Petőfi Népe, 2000. május (55. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-10 / 108. szám

^ 2000. Május 10., szerda HAZAI TÜKÖR VILÁG TÜKÖR Petőfi Népe - 5. oldal Európa fél évszázada Az egységesedés évfordulójának ünnepségei Brüsszel - Budapest Az Európai Unió országai kedden Európa napját ün­nepelték abból az alkalom­ból, hogy Robert Schuman francia külügyminiszter pontosan 50 évvel ezelőtt tett javaslatot Párizsban az Európai Szén- és Acélközös­ség létrehozására, amelyből fokozatosan kifejlődött az Európai Unió. Az ünnepélyes megemlékezésen Romano Prodi, az Európai Bizott­ság elnöke mondott beszédet. Az Európai Bizottság és a Parlament meghívására jelen volt az ünnep­ségen Mádl Ferenc mint az ELTE-n európai jogot oktató egye­temi tanár, a köztársasági elnöki tisztség jelöltje. Prodi méltatta Schuman „iga­zi lángelmére valló” javaslatát, amellyel új irányt adott az európai történelemnek. Nemcsak a továb­bi háborúk kitörésének lehető­ségét küszöbölte ki javaslatával Európa nyugati felén, hanem a szuverén államok közti unió telje­sen egyedülálló formája jött lét­re. Méghozzá olyan folyamatban, amely nyitott a jövőre: az uniónak sem a szélessége, sem a mélysége nincs behatárolva, tagjai akaratá­nak megfelelően fejlődhet tovább. A XXI. század kihívásai közül Prodi kiemelte a globalizációt és az információs technikai forradal­mat, amelyhez az EU-országok- nak is minél sikeresebben kell alkalmazkodniuk. Rámutatott, hogy az európai lakosság öreg­szik, a munkaerő létszáma csök­ken. Közelebbi feladat, hogy si­keresen kell lebonyolítani az unió bővítését egy tucatnyi országgal - mondta Prodi anélkül, hogy ez­zel kapcsolatban évszámot emlí­tett volna. Mivel a leendő, akár 30 tagú EU új megoldásokat kíván mind a ter­vezésben, mind a végrehajtásban, eldöntve például, hogy miféle fel­adatokat kell európai szinten ke­zelni és mit lehet országos, regio­nális vagy más hatáskörben intéz­ni, az EB jövő év elején Fehér Könyvet ad ki távlati elképzelé­seiről. Prodi szerint ez a tervezet Európa kormányzását új, demok­ratikusabb és rugalmasabb mun­kamegosztással képzeli el, a kü­lönböző irányítási szintek össze­hangolásával. A bizottság elnöke elismerte, hogy az alapító atyák 50 évvel ez­előtt Európai Egyesült Államok­ban gondolkoztak az uniós fejlő­dés végcéljaként. Azóta már senki sem akar egyformára gyúrt, köz­pontosított európai szuperálla­mot, mondta, de a közeljövő fon­tos feladata, hogy közelebb hoz­zák az állampolgárokhoz az Eu­rópai Uniót, s megértessék velük, hogy mindannyiukon múlik, mi­lyenné alakítják uniójukat. Kampányoló románok Bukarest A kolozsvári polgármester kénytelen meghátrálni a nemrég kitört plakáthábo­rúban. Egy román politikus szerint a székelyföldi romá­nokat automatikus képvise­let illetné meg a bukaresti parlamentben. Mint korábban a lapok hírül ad­ták, Gheorghe Funar a közelmúlt­ban kitett falragaszokon együtt mosolygott Románia egyik leghí­resebb sportolójával, Szabó Gabi atlétanővel, valamint a román hadsereg erdélyi hadtestének pa­rancsnokával, a kolozsvári orto­dox püspökkel és a megyei ta­nácselnökkel. Miután a poszte­ren szereplő összes személy el­határolta magát a kolozsvári pol­gármester kampányától, még a Kolozsvár díszpolgári címét vise­lő világbajnoknő is, ezért Funar közleményben jelentette be, hogy visszavonja fotómontázs- plakátjait. Egyébként az egyik kolozsvári pártpolitikus azért je­lentette fel a Nagy Románia Párt főtitkárát, mert a polgármesteri hivatal eszközeit vette igénybe választási kampányához. Bukaresti keltezésű a hír, mi­szerint különös törvényjavaslatot nyújtott be a román alsóházban a Funar által alapított Román Nem­zeti Egységpárt képviselője. Petre Turlea elképzelése szerint a Szé­kelyföldön kisebbségben élő ro­mánok automatikus képviseletet kapnának a parlamentben, füg­getlenül a választások eredmé­nyétől. A