Petőfi Népe, 2000. május (55. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-23 / 119. szám

vf? ■ 2000. Május 23., kedd ■■■ E L Ö T É R B E N A Z Petőfi Népe -11. oldal GRÁRGAZDASÁG Amit levág, eladja üzletében Magyar Gazda-díjas solti agrárvállalkozás Eltérő adatok az agrárkivitelről A csökkenő élelmiszer-behozatal okozhatja az egyenlegjavulást Egy ember kaphatja meg évente a Magyar Gazda címet megyénként. Odaítélésével ha­gyományt kíván teremteni az FVM. Egy év eleji kecskeméti tanácskozáson Torgyán Jó­zsef miniszter Kulman János solti agrárvál­lalkozónak adta át a kitüntetést. Az ideális gazdaságmodell kialakításáért és a si­keres családi agrárvállalkozás létrehozásáért ré­szesült miniszteri kitüntetésben és Magyar Gaz­da címben Kulman János solti gazdálkodó. Az iparosból lett termelő-kereskedő a város köz­pontjában lévő húsüzletében eleveníti fel a kö­zelmúltat és a jövő elképzeléseit.- Mióta foglalkozik a mezőgazdasággal és milyen reményekkel indította vállalkozását?- Tíz éve, a rendszerváltás évében nagy remé­nyekkel váltam iparosból - a szakmám géplaka­tos - gazdálkodóvá. Már abban az időben is hiz­laltunk sertéseket és akkor is gondok voltak a felvásárlással. Ezért a hízók feldolgozását és bolti eladását kezdtük fontolgatni. Akkor már épült a jelenlegi üzlet, bár még nem volt biztos, hogy húsbolt lesz. Hat éve azonban itt értékesítjük a hízóinkat és a felvásárolt marhát és birkát is.- Mekkora a gazdaság és hányán végzik el az ak­tuális munkákat?- Szinte a család minden tagját leköti a vállalko­zás. Huszonhat hektáron termelünk kukoricát, árpát, búzát, amit a város melletti tanyán lévő ti­zenöt anyakocával és annak szaporulatával ete­tünk föl. Az üzletben dolgozik a lányom és a fe­leségem, és gyakran magam is a pult mögé állok. Háromszáz hízót nevelünk fel, amit feldolgozva értékesítünk. Ezt a munkát csak napi 14-16 órás munkaidővel lehet győzni. Nem jut idő sem té­vézésre, sem más szórakozásra.- Milyenek a gazdálkodás körülményei, az érté­kesítés lehetőségei, és miként alakul az eredmé­nyesség?- Sokkal jobbnak gondoltuk az elején, amikor hozzáfogtunk. A piacon nem lehet értékesíteni jó áron sem terményt, sem haszonállatot. Úgy tű­nik, mintha vissza akarnák szorítani a kisterme­lőket, egyesek legszívesebben megszüntetnék a termelést. Csak a nagy cégek jutnak állami támo­gatáshoz, a kis üzemek szinte ki vannak zárva a pályázatokból, főleg tőkeszegénységük miatt. Csak a költségeink emelkednek egyre jobban. Csak egy példát mondok: bériem a helyi önkor­mányzati vágóhidat, amit néhány éve 200 ezer forintért adtak egy évre. Ma ez az összeg már 460 ezer forint plusz áfa. Szükség lenne új gé­pekre is, de a géptámogatást még egyszer sem tudtam felvenni, mert a 4-6 milliós gépet egy összegben előre ki kellene fizetnem, és valami­kor talán megkapnám a 25 százalékos állami tá­mogatást. Csak nagypénzű embereknek van esé­lyük arra, hogy még a nagy kalapból is kapjanak. Kézen-közön elcsurognak az állami pénzek, va­lahogy nem oda jutnak, ahová szánják őket. A nyereségek nem a gazdálkodóknál képződnek.- Milyennek látja a mezőgazdaság jövőjét?- Nem látom rózsaszínben a világot. Nagyon sok gazdálkodó tönkre fog menni az óriási termelési költségek és a felvásárlási árak szemérmetlenül alacsonyan tartása miatt. Nem működik a támo­gatási rendszer, nem valószínű, hogy majd ver­senytársai lehetünk egy nyugati gazdának, ha valamikor bejutunk az EU-ba.- Miben változott meg az élete a kitüntető cím át­vétele után?- Gyakorlatilag semmiben, ugyanannyit kell dol­goznom. Nem adják olcsóbban a gázolajat és még egy bankár sem ajánlott fel kedvezményes agrárhitelt. De azért jólesett és nagyon köszö­nöm, hogy gondoltak rám és elismerték a mun- kámat - mondja Kulman János. ______farkas pál A HANGYA és az uniós modell Budapest Alulról építkező szövetkezetekre van szükség a mezőgazdaságban'. Csak ezekkel együtt válhat a ma­gyar agrárium eurokonformmá. Torgyán József hangoztatta ezt csütörtökön Budapesten, a Ma­gyar Termelői Értékesítő és Szol­gáltató Szervezetek/szövetkeze- tek HANGYA Együttműködésé­nek közgyűlésén. Kifejtette: a ter­mékpályás szövetkezetek döntő szerepet játszanak a magyar me­zőgazdaság szerkezetének átala­kításában, mivel a minőségi ter­melést kell előtérbe helyezni és ez csak a termelő alapok megújításá­val lehetséges. Torgyán József a mezőgazdaság nemzetgazdasági jelentőségéről elmondta: a GDP- ből az agrárium részesedése a kapcsolódó szolgáltatásokkal mintegy 15 százalék, szemben a nyilvánosság előtt forgó 5,6 száza­lékos adattal. Arról is beszélt, hogy a mezőgazdaság, tágabb ér­telemben az agrárium és az élel­miszer-feldolgozás nettó befizető­je a költségvetésnek. Ez a minisz­ter szerint azt jelenti, hogy a ma­gyar nemzetgazdaság bevételi többletének jelentős hányada még mindig az agráriumból szár­mazik. A miniszter a HANGYA szövetkezetekről elmondta: hogy a termékpályás szövetkezetek tes­tesítik meg a termelés, a feldolgo­zás és az értékesítés egységét, amely nyugat-európai, illetve eu­rópai uniós modell. Szeremley Béla, az FVM miniszteri főtanács­adója a tanácskozás előtt beszá­molt arról, hogy a 300 jelenleg működő HANGYA szövetkezet - amely megközelítőleg 10 ezer ta­got számlál - termelési értéke 30 müliárd forint körül mozog. ■ Varázslatos BEEM edények Mesterien főzni, egészsé­gesen élni! Ez a mottója a BEEM-Edényvarázs szak­üzletnek. A német BEEM edényeket 10 éve forgalmazzák Magyaror­szágon. Egyedüli, közvetlen, kizárólagos tulajdonosként és forgalmazóként Fürichné Anna vezette be a termékeket ha­zánkba. Az elmúlt években a vásárlók Kecskeméten az Ifjú­sági Otthonban és az Erdei Fe­renc Művelődési Központban rendezett vásárokon találkoz­hattak a kiváló minőségű ter­mékekkel. Egy héttel ezelőtt azonban megnyílt az első BEEM üzlet Kecskeméten az Arany János utcában. A BEEM-Edényvarázs szak­üzletben biofőzésre alkalmas edénygarnitúrákat (darabon­ként is megvásárolhatóak), sü­tőedényeket, evőeszközkész­leteket, gyorsfőző edényeket, gyros- és pizzasütőket egy­aránt találnak az érdeklődők. Minden termékre 10 év garan­ciát vállalnak. A konyhai fel­szereléseket hasonló minősé­gű termékekhez képest pedig elérhetőbb és kedvezőbb áron kínálja Fürichné a most meg­nyílt üzletében. Praktikus és szép ajándék esküvőre és más családi ünnepekre is. A 10 éves évforduló alkalmából pe­dig a vásárlók között kará­csonyra egy mosogatógépet sorsolnak ki. BEEM BEEM-Edényvarázs Fürichné Anna Kecskemét, Arany János utca 3/8. (Pálma Hotel mögött) Telefon: 76/321-045/108 A fejlett lovaskultúráért Hamarosan a kormány elé kerül az a program, amely a lóte­nyésztési ágazat fejlesztéséről szól. Boros Imre, az EU-s Phare- programokat felügyelő tárca nél­küli miniszter hétfőn Nyíregy­házán mondta ezt szakmai fóru­mon. Hangsúlyozta: fejlett lovas­kultúrát szeretnének 4-5 éven belül kialakítani. Ehhez a kor­mány és az érintett vállalkozá­sok bevonása mellett az uniós forrásokat, így a SAPARD Prog­ram Alap támogatását is igénybe akarják venni. A kombinált fi­nanszírozással elérhető lesz, hogy a tervek megvalósítása után egy jól jövedelmező üzlet­ág alakuljon ki hazánkban. Min­denekelőtt a tenyésztői hálóza­tot kell létrehozni, ahol piacké­pes, jól értékesíthető állomány nevelése a cél. Elnök lesz a miniszterből? Katona Kálmán leköszönő köz­lekedési, hírközlési és vízügyi miniszter minden bizonnyal el­fogadja a Magyar Villamos Mű­vek Rt. elnöki tisztségét. Az MTI úgy tudja, hogy Katona Kálmán új funkciójában igényt tart a tár­ca eddigi közigazgatási államtit­kára, Bán Tamás munkájára. Az FVM szerint továbbra is az agrárexport javítja a legje­lentősebben az ország külkereskedelmi egyenlegét. Az első negyedévben kétségkívül a sertéságazat „húzta” az agrár- kivitelt. Az elmúlt három hónapban emelkedett a gabona, a friss zöldségek valamint a baromfihús átlagára. Budapest - FVM A Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium (FVM) sze­rint jól kezdett az év elején a me­zőgazdaság és élelmiszeripar. Az agrártermékek első negyedévi külkereskedelmének alakulásáról közzétett adatok szerint az ex­portárbevétel március végéig az 1999 első negyedévihez képest 497 millió dollárra emelkedett, míg az import agrártermékek ér­téke 8,5 százalékkal csökkent, 246 millió dollárra mérséklődött. Az év első három hónapjában az agrártermékek külkereskedel­me adta a legmagasabb árbevé­telt: az egyenleg 251 millió dollá­ros aktívumot mutatott, 32 millió dollárral magasabbat, mint az előző év hasonló időszakában. A gabonaexport - a világpiaci árak kedvező alakulásának hatá­sára - 78 millió dollár értékben növelte az ország bevételét, no­ha a kiszállított mennyiség 618 ezer tonnára csökkent. A növek­vő húsexportból rekord teljesít­ményt nyújtott a sertéságazat. Az értékesítésből származó árbevé­tel több mint ötven százalékkal, 129 millió dollárral volt maga­sabb a tavalyinál. Spanyolor­szágba 134, Dél-Koreába 11 millió dollár értékű árut szállítottunk. A Gazdasági Minisztérium kül­kereskedelmi statisztikai adatai szerint viszont az agrárexportban jelentős érdemi javulás nem tör­tént. Míg az összkivitel dollárér­téken számolva 9-10 százalékkal nőtt, addig az agrárexporté 3 szá­zalékkal emelkedett. A 30 millió dolláros többlet a behozatal és ki­vitel különbségéből fakad. Az egyenlegjavulás az élelmiszer-be­hozatal jelentős mértékű vissza­eséséből adódik. Magyarán: az import csökkenése adja az egyen- legjavulást. _____________újvári Mit hozhat a szupertőzsde? Alig egy hónap telt el az Euro- next, az egyesült és szakosodott párizsi, brüsszeli és amszterdami tőzsde megalakulás óta, máris erős konkurens jelentkezik. Má­jus első hetében a londoni és a frankfurti tőzsde megegyezett az összeolvadásról. Az Euronext tagjainak idei feb­ruári forgalma 170 milliárd eurót tett ki, a londoninak az egyhar- madát. Hozományként a London Stock Exchange a legjobbnak te­kintett cégek ott jegyzett részvé­nyeit, az úgynevezett „blue chipeket” hozta, Frankfurt a ma­gas technológiai szektort és a ha­táridős piacot. Mit jelent ez a Budapesti Érték­tőzsde (BÉT), illetve a befektetők számára? Vajon a két nagy, egye­sült tőzsde nem vonja-e el a nyu­gati. részvényeseket az európai forgalom egy százalékát képvise­lő Budapesti Értéktőzsdétől? Ér­demes lenne-e egy közös kelet- közép-európai tőzsdét létrehoz­ni, vagy a két tőzsdeóriás valame­lyikéhez csatlakozni? A legtöbb szempontból azon­ban teljesen érdektelen, hogy hol, melyik piacon szerepelnek a részvények. A BÉT korábban sem forgalmazott többet, mint egy százalékot, s mégis jelentős volt iránta az érdeklődés. Miért ala­kulna ezután másként a helyzet? Bármelyik elsőrendű hazai válla­latnak eddig is, ezután is van és lesz módja bejegyeztetni magát valamelyik nem hazai tőzsdén, s ezután sem változik a magyar vállalatok külföldi tőkebevonási helyzete. . Kelet-Európábán a hazain kí­vül csak a lengyel tőzsdének van érdemleges forgalma, azonban ketten, vagy a régió valamennyi tőzsdéje együtt sem jelentene lé­nyeges bővülést sem a befekte­tők fogadására, sem a tőkekivitel­re nézve. A magyar befektetők tő­kekiviteli lehetőségei már most is ugrásszerűen bővültek a külföldi papírokat tartalmazó befektetési alapokba való beszállási lehető­ség révén, s a további tőkekon­vertibilitás nemsokára közvetlen részvényvásárlásra is módot ad majd. A csatlakozás kérdése legfel­jebb akkor merülhet fel, ha már látjuk, miként működnek az óriá­sok, s ha úgy tűnik, hogy kívül maradni hátrányos a magyar tőke­piaci résztvevők számára. Az is fontos kérdés persze, hogy melyik tömörülés áll nyitva előttünk. BÁCSKAI TAMÁS Rehabilitáció, foglalkoztatás Humánszolgáltatásokról megváltozott munkaképességű embereknek Az egészség elvesztése tragédia. A rokkanttá váló vagy megváltozott munkaképességű ember nemcsak testi épsé­gét, hanem gyakran a munkáját is elveszíti. Óriási, szinte megoldhatatlan gonddá válik a napi megélhetés. A meg­változott munkaképességű emberek úgy érzik, hogy fe­leslegessé váltak. Pedig nem így van. A megyei munka­ügyi központ többféle módon igyekszik elősegíteni a munkába való visszatérést. A Kecskemét környéki kistelepü­lésen élő kisgyermekes fiatal nő egy súlyos betegség következté­ben vált rokkanttá. Eredeti szak­máját fel kellett adnia. Úgy érezte, soha nem talál munkát. Aztán egy nap felkereste a megyei munka­ügyi központ rehabilitációs ta­nácsadását, ahol a tanácsadóval áttekintették a lehetőséget. A java­solt szolgáltatások közül részt vett egy háromhetes álláskereső tréningen, majd beiratkozott egy számítógép-kezelői tanfolyamra. Hamarosan végez, s nagy esélye van arra, hogy új képzettségével ismét el tud helyezkedni eredeti szakmájában. Példája szerencsére nem egye­di. A munkaügyi szervezet hu­mánszolgáltatásait egyre többen ismerik és keresik. A megye vala­mennyi kirendeltségében - tehát Kecskeméten, Baján, Kiskunhala­son, Kalocsán, Kiskőrösön, Kis­kunfélegyházán, Tiszakécskén és Bácsalmáson - részletes tájékozta­tással szolgálnak a munkaügyi szervezet szakemberei a rehabili­tációs foglalkoztatás lehetőségei­ről. A kirendeltségeken regisztrál­tathatják magukat álláskereső­ként azok a megváltozott munka- képességű emberek is, akik szoci­ális ellátásban - pl. rokkantnyug­díjban vagy szociális járadékban - részesülnek. A jogi szabályozás­nak megfelelő módon ugyanis ők is vállalhatnak - négy- vagy hat­órás - munkát. A humánszolgálta­tások közül a pszichológiai ta­nácsadás - amely egy beszélgetés­sorozat keretében végzett képes­ségvizsgálatot foglal magában - minden kirendeltségen igénybe vehető. Csakúgy, mint a munka- vállalási és a rehabilitációs tanács­adás. Az álláskereső klub csopor­tos foglalkozásaira Baján és Kecs­keméten lehet jelentkezni. A rehabilitációs tanácsadás a munkaügyi szervezet Bács-Kis- kun megyei kirendeltségein ha­vonta egyszer, Kecskeméten, a megyei munkaügyi központ Bala­ton utcai épületéhen minden hé­ten hétfőn, reggel 8-tól délután 4- ig kereshető fel. A tanácsadásra bárki jelentkezhet a 76-320-266- os telefonszámon, de javasolhatja munkaügyi kirendeltség ügyinté­zője vagy más szociális társintéz­mény (pl. családsegítő központ) munkatársa is. A megyei foglal­kozás-rehabilitációs tanácsadást Horgyienkó Éva végzi. Hozzá for­dulhatnak azok a megváltozott munkaképességű emberek, akik­nek a munkaképessége legalább 40%-ban megváltozott, illetve a foglalkozás-egészségügyi szakel­látó hely véleménye szerint mun­kavállalási és munkahelymeg­tartási esélyük egészségkároso­dás miatt csökkent. A rehabilitáci­ós humánszolgáltatások része­ként térítésmentesen részt vehet­nek egy olyan foglalkozás-egész­ségügyi vizsgálaton, amely meg­állapítja: mely munkakörök ellá­tására képesek. (Lehetséges, hogy az egészségkárosodás pl. alkal­matlanná teszi az ügyfelet arra, hogy tartós ülőmunkát végezzen, de lehetőséget ad könnyű fizikai munka végzésére.) A foglalkozás­egészségügyi vizsgálatokat Kecs­keméten, Baján, Halason és Kalo­csán, a helyi kórházban végzik. Az utazási költségeket a munka­ügyi szervezet visszatéríti. E vizs­gálat után a megváltozott munka- képességű és elhelyezkedni szán­dékozó emberek térítésmentesen vehetnek részt az álláskereső klubok csoportos foglalkozásain. A háromhetes tréningen - mely­hez az utazási költségeket is állja a munkaügyi szervezet - elsajátít­hatók a különböző álláskeresési technikák (megjelenés, fellépés, telefonos érdeklődés, önéletrajz­írás). Esetenként - tudtuk meg Horgyienkó Évától - már e három hét alatt sikeres az elhelyezkedés. Ha mégsem, a megváltozott mun­kaképességű emberek a munka­ügyi szervezet által támogatott képzésen is részt vehetnek. A képzés során elsajátított új isme­retek könnyebbé tehetik számuk­ra az elhelyezkedést. A megváltozott munkaképes­ségű emberek a humánszolgálta­tások mellett olyan pénzbeli támogatást is igényelhetnek a megyei munkaügyi szervezettől, melynek révén vállalkozóvá vál­hatnak. A megváltozott munka- képességű munkanélküliek fog­lalkoztatásához a munkáltatók is kérhetnek a munkaügyi szerve­zettől támogatást: munkahely te­remtésére és munkahely megtar­tására egyaránt. KULMAN JÁNOS agrárvállalkozó, kereskedő. 1947-ben született Solton. Gép­lakatos szakmát tanult. 1980- ban mestervizsgázott. 1990-től agrárvállalkozó. Nős, két leány édesapja.

Next

/
Thumbnails
Contents