Petőfi Népe, 2000. május (55. évfolyam, 101-126. szám)
2000-05-26 / 122. szám
6. oldal - Petőfi Népe BEMUTAT J UK A Z ÁPOLÓKAT 2000. MÁJUS 26., péntek Hl Köszöntjük az ápolókat! A betegnek van igaza Az ápolás szép hivatás Az ápolóm mindig számíthatsz! Ez a jelmondata annak a megyei emlékünnepségnek, amelyet ma rendeznek az ápolónők nemzetközi napja alkalmából Kecskeméten. A Tudomány és Technika Házában ma ott lesznek a megye hat kórházának ápolónői, asszisztensei - mindazok, akik áldozatos munkájukkal nap mint nap hitet tesznek emberségükről, jóságukról, hivatástudatukról. Az emlékülést a megyei kórház és az Ölelő Kéz Ápolási és Hospice Alapítvány rendezi. Az ápolónők napját lapunk ezzel az összeállítással köszönti: bemutatunk néhány kiváló ápolót. Áldozatkészség, szeretet ROBÁR ZSUZSANNA 1971-ben született Kecskeméten. 1988 óta dolgozik a megyei kórházban. 1993-ban végezte el az általános ápoló- és asszisztensképzőt. 1996-ban felnőtt szakápolói képesítést szerzett. 1999- től az egészségügyi főiskola diplomás ápolói szakának hallgatója. Elvált, 2 gyermeke van. 17 évesen került a kórházba segédápolóként. Nagyon hamar megszerette az ápolói munkát. Több tudásra vágyott, ezért végigjárta az ápolónői szakma lehetséges iskoláit. A munkája iránti elkötelezettség és érdeklődése az új dolgok iránt arra késztette, hogy beiratkozzon az egészségügyi főiskola diplomás ápolói szakára. A folyamatos tanulás mellett ezen idő alatt bebizonyította példamutató munkájával, hogy alkalmas feladata ellátására, kiváló ápolónak bizonyult a betegek és az osztály valamennyi dolgozója előtt. Rendelkezik az ápolónő számára egyik legfontosabb képességgel, hogy együttérez a betegekkel, és kész az áldozatvállalásra. 1995 óta a fül-orr-gégészeti osztályra került, ahol különösen kiemelkedő teljesítményt nyújt a gyermekek és a daganatos betegek ellátásában. ■ Segíteni szeretnék ÁRVA GABRIELLA 1974-ben született Kecskeméten. 1991-ben végzett a kiskun- halasi egészség- ügyi szaldskolá- ban. 1991 óta dolgozik a Kecskeméti Repülőkórház belgyógyászati osztályán, 1995 óta a szubintenzív részlegen. 1996-ban végezte el a felnőtt szakápolói szaktanfolyamot. 2000. május 21-én, a honvédelem napja alkalmából kórházi elismerésben részesült. Hajadon. A mindig kedves, mosolygós fiatal nővér akkor döntötte el, hogy ápolónő lesz, amikor édesanyja nagyon megbetegedett. Segíteni akart rajta, s más bajba jutott, rászoruló embereken. Ez vezérli ma is. A Kecskeméti Repülőkórházban a belgyógyászati osztály szubintenzív részlegén dolgozik. Ott, ahol a legsúlyosabb állapotban lévő, állandó felügyeletet igénylő betegek fekszenek. Sok minden változott a pályán töltött kilenc év alatt, egyre több az idős beteg, s sajnos, kevés az ápolói munka erkölcsi és anyagi megbecsülése. Véleménye szerint az egészségügyi dolgozókat tisztességesen kellene megfizetni.- Mi nem papírral dolgozunk, amit, ha elrontunk, el lehet dobni. Mi élő emberekkel foglalkozunk, akiknek az élete a kezünkben van. Az emberi életet pedig nem lehet félvállról venni. Úgy érzem, hogy mi ápolónők, mindent megteszünk - 12 órás munkarendünk mellett is folyamatosan képezzük magunkat -, de a megbecsülést, elismerést sajnos, nem mindig kapjuk meg - vallja Árva Gabriella. ■ Véletlenül lett ápolónő SZUNYIJÓZSEFNÉ 1951-ben született Kisszálláson. 1968-71 között a budapesti Balassa János-ápoló- nőképzőbe járt. 1971-től először a Kecskeméti Repülőkórházban, majd a félegyházi városi kórházban dolgozott ápolónőként. 1979-ben érettségizett. 1983-ban intenzív szakasszisztensi vizsgát tett Pécsett. 