tervezet szerint az a román jutna be mindenképp a törvény- hozásba, aki a román jelöltek kö­zül a legtöbb szavazatot eléri a Székelyföldön. A képviselő indo­ka az, hogy eddig a parlamentbe csak ő jutott be a román indulók közül Hargita és Kovászna me­gyéből. Szerinte csak rendhagyó törvényekkel lehet elérni, hogy a hargitai és a kovásznai román­ság megmaradjon. Vége az árvízi vészhelyzetnek Januártól bevezetik a közlekedési büntetőpontokat A kormány visszavonta az árvízi vészhelyzetről szóló ren­deletét, egyúttal döntött a gátépítési munkálatok ütemezé­séről. A kabinet a nemzeti foglalkoztatási akciótervről, a magyar-román munkaerőcseréről és a közlekedési pont- rendszer bevezetéséről is tárgyalt. Budapest Hivatalosan is elmúlt az árvízi ve­szély - jelentette be Borókai Gá­bor kormányszóvivő, s elmond­ta: a vészhelyzetről szóló rende­let visszavonásával egyidejűleg lejárt Katona Kálmán árvízi kor­mánybiztos megbízatása is. A ka­binet köszönetét fejezte ki azok­nak, akik az elmúlt időszakban 402 településen 1 millió 454 ezer embert védtek a gátakon. Mint megtudtuk, az ár- és belvíz sújtot­ta körzetekben összesen 18 milli­árd forintot költöttek védekezés­re. A közeljövőben 5,5 milliárd forintot költenek gátépítésre, ké­sőbb pedig annyit fordítanak erre a célra, amennyi a kormány által korábban jóváhagyott árvízi ke­retből megmarad. Javában tart a kárfelmérés, vagyis csak később derül ki, hogy mekkora lesz a kártérítésekre kifizetett összeg. A miniszterek nemzeti foglal­koztatási akciótervet fogadtak el, hogy ösztönözzék a legrászorul­tabbak - közöttük a pályakezdők és a munkanélküliek - elhelyez­kedését. A befektetések és álta­lában a munkahelyteremtés fel­tételeinek könnyítése mellett a terv a munkáltató által fizetendő tb-járulék további csökkentését is tartalmazza. A csökkentés mér­téke 2001-ben és 2002-ben is 3-3 százalék lenne. A kormány jóváhagyásával ro­mán-magyar munkaerőcserére kerülhet sor a közeljövőben. Könnyűipari, építőipari, idegen- forgalmi, vendéglátó-ipari és me­zőgazdasági szezonmunkára ösz- szesen 8000 magyar utazhat Ro­mániába és ugyanennyien jöhet­nek hozzánk. A kabinet rendeletet fogadott el az úgynevezett közúti közleke­dési előéleti pontrendszer 2001 januárjától történő bevezetéséről. A rendszer lényege az, hogy a két éven belül legalább 18 büntető­pontot összegyűjtő autós átmene­tileg - minimum 6 hónapra - el­veszíti a jogosítványát, és azt csak utánképzést követően kap­hatja vissza. Az egyes szabálysér­tési, illetve bűncselekmény-kate­góriákhoz rendelt pontok nagy­ságáról később születik végleges döntés. TAKÁCS MARIANN Beszélgetés villanyvezetéken A számítástechnika nem csak a fiataloké Mobiltelefon és internet kapcsolata a gyakorlatban. Az informatika csak eszköz, amelynek a tár­sadalmat, annak fejlődését kell szolgálnia. Élni kell az információs társadalom lehető­ségeivel, nem pedig félni tőlük - mondta Katona Kálmán miniszter az INFO 2000 el­nevezésű informatikai kiállítás megnyitóján. _____ Budapest A hírközlési tárca vezetője rövid történeti átte­kintésében arról beszélt, hogy a magyar hírköz­lés, mely a háború előtt már a középmezőnyhöz tartozott, visszaküzdötte magát oda. Ez azért nagyon jelentős eredmény, mert 1990-ben utol­só előtti volt Európában, csak Albániát előzte meg. Katona Kálmán megjegyezte: ma technikai robbanás előtt állunk, meg kell teremteni a vi­lágháló olcsó elérését, biztosítani kell az elektro­nikus aláírás hitelességét. Az állam egyik legna­gyobb feladatának nevezte, hogy megakadályoz­za a társadalom kettészakadását informatikát ér­tők és ahhoz hozzáférők, valamint abból kima­radók között. A miniszter szerint fontos ered­mény, hogy a középiskolából kikerülőknek ma már van alapfokú képesítése informatikából, meg kell azonban oldani, hogy a 40-50 évesek is be tudjanak kapcsolódni a képzésbe és ne kerüljenek