Petőfi Népe, 2000. június (55. évfolyam, 127-151. szám)
2000-06-08 / 133. szám
I 2000. Június 8., csütörtök IPAR. PÉNZ INFRASTRUKTÚRA Petőfi Népe - 9. oldal Jobb a külföldi, mint a magyar? Kevés a megfelelően képzett hazai profi szakember Magán-vasúttársaságok A kormány ezer kilométer mellékvonalat adna át a vállalkozóknak Tavaly adták át Kiskunfélegyházán a TE Ganz-Röck Kazán és Erőművi Berendezések Rt. új kazángyárát. A kétmilliárd forintos beruházás keretében a Csanyi úti gyártelep két új csarnokkal, raktárral és irodaépülettel bővült. A főleg erőművi kazánok gyártásával foglalkozó új üzemrész kétszáz ember számára biztosít munkahelyet. Kiskunfélegyháza A kezdeti öröm azonban mára elszállt. Egyre több magyar érzi ugyanis, hogy a cég indokolatlanul sok külföldi (lengyel, szlovák) munkaerőt foglalkoztat. Ráadásul az a hír járja, hogy a külföldieket aránytalanul túl is fizeti. A lengyel és szlovák hegesztők kétszer-háromszor annyit keresnek, mint a magyarok. Vasasnak nevezték hajdan Félegyháza NB Il-es futballcsapatát is. Mert a város igazán vasas város volt. Most külföldi hegesztők dolgoznak abban az üzemben, amely indulásakor helybeliek tömeges foglalkoztatását ígéne. Azt, hogy a gyárban lengyelek és szlovákok is dolgoznak, Bálint György vezérigazgató sem tagadta. A dolog azonban korántsem ilyen egyszerű - mondta. Magyar minősített hegesztőkből ugyanis annyira kevés van, hogy szinte kilincselni kell értük. S ha jelentkezik is a gyárban magyar hegesztő, csak ritkán felel meg az elvárásoknak. Ezért kényszerül arra a vezetés, hogy külföldi (lengyel, szlovák) szakemberekkel dolgozzon. A külföldi munkaerőt viszont csak abban az esetben veszik igénybe - hangsúlyozta a vezérigazgató -, ha az adott feladat ellátása magyar szakmunkásokkal nem biztosítható. Teres Tamás, a cég szakszervezeti titkára elmondta: a külföldiek nem tartoznak a TE Ganz- Röck Rt. állományába. Valamennyien alvállalkozók alkalmazásában állnak. A cég ugyanis számos alvállalkozóval áll kapcsolatban. Elsősorban így próbálja biztosítani a szükséges és megfelelően kvalifikált munkaerőt. A titkár elismerte, hogy már bocsátottak vagy utasítottak el magyar szakembereket. Ám kizárólag olyanokat, akik nem voltak megbízhatóak, vagy nem feleltek meg a szakmai elvárásoknak. Felvételkor, a szakmai bizonyítványok elkérése mellett minden jelentkezőt letesztelnek a gyár tanműhelyében. Aki megfelelően elkészíti a próbadarabot, azt felveszik. Kizárólag azt. Kis János, a cég üzemi tanácsának vezetője nem cáfolta, hogy a külföldi szakemberek többet keresnek. Hozzátette azonban, hogy többet is dolgoznak. A lengyelek, szlovákok zokszó nélkül, bármikor elvállalják a délutáni, sőt az éjszakai műszakot is. Konkrét összeget azonban nem tudott mondani. A lengyeleket, szlovákokat ugyanis az alvállalkozók fizetik. Arra a kérdésre, hová tűntek a hajdani elődcégnél (Április 4. Gépipari Művek) dolgozó minősített hegesztők, Kis János elmondta: többségük élt a rendszerváltás után kínálkozó lehetőséggel és külföldön keresett munkát. Hozzátette: a munkaügyi központ helyi kirendeltségével együttműködve folyik ugyan minősített hegesztői képzés. Ám a tanfolyam végzősei sem mindig válnak be. A TE Ganz-Röck Rt.