1985- től a félegyházi városi kórház intenzív részlegének vezetője. Férjezett, 2 gyermeke van. Mielőtt ápolónő lett volna, soha nem járt kórházban. Valami mégis odavonzotta. Emberszere- tete, türelme, tanulási vágya, kitartása és még valami. Egy újsághirdetés, amelyben ápolónőket kerestek. Szunyi Józsefné, a félegyházi városi kórház intenzív részlegének csoportvezetője fejest ugrott az ismeretlenbe, így lett ápolónő. Tanulóidejét éppen az influenza- járvány idején töltötte, így hamar megtanult a betegekkel bánni, köztük élni, segíteni rajtuk. A Kecskeméti Repülőkórházban és a félegyházi városi kórházban három műszakos nővérként kezdte, később 2 gyermeke mellett sem hagyta abba munkáját. Kiskunfélegyházán 1980-ban adták át a hatágyas intenzív részleget. Szunyi Józsefné 1985- ben lett a csoport vezetője, így most már egy műszakban dolgozik reggel 6-tól délután 2-ig. Az intenzív részleget jól felszereltnek, modernnek tartja, ápolónőben sincs hiány, nyolc nővér dolgozik a keze alatt. Életét nem is tudná máshol elképzelni. Tudását ezen a részlegen tudja legjobban kamatoztatni, hiszen erre az osztályra kerülnek a legsúlyosabb betegek. A legnagyobb öröm számára, ha az ilyen emberek felépülve, tiszta elmével távoznak az intenzív részlegről. Szunyi Józsefné úgy érzi, megtalálta hivatását: ápolónőnek született. Mi vagyunk a betegekért. Ha vidámak, kedélyesek, megértőek és segítőkészek vagyunk, a beteg gyorsabb felépülését segítjük. Ezt a nézetet vallja Malaa Ti- borné Margó nővér, a kalocsai kórház sebészeti osztályának fő- nővérhelyettese. Immár 29 éve dolgozik ugyanazon az osztályon. Hivatástudatát, szorgalmát kollégái, felettesei és ami a legfontosabb, a betegek messzemenően elismerik. Sajnos, anyagiakban ez az elismerés kevés. Három műszakban végzi feladatát havi bruttó 41.500 forint alapbérért, amihez havonta 7.500 forint munkaköri vagyis ágy melletti pótlék jár. Férjével két nagykorú fiúgyermeket kellett ebből felnevelniük. Fiatalabbik gyermekének egyetemi tanulmányai is jelentős kiadásokkal járnak. A havi nettó bér erre messze nem elég. Hobbikertben, paprikatermesztéssel kénytelen kiegészíteni a család jövedelmét. Ez a szomorú valóság. Margó nővér, ha délelőttös, reggel 6 órakor már átveszi az osztályt éjszakás kollégáitól. A reggeli negyed nyolcas vizitre a MAKRA TIBORNÉ 1952-ben született Kecelen. 1971-ben a kecskeméti egészségügyi szakiskolában végzett, gimnáziumi é- rettségi után. 1971 óta a kalocsai kórház sebészeti osztályán dolgozik. 1980-tól az osztály főnővérhelyettese. Férje- . zett, 2 felnőtt fiú édesanyja. 60 ágyas osztály 15 kórtermében a betegeket megmosdatta, kiosztotta az injekciókat. Megtörténik a lázmérés, a műtétre való felkészítés. A viziten a főorvos joggal várja el a katonás rendet. Szinte kizárt dolog a mulasztás. Műtét után jönnek a kötözések, az orvos utasításai szerinti gyógyszeradagolás, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Margó nővér szerint, ha a beteg mosolyogva, gyógyultan távozik, annál nagyobb sikerél- mény nincs a világon. ■ Kitüntetett életmentő Az ápolói pályára a véletlen vezette. 5. osztályos tanuló volt, amikor a barátjával mentek haza az iskolából és látták, hogy egy idős bácsi dülöngél. Először azt hitték, hogy részeg, de azért odamentek hozzá és kiderült, hogy rosszul van. Azonnal mentőt hívtak és ezzel megmentették az életét, mert infarktusa volt. Időben érkezett a segítség. Életmentő oklevelet kaptak. Ekkor érezte meg először, hogy milyen jó másokon segíteni. Az általános iskola után jelentkezett az ápolóképzőbe, de a felvétel nem volt egyszerű, nappali tagozaton addig még nem végzett férfi hallgató. Ő volt az első. Az életét csak emberek között tudja elképzelni, „tenni másokért” - ez a hitvallás tartja a pályán. A baleseti sebészet ambulanciáján nincsenek egyforma napok, a szakmai tudásnak a gyors munkával együtt kell járnia. Ezen a helyen mindenkinek sürgős ellátásra van szüksége, biztonsággal, de azonnal kell itt cselekedni. Érdekes, sokféle esettel, emBORI JÁNOS 1966-ban született. 1983-ban végezte el az egészségügyi szakiskolát. Áz érettségi után felnőtt szakápolói, majd E kategóriás ápolói képesítést szerzett. Jelenleg az egészségügyi főiskola diplomás ápolói szakán végzi tanulmányait. 1983 óta dolgozik a megyei kórház traumatológiai állomásán. 