd közeledtével. Ám a három nagy világvallás által egyaránt szent városnak tartott Jeruzsálemben van új a nap alatt, s ez prózaian segíti az időzavarral küszködő látogatót. Négy esztendei munkával, a legkiválóbb szakemberek bevo­násával felépítették 1:50 arányos mértékben a hajdani Jeruzsále­met. A várost sokszor elpusztí­tották a hódítók, de mindent és mindenkit túlélt. Jeruzsálemben természetesen nem lehet csak a múltnál időzni, hiszen a város jelenét tucatnyi ENSZ-határozat szabályozná, ha megtartanák azokat, jövőjéről pedig alap­vetően eltérnek az elképzelések. Az elmozdulás nem gyors, de a helyszínen járva mégis érezni valami reményt. A Szentév folytatódik a Szent­földön. ____ FEB K ÖRMENET. A szentkúti pünkösdi körmenet az egyik legjelentősebb Bács-Kiskun megyei búcsújáró hely. Esztendőről esztendőre sok ezren zarándokolnak el ide közelről, s távolról egyaránt. A Szentlélek eljövetelének ünnepe megmaradt az egyik legszebb, legemlékezetesebb vallási ünnepünknek._______■

Next

/
Thumbnails
Contents