-nél jelenleg több mint ötszázan dolgoznak. Közülük 43 saját állományú, magyar hegesztő. A külföldi hegesztők létszáma munkaigénytől függően 20-40 között mozog. A magyarok elégedetlenségével kapcsolatosan Kis János elmondta: május elsejétől a közvetlen termelésben dolgozó fizikai dolgozók bérét átlagosan 25 százalékkal emelték. Egyébként a gyár tervei közt már régóta szerepel, hogy a vendég- munkásokat mielőbb magyar hegesztőkkel váltsák ki. Ehhez azonban megfelelő képesítésű és hozzáállású szakemberekre van szükség. HÓDI-SZÁSZ Nyári munkák diákoknak Kecskemét Az első irodát 1989-ben Debrecenben nyitották meg. Ezt követően alakult ki a Meló-Diák Országos Diákvállalkozási Hálózat. Azzal a céllal, hogy a hallgatókat rendszeres és szervezett munka- végzési lehetőséghez juttassa vidéken is. Jelenleg több mint ötven városban található helyi iroda. A Meló-Diák cégszerűen szerződik a megbízókkal. Vállalja a felelősséget a teljesítés minőségéért, a diákok pedig szövetkezeti tagként dolgoznak. Csak azok lehetnek .tagok, akik betöltötték a 16 évet és nappali tagozaton tanulnak. A belépéshez iskolalátogatási igazolás, adókártya, személyi igazolvány szükséges, valamint 1 ezer forint vagyoni hozzájárulás. Ezt kilépéskor visszaadják. Előnyös a diákoknak a Meló- Diákkal dolgozni. Megfelelő munkát lehet kapni egész évben. Szakmai és üzleti tapasztalatokat lehet szerezni. Mindenki annyit dolgozik, amennyit akar. A Meló- Diák megvédi érdekeiket. A megbízók sem járnak rosszul. Kecskeméten 1991. óta működik iroda. Idén nyárra is sokféle munkát kínál: gyári szalagmunkát, bolti, áruházi munkát, szórólap- és újságterjesztést, plakátragasztást, hostess munkát, kérdő- ívezést, adatrögzítést, irodai munkát. Az iroda a Hornyik J. krt. 3. alatt található. TUDÓSÍTÓNKTÓL Budapest A magyar vasúthálózat még a XIX. században alakult ki, azóta a személy- és áruszállításban elvesztette monopolhelyzetét. Az elavult hálózat, az egyre öregedő géppark mellett az is növeli a MÁV veszteségeit, hogy ma már sokan inkább a közutat, vagy a vízi, illetve légi szállítást választják. vállalkozóknak átadni. Az ötszáz kilométert is meghaladja azoknak a vonalaknak a hossza, amelyek megyén, vagy région belüli helyi forgalmat bonyolítanak le. Európa legtöbb országában ezeket a járatokat a régiók sokkal gazdaságosabban üzemeltetik, mint a nagy vasúttársaságok. Menetrendjük a helyi viszonyokhoz rugalmasan alkalmazkodik, sokkal kevesebb dolgozót foglalkoztatnak, ráadásul nem kell eltartaniuk a nagyvállalat közös intézményeit. A tervek szerint a vasúti szerelvényeket és a működtetéshez szükséges berendezéseket adnák A forgalom jelentős csökkenése elsősorban a mellékvonalakon észlelhető. Ezért a vasúthálózat korszerűsítésének első lépéseként a kormány határozatot hozott arról, hogy mintegy ezer kilométernyi mellékvonalat vállalkozásba kell adni. A vasúttársaság - egy nemrég összeállított elemzés alapján - arra tett javaslatot, hogy 1206 kilométernyi mellékvonal üzemeltetését kellene első körben magánkézbe adni, ezen belül három keskeny nyomtávú kisvasutat lehetne önkormányzatoknak vagy át az újonnan alakuló vállalkozásoknak, a továbbiakban azonban az üzemeltetés, a karbantartás és felújítás az új tulajdonos feladata lenne. A balatonfenyvesi kisvasút iránt állítólag már van komoly érdeklődő, hiszen ez ígéretes idegenforgalmi vállalkozásnak látszik. A vasútvonal mentén található a Csiszta gyógyfürdő, az erdőgazdaság pedig vadászokat vár. A hírek szerint a Mátészalkáról elágazó három szárnyvonal is új gazdára lelhet. A részletes terv a kormány elé kerül, de a vasúttörvényt is meg kell változtatni, mert jelenleg vasutat