1990-től 1992-ig Münchenben tanult. Jelenlegi beosztása vezetőápoló-helyettes. Nős, egy gyermeke van. berrel találkoznak, nehéz, embert próbáló feladatot látnak el. Szereti ezt a munkát és abban bízik, hogy nem kell elhagynia ezt a pályát a megélhetésért. Feladata az ambulancia számára az eszközöket, felszerelési tárgyakat biztosítani, amit nagy felelősséggel végez. Az év bajai ápolója A kiskunhalasi Semmelweis-kór- ház viszonylag szerencsés helyzetben van, mivel az ápolónők elvándorlása messze az országos átlag alatt marad. Az elmúlt öt évben 10 százalék körüli arányt tapasztaltak, amely normális fluktuációnak fogható fel. Dr. Kellner M. Barnabásné, az ápolási igazgató elmondta, hogy a halasi Garbai-szakképző iskola évek óta biztosítja a dolgozóik továbbképzésének lehetőségét. így folyamatosan kvalifikált, E-kate- góriába tartozó szakemberekkel tudják pótolni a távozókat. Akik egyértelműen az anyagiak miatt mennek el a legnagyobb számban, hiszen az ágy melletti fizikai és pszichés megterhelés sajnos nem áll arányban a bérezéssel. Azonban úgy tapasztalják, hogy még hosszú évek után is vannak visszatérők az egészségügybe. A hivatástudat tehát gyakran erősebbnek bizonyulhat az anyagiaknál is. A kórházi neurológián 17 éve dolgozó Bartek Sándorné Deli Éva azért választotta az egészségügyet, mert ez állt legközelebb a szívéhez. Ma sem bánja, hogy így döntött 1983-ban. Az iskolai gyakorlatok idején szerette egyébként meg a neurológiai osztályt, ahová általános ápolóként került. Rögtön az első időszakban elvégezte a felnőttBARTEK SÁNDORNÉ 1964-ben született Kiskunhalason. 1983-ban a halasi egészség- ügyi szakközép- iskolában érettségizett. 1983- tól dolgozik a halasi Semmel- weis-kórházban. 1997-ben szerzett emelt szintű, E-kategóriás képesítést Kecskeméten. 1998- tól irányítja az otthonápolási szolgálatot Halason. Férjezett, egy fia van. és a pszichiátriai szakosítókat is. Ma pedig már a neurológiai osztály főnővéreként dolgozik. A havonta készhez kapott 37 ezer forintos fizetését egy mellékállással tudja kiegészíteni. A Harris-módszer szerinti, otthoni szakápolást koordinálja a városban. Bartek Sándorné úgy gondolja: nem biztos, hogy mindenkinek kizárólag csak az anyagiak számítanak az életében. Hiszen a túlórákon, a munkájuk kötöttségén és sok más feszültségkeltő problémán is mindig tovább tudnak lépni a hétköznapok során. Mindezt a jó közösség miatt érdemes folytatni. A vérvétel specialistája A legfontosabb kincsünk a gyermek és akinek van, az tudja, mit jelent, ha beteg, ha injekcióra van szüksége és sor kerül a rettegett vérvételre. Kecskeméten és környékén a kisgyermekes szülők ismerik Sacit, a gyermekvérvétel zsonglőrét. Naponta 30-40 gyermeket kell megszúrnia, hogy az elengedhetetlen vérvétel megtörténjen a gyógyulás érdekében. Nagyon ritkán történik meg, hogy első szúrásra nem sikerül; soha nem szúrt többször kettőnél. A szakmaszeretetei Tóth professzortól és Patocskai főnővértől tanulta, aki a szakma szépségét, a beteg gyermek szeretetét ismertették meg vele. Nem tudná elviselni azt az érzést, hogy hiába várnak rá a kis betegek, ezért még nem fordult elő, hogy nem érkezett meg időben a munkahelyére. Az a szakmai siker, hogy amit csinál, azt a legjobb eredménnyel végzi, tartja a pályán. Azt vallja, hogy minden gyereket tisztelni és szeretni kell, BALASSI SÁRA 1958-ban született Szabadszálláson. 1977-ben végzett sütőipari szakmunkás- képzőt. 1985- ben csecsemő- és gyermekápolónő-képzőben szerzett ápolónői képesítést. 1977-ben segéd-ápolónőként került a kecskeméti megyei kórház csecsemő- és gyermek- osztályára. Jelenleg a gyermekvérvételi laboratóriumban dolgozik. de nem majomszeretettel. Segíteni csak így lehet. A laboratóriumi munka mellett hétvégeken három műszakos ápolónői munkát vállal. Munkája kitölti az életét, nincs ennél fontosabb, családi háttere biztosítja ehhez a feltételt, a nyugalmat, kényelmet. Az pólók nemzetközi napját bensőséges körülmények közepette ünnepelte meg a Bajai Városi Kórház. A pontosan 703 ápoló közül rangos kitüntetésben részesült - az Év ápolója címet most első ízben adták át - Csűri Andrásné Éva nővér, a kórház II. számú belgyógyászati osztályának ápolója. Vaskúti otthonában kerestem fel, hogy bemutathassam a közszeretetnek örvendő ápolónőt, akinek kitüntetésével némcsak a betegek, de munkatársai is egyetértettek.