hátrányos helyzetbe. Az INFO 2000 kiállítás szenzációja, a villanyve­zetékes telefon is segítheti az internet-hoz­záférés terjedését, mert a legeldugottabb helye­ken is lehetőséget biztosít a világháló és a szá­mítógép használatához. Felszámoljuk a kiskörúti ralit! A kecskeméti rendőrkapitány határozott lépéseket ígér Bevont jogosítványok, pénz­bírságok, levett autó- és mo- torrendszámok, valamint a résztvevők és autójuk nevei és adatai. Ez az eddigi mérle­ge a kiskörúti autóverseny ellen tett rendőri intézkedés­nek. Szőllősi Gyulát, Kecske­mét város rendőrkapitányát kérdeztük arról, hol tart most a városi autóverseny felszámolása. A kérdés hónapok óta foglalkoz­tatja a város lakóit, de elsősorban is azokat, akik a kiskörúton és környékén laknak. A hangos és veszélyes hobbiról lapunkban je­lent meg először beszámoló. Am hiába a sok-sok cikk, tévériport, a fiatalok továbbra is versenypályá­nak használják az utcát. Szőllősi Gyula arra a kérdésünkre, hogy mit tesz jelenleg a rendőrség en­nek megszüntetésére, a követke­zőt válaszolta:- Folyamatosan mérjük a se­bességet, hét közben és hétvégén is mind traffipaxszal, mind pedig fámalézerrel. Bekapcsoltattuk a jelzőlámpákat, már este sem vil­lognak sárgán, így nincs meg an­nak a lehetősége sem, hogy ott akadálytalanul haladjanak a jár­művek. Ha áthajt a piroson vala­ki, akkor bűncselekményt követ el. Nap mint nap igazoltatja a jár­őr vagy a baleseti helyszínelő azo­kat a fiatalokat, akik a parkolóban gyülekeznek. Ezenkívül a Köz­lekedési Felügyelettel együtt mű­ködve vizsgáljuk a fiatalok gép­kocsijainak műszaki állapotát, mérjük a zajszintet is. Azt azon­ban nem szabad elfelejteni, hogy csak törvényes eszközöket hasz­nálhatunk munkánk során.- Próbálkoztak-e már azzal, hogy egyik kollégájuk beépül a fiatalok közé, a parkolót kame­rákkal figyelik, vagy esetleg be­gyűjtik a fiatalokat egy éjsza­kára?- Túl vagyunk rajta. A begyűj­tést - amit előállításnak neveznek hivatalosan - viszont nem tehet­jük meg, a jog szerint ugyanis nem lehet ilyet csinálni megfelelő indok nélkül. A beépült kollégánk folyamatosan tájékoztatott engem a huszonéves fiatalok közötti be­szélgetésekről. Hat olyan fiatal­emberről van szó, akik valószínű, hogy a kemény magot alkotják. Őket és a többieket is, valamint az autójukat és motorjaikat is is­merjük név, illetve rendszám sze­rint. Közülük már többnek elvet­tük a jogosítványát fél évre, egy embert megbüntettünk 50 ezer forintra, és újból kell vizsgáznia, hogy visszakapja a vezetői enge­délyét. Azok esetében, akik nem fizetik be a bírságot, elzárásra vál­tozik át a büntetés, amit a börtön­ben kell letölteniük. Ha jogosít­vány nélkül vezet közülük valaki, akkor azon személy esetében már automatikus az elzárás.- Milyen sebességgel szágul­doznak a fiatalok a Kiskörúton?- Itt el kell mondanom, hogy a köztudatban élő 120-130-as se­besség nem igaz. Ezen az útsza­kaszon az eddig mért legnagyobb sebesség 80 km/óra volt. Ennél nagyobb sebességgel nem lehet közlekedni, mert különben biz­tos, hogy baleset lesz belőle. Há­rom alkalommal sikerült ilyen je­lentős sebességtúllépésen kapni valakit. Ezeket az autókat és mo­torokat leállítottuk, és bevontuk a jogosítványt. A következő mun­kanapon az igazgatásrendésze­ti osztályon már el is bírálták az ügyet, és ki is szabták a pénzbün­tetést, aminek a felső határa 60 ezer forint. Természetesen nem tudtunk mindenkit megállítani, hiszen ehhez jóval több rendőr kellene. Volt, aki elhajtott. Ezek ellen az emberek ellen is megtesz- szük a feljelentést, hiszen a rend­számukat rögzítette a kamera.- Igen balesetveszélyes ez a hobbi, nem?- Ez igaz, de a hál’ istennek még nem történt baleset. Bár le­het, hogy ez csak a vakszerencsé­nek köszönhető. A lakókat a zaj idegesíti a legjobban az én meg­ítélésem szerint. Az autók többsé­ge ugyanis át van alakítva, hogy minél hango­sabb legyen. A motoroknak pe­dig eleve nagy hangjuk van.