csak a MÁV üzemeltethet Magyarországon. A végleges döntések meghozatala után kezdődhetnek a tárgyalások a vállalkozókkal, önkormányzatokkal. KOÓS TAMÁS Ne menjünk külföldre biztosítás nélkül! Budapest A statisztikák szerint évente mintegy 11 millióan utaznak külföldre, a legtöbbjük mindenféle biztosítás nélkül. A magyarországi utas- biztosítási piac a becslések szerint 3-3,5 milliárd forintra rúg, ám a biztosítók azt szeretnék, ha ez jelentősen bővülne. A káresetek gyakoriak, a kárérték sokszor milliós nagyságrendű. A Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) azt ajánlja, senki ne induljon el még egy napra sem biztosítás nélkül. Egy közepes útikönyv áráért már olyan biztosítást vásárolhatunk, amellyel gondtalanná tehetjük hosszan előkészített utazásunkat. Mégis, az utazóknak mindössze 30 százaléka köt biztosítást - nyilatkozta lapunknak Csurgó Ottó, a Mabisz elnöke. A legtöbb ember úgy véli, külföldön sem fenyegeti több veszély, mint itthon. Ez a megállapítás pedig úgy pontos: külföldön is annyi veszély fenyeget, mint idehaza! Valóban nem választhatjuk meg, hogy hol érjenek utol minket a kellemetlenségek, hogy például itthon, vagy Barcelonában essen ki a fogunkból a tömés. De minden baj enyhíthető. Magyarországon jelenleg nyolc biztosító- társaság kínál utazással összefüggő biztosításokat, amelyeket a fiólarodákon kívül az utazási irodákban, a nagyobb pályaudvarokon, a határállomásokon, posta- hivatalokban, repülőtéren is meg lehet kötni. A modern biztosításokhoz, ma már úgynevezett assistance szolgáltatás is jár. Ezzel gyakorlatilag egy profi világhálózatot tudhat maga mögött az utazó, amely a Föld bármely pontján a segítségére siet, ha arra szükség lenne. Az assistance szolgáltatásról Trunkó Barnabás, a Mabisz főtitkára azt mondta: „úgy működik, mintha minden utazónak, turistának egy saját konzulátusa lenne a világ minden pontján”. _______________________l*T*l T avalyi mérleg Budapest Csaknem 153 milliárd forintot használt fel múlt évben a Munkaerő-piaci Alap a Szociális és Családügyi Minisztériumban készített elemzés szerint. A legnagyobb kiadási tétel - csaknem az egész összeg fele - 1999-ben is a munkanélküliek jövedelempótló támogatáson kívüli ellátását szolgálta. Az idén május elsejétől már megszűnt jövedelempótló támogatásra a múlt évben 20 milliárd forint feletti összeget utalt át a Munkaerő-piaci Alap az ön- kormányzatoknak. A jövedelem- pótló támogatást korábban azok igényelhették, akik kimerítették a járadékfolyósítási idejüket. Az előnyugdíjak finanszírozására például valamivel, több mint 10 milliárd forint jutott. A megyékhez juttatott decentralizált keret legnagyobb része, mintegy harmada a közhasznú munkák indítását szolgálta. Csaknem 30 százalék jutott a különféle képzési programokra. A munkanélküliek foglalkoztatása esetén a munkáltatóknak nyújtott bértámogatásra a decentralizált keret bő egytizedét fordították a területi munkaügyi központok. Az új munkahelyek létrehozására is körülbelül ennyit költöttek. ■ Készül a Dél-alföldi régió arculatterve A vezető szlogen: egyedi termékek, minőség és innováció „A minőség és az innováció régiója.” Az elképzelések szerint ez lenne az, amit a Dél alföldi régió képviselni szeretne a nagyvilág előtt. Az uniós támogatással készülő regionális marketingprogram célja: a Dél-Alföld egyedi vonásainak és a bennük rejlő lehetőségek megfogalmazásával eladhatóvá tenni a régiót a külvilág, Európa felé. Békéscsaba Minőség és innováció. Ez az, amit hangsúlyozni, amiben különbözni akar a dél-alföldi régió a többi régiótól. Az elképzelések között szerepelt még a „Magyarország napfényes déli régiója” és a „Délkelet-Európa kapuja” szlogen is, végül azonban a minőség és az innováció győzött, bár a „napfény” és a „Délkelet kapuja” sem merül feledésbe. A régió most készülő marketing-stratégiájának az előnyök felsorakoztatásával kell „értékesíthetővé” tennie a Dél-Alföldet. Az arculattervre azért is szükség van, mivel a központilag létrehozott régióknak nincs egyéni megjelenítése, imázsa, amivel különböznének egymástól.- A Dél-Alföld marketingstratégiájának elkészítésére egy konzorcium jött létre, mely Békés, Csongrád és Bács-Kiskun megyék agrárkamaráiból, kereskedelmi és iparkamaráiból, területfejlesztési tanácsokból, a közép-békési kistérségből és a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Kht.-ból áll. A pénzt a Phare regionális kísérleti program biztosítja - tudtuk meg Zahorán Józseftől, a Békés megyei önkormányzat befektetési és vállalkozás-fejlesztési menedzserétől. Az arculatterv a jövőt is meghatározhatja, hiszen a régióról kialakított képhez alkalmazkodni is kell. Ha a minőség és az innováció a fejlesztésekben, a kistérségi programokban, a helyi vállalkozások szintjén nem valósul meg, akkor hiába állít pozitívat az arculatterv, az összhatás mégsem lesz előnyös. De mi is az előnye, illetve a hátránya annak, ha a Dél- Alföld a minőség és az innováció régiójává válik? A formálódó marketingterv szerint a szlogen egy dinamikus, kreatív, fejlődő régió képét sugallja. Hozzájárulhat a multinacionális cégek letelepítéséhez, összhangban áll az uniós elvárásokkal, vonzó, és elemei már most megtalálhatók a régióban. Hátránya viszont, hogy jelenleg még csak vélt erősségeibe épít, azaz a Dél-Alföld még korántsem olyan fejlett, mint azt sugallni szeretné. Kirekesztő, hiszen csak a régiós centrumokra, felsőoktatási központokra számít, és nem is igazán egyedi. A marketingterv szerint a dél-alföldi régió legfontosabb termékcsoportjai a húskészítmények (sertés, szárnyas), a konzervek, a zöldségfélék (paprika, hagyma, spárga), a gyümölcsök (barack, szőlő), a bor és a pezsgő, valamint a gabonafélék (búza, kukorica), az építőanyagok (tégla, cserép, üveg, fajansz), a textiltermékek, vegyipari termékek (olaj, gumi, vegyi áru, festék), finomszerelvények (kapcsolók, elektronikai termékek), nyomdaipari és gépipari termékek. A régióban egyedülállóan sok „hungaricum”, máshol nem gyártott vagy nem található egyedi termék készül, szolgáltatás található. Ilyen a szegedi és kalocsai fűszerpaprika, a Pick szalámi, a gyulai és a csabai kolbász, a kecskeméti barackpálinka, a makói hagyma, a dél-alföldi borok és pezsgők, a konzervek, a gyógyvizek, valamint a kulturális és turisztikai programok (Szegedi Szabadtéri Játékok, Gyulai Várszínház, Körösök völgye stb). A Dél-alföldi régió marketingterve a közeljövőben kap végleges formát. A régió lógója a tervek szerint kék és zöld színű lesz, a Duna, a Tisza és a Körös folyókat is megjelenítik rajta. ___ K. A. K ALÁSZOSOKAT TERMEL?- lisztharmat?- fuzárium?- helmintosporium?- septoria?- rozsda? Ne legyen gondja a-Ccaramba= 1,2 liter/ha dózisban megoldja! — vetésfehérítő? 0,1 liter/ha dózisban megoldja Felvilágosítás, szaktanácsadás: Gulyás István 30/999-7931 Cyanamid Hungary Kft. 1133 Budapest, Váci út 110. Tel.: 350-0263