- Még kislány voltam, amikor mindig arról ábrándoztam, hogy egyszer majd az embereknek fogok segítem a gyógyulásukban. Pajtásaimmal játszva szorgalmasan kötözgettem nem létező sebeiket. így azután egyenes út vezetett a bajai Jelky András Szakiskolába, melyben 3 évi tanulással ápolói és asszisztensi képesítést nyertem. Harmadévben már a városi kórház II. számú belgyógyászati osztályán dolgoztam, immár 18 esztendeje. Itt is szeretnék maradni egészen a meglehetősen távoli nyugdíjig. Jól érzem magamat ebben a közösségben, ahol megkövetelik ugyan a tisztességes munkát, de meg is kapjuk a megbecsülést. És ami legalább ilyen fontos számomra, nagyon jó csapatban vagyok, ahol valamennyiünknek a betegek a legfontosabbak. CSŰRI ANDRÁSNÉ 1964-ben született Baján. 1983- ben végezte az ápolónőképzőt Baján. Szakképesítése: felnőtt szakápoló. 1982- ‘ tői a bajai kórház II. számú belgyógyászati osztályán dolgozik. Egyedül neveli gyermekét.- Ha a pénzt tartanám a legfontosabbnak, bizonyára más munkát választottam volna. De ápolóként megtaláltam az életem célját, ebben a hivatásban érzem, hogy megvalósíthatom önmagamat. Nem titok, havi 4043 ezer forintot viszek haza. Ebből - egy kis kertünk is van a ház körül - szerényen, de megélünk Tamással, 11 esztendős kisfiámmal. Aki szívesen segít a házimunkában, mellette jól is tanul. Legfeljebb azt hiányolja, hogy keveset vagyok itthon. Minden másnap járok munkába, akkor a 6 óra előtti busszal indulok Bajára. A műszakom reggel 7-től este 7-ig tart, mire hazakerülök, bizony alaposan elfáradok. Mégis azt mondhatom, hogy minden nap új sikereket tartogat számomra. Én is nagyon sokat köszönhetek idősebb kollégáimnak. A beteg szolgálatában Több mint három évtized az egészségügyben, a betegek szolgálatában hosszú idő annak, aki csak a tudását nyújtja és munkának tekinti, de Lakatos Mária szívvel és lélekkel látja el hivatását. Kezdetben mint három műszakos ápolónő 10 éven keresztül az idegosztályon dolgozott. Felfigyeltek szorgalmára, szakmai hozzáértésére és felkérték az intézetvezető főnővérhelyettes posztjának betöltésére. Irányításával és szakmai felkészültségével a fekvőbeteg-ellátás területén az ápolási munka biztosított. Az elmúlt évek kritikus ápolónőhiánya ellenére a tervszerű képzésitovábbképzési rendszer eredményeként az osztályok színvonalas működéséhez szükséges szakdolgozói létszámot sikerült biztosítani. Oktatási tevékenysége kiemelkedő, évüzedek óta neveli, oktatja az ápolójelölteket és ápolókat. A Szgnt-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szak- középiskola és Szakképző Intézet szakmai, elméleti és gyakorlati képesítő vizsgáin rendszeresen részt vesz. A kórházi tevékenységén túl az országos szakmai rendezvényeken is vállal feladatot. A dachaui kórházban szerzett taLAKATOS MÁRIA Kocséron született. 1979-ben elvégezte az egészségügyi főiskola intézetvezetői szakát. 1997-ben egészségügyi menedzserképzőt végzett. 1964 óta dolgozik a megyei kórházban. 1974-től intézetvezető főnővérhelyettes: ápolásiigazgató-helyettes. 1990-1992-ig Németországban dolgozott. pasztalatait jól hasznosította napi munkája során. 1996-ban kezdeményezte a Kiváló Ápolási Egység cím létrehozását, melynek követelmény- és ellenőrző-rendszerét kidolgozta. Vezetésével folyamatos az ápolási munka ellenőrzése és törekvés az ápolási színvonal emelésére. Magas követelményeket támasztó vezető, igényes saját és mások munkája iránt. A kórház fejlődésével, a megnövekedett igényekkel az elmúlt évtizedek során folyamatosan lépést tartott és szolgálta a jobb feltételek megvalósítását. ■