- Mennyire nehéz ezt a problémát fel­számolni? Hi­szen a legfon­tosabb kérdés, hogy mikor szű­nik meg a versenyzés a Kiskör­úton.- Lényegesen könnyebben fel­számolható ez a jelenség, mint mondjuk a prostitúció vagy a szervezett bűnözés. De hogy ezt mikorra tudjuk megoldani, azt senki sem tudja most megmonda­ni. Lehet, hogy holnap, lehet hogy egy hónap múlva, lehet, hogy csak egy fél éven belül. Ám szeretném kihangsúlyozni, hogy továbbra is nagyon szigorúan el­lenőrizzük és igazoltatjuk a fiata­lokat, és folyamatosan mérjük a sebességet. Nagyon sok helyszíni Akadémiai közgyűlés A legerősebb magyarországi au­tonómiává kívánja formálni az MTA-t a tudóstestület vezetése - erről Glatz Ferenc beszélt az intézmény 166. közgyűlésének második napján. Az elnök a mintegy 300 összegyűlt akadé­mikus előtt hangsúlyozta, hogy az MTA egyforma távolságot kí­ván tartani a politikai pártoktól. A társadalomtudományok ará­nya ma mindössze 18 százalék a testületben - emlékeztetett Glatz Ferenc, amikor elmondta, hogy az idén 49 új tagot vá­laszthatnak. Nyugat-Európában a természet- és társadalomtudo­mányok képviselőinek aránya nagyjából 50-50 százalék az akadémiákon. Felvetette a tes­tület fiatalításának kérdését is, mondván: ha ismét idősebb tu­dósokat választ a testület a most 70 éves átlagéletkorú Aka­démia tagjai sorába, akkor fennáll a veszélye annak, hogy a testület elveszti kapcsolatait a fiatalabb kutatógenerációkkal. KATONA MEGY? A miniszter elnökkel folytatott keddi meg­beszélése után valószínűnek nevezte távozását a tárca éléről Katona Kálmán, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisz­térium vezetője. Újságíróknak elmondta, hogy nem ért egyet a minisztérium tervezett „fel- darabolásával”, amelynek leg­lényegesebb eleme az, hogy leválasztják róla a távközlési és az informatikai területet. AUTÓPÁLYA. Az SZDSZ parla­menti vitanapot kezdeményez az autópálya-építés megkezdé­se érdekében. A párt Majtényi László adatvédelmi biztoshoz fordult, miután Járai Zsigmond pénzügyminiszter - a bank­titokra hivatkozva - megtagadta a választ a sztrádaépítés 600 milliárd forintos össz­költségének felhasználásáról. TURIZMUS. Az év első három hónapjának adatai szerint élén­kült a belföldi vendégforgalom, és 9 százalékkal nőttek a bevé­telek is. A Magyarországra láto­gató külföldiek száma március végéig ugyanannyi volt, mint tavaly ilyenkor; valamivel meg­haladta az ötmilliót, ezen belül azonban harminc százalékkal csökkent a német utasok szá­ma. FELSŐOKTATÁS. Jövőre a hallgatói normatíva a jelenlegi 70 ezerről 85 ezer forintra, 2002-től pedig 100 ezer forintra történő emelését javasolja a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája. bírságot osztottunk már ki, és ha kell, osztunk majd ki a jövőben is. Ha kell, kivonjuk a forgalom­ból a fiatalok járműveit. Ezenkí­vül, ha kell, levelet fogunk írni a szülőknek, és aki már dolgozik, annak a munkahelyére arról, hogy mit csinál a gyermeke vagy az alkalmazottja esténként a kis­körúton. A véleményem ugyanis az, hogy ez nem olyan problé­ma, amiért egyedül a rendőrség a felelős. Hibásak ebben a szülők és az iskola is. A beépült kollé­gánk hallotta, amikor a fiatalok azt mondták, hogy valószínű ki fognak szorulni néhány meggon­dolatlan társuk miatt a kiskörút­ról. Mi ugyanis - már mondhatni - zaklatjuk őket. Ki van adva a jár­őrnek, hogy minden esetben iga­zoltatnia kell a parkolóban lévő­ket, még akkor is, ha csak beszél­getnek. Nem fogunk belenyugod­ni ebbe a helyzetbe. Kecskemét belvárosa nem versenypálya. Ha elég példát statuálunk, és felszá­moljuk a kemény magot, valószí­nű, hogy megszűnik a száguldo­zás. A pontos időpontját azonban most sem én, sem más nem tud­ja megmondani. ______ GERENCSÉR ZOLTÁN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents